Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-04 / 262. szám
4 NÉPÚJSÁG 1989. november 4. Népszámlálás-történet - röviden Az aymarák utódai Népviseletbe öltözött aymara eredetű bolíviai lányok Van egy ország Dél-Amerikában, amelyet északon és keleten Brazilia, délkeleten Paraguay, délen Argentína, nyugaton Peru és Chile határol. Ez az ország most Bolívia néven ismert. Mielőtt a spanyolok odaérkeztek volna, az inkák birodalmához tartozott, és Kollasuyunak, a kollák országának nevezték. A spanyolok 1538-ban meghódították, gyarmatosították. A 19. század elején a spanyol gyarmatosítók elleni sikeres függetlenségi háború (1824-25) után egész Dél-Amerika felszabadítási mozgalmának hőse, Simon Bolivar tiszteletére Bolivár Köztársaságnak nevezték el, röviddel utána pedig Bolíviának. Területe különböző földrajzi övezetekre oszlik. Ezek - az andi magaslati övezet, a magas fekvésű völgyek övezete, a szavannák övezete és az őserdők övezete - mind-mind más éghajlatúak. Bolívia lakosságának mintegy kétharmad része indián, a többi keverék, és csekély számban fehér. Az őslakók 3 százaléka erdei indián, 56 százaléka kecsua: ök alkotják a Botiviában, Argentínában, Ecuadorban és Peruban élő legnagyobb andi népcsoportot. Az Andok vidékének másik nagy népcsoportja az aymara; Bolíviában az őslakók 41 százaléka e csoportból származik. Az aymara népnek még a származása is felderítetlen, akárcsak a kecsuáké. A legelfogadottabb feltevések szerint ezeknek az indiánoknak az ősei 20000- 30 000 évvel ezelőtt jöhettek Ázsiából, s -előbb az Amazonas vidéki erdőkben álAz élet velejárója önmagunk reprodukálása. Természetes vágya nőnek és férfinak, hogy utódokat hozzon a világra. Ám számos esetben a gyermek világrahozatala nem egyszerű. Gond lehet már a kezdet kezdetén, amikoris a pete és az ondósejt nem találkozik egymással, vagy ha létre is jön randevújuk, az eredmény marad el: nem történik meg a megtermékenyítés, nem jön létre a kívánt terhesség. A tudomány folyamatos fejlődésének eredményeképpen ez a probléma olykor áthidalható. Ma már egyre több helyen nyert polgárjogot a „lombikbébi” módszer alkalmazása. Mi ennek az eljárásnak az előzménye? Dr. Kiss Csaba, a budapesti Róbert Károiy Körúti Kórház-Rendelőintézet II. számú szülészeti osztályának vezető főorvosa, az orvostudományok kandidátusa elmondta, a szálak Ausztráliába vezetnek. Ott próbálkoztak ugyanis először azzal, hogy megpróbálják elősegíteni egyrészt a kihalóban lévő állatfajok megmenlapodtak meg, vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak, majd - ismeretlen időpontban - a magas fennsíkra (Altipla- no) vándoroltak, és ott a természetes kiválasztódás hosszas folyamatában idomultak a környezethez, letelepedtek, és belterjes mezőgazdaságot teremtettek. Az aymarák tökéletesen alkalmazkodtak környezetükhöz. Különleges típust képviselnek az Andok népei között. Magasságuk nem haladja meg a 160 centimétert, zömök és szikár testalkatúak. Sem a férfiak, sem a nők nem híznak el. Mellkasuk erősen kifejlődött a gyér oxigénü levegőn. Fejük rövid, arcuk széles, szemük enyhén ferde vágású, bőrük bronzszínü, hajuk sűrű és fekete, öregségükre sem hull ki, és nem is őszül. Hagyományaikhoz erősen ragaszkodnak. A kívülről jövő újításoknak ellenállnak, de mihelyt megértik vagy tapasztalják a hasznosságukat, befogadják és felhasználják őket. Vagy harminc éve, amikor Bolíviában megdőlt a középkori rendszer, a forradalom őket is magával ragadta. Az eszmélésből hatalmas tanulási vágy született, és bár az irni-olvasni nem tudás még mindig igen nagy, az aymarák egyre inkább követelik a tanulás jogát. Kétnyelvű (spanyol-aymara) oktatásuk ugyan eléggé tökéletlen, mert a spanyol hatás ellenére még mindig életerős aymara nyelv kizárólag a beszédben él. Az aymara egyébként árnyalt, gazdag szókincsű, ragozó nyelv, számos képzője, sok torokhangja és összetett hangja van. tését, másrészt pedig azon