Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

1989. november 6. TOLNA \ ^ "íMÉPÜJSÁG 3 Visszaszorulóban a kalózmásolatok Két kérdés a számítástechnikáról Előre!(?) Nem kötelező úttörőnek lenni A központi adatbankok még hiányoznak A nemrégen Budapesten megrendezett Compfair ’89 nemzetközi számítástechni­kai szakkiállításon a Microsystem Műszaki és Számítástechnikai Részvénytársaság standján az Rt. pécsi kirendeltségének ve­zetőjével, Kovács Ferenccel beszélgettünk a hazai számítástechnika néhány aktuális kérdéséről.- A számítástechnikával kapcsolatban újabban egyre többet hallunk a hálózatok létrehozásának fontosságáról. Ennek mi­lyen eredményei és akadályai v&nnak ma Magyarországon?- A nemzetközi tapasztalatok és trendek alapján régóta látszik már, hogy a jövő a hálózatoké. Külön kell azonban kezelnünk a lokális és a nagy hálózatok kérdését. A vállalatok vásároltak számítógépeket kü­lönböző osztályaik, részlegeik számára, hogy ezzel gyorsabbá, kényelmesebbé te­gyék az adminisztrációt, a bérszámfejtést, az anyaggazdálkodást, a naptárnyilvántar­tást stb. Ez nagyszerű dolog, de ezek a szá­mítógépek egymástól elszigetelten mű­ködnek és ennek sok hátránya van. E gé­pek összekapcsolása egy vezetékhálózat­tal és megfelelő hálózati programmal mun­kát és időt takaríthat meg, mivel a különbö­ző részlegek így gyorsabban és egysze­rűbben juthatnak egymás adataihoz. A számítógépek ma már nagyon gyor­san végzik el a bevitt adatokkal a szüksé­ges műveleketeket, ám ezt a gyorsaságot többnyire nem használják ki kellő mérték­ben. A hatékonyságot ugyanis korlátozza az adatbeviteli sebesség, hiszen a kezelő a billentyűzeten keresztül közöl információ­kat a géppel és ez meglehetősen .lassú. Nyilvánvaló, hogy egy számítógépet job­ban ki lehet használni, ha több billentyűze­ten keresztül tudnak vele kommunikálni, vagyis olyan lokális hálózatot alakítunk ki, amely egy központi gépből és terminálok­ból áll. A beviteli sebesség növelését tehát a terminálok számának gyarapításával ér­hetjük el és ezek olcsóbbak is, mint az önálló számitógépek. Intelligens terminálo­kat ma már százezer forint alatt lehet vásá­rolni. Az ilyen lokális hálózatok kialakítása jellemző napjainkban a számítógépeket használó szervezeteknél. Más kérdés az országos vagy nemzet­közi hálózatok, adatbázisok helyzete. Azt lehet mondani, hogy a lehetőségek jóval előrébb tartanak, mint az igények. Ma Ma­egyértelműen retrográd, bármilyen terme­lési mód (kapitalizmus vagy szocializmus) talaján is működjön. A kommün-tipusú út sem járható, tisztán, önmagában, viszont elképzelhető egyrészt átmeneti formaként, másrészt tartósabb felállásban a többpártrendszerrel való kombinációjaként (Itt mindig valós, plura­lisztikus többpártrendszerről van szó és nem a Kelet-Európábán néhol létező kvázi- többpártrendszerről!) Egyébként a több­pártrendszert Marx sem vetette el (lásd: Kommunista Kiáltvány, IV. fejezet!), de nem volt képes 100 évvel ezelőtt meglátni a többpárti váltógazdálkodásban rejlő lehe­tőségeket a demokrácia kiszélesítése te­rén. Kora fejletlen viszonyai ezt nem is tet­ték lehetővé. Végül is korunk civilizációs fejlődésének csúcsát mindenképppen a nyugati cent­rumrégió politikai intézményrendszerében kell megragadnunk, annak minden ellent­mondásával együtt. A többpártrendszeren alapuló politikai váltógazdálkodást nyu­godtan tekintsük a sztálinizmus meghala­dása és a szocializmus kifejlesztése eszkö­zének, mindenfajta ideológiai görcs nélkül. A társadalom ma annyira érdektagolt, és­pedig globálisan is és nemcsak helyi szin­ten, hogy szükség van az ezt manifesztáló országos politikai képződményekre - dön­tően a pártokra - amelyeket nem helyette­síthet, csupán kiegészíthet a lokális önkor­mányzat. A gorbacsovi reformok félolda­lassága egyrészt ebben rejlik, hogy tudniil­lik ő sem akar hallani többpártrendszerről, másrészt nem kívánja meghaladni a reak­ciós párt-állami diktatúrát, csupán lazítani a kommün-tipusú közvetlen demokráciá­val. Kérdés, hogy melyik gyűri majd maga alá melyiket? 