Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-06 / 263. szám
2 Képújság 1989. november 6. Bemutatkozó körút Tolna megyében (Folytatás az 1. oldalról.) ban élünk - mutatott rá Für Lajos. - Leszoktatták az embereket a mozdulásról, méghozzá igen kegyetlen eszközökkel. Jellemző, hogy az MDF-nek húszezres a tagsága, pedig a szimpatizánsok tábora ennél jóval szélesebb körű. A szavak elkoptak: mégis, vala- hogyn meg kell mozgatni ezt a pasz- sziv országot. Dombóvár, a megyei program befejező állomása Bemutatkoztak a szabad demokraták (Folytatás az 1. oldalról.) az angyalföldi alapszervezet kampányfőnökét Bátaszéken mintegy húszán hallgatták nagy érdeklődéssel. Szekszárdon - ahol Magyar Bálint szociológus is jelen volt az SZDSZ képviseletében - ennél lényegesen többen voltak, s vártak is türelmesen, mert közel egy órányi csúszással kezdődött a program. A bemutatkozást és az SZDSZ előtörténetének ismertetését kérdések és válaszok, többször élénk vita követte. A Szabad Demokraták Szövetsége ugyan nem történelmi párt, mégis van múltja - hallhattuk. Az 1970-es évek végén néhány száz értelmiségi, néhány ezer szimpatizánssal először próbálkozott ellenvéleményének hangot adni laza, szervezet nélküli kis csoportokban. A lakásokon tartott gyűléseket, előadásokat szamizdatkiadványok terjesztése követte. Az 1985-ös monori találkozót még óriási botrány kísérte, 1986-ban az író- szövetség vezetőinek megbuktatása ugyan sikerült, de sokkal messzebb nem jutottak. Csupán 1987 végén tehettek erőteljesebb lépéseket mind a szamizdatosok, mind az írószövetség harcosai az ellenzéki mozgalom irányába. Ez a mozgalom azonban nem lett egységes; a szamizdatosok a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, az írók pedig a Magyar Demokrata Fórumot hozták létre. Előbbiből jött létre tavaly az SZDSZ, akik nem fogadták el az „alternativ” és a „másként gondolkodó” státust, akik mindig ellenzékinek tartották magukat. Követeléseik között szerepel többek között 1956 rehabilitációja, a munkásőrség megszüntetése, az országnak a Varsói Szerződésből való kikerülése, a többpártréndszer. Erőfeszítéseiket több területen már siker koronázta. Következő „harci” szakasz - ahogy Szabó Miklós fogalmazott - az Országgyűlés októberi ülésén hozott határozatainak népszavazás útján való megerősítése, valamint annak megakadályozása, hogy az új parlament megválasztása előtt válasszon a nép köztársasági elnököt.- Miért törekednek minderre? - hangzott el a kérdés.- Nem szabad az országban olyan hatalomnak lenni, amelyik nem az Országgyűléstől származik. Veszélyes lehet egy olyan intézmény, amelyik a parlament fölött áll, azt föl is oszlathatja, a köztársasági elnöké pedig ilyen lesz. Erős, diktátori pozícióban lévő köztársasági elnök létét akarják elkerülni, s ehhez nagyobb lehetőséget kínál a későbbi, az új országgyűlés általi elnökválasztás. Továbbá: jelenleg egyenlőtlen eséllyel indulnának a jelöltek, hiszen mig Pozsgayt mindenki ismeri, Für Lajosról vagy Rácz Sándorról nem tud a nép semmit. Továbbá: egy mostani választás erősen megbontaná az ellenzék egységét. Továbbá: a kormányzáshoz szükséges tudás, az információ és informális kapcsolatok, a gazdasági pozíciók úgy is az eddig uralkodó párt, illetve utódpártja kezében vannak, ha az ő jelöltjük - a jelenlegi esélyes - lesz az elnök, az további óriási előnyt jelentene a számukra.- A parlament által a munkásőrség föloszlatásáról, a pártok munkahelyről való kivonulásáról és a pártvagyonról történő elszámolásról hozott törvényt azért kell népszavazással is jóváhagyatni - hangzott el - mert jogilag a parlament által hozott törvény a parlament által vissza is vonható (s erre volt példa ’86- ban Csehszlovákiában), de a népszavazás által megerősített törvény nem.