Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

Ülést tartott a megyei tanács 2 Képújság________________________________ Rendet - másképpen * 1989. november 4. (Folytatás az 1. oldalról.) dozás nem segít. Dr. Nedók Pál javasolta, a tehermentesítő út ügyében a pártok képviselői és a szakemberek tárgyalja­nak. Tamás Ádám a vitát összefoglalva hangsúlyozta, újabb hosszú távú kon­cepció kidolgozására akkor lesz szük­ség, ha ezt a költségvetés, a gazdaság helyzete kikényszeríti. Ezt követően a megyei tanács ügyren­di és igazgatási bizottságának tevékeny­ségéről szóló beszámolót fogadta el a testület. Vidóczi László tanácstagi minőségé­ben azt javasolta, hogy a megyei tanács utasítsa vissza dr. Gazdag László írását, amely lapunk Vélemények, viták - Milyen megyei tanácsot akarunk? sorozatában jelent meg. A felszólaló tanácstag első­sorban az írás hangnemét, sommás megállapításait kifogásolta. Az MSZP megyei szervezőirodája képviseletében jelen lévő dr. Kiss József a véleménynyil­vánítás szabadsága, lehetősége mellett érvelt, és kérte, hogy jól fontolja meg a testület, állást foglal-e a Vidóczi László által felvetett kérdésben. Tamás Ádám azzal kezdte hozzászólását, hogy mind­kettőjükkel egyetért, annak ellenére, hogy látszólag ellentét van közöttük. A sorozatot értékesnek, hasznosnak minő- sftette és kifejezte szándékát, mely sze­rint majd a záró kerekasztal-megbeszé- lésen fejtik ki véleményüket. Kérte, ne fo­gadják el Vidóczi László javaslatát. Végül a tanácsülés résztvevői is így határoztak, 34 szavazattal. Vidóczi Lászlóval értett egyet 15 tanácstag, négyen pedig tartóz­kodtak. A megyei tanács ülése döntött arról is, hogy Tolna megye egyéni országgyűlési képviselői választókerületeinek területi beosztásával kapcsolatban milyen ja­vaslatot terjesszenek a Minisztertanács elé. Két változatról folyt a vita: az egyiket a szakapparátus - a különböző pártok, szervezetek bevonásával -, a másikat az MDF és a hőgyészi nagyközségi tanács alakította ki. Nagy többséggel az előbbit fogadták el. Eszerint az öt választókerület székhelye: Szekszárd, Paks, Bonyhád, Dombóvár és Tamási. Megyei választási bizottságot is vá­lasztottak. Titkára: dr. Nőt László szek­szárdi ügyvéd, állandó tagjai: Deme Ber­talan faddii református lelkész és Mozolai János, a szekszárdi Garay gimnázium ta­Születésnap - névadóval A Tamasi és városkörnyéki gyerekek tegnap ünneplőbe öltöztek és a szívükbe is öröm költözött, amikor délután köszön­tötték a 10. születésnapját ünneplő úttö­rőházat. Tíz év nem nagy idő - gondol­hatják -, de ha azt vesszük számba, hogy ezalatt ez az alsófokú oktatási intézmény mennyi örömet szerzett a tamási és a vá­roskörnyéki gyerekeknek, akkor igazán büszkék lehetnek mindazok, akik az in­tézmény falai között dolgoztak, dolgoz­nak, és azok is, akik ezt anyagilag is támogatták, támogatják. Az úttörőház, ami tegnap óta a diák­centrum nevet viseli, segítette az iskolai oktató-nevelő munkát, biztosította a sza­badidő hasznos, kulturált eltöltését, s szülők tudták, tudják, ha a „házban” van a gyerek, akkor jó helyen van. A tegnapi ünnep - ugyanúgy, mint a hétköznapok is - a gyerekeké volt. Ök szerepeltek, ők játszottak, ők szórakoz­tak. Miután megválasztották a királyi párt, a felsőnyékiek szalontánc-bemutatója kapott megérdemelt nagy tapsot, majd az ovisok a tiniklub tagjait köszöntötték. A simontornyai iskolások köcsöggyűjte­ményt hoztak ajándékba, mondván, egyikben a szivük, a másikban a lelkűk, a harmadikban a szeretetük, a negyedik­ben pedig a jó kedvük van. A helyi II. számú iskolások a fafaragók és a tolnanémediek ajándéka után közös éneklésre hívták az úttörőház egykori és mai dolgozóit, s vígan szállt a dal: „Újra, itt van újra itt van, újra itt van a nagy csa­pat..." Ezt követően megszegték az ünnepi tortát, utána pedig a kitűnő Ornnia együt­tes zenéjére ropták a táncot. Boldog születésnapot, úttörőház (diákcentrum)!