1918-1925 között a párt-ál­lam megkezdte a szovjet alávetését - ép­pen a többpártrendszer felszámolása nyi­totta meg ehhez az utat - majd a sztálini ap­parátus befejezte ezt a folyamatot. A fejlődés fő trendje A civilizált régiókban (döntően a fejlett Nyugat) kitapintható az 1. és 2. politikai alapforma egyfajta markánsan körvonala­gyarországon még nem működnek igazán a piaci mechanizmusok és kényszerek, ezért jellemző, hogy a vállalatok még min­dig nem ismerték fel az információ értékét és fontosságát. A világ fejlett régióiban az üzletemberek számára természetes, hogy ez az egyik legértékesebb árucikk, gyak­ran vállalatok léte függ attól, hogy megfele­lő gyorsasággal és pontossággal hozzájut­nak-e a friss információkhoz. Ezért nagy központi adatbankokat hoztak létre, ame­lyekkel a vállalati számítógépek telefonvo­nalakon keresztül kommunikálhatnak. Nálunk még hiányoznak az értékes köz­ponti adatbázisok, ezek a piaci hatások erősödésével majd nyilván kialakulnak és ezzel növelhető lesz a vállalati számítógé­pek hatékonysága. Az információ itt is áru­jelleget ölt, vagyis fizetni kell az adatbankok szolgáltatásaiért. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem most kapcsolódik be egy olyan országos hálózatba, amely egy ilyen nagy adatbank létrehozását célozza. Az előrelépést ezen a területen sajnos hátráltatja a telefonhálózat közismerten gyenge színvo­nala, bár postai bérelt vonalakon jó összeköt­tetés teremthető a számitógépek között- Egy hálózat létrehozásához nemcsak gép és kábel kell, hanem megfelelő szoft­ver is. Jellemző volt Magyarországon a ka­lózmásolatok terjedése, a drága felhaszá- lói programcsomagok illegális használata. Változott-e a helyzet az utóbbi időben?- Változóban van. A felhasználók ma már többnyire megveszik - akár több százezer forintért is - a jogtiszta szoftvereket. Igaz ugyan, hogy a legtöbb jó program kalóz­másolatához ingyen is hozzá lehet jutni, de ez sok kényelmetlenséggel jár. Ezek több­nyire nem magyar nyelvűek, nincs hozzá­juk megfelelő dokumentáció, ezért a prog­ram lehetőségeinek csak töredékét tudják kihasználni. Az is előfordul, hogy az ilyen szoftver vírussal fertőzött. A vállalatok nem­zetközi kapcsolatai bővülnek és egy ko­moly magyar cég nem engedheti meg ma­gának, hogy folt essen a hírnevén százezer forint miatt. Minél többet érintkeznek a ha­zai cégek nyugati partnerekkel, annál in­kább kényszer a jogtiszta szoftverek hasz­nálata. A jogtisztaság, az üzleti tisztesség ott ugyanis szent, és amelyik cég ezt nem tartja be, azt morálisan elmarasztalják, ami­nek nyilvánvaló anyagi és üzleti következ­ményei is vannak. - árki ­zódó kombinációja; azonban ma még az 1. forma erős dominanciájával. Különösen a legutóbbi másfél évtizedben erősödött föl Nyugaton a közvetlen demokrácia párhu­zamos intézményrendszerének fejlődése, a klasszikus parlamentarizmus mellett. A helyi ügyekben egyre inkább az érintettek döntenek, valamint gomba módra szerve­ződnek a kis lakóhelyi spontán közössé­gek, amelyek a helyi politika formálásában is artikulálják hangjukat. Meglepőnek tűn­het, ha én ezt a marxi kommün-tipusú poli­tikai fejlődéshez hasonlítom, de fokozandó a meghökkentést, az USA-ban a helyi seriff közvetlen választását is ide sorolom, a la­kosság önkéntes, bűnmegelőző fegyveres csoportjaival egyetemben. Marxnál a kom- mün-államban („amely már nem is állam a szó tulajdonképpeni értelmében”) meg­szűnik az elkülönült-elidegenedett rendőr­ség és katonaság, amelyek helyét az ön­kéntes alapokon megszerveződő felfegy­verzett lakosság veszi át. Ugyanakkor továbbra is meghatározó marad még hosszú ideig Nyugaton a nagy globális politikai szerveződések, a pártok, a parlament, a kormány stb. szerepe; és a közvetlen demokrácia intézményei csupán hasznos kiegészítő és tehermentesítő funkciókkal bírnak. A „létező szocializmus” politikai intéz­ményrendszerét ehhez a nyugati modell­hez kell közelítenünk, minél gyorsabban és minél jobban. A többpártrendszerű politikai váltógazdálkodás túlságosan is vonzó és sikeres ahhoz, hogy ki lehetne iktatni a sztálini struktúra meghaladása során. Ha a jövő században találkozik Nyugat és Kelet politikai-társadalmi fejlődése, ha létrejön az egységes Európa (amelynek ré­sze lesz az akkori Szovjetunió is), tömbök és szembenállás nélkül, akkor nyilvánva­lóan a klasszikus nyugati demokráciák pluralista intézményei fognak kombinálód­ni a közvetlen demokrácia intézményeivel. Ehhez végbe kell mennie az állami tulajdon társadalmasításának Keleten és a tőkés társadalmasodásának Nyugaton (rész- « vényforma stb.). Más alternatíva nincs! DR. GAZDAG LÁSZLÓ (Folytatás az 1. oldalról.) A szakkör mindenkié- Ismerős a téma, egy másik laptól is keresték telefonon az igazgatónkat egy névtelen levél nyomán - mondja Beke Lászlóné, a högyészi általános iskola igazgatóhelyettese. - Az állítás nem igaz, hiszen még nem is szerveztük a táboro­kat. A gyerekeket megkérdeztük, lehet, hogy alakítanak egy új kisdobos- és egy úttörőcsapatot, de ez még szervezés alatt áll. A számítástechnikai szakkör vezetője, Kelemenné Várda Rita is tiltakozik.- Már szeptember elején meghirdettük felsősöknek a szakkört, de van aki csak most kapott észbe, hogy járni szeretne. Őket elutasítjuk, de egyébként mindenkit felvettünk, három csoportot is indítot­tunk. Egyetlen negyedikes kislányt hagy­tunk ki azért, mert szinte még számítógé­pet se látott. A szervezéskor nem hivat­koztunk az úttörőre. Hiszen megszűnt az MSZMP, a KISZ is, az úttörőmozgalom jö­vője is kérdéses. Magyari Sándor, az úttörőcsapatveze­tője kézzel teleírt lapokat terít elénk - az új gyermekszervezet szervezeti szabály­zatát. Hogy a csapatot úttörőnek neve­zik-e vagy másként, azt majd a gyerekek döntik el, de ők egyelőre a programról se tudnak. Ezen a héten mondják majd el nekik, s utána - mint a volt MSZMP-ta- goknak - meg kell újítaniuk a tagságukat. A stúdióban minden osztálynak lesz egy papírja, amire a gyerekek feliratkozhat­nak, ha tagjai akarnak lenni az (egyelőre) úttörőcsapatnak.- Hozniuk kell az ellenőrzőben a szülői beleegyezést, így kivédjük, hogy utána azt mondják, azért „zúgott be” a diák, mert nem úttörő - folytatja a csapatveze­tő. Aztán sorolja, a bevezetendő változá­sokat. Például, hogy megszűnik az „egy osztály egy raj, az osztályfőnök rajvezető is” rendszer. Négy önként vállalkozó pe­dagógus foglalkozik majd a pajtásokkal. A belépés nem lesz automatikus mint idáig. Az lehet úttörő, aki szívesen részt vesz a rendezvényeken, tagdíjat fizet, lel­kes, öntevékeny. Kommunista csökevény A csapatvezető a mintegy háromszáz­hatvan felső tagozatos közül úgy nyolc­van úttörőre, illetve gyermekszervezeti tagra számít (folyton keveredik a két el­nevezés), bár ez a szám szerinte lehet sokkal nagyobb is. A kisdobosok egyelő­re a régi formában tevékenykednek to­vább. Mindenesetre nem cél a tömegesí­tés, s ki is lehet lépni. Hátrányos követ­kezménye nem lesz a dolognak, illetve, hogy a rendezvényeket nem látogathatja, aki nem tag. És a papírgyűjtésben sem vehet részt, hiszen ha azt úgy hirdetik meg, hogy a gyermekszervezet gyűjt, ak­kor egy nem tagnak hogyan adhatják oda külön a pénzt? A hulladékgyűjtés összegét ugyanis közös célokra szokták felhasználni. Egyébként előfordult már az is, hogy otthonról nem engedték el a diákot papírt gyűjteni, mondván, hogy ez „kommunista csökevény”.