- Tankokkal a népszavazás is megváltoztatható - vetődött föl, amire Magyar Bálint azt mondta: nem az a kérdés, hogy a hatalom meg tud-e tenni valamit, hanem, hogy érdemes-e neki megtennie. A Szovjetunió jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tankokkal avatkozzék be Magyarországon. (Taps).- Arra az esetre, ha a népszavazás eredményeként mégis a parlamenti választások előtt kerülne sor az elnökválasztásra, az SZDSZ stratégiája a következő: a rivalizálás elkerülése érdekében közös, pártokon kívüli, de valam^nnyiük által elfogadható ellenzéki jelöltet szeretnének indítani.- Több kérdés elhangzott a párt gazdaságpolitikai elképzeléseit, oktatással, egészségüggyel kapcsolatos nézeteit illetően. A legmarkánsabb válaszok közül hármat emelek ki. A tulajdonreformot szerves folyamatként képzelik el. Nem lehet megmondani, hogy kik legyenek az új tulajdonosok és azokat holnap törvénnyel nyeregbe ültetni. Az erőszakoltan koncentrált egységeket hagyni kell szétmenni, másrészt a vállalkozásokat nőni. A folyamat eredményeképpen létrejön az a vásárlóerő, ami a privatizációhoz szükséges. Igaz, hogy nincs mindenki egyforma startpozícióban, s ez sérti a társadalom igazságérzetét, de ezt az egyenlőtlen helyzetet megszüntetni nem látnak lehetőséget. A földdel kapcsolatban a következőket hallhattuk. Az elmúlt 40 év igazságtalanságait nem lehet újabb, még nagyobb igazságtalansággal helyrehozni. Az 1947-es állapotok visszaállítása olyan fölbolydítása lenne a tulajdonviszonyoknak, amit a lábán így is alig álló magyar gazdaság nem viselne el. Az adósságválsággal kapcsolatban elhangzott, hogy csupa olyan lépést igényel, ami a távlati elképzelésekkel szöges ellentétben áll. Az a párt őszinte, amelyik nem ígérget, elmondja világosan, hogy még milyen békát kell lenyelnünk, például azt is, hogy az inflációt megszüntetni nem lehet. - ri - őr Berlinben megszólalt a nép A köztársaságielnök-jelölt a délutáni órákban érkezett Szekszárdra, ahol elsőként a Béla király téri ’56-os emlékművet koszorúzta meg. Innen a katolikus parókia felé vette útját, az épületben dr. Mayer Mihály megyés püspökkel, valamint Szilvássy Géza református és Hafenscher Károly evangélikus lelkészekkel találkozott. A meghitt hangulatú beszélgetésen szóba került a hitoktatás fontossága és a volt egyházi javak kérdése is. A megyeszékhely Panoráma mozijában tartott nagygyűlésen Nyerges Tibor, az MDF szekszárdi szervezetének ügyvezető elnöke mutatta be a jelenlevőknek Für Lajost.- Kedves barátaim, kedves szekszárdiak! - kezdte beszédét a köztársaságielnök-jelölt. - Manapság gyakran mondják, hogy nagy időket élünk. Ez valóban így van. Mert ki hitte volna egy ével ezelőtt, hogy ma itt, Szekszárdon is és bármely más pontján ennek a kis hazának, mikrofon elé fog állni egy ellenzéki szervezet köztársaságielnök-jelöltje? Ki hitte volna egy évvel ezelőtt, hogy ma Magyarországon mikrofon elé állhat bárki és nyugodtan kifejtheti gondolatait, elmondhatja érzéseit, ha van bátorsága hozzá, ha le tudta küzdeni magában a belénevelt félelmeket? Ki hitte volna egy évvel ezelőtt, hogy ma magyarországon a nyilvánosság teljesen szabad utat kapott, s valóban beszélhetünk sajtószabadságról? Igaz, ez a sajtószabadság és nyilvánosság nem tökéletes még, mert hiszen a nyilvánosság legfontosabb eszközei, a televízió, a rádió, a napilapok jelentős része a hatalmat birtokló kommunista párt kezében van ma is. De mégis: vannak olyan rések, s vannak olyan lehetőségek, ahol már szabadon beszélhetünk, szabadon