-él­nára. Póttagjai: Kutny Gábor, a Titán Vál­lalat kirendeltségvezetö-helyettese és dr. Hulin István szekszárdi sebész főor­vos. A tegnapi tanácsülés vb-tagokat is vá­lasztott. Császár József volt megyei ta­nácselnök vb-tagsága még tavaly meg­szűnt. Dr. Váradi László, mivel a megyén kívül dolgozik, felmentését kérte tanács­tagi megbízatása és vb-tagsága alól. Ist­ván József elnökhelyettes az év végén nyugdíjba megy és a tisztségével járó vb- tagsága is megszűnik. Ugyanakkor nyugdíjasként vállalja a vb-tagságot, de ehhez újra meg kell választani. A ta­nácsülés titkos szavazással egyhangú­lag a vb tagjává választotta István Jó­zsefet, Penczel Dánielt és Róhn Mátyást. Mindhárman letették az ilyenkor szoká­sos esküt. Az ügyrendi és az igazgatási bizottság­ban még a nyáron megüresedett egy hely. Erre dr. Gyugyi Jánost választották meg. A megyei tanács Andrási Imre munka- viszonyát a kereskedelmi osztályvezetőt munkakörben, saját kérésére, érdemei elismerése mellett megszüntette, és őt a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat igazgatói munkakörébe áthelyezte. A megyei tanács elismerését és kö­szönetét fejezte ki az országgyűlés hatá­rozata értelmében megszűnő népi ellen­őrzési bizottságokban tevékenykedők­nek. Tamás Ádám méltatta a nyugdíjba vo­nuló dr. Adrián Zsigmond rendőr vezér­őrnagy tevékenységét, amelyet me­gyénkben fejtett ki a főkapitányság veze­tőjeként, átadta neki a megyei tanács er­ről szóló levelét és egyúttal bemutatta dr. Horgos Ferenc rendőr ezredes, új megyei főkapitányt. Végül interpellációk következtek. Ács Erzsébet tanácstag kérte, tegyék lehető­vé, hogy Alsónánán ismét legyen függet­lenített tanácselnök. Tamás Ádám - megemlítve, hogy e tisztséget mind több helyen társadalmi megbízatásként látják el - ígéretet tett, hogy a kérdést a követ­kező választások előkészítésénél fonto­lóra veszik. A választ az interpelláló ta­nácstag és a testület tagjai tudomásul vették. Ékes János Szakály község részére kért anyagi támogatást. Ennek lehetősé­gét a pénzügyi osztály megvizsgálja. Ezt a választ is elfogadták. A polgári demokrácia átnövése jelzők nélküli demokráciává A II. világháború után - nem függetle­nül a szörnyű fasiszta közjátéktól és a ha­sonlóan szörnyű sztálini rémuralomtól - nagy lendületet vett a demokrácia továb­bi kiszélesedésének folyamata. Megerősödött a munkásmozgalom szociáldemokrata jellegű áramlata; sőt, nemsokára több országban is hatalomra jutott, nem kis sikereket könyvelve el a társadalom fejlődésében, általános jólé­tének emelésében. Igaz, most jött a hjdegháborús inter- mezzó, a boszorkányüldözés, a sötét Mc Carthy korszak; azonban a Nyugat az 1960-as évekre leküzdötte a primitív an- tikommunizmus gyermekbetegségét, mindenütt megszűnt a baloldal elleni haj­sza, és a nyugati kommunista pártok de­mokratikus alapokra helyezve tevékeny­ségüket beintegrálódtak a demokratikus társadalomba. Végül az elmúlt másfél-két évtizedben (én a vietnami háború befejezésétől szá­mítom) megtörtént a polgári demokrácia átalakulása teljes körű demokráciává. Kiépültek a demokrácia rendszerközöm­bös intézményei, működési formái, meg­valósult a társadalom hatalom feletti kontrollja, az erőszakszervezetek társa­dalmasítása. „Az állam az uralkodó osztály erőszak­szervezete” - írja Lenin. Ez a tétel is egyre inkább érvényét veszti. Az államgépezet Fekete-kinder­bongó-lánc (Folytatás az 1. oldalról.) Mi sem egyszerűbb. Hívom az OTP megyei igazgatóságát. Ök csak az újságokból értesül­tek a dologról. A megyei rendőr-főkapitány­ság gazdasági rendészetén hasonló választ kapok. Csengetem Budapesten az OTP köz­ponti számát. Elmondom, mire vagyok kiván­csi, kapcsolják a Sportfogadási és Lottóigaz­gatóságot. Az egyik csoportvezető részlete­sen elmondja, miért törvényellenes a játék, és hogy szerinte kinél tett feljelentést a takarék­pénztár, de figyelmeztet, hogy ő nem illetékes, s egy újabb helyre irányít. Nagy Sándorné, a szelvényértékesítési osztály vezetője konkrét információkkal szolgál. Miután jogászukkal is konzultált, elmagyarázza, hogy a szeren­csejátékokat az állam által ellenőrzötten sza­bad űzni, s mivel a Bongó 2-nek, illetve a tele­fonos változatnak a Csengő-Bongónak, sőt az iskolákban elharapódzó Kinder-Bongó-nak sincsenek nyilvántartott szabályai, ezeken vagy nagyon meggazdagodik valaki, vagy csupán becsapják, s ilyenkor esetleg az OTP- nél reklamál. A játék a törvény által üldözendő. Nem beszélve arról, hogy egy pénzügyminisz­tériumi rendelet szerint a nyeremények után il­leték fizetendő, ami ez esetben nem történik meg. Ezért az OTP jogi igazgatósága október 31 -én ismeretlen tettes vagy tettesek ellen til­tott szerencsejáték szervezésének alapos gyanúja miatt feljelentést tett az ötödik kerületi rendőrkapitányságon. Mit tesznek ilyenkor a bűnüldöző szervek, hogyan ellenőrzik az országot keresztül-kasul járó postai feladóvevényeket, mit kezdenek a számtalan fiktiv névvel, szerettem volna meg­tudni, ezért felhívtam a fenti kapitányságot. Újabb és újabb alosztályok újabb és újabb kedves, előzékeny munkatársainak mondtam el, mi érdekel, de a feljelentésről sehol sem hallottak. Talán félreértettem valamit, megke­restem hát a Budapesti Rendör-főkapitánysá- got. Itt is mindenki készségesen segített volna, ha tud. Végül a vizsgálati osztály gazdaságvé­delmi alosztályán rádöbbentettek, feleslege­sen próbálkozom A harmincegyedikén tett feljelentés még meg sem érkezhetett, a jövő héten kellene újra érdeklődnöm, de nem ná­luk, hiszen ők csak ismert tettespk felkutatá­sával foglalkoznak. S a módszerekről is csak akkor hallhatok majd valamit, ha a nyomozás már megkezdődött. Ez világos. Hogy a lista-csekk-pénz csere­berében ki mennyit nyer vagy fizet rá, az már nem annyira. Mégis inkább azon tűnődöm, ki és mikor fi­gyelt volna fel erre a - legális? illegális? - já­tékra, ha kiagyalói teszem azt Kongónak, Mangónak, netán Bangának keresztelik el...?- esi ­Közéleti hírek- A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt november 6-án 18.00 órakor Pakson tartja tagtoborzó, bemutatkozó gyűlé­sét a városi tanács tanácstermében. Vendég: Kapitány Ferenc. *- Kommunista sejt alakult október 31-én Pakson. A szerveződés tagjai nem tudnak azonosulni sem az MSZMP politikai utódaival, sem az MSZP-vel, mely szerintük elvetette a marxizmust, mint ideológiát. A sejt következő összejövetelét november 9-én, csütörtökön 17 órai kezdettel tartja a paksi Ifjúság útja 8. szám alatti ifjúsági klubban. A szervezők vár­ják az érdeklődőket. (Folytatás az 1. oldalról.)- Elsődleges feladatunknak tartom munkánk törvényességének szilárdítá­sát, az állampolgárok szolgálatának elő­térbe helyezését - mondotta dr. Horgos Ferenc. A közrend és a közbiztonság, a közlekedés biztonsága hatalmas érték, a mi tevékenységünk ennek a fenntartását célozza továbbra is. Ezen túltekintve a jö­vőben hamarosan sürgetővé válik a fel­adatok sűrűsödéséhez igazítani a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság struktú­ráját. Az elmúlt egy-két évben jelentősen szaporodott a bűncselekmények száma, ezen belül elsősorban az elsőfokú ható­ságként ügyintéző rendőrkapitánysá­goknál nagy a bűnügyi leterheltség. Ezen mindenképpen változtatni kell, már csak azért is, mert jó néhány olyan bűncselek­mény nyomozása rendőrkapitánysági hatáskörbe került, amely megyei hatás­körbe tartozott. A létszám, a szervezet ré­gimódi. Ezt mindenképpen meg kelj vál­toztatni. Törekedni fogok arra - régi törekvés ez, és néha időszakosan sike­rült is megoldani -, hogy akkor, amikor a legnagyobb igény és szükséglet mutat­kozik a jogszerűen, differenciáltan, kultu­ráltan intézkedni tudó rendőrre az utcán, akkor igenis minél több ilyen rendőr le­gyen. Tisztában vagyunk vele, hogy mi a feladatainkat a lakosság támogatása nélkül nem tudjuk megoldani. Ezt a támo­gatást pedig jogszerű, szakszerű, udva­rias^ kulturált, nem hatalmaskodó, ha­nem a lakosságért dolgozó rendőrökkel tudjuk kivívni.- Ebben a szemléletmódban milyen szerepet játszik az, hogy ön jogot vég­zett?- Feltétlenül fontos szerepet. De nem kell okvetlenül jogot végeznie mindenki­nek ahhoz, hogy megértse, hogy mosta­ni, jogilag igen dinamikus léptekkel hala­dó világunkban nagyon nagy jelentősé­ge van annak, hogy a rendőrség nem hághatja át a jogszabály korlátáit, a jog­szabály kereteit. A jogszabályok előírásai között kell a társadalmi igényekhez igazí­tania a munkáját. Lejegyezte: D. E. Fotó: GOTTVALD KÁROLY Állásfoglalás a Magyar Szocialista Párt Tolna Megyei Szervező Irodájának november 3-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) nak létjogosultságát. A kommunista tipusú baloldali munkáspárthoz való viszonyát annak céljai, törekvései és programja is­meretében fogja kialakítani. A párt szerve­ződését az MSZP Tolna Megyei Irodája semmilyen módon nem kívánja befolyásol­ni. Az új kommunista párt működési feltéte­leinek biztosítására vonatkozó tárgyalá­soktól nem zárkózik el. Ázt javasolja az MSZP helyi szervezeteinek, hogy ennek szellemében alakítsák ki viszonyukat a szerveződő új kommunista párthoz. 3. Az MSZP Tolna Megyei Szervező Irodája az 1989. november 26-ra kitűzött népszavazással kapcsolatban azt kéri a Magyar Szocialista Párt tagjaitól, a párt szimpatizánsaitól és támogatóitól, hogy .szavazzanak a köztársasági elnök nép­szavazás által történő megválasztására. £z felel meg a népfelség elvének, a békés átmenet politikai követelményei­nek, az MSZP Tolna Megyei Irodája tá­mogatja a parlament döntését a párt­szervek munkahelyi szerveződésének ti­lalmáról, a munkásőrség feloszlatásáról, valamint azt, hogy az MSZP számoljon el a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyontárgyakról a parlament előtt. 4. A megyei szervezőiroda az ország- gyűlési egyéni választókerületek helyi kialakítását pártérdekek felettinek tartja. Ezért a választókörzetek területi kialakí­tását nem kívánta közvetlenül befolyá­solni. Kérte a megyei tanácsot, hogy tájé­kozódva a választópolgárok véleményé­ről, alakítsa ki végleges álláspontját. 5. A megyei szervezőiroda azt javasol­ja, hogy minden megalakuló helyi MSZP- szervezet haladéktalanul kezdeményez­zen tárgyalásokat a helyi önkormányza­tokkal az MSZP kezelésében lévő va­gyontárgyak (épületek, álló- és fo­gyóeszközök) közcélú hasznosításáról. Kívánatosnak tartja, hogy még a parla­ment döntése előtt az érintetteknek hely­ben legyen közös álláspontja az MSZP- kezelésű vagyon közmegegyezésen ala­puló, helyi közösségi célokat szolgáló hasznosítására. A jelzők nélküli demokráciáról (II.) és intézményei egyre inkább össztársa­dalmi érdekek alapján működnek, nehéz lenne ma elhitetni a svéd munkással, hogy az ő jóléti állama csupán a burzsoá elnyofnás eszköze. A hatalom társadalmasítása mellett végbemegy Nyugaton a tulajdon társa­dalmasítása is. A részvénytársasági for­ma dominánssá válása, a lakosság egyre nagyobb hányadának részvénytulajdo­nosként való fellépése nagyon is konkrét társadalmasítási folyamat. Marx 1858. április 2-án levelet írt Engelsnek, amely­ben készülő könyvének vázlatát ismerte­ti. A d) fejezetcíme: „A részvénytőke, mint a legkifejlettebb (a kommunizmusba át­csapó) forma, minden ellentmondásával együtt.” Tehát ő is a társadalmasítás fon­tos lépcsőfokának tekinti a részvénytu­lajdont. A kérdésre A tőke III. kötetében is visszatér, hasonló szellemben. (342. o.) Marx nem tulajdonnélkülivé akarja tenni a társadalom tagjait (ez a tévhit ma is makacsul él), hanem éppen ellenkező­leg: a társadalom termelőerőinek tulaj­donosává válik majd mindenki a kommu­nizmusban; de persze ennek semmi kö­ze az állami tulajdonhoz, amely nem tár­sadalmi tulajdon. A részvénytulajdonforma mellett a tár­sadalmasítás fontos eszközei a tulaj­don működtetését össztársadalmi érde­kek kontrollja alá helyező politikai moz­galmak, pl. a környezetvédők. Ma már nincs az a vállalatbirodalom, amelynek ne kellene számolnia a környezetvédő mozgalmak erejével. S végül, de nem utolsósorban a terme­lőerők társadalmasítását végzi el a „fo­gyasztók diktatúrája”. Nincs az a hatal­mas monopólium ma, amely talpon ma­radhat, ha nem szolgálja ki az ezerfejű cézárt, a fogyasztót. A tőke ezáltal kímé­letlenül rá van kényszerítve a társadalmi­lag hatékony működésre, s aminek az ún. „szocializmusban” híre-hamva sincs. „Népi demokrácia”, avagy egy értelmetlen tautológia A demokrácia népuralmat jelent. Mit jelent akkor a „népi” demokrácia? Népi népuralom? Az mi? Vagy mit kezdjünk az 1945-1948 közötti időszakra alkalmazott „munkás-paraszt demokratikus diktatú­ra” elnevezésű logikai szörnyszülemény- nyel? Ezek bizony vulgármarxista-sztáli- nista sületlenségek. 1945-1948 között Magyarországon a sztálinizmus vasmar­kában vergődő polgári demokratikus forma vívott kétségbeesett küzdelmet a fennmaradásért, minden esély nélkül. Hozzá kell tenni ehhez, hogy ebben az időszakban minden lehetőség adott lett volna a polgári demokráciának a széle­sebb körű, általános demokráciába való békés átnövésére, mégpedig egy valós szocializmus keretei között, hiszen eh­hez az erőviszonyok kedvezőbbek vol­tak, mint Nyugaton. A sztálinista ellenforradalom mind a szocializmus, mind a demokrácia csíráit megfojtotta, eltaposta. A Rákosi-rezsim sem demokratikus, sem szocialista nem volt, sem „marxista” nem volt. Hajme­resztő még ma is a fogalmak zavara! A Kossuth rádió 1989.1. 27-i Vonzáskör c. adásában (17.00 óra) valaki a „sztálini marxizmus” kifejezést használta. Hátbor­zongató ez az összetétel. Mintha valaki „hitleri demokráciáról” fecsegne. 1956-ban népfölkelés bontakozik ki az ellenforradalmi Rákosi-rezsimmel szem­ben; még akkor is így kell értékelnünk, ha tudjuk, hogy nemcsak október 23-a volt, hanem október 29-e is; ha tudjuk, hogy ennek a népfölkelésnek a tisztasá­gát sok helyütt fasiszta lincselés, bűnöző elemek gaztettei szennyezték. A fölkelé­sek, forradalmak a történelem extázisai. Hófehér tisztaságú forradalom még so­hasem volt a történelemben. Ugyanúgy tisztelettel kell adóznunk a Köztársaság téri mártírok, mint az ÁVÓ kínzókamrái­ban elpusztult, megkínzott mártírok em­léke előtt. Az inga kilengett a szélsőbalról szélsőjobbra - kelet-európai jellegzetes­ség ez sajnos - lehetővé téve ezáltal, hogy demokrácia helyett a sztálini forma egy „puhább” változata alakuljon ki. Ter­mészetesen ez sem volt szocializmus. Többpártrendszer és szocializmus A lenini bolsevik típusú proletárforra­dalom kora régen lejárt. Nem ma, de leg­alább 50 éve. Kérdés ma már csak az, hogy a „munkásosztály marxista él­csapat pártja” vezetésével végrehajtott erőszakos forradalom nem törvénysze­rűen vezetett-e el 1917 után a sztáliniz­mushoz, az egy (se) pártrendszeren ala­Dr. Horgos Ferenc rendőr ezredes, a Tolna Megyei Rendőr-fökapitányság ve­zetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents