Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-11 / 268. szám
2 I^ÉPÜJSÁG 1989. november 11. Az MSZP Elnökségének (Folytatás az 1. oldalról.) nácskozásán napirendre került a nyilvánosság jelenének és jövőjének kérdése is. Az elnökség ezzel kapcsolatban egyelőre csak elvi álláspontját fogalmazta meg, a konkrét javaslatokat várhatóan jövő szerdai ülésén dolgozza ki. Az elnökség a most megfogalmazott alapelvek szerint arra törekszik, hogy a korábban az állampárt irányítása alatt álló, a pártállam hatalmi centrumának közvetlenül alárendelt nyilvánosságmédiák önállóságát megerősítsék, biztosítsák gyámkodástól mentes, demokratikus működésüket. Az elnökség azon az állásponton van, hogy a nyilvánosság központi orgánumait áttekinthető, ellenőrizhető társadalmi felügyelet alá kell helyezni. Olyan felügyeleti rendszer kialakítása a cél, amely az egész nemzet, a társadalom általános érdekeit figyelembe veszi, s kizárja, hogy bármely párt kisajátítsa a sajtót. Tóth András egy, a pártvagyon körül kialakult vitáról számolt be. Elmondta, hogy november 3-án az MSZP vezetősége levelet kapott a Ribánszki-féle MSZMP-szerveződéstől. Ebben felszólítják az MSZP-t, hogy kezdjen tárgyalásokat az MSZMP-vel a „rendezetlen vagyoni kérdésekről”. ■Tamásiban november 9-én alakult meg az MSZP városi szervezete, 74 taggal. Jelenleg három alapszervezet működik: egy városi, egy lakótelepi és a forná- di körzeti. A városi alapszervezet a szervezőirodát bízta meg, hogy a vezetőség megválasztásáig, várhatóan két hétig, vigye az ügyeket, a lakótelepi alapszervezet pedig Kovács Zsuzsát, a gimnázium igazgatóhelyettesét választotta ügyvezetőjévé. * Pincehelyen csütörtökön hét taggal megalakult az MSZP-alapszervezet. Maj- zik Tamás ügyvezető minden hétfőn délután 17 órától várja az MSZP iránt érdeklődőket. * * A Fidesz egész napos akciót szervez 1989. november 15-én a brassói vérengzés második évfordulójának emlékére. Felhívunk minden jó érzésű magyar embert, hogy csatlakozzon akciónkhoz. Az akció helye Szekszárdon: Liszt Ferenc tér (Korzó), Kakasdon a Székelykapu előtt. Ezeken a helyszíneken gyertyát árusítunk, a befolyt összeget az erdélyiek megsegítésére fordítjuk. A megvásárolt gyertyákat este 6 órakor gyújthatja meg mindenki az ablakában, az erdélyi áldozatok emlékére. Ribánszkiék ugyanis úgy vélik, hogy az MSZMP egyik jogutódjaként jogosultak a vagyon egy részére. Az elnökség ezzel szemben úgy határozott, hogy vagyonjogi kérdésekről nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni egyik párttal sem; e kérdésekben a törvényes előírásokhoz, illetve a Minisztertanács rendeletéihez tartja magát a párt. Ennek megfelelően, a kormány rendelkezése értelmében, mindazoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szocialista párt működéséhez, az MSZP visszaadja az államnak. Ami a Ribánszki-csoport felvetését illeti, Tóth András úgy vélte: az MSZMP néven működő szervezetnek is joga van arra, hogy az államnak visszaadott ingatlanokból igényeljen a működéséhez szükséges mértékben. Ezt az igényt azonban az illetékes kormánybiztosnál kell bejelenteni, nem pedig az MSZP-nél. Az országos elnökség egyébként úgy véli, hogy a meddő jogi viták helyett a pártoknak programjaik kimunkálására kellene fordítaniuk a figyelmet. Az MTI kérdésére válaszolva Tóth András elmondta azt is, hogy Ribánszki Róbert - bár konkrét ösz- szegekről, vagyontárgyakról nem esik szó a levélben - a taglétszám arányában kívánná megosztani az egykori MSZMP vagyonát. Az MSZP viszont abból indul ki, Közéleti hírek Köszönettel, a Fidesz Szekszárdi Csoportja. * A Magyar Néppárt Tolna megyei szervezete november 14-én kedden délután 17 órai kezdettel Bonyhádon a Népfront épületében (Szabadság tér I. - régi tanácsháza) gyűlést tart, amelynek keretében az időszerű kérdésekről szóló tájékoztatás hangzik el, kikérik tagjaik véleményét a közeljövő döntéseihez, és további toborzást is tartanak. A szervezők a megye egész területéről meghívták a tagságot, illetve ezúton is hívják a további csatlakozni szándékozókat, érdeklődőket. Számítanak a Bony- hád környéki németség és székelység képviselőire, az egykori nagyszámú parasztpártos közül minden ma még élőre. Remélhetőleg a novemberi időjárás nem akadályozza meg, hogy a völgyséhogy a kongresszuson a küldöttek a szocialista pártot jelölték meg az MSZMP jogutódjaként, így más csoportosulásoknak közvetlenül nem jár a vagyonból. Az újságírók kérdéseire válaszolva az MSZP vezetői közölték, hogy a pártnak jelenleg mintegy 30-35 ezres tagsága van. Pontos adatokkal azonban egyelőre nem rendelkeznek, precíz létszámkimutatás csak az alapszervezetek kiépülése után lesz. , Annyi azonban máris megállapítható, hogy lezárult a pártszervezés kezdeti „stabilizációs” szakasza, s lassú höveke- dés tapasztalható a taglétszámban. A párt vezetőinek most a szívós, napi szervezőmunkára kell koncentrálniuk. Bár az elnökség pénteki ülésén a belpolitikai helyzet alakulása állt a tanácskozás középpontjában, a nemzetközi élet szenzációszámba menő hírei is eljutottak a párt vezető testületéhez. így például az elnökség nagy rokonszenwel fogadta az NDK-ból érkező híreket. Az elnökség azt reméli, hogy ezek az új fejlemények az egész térség demokratikus átalakulását biztosítani tudják. Hozzáfűzte azt is, hogy az MSZP elnöksége a lehető leghamarabb szeretné felvenni a kapcsolatot az NDK reformpolitikusaival. giek ott lehessenek Bonyhádon: így például a népes bonyhádvarasdi vagy a váraljai pártcsoport is. A néppártosok biz- nak benne, hogy Bonyhád város népében is érdeklődést és szimpátiát tudnak kiváltani a vidékért szót emelő önkormányzati politikájukkal, és ennek alapján a városban is erős támaszra talál a népi gondolat pártja. * Az MSZP dombóvári szervezőirodája 1989. november 13-án (hétfőn) 17 órakor a városi tanács nagytermében alakuló taggyűlésre várja az MSZP-tagokat, s azokat, akik a helyszínen kívánnak átigazolni, felvételt nyerni. * Kölesden és Tengelicen 7-7, Faddon pedig 20 taggal alakult meg az MSZP helyi szervezete. * Az MSZP simontornyai szervezőirodája november 13-án, hétfőn 16 órai kezdettel a helyi tanács épületében alakuló és vezetőségválasztó taggyűlésre hívja a nagyközség MSZP tagjait, valamint mindazokat, akik a helyszínen kívánnak felvételt nyerni. A nyílt üléssé alakuló rendezvényen 17.-30 órai kezdettel a helyi kezdeményezésekről és a népszavazásról folytatnak eszmecserét a résztvevők. Népszavazások Franciaországban A népszavazás intézményét Franciaországban a forradalom vezette be - két év múlva éppen 200 évvel ezelőtt. Azóta 22 alkalommal rendeztek népszavazást - plebiscitiumot és referendumot - az országban, s a történetírás tanúsága szerint közülük nemegyszer inkább az épperuhatalmon levő győztes rendszerönigazolására, mintsem létkérdések eldöntésére. Egészen a második világháború utáni időkig inkább utólagos jóváhagyást, mint valódi vita eldöntését szolgálta. Valódi értékítéletté csak azóta vált a népszavazás. S még egy tanulság: ha a kérdés valóban érdemi, sorsdöntő volt, a franciák szívesen járultak az urnákhoz, ha viszont úgy ítélték meg, hogy inkább a látszat kedvéért kérik ki véleményüket, otthon maradtak. Amikor pedig valósággal sorozatban követik egymást a szavazások, választások, az átlag francia jobb szeretné ha békén hagynák... Az első népszavazás a krónika szerint 1791-ben volt francia földön, igaz, nem az egész országban, sőt olyan területen, ami akkor még nem is volt a francia állam része: Avignonban, a pápák egykori birodalmában és Venaisson hercegségben. A kérdés az volt, annektálhatja-e a területet a frissen forradalmi Franciaország. A 150 ezer választó közül 102 ezren mondtak igent, s csak 17 ezer volt a nem szavazat. Két évvel később már valódi kérdés szerepelt a napirenden: elfogadja-e a nép „az első év alkotmányát” - a forradalmi időszámítás első évében addigra már meghozott alkotmányt. Vagy hatmillió embernek lehetett volna szavaznia, de az ország nagy részében dúltak a harcok. Négymillióan távol maradtak, a szavazók elsöprő .többsége a forradalmi alkotmány mellett voksolt. Sajátos volt a következő népszavazás - itt is alkotmányt kellett elfogadni, a köztársaság harmadik évében, de a hatmillió szavazásra jogosult közül ötmillió nem élt jogával. A következő, a „nyolcadik év” alkotmánymódosítása már Napóleon ál: lamcsínyét volt hivatva - utólag - igazolni. 1799 tavaszán a hétmillióból csak négymillióan szavaztak, igaz, a nyilvános szavazáson csak 1579-ben mondtak nemet Napóleon gyakorlatilag már Brumai- re 18-án megvalósított hatalomátvételére. 1802-ben a népszavazás elutasította az élethosszig tartó konzulátus intézményét, nem mintha ez zavarta volna Napóleont. Két évvel később már elsöprő többség hagyta jóvá a császárság létrejöttét - utólagos igazolást adva a hatalom terveire. 1851-ben és 1852-ben Louis Bonaparte, a későbbi III. Napóleon kapott ugyanígy, post festa „felhatalmazást” előbb az elnökségre, majd a császárság visszaállítására. Aligha voltak reálisak az 1870-ben, a párizsi kommün bukását követő irtóhadjárat idején megtartott népszavazások eredményei is. Több mint háromnegyed évszázados szünet után 1945-ben már valóban demokratikus volt a népszavazás. De Gaulle tábornok úgy vélte, a felszabadult országban, hogy nem szabad visszatérni a korábbi alkotmányhoz. Tervét 1945 októberében a népszavazás elsöprő többséggel hagyta jóvá. Igaz, ötmillió választó távol maradt, s a 96 százalékos „igen” csak de gaulle-i terv iránti bizalmat jelezte, s nem a tábornok irántit. Amikor politikai demonstrációként - 1946 januárjában lemondott államfői tisztéről, nem hívták vissza. Májusban azután az általa kijelölt elvekre épült új alkotmányt is elutasította a népszavazás, s csak harmadszorra, 1946 októberében sikerült a módosított új alkotmányhoz megszerezni a szavazók többségének támogatását. Az algériai háború viharában De Gaulle-t visszahívták az állam élére; az 1958 őszén megtartott népszavazáson több mint kétharmados többség hagyta jóvá az általa hozott új alkotmányt, s ezzel létrejött az ötödik köztársaság. (Igaz, a jogosultaknak csaknem húsz százaléka távol maradt a szavazástól.) Ez a tendencia azóta is folytatódik: a franciák jó része eleve lefutottnak vélte minden alkalommal a versenyt. Pedig a kérdések létfontosságúak voltak: 1961 elején Algéria önrendelkezésének megadásáról, egy évvel később. 1962 áprilisában pedig már a nevezetes eviani egyezmények elfogadásáról volt szó: a franciák ekkor hatalmas többséggel vették tudomásul, hogy az egykori gyarmat önálló országgá lesz. A további népszavazások a csökkenő érdeklődést tükrözik- 1962-ben a szavazásra jogosultak 23 százaléka nem nyilatkozott arról, hogyan válasszák meg a köztársasági elnököt. 1969-ben vagy húsz százalékukat nem érdekelte a szenátus korszerűsítéséről tartott népszavazás. 1972-ben már csaknem negyven százalékuk maradt otthon, amikor az EGK kibővítéséről, Nagy-Britannia csatlakozásáról kellett volna szavaznia. A negativ csúcs az egy éve, 1988. november 6-án megtartott népszavazásé. A 38 millió jogosult mintegy 63 százaléka, csaknem 24 millió francia nem tartotta érdemesnek, hogy véleményt nyilvánítson pj-Ka- ledónia jövendő státusáról. Igaz, ezt a népszavazást olyan „sorozat” előzte meg, mint a kétfordulós elnökválasztás, az ugyancsak kétfordulós parlamenti választás - úgy látszik, a szavazóknak elegük volt a választóhelyiségekből. A francia politikusok egyelőre óvakodnak a tanulságok levonásától, de tavaly szinte egyöntetűen megállapították: a népszavazás csak akkor kelthet érdeklődést, ha valóban érdemi kérdésben kell dönteni. KIS CSABA (Párizs) ' MTI-Panoráma Az MSZP Szekszárdi Szervezetinek állásfoglalása 1. Az MSZP Szekszárdi Szervezete támogatja az állami szerveket abban, hogy nyújtsanak hatékony támogatást a különböző politikai szervezetek működéséhez szükséges feltételek kialakításához, megteremtve a szabad és nyilvános politizálás esélyegyenlőségét. Nem értünk egyet azonban azzal, hogy a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal egyes pártjai részéről jelentkező igényeket a Szekszárd Városi Tanács költség- vetéséből finanszírozzák. A megyei tanács a TIT volt helyiségeinek egy részét egyes pártok rendelkezésére bocsátotta, a berendezésre és egyéb felszerelésekre a kerekasztal képviselői által benyújtott közel 750 ezer forintos igényből mintegy 100 ezer forintot azonban a Szekszárd Városi Tanács biztosított. Javasoljuk - mivel megyei szintű politikai szervezetek támogatásáról van szó -, hogy a megyei tanács biztosítsa a kért összeget a Tolna Megyei Ellenzéki Kerékasztal egyes pártjai részére, vagy vegyék igénybe az országgyűlés által ezekre a célokra elkülönített 100 millió forintos keretet. 2. Az MSZP Szekszárdi Szervezete támogatja, illetve kezdeményezi a város öt tanácskörzetében az időközi választások kiirását. Ezekben a választókörzetekben több hónapja a tanácstagok - Füredi Ferenc, Hartmann Lajos, dr. Bábel Tihamér, Nagyné Asztalos Márta, Szigetvári Ernő - különböző okok miatt lemondtak és póttanácstag sincs. Tarthatatlan, hogy a választópolgárok közül közel 2600-an nem rendelkeznek képviselővel a helyi önkormányzatban, és bizonytalan az is, mikorra írják ki az általános helyhatósági választásokat. Ezért az MSZP Szekszárdi Szervezete a 17-es, 19-es, 33-as, 34-es és 35-ös tanácskörzetben az időközi választások kiirását - ha szükséges - aláírásgyűjtési akció szervezésévél is támogatni kívánja. Az időközi választások lebonyolítására - tartalmi és gyakorlati szempontból egyaránt - 1990. január 7-i időpont a legalkalmasabb, mivel a Magyar Köztársaság új címeréről tartandó, illetve a nép november 26-i döntésétől függően a köztársasági elnököt választó népszavazás is ekkor lesz. Szekszárd, 1989. november 9. MSZP Szekszárdi Szervezete Megkezdődik a pártok sajtóvitája? Az MSZMP válasza az SZDSZ-nek Csak sejtjük, hogy az SZDSZ szekszárdi alapszervezete a megújuló MSZMP-nek szánta az „Anyagias, de »új MSZMP«” című véleményét, amely a Tolna Megyei Népújság november 9-i számában jelent meg. Hogy ki a címzett, az valójában nemigen derül ki a hivatkozott véleményből, mert a „régi MSZMP”-ről beszél, és szól az „új MSZMP”-ről, sőt sejtetni engedi, hogy olyan párthoz szól, amelyet, ha majdan megszületik, Kommunista Párt néven jegyeztetnek be. Az az állásfoglalás, amellyel vitába száll az SZDSZ szekszárdi szervezete, a fenti szervek egyikétől sem származhat, azon egyszerű oknál fogva, mert a fent. nevezett szervek közül egyik sem működik a megyeszékhelyen. Úgy tűnik, hogy az SZDSZ-nek valami miatt sürgős volt a véleménynyilvánítás, mert különben meg kellett volna látnia, hogy a megújuló MSZMP-ről van szó, amelynek megyei aktivaülése állást foglalt bizonyos kérdésekben, s azt nyilvánosságra is hozta. Az MSZMP állásfoglalásának az MSZP-vel kapcsolatos megállapításával az MSZP egyetértett, s ez is megjelent a sajtóban. Ezek váltották ki az ingerült hangú véleményt. Ebből sejtjük, hogy az SZDSZ véleménye a megújuló MSZMP ellen irányult. , Nincs „új” és nem létezik - legalább is az SZDSZ felfogása szerinti - „régi” MSZMP. Azt viszont joggal állíthatjuk, hogy van marxizmust-leninizmust valló, tehát kommunista típusú MSZMP, amelynek tagszervezése éppen úgy folyik, mint ahogyan azt az SZDSZ is teszi saját sorainak gyarapítására. Az SZDSZ a hivatkozott véleményében két baloldali pártnak, az MSZMP-nek és az MSZP-nek tervezett tárgyalása ellen lépett fel. Határozottan kijelenti, hogy az MSZP-nek nincsen joga tárgyalást folytatni az MSZMP-vel arról, hogy a két pártot olyan helyzetbe kell hozni, amely biztosítja azok működésének anyagi-technikai feltételeit. Kerestük, de nem találtunk egyetlen olyan jogszabályt, magas, vagy kevésbé magas szintű rendelkezést, amely a két párt tárgyalását megtiltaná, még kevésbé létezik olyan rendelkezés, amely tilalomfák állításával az SZDSZ-t bízná meg. Vagy tán az SZDSZ- be másféle Magyar Közlöny jár másféle rendelkezésekkel? Nem hisszük. Lehetséges, hogy az SZDSZ arra kíván vállalkozni, hogy meghatározza a pártok egymáshoz való viszonyát, politikai életét? Úgy véljük, miként az említett két baloldali párt nem kívánja meghatározni, hogy az SZDSZ kivél ülhet le tárgyalni, az MSZMP is elvárhatja a kölcsönösség alapján, hogy az SZDSZ is hasonló magatartást tanúsítson. Az SZDSZ a hivatkozott véleményében kifejti, hogy az MSZMP „a párt működési és anyagi feltételeinek megteremtését tartja fontosnak”, s ebből levonja a sajátos következtetését is, amely szerint az MSZMP anyagias párt. Ezt bizony kár volt tennie, mert öngólt rúgott. Ország-világ tudja ugyanis, hogy az MSZMP nem, de az SZDSZ már kinyújtotta a kezét a többmilliós állami költségvetési támogatásért. A megújuló MSZMP Szervező Bizottsága úgy véli, hogy az egész társadalom nyugalma érdekében célszerű lenne a pártok között a demokrácia elveinek betartása, a korrekt magatartás. Mi vitát eddig sem kezdeményeztünk és nincs szándékunkban egyetlen párt ellen sem támadást intézni, de ha a sajtóban támadás érne bennünket, a megtámadott jogán megfelelő módon válaszolunk. Az MSZMP Szervező Bizottsága Szekszárd Nem leveleket írni, tárgyalni, lépni kell - mondta Körösi Péter kereskedelmi igazgató (Tungsram Rt.) a Magyar Gazdasági Kamara dél-dunántúli bizottságának pécsi székházában megtartott tájékoztatón. A régió kereskedelmi szakembereit a Szovjetunióba irányuló exportban várható nehézségek miatt előtérbe kerülő kompenzációs ügyletek, s az ezekhez kapcsolódó speciális ismeretek megszerzése céljából hívták össze. Körösi Péter kereskedelmi igazgató bőségesen rendelkezik nemcsak információkkal a szovjet gazdaságot, vállalatokat illetően, hanem személyes élményekkel, tapasztalatokkal is. Tájékoztatójában felvázolta a szovjet gazdaság elsőszámú irányító bizottságainak szerepét, s határozatait, melyek miközben önállóságot biztosítanak a vállalatoknak, s külkereskedelmi jogot datálnák rájuk, másrészről előírják, melyek azok az alapanyagok, amik csak a szakkülkereskedelmi vállalatokon keresztül juthatnak el hozzájuk. A „megszerezni” kifejezés nem ismeretlen fogalom a szovjet vállalatok számára sem, mindazonáltal az adásvétel ügyletek papíron korrektek. A szükség diktálja, hogy mindazon áruk, anyagok beszerezhetők, s hozzáférhetők legyenek, melyeket feldolgozni, felhasználni kívánnak. Továbbra is rendkívül nagy a kereslet a magyar áruk iránt, a könnyűipari termékek, s elsősorban a cipők, a mosópor ma is slágercikknek számít. A Tungsram Rt. (49,6 százalékos osztrák részesedéssel működik) megtalálta az utat, a megoldást, hogy lehet kereskedni a szovjet vállalatokkal úgy, hogy mindkét fél jól járjon, megtalálja számítását. A szakmai fogásokat nem részletezzük, a résztvevők, a leginkább érdekeltek ezt amúgy is megismerhették a kereskedelmi igazgató nemegyszer derűt keltő előadásából. Körösi Péter a türelmet, e momentum megtanulását hangsúlyozta, mely nagyon fontos a piaci technikában. Előadása végén egy listát adott át a külkereskedelmi jogú szovjet vállalatokról, mely tájékoztató hozzáférhető a kamara pécsi irodájában. CSEFKÓ JUDIT ülése Szovjet export - kompenzációkkal