gondolkoztak, hogyan tudják a genetikailag legjobb állat- egyedeket szaporítani. Állattenyésztési és állatvédelmi szempontok domináltak tehát, minek eredményeképpen megtalálták, és kifejlesztették a megfelelő technikai módszert. A következő lépés innen már egyszerűnek tűnt: ha az állatok esetében e módszert siker koronázta, alkalmazható ez emberre is. így aztán a nyolcvanas évek elején több kutatócsoport - Ausztráliában, Angliában - kísérleteket kezdett az úgynevezett lombikbébi létrehozására. Miről is van szó, miért van erre szükség? A lényeg: a megtermékenyítés méhen kívül történik. Nagyon sok nő meddőségének az oka például a petevezetők kétoldali elzáródása. Ilyenkor nem marad más megoldás, mint a méhen kívüli megtermékenyítés. Az első technikák, módszerek már finomodtak, egyszerűsödtek. Ebben persze segítenek azok a gyárak, üzemek is a világban, melyek a beavatkozáshoz szükséges speHamarosan ismét népszámlálás elé nézünk. Jövőre újra bekopogtatnak az otthonokba a kérdezősködők. Hogy bizonyos időnként (tízévenként) miért van erre szükség, többnyire köztudott. Azonkívül, hogy megtudjuk, mennyien vagyunk, az illetékesek képet kapnak például arról, hogy a lakosság hány százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, hány értelmiségi, szakmunkás, segédmunkás, stb. van országunkban, milyen korú a lakosság, és még számos értékes .információt. Mindez tehát többé-kevésbé tudott dolog. Az viszont már kevésbé, hogyan is zajlott régen a népszámlálás, akkor mire voltak kiváncsiak az ország vezetői. Nos, elevenítsük fel röviden a népszámlálás történetének néhány szakaszát. Ebben Mészáros Árpád, a KSH népszámlálás főosztályvezető-helyettese volt segítségünkre. Elmondta, hogy egy ország népességének számbavétele egyidős az állam kialakulásával, hiszen az adott közösség anyagi és katonai teljesítőképességének felméréséhez elengedhetetlen volt a lakosság számának megállapítása. Magyarországon is az adózó háztartások számának megállapítását célozták az úgynevezett dicalis összeírások, a terményből fizetett egyházi tized és a földesurat illető járadék mennyiségét tüntették fel a dézsmajegyzéken, az úrbéres jobbágyok kötelességeit foglalták össze az urbáriumok. A 17. század végétől a megyei összeírások az adókivetés alapjául szolgáló vagyoni helyzet felmérését szolgálták, az egyház pedig részben a hívők számának megismerése, részben a plébániák jövedelmének megállapítása érdekében tartotta nyilván az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben a helység népének számát. Az összeírások célkitűzései a 18. században egész Európában megváltoztak. Figyelemmel kísértek olyan területeket is, mint a közoktatás, a közegészségügy Több futurológus szerint az egyre szaporodó emberiség ellátásában mind nagyobb szerep jut a tengereknek. A jövő ígérete azonban a semmibe vész, ha ma tönkretesszük, elherdáljuk, vigyázatlanul bánunk a földgolyó kétharmad részét borító tengerekkel, óceánokkal. A világóceán a Föld legnagyobb ökoszisztémája, amely egységes is, meg nem is. Egységes, mert mindenütt ugyanazok a tápláléklánclépcsök találhatók benne, nem egységes, mert helyről helyre a közös közeg, a víz fizikai állapotától függően más és más. Az élőlények együttese sokkal érzékenyebben „méri”, változásaival jelzi a víz fizikai-kémiai állapotának aránylag kicsiny változásait is, mint az ember mérőműszerei. A világóceán ökoszisztémájának helyi változatai igen érzékenyek a viz állapotának változásaira, és különösen azokra, amelyekhez nem volt módjuk hozzászokni. Márpedig ezek a szennyezések századunkban ijesztően elszaporodtak. Közülük is legveszélyesebb a kőolaj, mert ciális eszközöket gyártják. Ma már a világon körülbelül százötven klinikán, kórházban végzik e kismértékű beavatkozást. Magyarországon öt-hat évvel ezelőtt kezdtek igazán ezzel a kérdéssel foglalkozni a kórházak, intézetek, eltérő intenzitással. Aminek meghatározója - volt, és ma is az - az anyagi háttér, a berendezések, és sok egyéb. Teljes lendülettel a Pécsi Szülészeti Klinika alkalmazta e módszert. Azután az ország más intézményei is kísérleteztek vele, mint például Pesten a Róbert Károly körúti kórház is, ahol minden feltétel adott volt széles körű alkalmazására. Rendelkeznek megfelelő hormonlaborral, andrológiai részleggel, ahol a férfi ivarszerveinek működésével foglalkoznak, sok nő keresi fel az endokrinológiai (a belső elvá- lasztású mirigyek élet- és kórtanával foglalkozó tudományág) rendelést is. A beavatkozás roppant egyszerű, még kórházi ellátásra sincs szükség. Tehát ha megszervezése, gazdaságpolitika kialakítása. A katonai és adózási szempontok még nem szorultak háttérbe, de ezeken túl számos egyéb szükséglet jelentkezett, és így a 18. században történtek,az első kísérletek a népszámlálás bevezetésére, rendszeresítésére, elsőként Svédországban, 1701-ben. Magyarországon az összeírások sorában új fejezetet nyitnak az 1770-ben Mária Terézia által elrendelt lélekszám-ösz- szeírások (Conscriptiones Animarum). Mária Terézia az adatok pontosítása és a nemesség adatainak megismerése céljából 1777-ben népszámlálást (Populationsbeschreibung) rendelt el az örökös tartományokban, amely mindenkire kiterjedt felekezethez, osztályhoz, rendszerhez tartozásra való tekintet nélkül. A népszámlálást végre is hajtották, csupán Magyarországon gátolta meg ezt a nemesség ellenállása, hiszen a nép- számlálást előjogaik megsértésének érezték. II. József 1780-tól átfogó reformok megvalósítását kísérelte meg, amelyhez szüksége volt a katonaköteles korú férfiak és a különféle társadalmi állású népesség, így a nemesség, az iparosok, a földművelők magyarországi számának ismeretére is. II. József nagyszabású reformkísérlete kudarcot vallott, így teljes körű, a nemességet is magába foglaló népszámlálásra 1850-ig nem került sor. A szabadság- harc leverését követő népszámlálások nem tekinthetők teljesen megbízható forrásnak, részben a lakosság passziv ellenállása, részben szervezési nehézségek és a végrehajtással kapcsolatos egyéb bonyodalmak miatt. A rendszeres időközönként ismétlődő, alapjaiban egységes mérési módszereket alkalmazó népszámlálások a hivatalos magyar statisztikai szervezet létrejötte után indultak meg, és általában tízévenként került rájuk sor. 1867 után az maradandó és durva változásokat okoz. Nem oldódik, tehát nem hígul fel a vízben, úszik á tetején. A fényt nem engedi át, ezért pusztulnak az algák, amelyek az egész tápláléklánc alapjai, fogy az oxigén, mert megszűnik a gázcsere a légkörrel, illetve nem termelik az algák. Szaporodik a szén-dioxid, mert nincs gázcsere, illetve kevesebbet fogyasztanak az algák. Megváltozik a höforgalom, mert nincs párolgás, mérgező anyagok oldódnak a vízbe az olajból telsősorban kénvegyületek és fenolok). Károsodik minden élőlény, amelynek a tengerhez elsődlegesen (benn él), vagy másodlagosan (belőle élnek: a madarak és az ember) köze van. Amióta 1978 márciusában az Amoco Cadis olajszállító tankhajó Anglia és Franciaország partjai közelében szerencsétlenül járt, a biológusok figyelték, nyomon követték az olajszennyezés következményeit. Például megállapították, hogy a sima lepényhalak nem fejlődtek megfelelően, előzetes vizsgálatra jelentkezik egy házaspár - mondta dr. Kiss Csaba -, elvégzik az ondó-, a bakteriológiai, a hormon-, az ultrahang- és egyéb vizsgálatokat. Amikor megállapítják, hogy lehetőség van a lombikbébi módszerre, megkezdődik a leendő anyag megfelelő gyógyszeres kezelése. Az orvosok folyamatosan figyelemmel kísérik a pete érését, és amikor elérkezik a megfelelő időpont, leválasztanak nyolc-tiz petesejtet. A petesejteket a férj ondójával együtt üvegedénybe, majd termosztátba helyezik. És a lombikban megkezdődhet a megtermékenyítés. A megtermékenyített petesejtből negyvennyolc óra múlva alakul ki a négy-nyolc sejtes osztódási stádium. Ellenőrzés után ezt helyezik vissza a méh- üregbe. Előzetesen a méh nyálkahártyáját gyógyszeresen készítik fel ennek befogadására. Lehet-e kizáró ok e módszer alkalmazására? Csak a valamilyen genetikai betegségekben szenvedőknél és a negyven éven felülieknél nem alkalmazzák ezt a módot. Mivel a megtermékenyítés csak optimális körülmények esetén valósul meg, felvetődik a kérdés, hányszor lehet újonnan kialakított politikai keretek, a nagy lendülettel beinduló gazdasági fejlődés, a polgári állam kialakulása szükségessé tette az ország népességi viszonyainak alaposabb ismeretét. Már akkor a földművelés-, az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium keretében statisztikai szakosztályt szerveztek, melynek szinte legelső nagy feladata a népszámlálás lebonyolítása volt. A népszámlálás eszmei időpontjául 1869. december harmincegyedikének éjfélét tűzték ki, a szervezőmunka irányítója Keleti Károly, a statisztikai szakosztály vezetője, a magyar statisztika kiemelkedő alakja volt. A statisztikai szakosztály 1871-ben Országos m. kir. Statisztikai Hivatal néven önállósult, majd az 1897-es újjászervezés után a Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal nevet vette fel. Az 1890-es, az 1900-as és 1910-es népszámlálások lényeges változást nem mutattak az előzőekhez képest. Az első világháború után nagy várakozás előzte meg az 1920-as népszámlálást, amely számoj adott a világháborús emberveszteségről. Az 1930-ban végzett népszámlálás nagy újdonsága a gépi feldolgozásra való áttérés volt. A második világháború után új társadalmi, gazdasági helyzetben, a háborús pusztítások és a háború utáni lakosság- cserék mértékének megállapítása érdekében kénytelenek voltak - a hagyományos időponthoz képest két évvel - előrehozni a népszámlálást 1949-re. A tervgazdálkodás igényei szükségessé tették a rendkívül gyors adatfeldolgozást. Az 1960-as, 70-es és 80-as népszámlálások legfontosabb jellemzője, hogy az adatfeldolgozást tovább korszerűsítették, az adatokat megnövekedett terjedelemben közölték és elemezték. HARGITAI JUDIT úszóik kirojtozódtak, kisebesedtek, s közülük sok nem szaporodott. A brit tengerpartok közelében a legtöbb lepényhal nősténye csak a harmadik éve végén éri el az ivarérettségét. Petefészkük télen fejlődik ki, majd februárban és márciusban ívnak. A bresti egyetem kutatói kiderítették, hogy a lepényhalak egy kis hányadának az ivarszervei mindmáig rendellenesen fejlődnek ki. A lepényhalak folyótorkolati élőhelyeinek homokpadjai szennyezettek maradtak. Még 1984-ben is minden tízezer egységnyi iszapszemcsére egy egységnyi policiklikus szénhidrogén jutott. Az osztriga húsában ez az arány kétszeres volt, s a lepényhalak májában a mérgező szénhidrogéneket még 1985-ben is ki tudták mutatni. A kiömlő olaj tehát a katasztrófa után sokáig veszélyezteti a tenger élővilágát, de a táplálékláncon át magát az embert is. így. próbálkozni. Tulajdonképpen ez nincs számszerűen meghatározva, de ha a kétszeri, háromszori beavatkozás is eredménytelen, más, még speciálisabb vizsgálatokra van szükség. Az is előfordulhat, hogy nem megtermékenyíthető petesejtekkel állnak szemben az orvosok. Akkor nincs mit tenni... Hosszas kísérletek után hazánkban is megszületett az első lombikbébi, egyre több helyen és egyre több nőnél sikerrel alkalmazzák az eljárást. A jog ma még kizárólag házaspár esetében engedi a módszer alkalmazását. Nem lehet felhasználni idegen női petesejtet, idegen ondót. És nem végzik el a műtétet élettársi kapcsolat esetében sem. Remélhetőleg csak idő kérdése, hogy megtalálják a jogi formulát ezeknek a ma még kizáró tényezőknek a kiküszöbölésére, hiszen egy együttélési forma is lehet ugyanolyan szép, tartós és gyümölcsöző, mint a hivatalosan elfogadott, szentesített kapcsolat. Arról nem beszélve, hogy utódot nemzeni vagy nem nemzeni minden nő ésdérfi egyéni elhatározásának joga... HARGITAI JUDIT Amikor segít a lombik... Olaj a tengerben