írhatunk. Ki hitte volna egy évvel ezelőtt, amikor a Magyar Demokrata Fórum szervezetté alakult át, hogy rá néhány hónapra a nemzet eltemetheti méltó és keresztény módon az ’56-os forradalom mártírjait, hogy emléket állíthat nekik Budapesten, Szekszárdon és szerte az országban számos helyen? Hogy ’56-ról a harminchárom éven át belénk sugallt, belénk nevelt ellenforradalom helyett azt mondhatjuk ki, ami a tizenkét nap valójában volt, amit az jelentett nekünk: hogy tudniillik forradalom és nemzeti felkelés volt. (Taps) Für Lajos beszéde további részében a különböző választások jelentőségét részletezte, rámutatott azok döntő jelentőségére, mérföldkő jellegére.- Igazán most nyílik először alkalom arra, hogy minden politikai szervezet megmérje magát. Nem a programjával, propagandájával, hanem azzal, hogy kit fog választani a nép. Itt a nemzet fog dönteni, a sok millió választópolgár. Több mint negyven év után először valóban választ az ország. Nekünk az az álláspontunk, hogy addig, amíg ez meg nem történik, senkivel sem lehet semmiféle koalíciót kötni. Senkivel, mert mindenki álljon ki magáért! (...) A választások után szinte bizonyosan állítható, csak egy koalíciós kormányzata lehetséges ennek az országnak. Olyan kormányzás, amelyben a választásokon többséget elnyert pártok lépnek egymással szövetségbe. Ez azt jelenti, hogy akkor fog majd véget érni Magyarországon az egypárti uralmi rendszer, akkor fog majd a gyakorlatban is véget érni Magyarországon a kommunista párt több mint négy évtizedes diktatúrája. A nagygyűlés második részében Für Lajos kérdésekre válaszolt. Egy felszólaló egy ismert hazai politikus egyesült államokbeli útjával példálózott, érdeklődve ezzel kapcsolatban az elnökjelölt véleménye felől.- Van, aki Amerikában kezdi, van aki Szekszárdon - jelentette ki Für Lajos nagy tetszésnyilvánítás közepette. - Az biztos, hogy itt fognak szavazni és nem ott. A megyei tanács épületében lezajlott rövid eszmecsre után - ahol Tamás Ádám megyei tanácselnök, Mátyás István elnökhelyettes, Kovács János városi tanácselnök és Ferincz János városi vb- titkár fogadta a vendéget - a högyészi művelődési ház várta az MDF köztársa- ságielnök-jelöltjét. Für Lajos kötetlen beszélgetés keretében fejtette ki nézeteit. Mivel egy résztvevő nehezményezte, hogy a televízióban kiemelt helyet kapott az SZDSZ, illetve annak „a népre erőszakolt" aláírásgyűjtési akciója, Für Lajos fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a televízió még a kádárista vezetés kezében van. Mindenesetre bízik abban, hogy hamarosan személyi változások következnek be, mert ha nem, akkor továbbra is az SZDSZ, pontosabban annak egyik ismert vezetője, „Tölgyessy Péter fog a vízcsapból is folyni”. Az egész napos program este, a dombóvári művelődési házban, ugyancsak nagygyűléssel fejeződött be. Für Lajos országos bemutatkozó körútja vasárnap azonban tovább folytatódott, immár új helyszínen, Baranya megyében. „Mi vagyunk a nép!” Az NDK városainak utcáin az elmúlt hetekben tíz-és százezrek által skandált jelszót nevezte a forradalmi október legfontosabb mondatának Christa Wolf írónő, a szombati berlini demonstráció és nagygyűlés egyik szónoka. Szavai viharos tetszést váltottak ki a mintegy 400 ezer fős tömegből, amely fantasztikus hangulatban, fegyelmezetten és mégis felszabadultan adott hangot négy évtizede visszafojtott vágyainak, követeléseinek. A több mint négy órán át tartó megmozduláson, amelynek eredeti célja a gyülekezési és a sajtószabadság melletti kiállás volt, Századunkban markánsan kirajzolódik a politikai intézményrendszer fejlődésének (a fejlődés szót bizonyos esetben idézőjelbe tesszük!) háron nagy útja a modern civilizációban. 