- Mi lesz a vándortáborozással? (Folytatás az 1. oldalról.)- Emlékezetes, hogy a legnagyobb pénzszűke idején - ilyen időszak volt az el­múlt év eleje - sem vezettek igazán ered­ményre a pénzkímélő módszerek alkalma­zását propagáló erőfeszítések, szinte ritka­ságszámba ment a váltó alkalmazása. Mostanra e tekintetben lényeges változás következett be. A Budapest Bank képvise­lője például elmondta, hogy ügyfeleik már- már kimerítették a lehetőséget, amit szá­mukra a jegybank refinanszírozás oldaláról lehetővé tesz. Az MNB szekszárdi igazga­tóságán az év első kilenc hónapjában 1100 darab váltó viszontleszámítolását kérték a kereskedelmi bankok. Ennek ellenére még mindig azt kell mondani: a vállalatok ide­genkednek ettől a formától. A váltót - bár már elfogadják - gyakorlatilag alig forgat­ták, a kétszer forgatott váltó szinte ritkaság- számba megy. Ha akad mégis, akkor az többnyire fiktív forgatás a kamatkedvezmé­nyek igénybevétele miatt. A bankok ugyan­is a hiteleknél 3-5 százalékkal olcsóbban- Az szent és sérthetetlen. Régi hagyományunk, or­szágosan a legjob­bak között vagyunk- feleli büszkén Ma­gyari Sándor. - Ed­dig nem néztük, ki jöhet, de most, hogy a táborok is nyere­ségérdekeitek, ta­lán többet fizet majd, aki nem úttö­rő? Még nem tud­juk. Lapozgatjuk a tervezetet. A csa­patprogramok szin­te megegyeznek a korábbiakkal, ki­rándulás, vetélke­dő, sportverseny, hasonlók.- Ugyanakkor havonta, péntekenként szabadidős foglalkozásokat szervezünk. Osztályok közötti bajnokságot, napközi­sek délutánját, zenés programot. Ezeken azok is részt vehetnek, akik nem úttörők- nyugtat meg a csapatvezető, s a töb­biek egyetértenek. Kelemenné még ki­egészíti:- Minden tantárgynak van iskolai szakköre, amyelyekre szintén bárki jár­hat. Gubanc a nyakkendőn A tartalmi megújulás után mi marad az úttörő külsőségeiből?- A bélyeg az, ami a régi, meg az egyenruha. Bár mi már két-három éve re­formerek vagyunk, csak egyes ünnepsé­geken bújtunk uniformisba, s az ügyele­teseket is egy kitűzővel különböztetjük meg. Nyakkendőt nem is mindenki köt... Lehet, hogy az úttörővezetői konferencia meg is változtatja a mozgalom szimbólu­mait, - így a csapatvezető. Most mindenesetre ott lóg még a két hatalmas tábla a folyosón, bármelyik kis­pajtás olvashatja unalmas óráiban a sze­mélyiségének kibontakozását híven se­gítő 6, illetve 12 pontot. Ilyeneket például, mint „Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség tagságára”... De nemcsak úttörő lehet a gyerek, az iskolavezetés nem zárkózna el attól sem, ha mondjuk cserkészcsapatot toborozna valaki. Szerdánként részt vehetnek a nö­vendékek az evangélikus lelkész iskolai hitoktatásain is. Az iskolai klub a diákta­nács irányítása alá tartozik, oda is az jár, aki akar. Ezért a megszólaló pedagógusok visz- szautasítják, felháborítónak tartják a tele­fonáló szülő rágalmait, aki először in­kább őket kereste volna fel, az újság he­lyett. Megkockáztatom a kérdést, nem az iskolának kellett volna-e összehívni és tájékoztatni a szülőket a tervekről, be­vonni őket a döntésbe, de elkeseredett legyintés a válasz. A szülők többségét még gyermeke tanulmányi előmenetele se nagyon érdekli, volt olyan összevont értekezlet, ahol mindössze harmincötén jelentek meg. számítolják le a váltót, éppen elterjedésé­nek ösztönzése végett. Az OKHB országos szinten idén 2 milliárd forint értékben szá­mítolt le váltót, ekkora összegnek a 3-5 százaléka is tekintélyes summa, ami a vál­lalatoknál maradhatott.- A váltón kívül további lehetőségeket látnak a bankok a vállalatok segítésében. Közvetlen értékesítésre épített lakáshitele­ket nyújt pl. az OKHB RT. 5 százalékos ka­matra a gazdálkodó szervezeteknek Lehető­séget kínálnak a követelések megvásárlásá­ra - ez is olcsóbb pénzhez jutási lehetőség a hitelnél - de gyakorlatilag erre is alig van még igény. Új hitelkonstrukciók kerülnek beveze­tésre: az export növelése, a kisvállalkozások élénkítése, az állami vagyon értékesítésének elősegítése - azaz a reprivatizáció - élénkíté­se érdekében. Ezekre a célokra külön össze­gek állnak az MNB-nél - konvertibilis devizá­ban is - rendelkezésre.- Nem kevés a pénz a megyében - hangzott el - mert sok a fölöslegesen lekö­tött összeg. Pénzeszközeikkel nem gazdál­Tovább leng a zászló? Ezen mindannyian eltűnődünk egy pil­lanatig, aztán újra az úttörő megreformá­lására terelődik a szó, amit a csapatveze­tő így összegez:- Teljesen politikamentes lesz a szer­vezet, kirándulás, szabadidős foglalko­zások satöbbi. Aztán ha ez se válik be, akkor megszüntetjük. „Feloszlatták, nem?” Én megkérdezném minderről, a leg- érintettebbeket, a gyerekeket is, mon­dom. Beszélgetőtársaim nem igazán lel­kesednek az ötletért. Hiszen a diákok még nem is tudnak a változtatásokról. Nem baj, akkor majd elmondják az eddigi tapasztalataikat. Ebben maradunk. Az óriási Magyarország-térkép előtt, melyen színes pöttyök mutatják, merre vándoroltak, táboroztak már a hőgyé- sziek, harsányan hömpölyög a gyerek­sereg a szünetben. Akik körülvesznek, mindannyian úttörők.. A nyolcadikos Ká­roly György is, bár ő úgy tudja, úttörő már nincs is. Feloszlatták, nem? - kérdezi. Pedig kár lenne lemondani róla - teszi hozzá. Győrfi Márta is végzős. Szerinte több kirándulás kellene. Meg progra­mok, kiabálják mások is, de egyetlen konkrét javaslatuk sincs. A hozzánk csat­lakozó két tanárnő jelenléte nem oldja meg a nyelveket.- Hogy lettem úttörő? - kérdez vissza az ötödikes Sellei Lilla. - Az avatószülők nyakunkba kötötték a nyakkendőt, és at­tól a pillanattól kezdve úttörők vagyunk. Nem szemetelünk, betartjuk a háziren­det. Segítjük a kisebbeket. Ha újjászer­veznék a csapatot, akkor természetvédő­nek jelentkeznék. Törődnénk az iskolá­val, és minél többen lennénk, annál job­ban gyarapithatnánk az értékeket.- Mit tudsz a vörös nyakkendőről? Az ötödikes Elm Zoltán kissé elbizonytala­nodik.- Hát jelképezi, hogy úttörők vagyunk. A hatodikos Gelencsér Imre így fogal­maz:- Szerintem megmaradhat az úttörő, így jó, ahogy van. Szépek az ünnepélyek, jól be vannak gyakorolva... kodnak még úgy a vállalatok, ahogy az egyéb termelési tényezőkkel. Naponta kel­lene például figyelniük egyszámlájukat s azon nem „hevertetni” komoly összegeket. E körbe - a pénkiméléshez - tartoznának a fentebb említett lehetőségek fokozottabb igénybevételei is.- Nagy a bankok nyeresége, magas a kamat - hangzik el gyakran a vállalatok ré­széről. Igaz, de... - s a bankigazgató így folytatja: sehol a világon senki nem ad ol­csóbban hitelt annál, mint amekkora az inf­láció, s erre még 2-3 százalék kamatrést - a bank hasznát - rá lehet számolni. Más­részt a betéti kamatok is magasak. Ha len­nének vállalkozók, akik 5 százalékra be­tennék a pénzüket, akkor azt - haszonnal - hét százalékra hajlandó lenne kihelyezni az OKHB... A nyereség ezzel együtt is magas - hangzott el - de ha például az OKHB 5 mil­liárdos nyereségéből levonjuk a befizetési kötelezettségeket,'akkor nem marad annyi, mint amekkora az alaptőke inflációja - azaz hosszú távon sötét képet mutat a hitelban­kok gazdálkodása. Végső sorban bajaink fő oka az infláció- hangzott e| a rövid összegzésben. A hallga­tó inkább úgy mondaná: bajainkból követ­kezik az infláció, s segít gúzsba kötni ke­zünket. - ri ­CSER ILDIKÓ Fotó: ÓTÓS RÉKA Bankok és vállalatok Pénzintézetek vezetői mondták...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents