Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-14 / 296. szám
1989. december 14. Képújság 3 A munkanélküliség várható alakulása Jövőre az ÁBMH még nem tart százezres munkanélküliségtől. A munka nélkül maradók viszont mindenképpen számíthatnak segítségre - mondotta Munkácsy Ferenc, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai és területi főosztályának vezetője az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy Németh Miklós miniszterelnök a közelmúltban bejelentette: a rubelelszámolású export erőteljes csökkentése miatt néhány hónapon belül a munkanélküliek száma elérheti a százezret. A nagyarányú munkanélküliség irányába hat az is, hogy gyorsították a veszteséges vállalatok felszámolásának ütemét. Az ÁBMH a segélyezésen kívül támogatja az átképzést, a munkanélküliek igénybe vehetik a megemelt, 400 ezer forintos újrakezdési, pályakezdő kölcsönt. Hozzájárulnak a munkahelyteremtő fejlesztésekhez is. Bizonyos kritikus körzetekben több más támogatási forma is rendelkezésre áll. Az Országos Érdekegyeztető Tanács akkor minősíthet egy vagy több gazdálkodó egységet kritikus körzetnek, ha az adott helyen legalább ezer munkahely szűnik meg, s e dolgozók 25 százaléka nem tud elhelyezkedni. Ilyen körzetté minősíthetik azt a területet is, ahol a segélyezett munkanélküliek száma az aktív keresőkhöz képest eléri az 5 százalékot. Az ilyen kritikus körzetekben a dolgozók igénybe vehetik a maximálisan 24 havi átlagkeresetet jelentő állami végkielégítést, az 500 ezer forintos áttelepülési kölcsönt. A végkielégítést kiegészíthetik a már említett 400 ezer forintos vállalkozói hitellel. A kritikus körzetekben igényelhető a 200 ezer forintos, műhelyben vagy technikai eszközökben megnyilvánuló juttatás is. Ezeken a területeken a Foglalkoztatási Alapból a szokásosnál erőteljesebben támogatják a korengedményes nyugdíjaztatást, s átvállalja az alap a társadalombiztosítási járulék fizetését azoktól a munkáltatóktól, ahol a megszűnő üzemekből vesznek át dolgozókat. Munkácsy Ferenc szólt még arról is, hogy milyen összegből gazdálkodhatnak. Értesüléseik szerint a foglalkoztatási alapot az 1990-es költségvetésben az 1989-es 2,4 milliárdról 8 milliárd forintra növelik. Ez látszólag igen nagy különbség, viszont a foglalkoztatási alapból - az előzetes becslések szerint - csak körülbelül 4,5 milliárd használható majd a korábbi célokra. A fennmaradó részből a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását kell majd támogatni. Érti áruház Márkás műszaki áruk - bő választék Lassan már két hónapja, hogy megnyílt Pécsett a vasútállomás mellett az Érti Technika Üzletház, amelyet egy magánszemélyek által alapított osztrák-magyar vegyes kft. működtet. Ma, amikor bármelyik műszaki áruházban - hála az importliberalizációnak - korszerű, nyugatról importált termékeket láthatunk, kockázatos dolog egy ilyen vállalkozás: Müller Antal ügyvezető igazgató elmondta, hogy a nagy konkurencia mellett csak versenyképes termékekkel lehet életben maradni, ezért az Érti Kft. a nyugaton is legkorszerűbb, energiatakarékos, márkás termékeket forgalmazza és ami szintén nagyon fontos: mindezekre egy év garanciát vállalnak, a szükséges javításokat saját szervizük végzi. A Lenin tér 6. szám alatti szép üzlethelyiség csak bemutatóteremként működik, az itt kiválasztott árucikkeket raktárból adják ki a vásárlóknak. A leggyakoribb általuk forgalmazott márkák jól ismertek a magyar vevők előtt, főleg azoknak, akik már megjárták az osztrák vagy NSZK-beli bevásárló utcákat, áruházakat. A bemutatóteremben látható Telefunken tévéket, videókat, music centereket, Sharp és Pioneer hifitornyokat, hordozható rádiósmagnókat, Bauknecht Akár egy osztrák vagy nyugatnémet áruházban is lehetnénk, a különbség csak annyi, • hogy itt forintért vásárolhatunk hűtőszekrényeket, mélyhűtőket, mikrohullámú sütőket, mosó- és mosogatógépeket, tűzhelyeket. Karácony előtt még nagy forgalomra számítanak és mindazok, akik itt vásárolnak,, valamilyen ajándékot is kapnak az Érti Kft-től. Ülést tartott az Országgyűlés ügyrendi bizottsága Két változat a szavazási rend nyilvánosságáról A parlament ügyrendi bizottsága szerdai ülésén úgy döntött: két változatot terjeszt az Országgyűlés elé a testület szavazási rendjének nyilvánosságáról, ám azok egyike mellett sem foglal állást. Az egyik javaslat szerint az Országgyűlés alkalmazza továbbra is a nyílt, egyidejű, listás szavazást, s ennek eredményét a képviselők és az újságírók egyaránt megkaphatják. A másik módszer: visszatérés a korábbi, kézfelemelé- ses szavazásra - ez nyílt, hagyományos, név nélküli -, itt a gép szerepe annyi lenne, hogy a külön-külön leadott igen, nem, tartózkodás szavazatokat összeszámlálja. Mint ismeretes, az Országgyűlés őszi ülésszakán vette használatba a szavazógépet. Az úgynevezett nyílt, egyidejű, listás szavazás a számlálást jelentősen meggyorsította, és lehetővé tette a nagy számú módosító javaslat feletti voksolás gördülékeny, viszonylag rövid idő alatti lebonyolítását. Nem volt azonban tisztázott, hogy tartalmilag mit jelent e módszer nyílt jellege. Az Országgyűlés megbízott elnöke - a parlament döntéséig - úgy foglalt állást, hogy a szavazásról készült listákat a képviselők és az újságírók megkaphatják. A legutóbbi ülésszakon azonban felmerült az eddigi gyakorlat felülvizsgálatának igénye, a nyilvánosság terjedelmének meghatározása. Ezért az ügyrendi, valamint a jogi bizottság akkor tartott együttes ülésén e két variációt tartotta elképzelhetőnek. Döntést a plé- num hoz. A bizottság tagjai úgy vélekedtek, hogy minden képviselőnek vállalnia kell választói előtt, miként szavazott, ezért annak eredménye - kivéve a z$rt ülést - közzétehető. Ugyancsak megtárgyalta a bizottság, hogyan lehet a házszabályt hozzáigazítani a közelmúltban elfogadott sarkalatos törvényekhez. A jelenlegi ügyrend ugyanis meghaladott előírásokat is tartalmaz, rögzíti például az MSZMP és a Hazafias Népfront javaslattevő jogkörét is. Az ügyrendi bizottság szerint új házszabályt már nem kelf kidolgozni, az az új Országgyűlés feladata lesz. Azonban szakértők segítségével mielőbb ki kell iktatni belőle az elavult szabályokat. A képviselők, valamint a politikai pártok véleményének figyelembevételével - lehetőleg január végéig - ki kell dolgozni azokat a módosító javaslatokat, illetve új szabályokat, amelyek az új Ország- gyűlés megalakulását, működésének megkezdését segítik. (MTI) Nem lesz szolgáltatóiroda Ófalu lakói nem kérik A lakosság leszavazta a Paksi Atomerőmű Vállalat szolgáltató irodájának felállítását, a falu elöljárója a napokban tájékoztatta erről az illetékes tanácsi szerveket. Ófalu polgárai értelmetlennek tartanák azt a költségráfordítást, melyet a tájékoztatószolgáltató iroda beindításakor a közpénzekből e célra fordítanának. Ismeretes, hogy a Köjál másodfokon is elutasította a területfelhasználásra vonatkozó kérelmet, s az erdőgazdaság is visszavonta korábbi hozzájárulását. Dr. Wetler Ferenc tanácselnök - csak úgy mint Ófalu lakói - reméli, hogy minél előbb pont kerül az ügy végére.- csefkó Idő van, uraim! Interjú Mark Palmerrel, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetével (Folytatás az 1. oldalról.)- Nagykövet úr fél éven belül harmadszor jár megyénkben. Most milyen céllal érkezett?- Hetven Tolna megyei kisvállalkozó jelezte igényét a Bush elnök úr által ígért amerikai támogatás igénybevételére. Azért jöttünk, hogy néhány mező- gazdasági kistermelővel találkozzunk és a helyszínen mérlegeljük, hogyan lenne megoldható ebben a megyében egy modern mezőgazda- sági beruházás létrehozása és ha lehetséges, a külföldi tőke behozatala.- Milyen feltételekkel számíthat Magyarország az amerikai érdekeltségű bankok támogatására?- Csak radikális privatizáció után, mivel a külföldi bankok sokkal szívesebben teremtenek kapcsolatot magánszemélyekkel, mert azok inkább profitorientáltak, mint az állami cégek.- Lát ön reális esélyt a magyar gazdaság helyrehozatalára?- Az akadályokat el kell távolítani és ez elsősorban nem pénzkérdés, a rossz struktúrát kell megváltoztatni. Önöknél a tulajdonosi viszonyokkal vannák gondok, mert ha a tulajdonost nem változtatják meg, akkor semmi sem fog megváltozni.- Sokakban él a fenntartás, hogy ezeket a változásokat lehetetlen keresztülvinni, hiszen a nagyvállalatok élén ma is azok a régi vezetők állnak, akiknek többsége alkalmatlan a menedzser- szemléletű vezetésre. Ezek a régi típusú, még a tervutasításos rendszeren nevelődött vezetők mintegy lobbyt alkotva védik a saját kiváltságaikat. Hogyan lesz akkor itt előrelépés? . - Ez igaz, de nemsokára választások lesznek Magyarországon és akkor az új kormányon múlik, hogy mit fog tenni, leváltja vagy nem a régi vezetőgárdát, a nagyvállalatok igazgatóit. A Világbank és a kormány között nemrég született egy megállapodás, amelynek egyik célkitűzése éppen az, hogy ezek a hatalmas vállalatok elveszítsék az államtól kapott szubvenciókat, vagy legalábbis csökkenjen a részükre nyújtott támogatás. Ez azt jelenti, hogyha nem lesz eredményes egy vezető, akkor vagy el kell mennie, vagy változtatnia kell a vezetési módszerein, mert nem fog akkora támogatást kapni és így nem lesz más megoldás. Másik terv, hogy a kis- és középvállalat toknak nagyobb kedvezményt adnának a beruházásoknál.- Mi a véleménye a közép-kelet-euró- pai változásokról?- Visszafordíthatatlanná, irreverzibilissé vált a folyamat. A második világháború után ez, az 1989-es volt a legfontosabb és a legjobb év Kelet-Európábán, az, hogy a demokrácia mindenütt előtérbe került. A legfontosabb feladat most a gazdaság rend- behozatala. Az Amerikai Egyesült Államok és 24 más nemzet ebben szeretne segíteni Magyarországnak. Ma este Brüsszelbe repülök, a 24-ek találkozójára, ahol J. Baker ott lesz az USA-ból, illetve Magyarországról Horn Gyula, az Egyesült Államok ott ezeknek a reformfolyamatoknak a segítését szorgalmazza.- Kérem, Palmer úr, adjon nekünk, magyaroknak három jó tanácsot, mit kell tennünk annak érdekében, hogy önökhöz, az amerikaiakhoz hasonlóan gazdaggá válhassunk!- A legelső dolog, mint már említettem, a tulajdonosi viszonyok megváltoztatása. Második a bürokratikus akadályok eltüntetése a külföldi tőke elől. A harmadik a beruházási prioritások megváltoztatása, hogy ne azokat a nagyvállalatokat fejlesszék, amelyeket eddig is, hanem a kis- és középüzemeknél történjenek fejlesztések. Nyugaton is inkább a kis- és középvállalatoknál történnek nagy növekedések. Véleményem szerint Magyarországon is ez lenne a járható út, mivel a kisvállalatok sokkal rugalmasabban reagálnak a piaci változásokra, mint a nagyobbak. Éppen ezért az olyan nagy ipari centrumokban, mint Miskolc vagy a pécsi uránbánya, csökkenteni kell a munkáslétszámot, csakúgy mint a nagy állami gazdaságoknál, termelőszövetkezeteknél. Ha megfelelő beruházások történnek a kis- és középüzemekben, akkor nem kell félni a munkanélküliségtől, mert millió munkaalkalom lesz a kisebb cégeknél. Nálunk, az Egyesült Államokban is így van ez, ahol már régen megtörtént a munkaerő átvándorlása a nagyüzemekből a kisebbekbe.- Ennyi lenne az egész? Más nem kell a sikerhez?- Nem túl nehéz ez. Három év kell mindehhez és következetesség, hogy az emberek lássanak egy pozitív gazdasági növekedést. De ezeket a feltételeket, amiket az előbb említettem, minél előbb meg kell teremteni, mert hát sajnos nem létezik Télapó, senki nem fog Magyarországnak elegendő pénzt adni a gazdaság fejlesztéséhez. Növekedés, gazdasági előrelépés csak úgy lehetséges, ha minél nagyobb számban jönnek majd ide a külföldi beruházók. F. KOVÁTS ÉVA FOTÓ: RITZEL ZOLTÁN Emelkednek a kincstárjegyek kamatai A pénzügyminiszter - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - szerdától megemeli a költségvetés által a jövőben kibocsátandó kincstárjegyek kamatát. A kincstárjegyek új, megemelt kamatai: három hónapra bruttó évi kamat 22 százalék, hat hónapra bruttó évi kamat 23 százalék, kilenc hónapra bruttó évi kamat 24 százalék. A kamatjövedelmek után a kincstárjegyek tulajdonosainak forrásadót kell fizetniük. A kincstárjegyek visszafizetését az állam garantálja. Ezeket az állami értékpapírokat belföldi magánszemélyek, közületek, gazdálkodó szervezetek és jogi személyek egyaránt megvásárolhatják. A költségvetés 10 ezer, 100 ezer és egymillió forint címletű értékpapírokat bocsát ki. A kincstárjegyek árusításával az ország valamennyi pénzintézete foglalkozik. I Mark Palmer