1. Többpártrendszerű pluralizmuson alapuló politikai váltógazdálkodás, amely a jogállamiságra és annak intézményeire támaszkodik és amely főként az angolszász hagyományokban gyökerezik. A Nyugat legcivilizáltabb gentru- mának fejlődését határozta meg napjainkig. Ezekben az országokban az egyén, az individum szabadsága, a hatalom társadalmi kontrollja egyre központibb kategória. 2. A szovjet rendszer vagy kommün rendszer, azaz a közvetlen demokrácia intézményesülése, ahol nem a nagy átfogó országos politikai struktúrák, pl. a pártok működésén keresztül valósul meg a népóhaj kifejezése - szemben az első nagy alapformával - hanem a helyi önkormányzatok (kommünök, szovjetek, tanácsok) közvetlen választása, közvetlen kontrollja útján. Tulajdonképpen ez a marxi klasszikus prletárdiktatúra, amelyet szerencsésebb lett volna munkásdemokráciának, vagy munkás-paraszt demokráciának nevezni, mert nem elnyomó funkciói a lényegesek, mint inkább a széles néptömegeknek az ügyek intézésébe való közvetlen bevonása. Először a Párizsi Kömmünben jelent meg, Marx e tapasztalatok általánosításával dolgozta ki a proletárdiktatúra elméletét. 1917-1925 között ez a forma létezett Szovjet-Orosz- országban, azonban a sztálini ellenforranemcsak a számtalan humoros-haragos plakát hanem a húsz szónok egy része is túllépte a kereteket. Olvashatók és hallhatók voltak a kormány lemondását az NSZEP hatalmi monopóliumának megszüntetését szabad választásokat célzó követelések éppúgy, mint az elhibázott politikáért felelősök bíróság elé állítását, az állambiztonsági minisztérium megreformálását szorgalmazó jelszavak. Nehéz szerep jutott az NSZEP színeiben fellépő szónokoknak. Füttykoncert és kórusban harsogott „Abbahagyni!” kiáltás zavarta a berlini első titkár, Günter Schabowski mendalom szétzúzta, elsorvasztotta. A Magyar Tanácsköztársaságot lehetne még megemlíteni. 2. A párt-állami diktatúra, amelynek két fő alformája: a sztálinizmus és a fasizmus. Bár e két alforma között sok a lényegi különbség: a sztálini struktúra egy szocialisztikus forma degenerálódása, a fasizmus pedig egy monopoltőkés társadalom atavisztikus elfajulása: a politikai intézményrendszer tekintetében ezek egy nagy alapformába sorolandók. ■ A lényeg itt egy monolitikus pártnak, pontosabban a párt nevében eljáró pártapparátusnak az élet minden területére rátelepedő diktatúrája. Hitlernél az NSDAP, Sztálinnál az SZKP(b) elidegenedett apparátusának az összenövése az államgépezettel, Hitlernél a volt klasz- szikus uralkodó osztályok felhasználása és a margóra szorítása, Sztálinnál ezen uralkodó osztályok felszámolása, és az APPARÁTCSIKKAL való helyettesítése egy szintén kizsákmányoló talapzaton. Azt is látnunk kell, hogy a 2., a kommün- típusú forma sehol sem valósult meg a maga tisztaságában (talán leginkább 1871- bert Párizsban), rögtön át-meg átszőtték a későbbi sztálini pártállam elemei. A harmadik világban megnyilvánuló fasizmuskreatúrák esetében az uralkodó pártapparátust többnyire az egyetlen szervezett erő, a hadsereg helyettesíti, de a működés nagyjából hasonlóan megy végbe. Maradt kettő alapforma A kommün-típusú fejlődési vonal úgy tűnik, végképp kiesett, maradt az 1. és a tegetözését, amiért az NSZEP csak késve ismerte föl a fordulat szükségességét. Az egykori elháritó tábornokot Markus Wolfot is kifütyülte a tömeg, amikor bevallotta, hogy 33 éven át az állambiztonsági minisztérium főtisztje volt. Ujjongás és tapsvihar nyugtázta Friedrich Schorlemmer lelkész szavait amikor az NDK himnuszának (25 éve nem énekelt) szövegéből idézett: „Feltámadva romjainkból, arccal a jövő felé fordulunk”. - Hamarosan újra dalolhatjuk a Himnuszt - ígérte átszellemült arccal, s a tömeg megértette a célzást: belátható időn belül nem lesz többé tabu a Himnusz szövege, amely a fenti kezdösorok után „Németország, egységes hazánk” szavakkal folytatódik. 3. nagy alapforma. Azonban elképzelhető, hogy a sztálinizmus meghaladása egyes „szocialista” országokban éppen' e modell révén valósul meg, illetve lehetséges, hogy ez képez átmenetet az 1. számú fejlődési úthoz. A Szovjetunióban, úgy tűnik, a gorbacsovi reformok ebben az irányba tendálnak, vagyis a pártállamból a kommün felé. Magyarországon közvetlenül az 1. formába való átmenet figyelhető meg. Itt hangsúlyozni kell, hogy rendszerközöm- bös kategóriákról van szó! A tulajdonviszonyok és nem a konkrét politikai-hatalmi forma határozza még, hogy valahol szocializmus van, vagy kapitalizmus. Ha tehát Magyarország „átfejlődik” a 3. formából az 1. formába, ez nem jelent valamiféle restaurációt, kapitalizációt, hanem ellenkezőleg, a szocializmus felvállalását. Más kérdés, hogy a Nyugat sem tekinthető ma már egyértelműen, valamiféle klasszikus értelemben vett kapitalizmusnak, hiszen át meg átszövik a szocializáció elemei.(Gyilasz szerint Nyugaton több a szocializmus mint nálunk!) Még a tulajdonviszonyok terén is megfigyelhetünk egyfajta társadalmasodási folyamatot: a részvénytulajdon általánossá válása, a kollektív kis-és középvállalkozások reneszánsza, a társadalom egyre erősödő kontrollja a tőke felett (pl. a környezet- védelem politikai erővé válása), a „fogyasztók diktatúrája” stb. A tőke egyre inkább össztársadalmi célok érdekében működik. Egy bizonyos: a 3. alapforma, azaz a párt-államra alapozott politikai felépítmény SZERI ÁRPÁD Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az MSZP Tolna Megyei Szervező Irodája a november 7-ei megemlékezésről A nagy októberi szocialista forradalmat olyan világtörténelmi jelentőségű eseménynek tartjuk, amely a gyors ütemű társadalmi-gazdasági fejlődés lehetőségét teremtette meg a világ számos elmaradott országában. E kísérlet új fejezetet nyitott a nemzetközi munkásmozgalomban és hozzájárult a kapitalizmus átalakulásához, valamint egy új, globális erőegyensúly létrejöttéhez. A folyamat jelentőségét nem homályosithatják_ el az új társadalom építése során elkövetett hibák, tragikus tévedések, a nemzeti sajátosságok figyelmen kívül hagyása sem. A sztálinista torzulás semmiképp nem tekinthető 1917., a lenini eszmerendszer vagy a bolsevizmus politikai stratégiája egyenes következményének, mert éppen a belső törvényszerűségeit, következetességét és toleranciáját tagadta és semmisítette meg. Valljuk, hogy az októberi forradalom eszméinek, a valódi lenini gondolatoknak az ezredfordulóhoz közeledő európai baloldal számára is van üzenete. Akkor is, ha napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista fejlődés sikeresen csak a világgazdaságba ágyazottan mehet végbe. A Magyar Szocialista Párt új programjának megfogalmazásakor ezért épít a vegyes gazdaságra, a baloldal és a polgári progresszió értékeit egyesítő szövetségi politikára, a politikai rendszerrel kapcsolatos eredeti lenini álláspontra, amely a hatalmi monopolhelyzetek ellensúlyozására törekedett. A Magyar Szocialista Párt Tolna Megyei Szervező Irodája ennek szellemében vállalja október örökségét, és november 7-én 17 órakor Szekszárdon, a Felszabadulás téren az emlékműnél helyezi el a megemlékezés virágait. A XX. század három nagy politikai alapformája Többpártrendszerű pluralizmus, kommün-típusú közvetlen demokrácia, párt-állami diktatúra
