Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-30 / 284. szám

1989. november 30. TOLNA 4 NÉPÚJSÁG Borul a derű Nagybandó-kabaré „Murphy már mindent megírt előttem” Fotó: O. R. szavirág életű, nem is humor, csak vicc. A második helyre sorolom azokat, akik a saját jól felfogott érdekeikben vállalták az udvari bolond csörgőssipkás szere­pét. Az első helyre azokat, akik semmivel és senkivel nem tördőnek, csak azzal, hogy meggyőződésüket humorba önt­sék. Ezeké a jövő, mert megszűnt az ud­var, nem lesz állandó király, és ha nem lesz király, nem kell udvari bolond sem. Csak azoknak a humoristáknak nem kell köpönyeget forgatni, akik eddig is csak saját magukat képviselték. Ajövő humora általukfog értékesebbé vál­ni, és a megtisztulást segítővé formálódni.- Ön nagyon népszerű Szekszárdon. Mikor láthatjuk legközelebb?- Érzem és köszönöm a közönség sze- retetét. Mindig nagyon szívesen jövök ide. Tavaly is ezzel a mondattal búcsúz­tam és a szekszárdi közönség igényes­ségét ismerve most is így búcsúzom. Ak­kor jövök legközelebb, amikor kész lesz az új műsorom, amikor megint lesz mon­danivalóm az önök számára.- Köszönöm a beszélgetést. SAS ERZSÉBET Színpadon: A szekszárdi művelődési központban hétfő délután telt nézőtér. Kíváncsian várjuk, hisz azt ígérte egy éve, amikor itt járt, hogy csak akkor jön, ha lesz miről beszélnie. Megtartotta. Kabaréja nem viccek sorozata, nem hatásvadászó, összefüggés nélküli, ne­vetőizmokra ható poénok felsorakoztatá­sa, Szigorú logikával felépített, aktuális politikai mondanivalót magában hordo­zó, formailag lazán, ám tartalmilag szoro­san kapcsolódó, egymásra épülő gon­dolatok. A több mint másfél órás műsor­ban óriási felkészültséggel, politikai, tár­sadalmi, gazdasági életünk keresztmet­szetét tárja elénk, görbe tükrén keresztül. Kabaréban vagyunk?! Nevetünk. Bár né­ha a nevetéssel mintha valami mást pa­lástolnánk. Azt, hogy most sírni kéne. A nyugdíjas néni levelén, amit Németh Mik­lósnak irt. Mert a tragikomikus levél szív- szoritóan igaz. „Utoljára akkor ettem déli­gyümölcsöt, amikor délben mentem ki a piacra almáért”. Az átdolgozott versek - a Toldi, János vitéz és a többiek - ötletes egyedi szint visznek a műsorba. Nagybandó ezekben igazán kiélheti - mégpedig rímekben - szójátékait, az eredeti versek minden felhasználható szavát felhasználja, öt­vözve mai gondolatokkal. A kongresszu­sok, az országgyűlés, a munkásőrség, a pártvagyon felosztása, a népszavazás, Petőfi kihantolása, sőt, más nagy embe­rek ki- és behantolása, mind-mind tükre elé kerül. A múlt bűnei a jelen nehézsé­gei. A szomszédos országokkal való kapcsolataink... Hazánk egyes polgárai­nak kivándorlása. Ezzel kapcsolatban egy csodálatos gondolat, amelynek ki­mondását máshol tudnánk elképzelni: „Aki innen elment, abból nem a haza- szeretet hiányzott, hanem a haza szere- tete. Mert kell, hogy a haza is szeressen bennünket, hogy eszünkbe se jusson el­hagyni, hogy .megérje hűségesnek lenni hozzá. Nyugalomra lenne szükségünk. Hagyjanak minket magunkra. Békés és biztonságos jövőt az emberiségnek, mi magyarok pedig majdcsak kibírjuk vala­hogy.” Igazi kabaréba való gondolatok?! Mit is mondott Karinthy: „A lelkiismeretes hu­morista humorban nem ismer tréfát.” Az előadás a vége felé közeledik. Óriá­si siker. Elégedettek vagyunk. Nagyban­dó még nem. Tartogat nekünk valamit, búcsúzóul. Hogy ne jókedvűen menjünk haza. Hanem elgondolkodva, kicsit meg­döbbenve, ahogy ő mondja, méltóan ah­hoz a hangulathoz, amely minden szek­szárdi előadása alatt kialakult. Összeállí­tás József Attila legismertebb, legcsodá­latosabb verseinek ma is élő gondolatai­ból. Politikai vers, József Attila üzenete Nagybandó Andrással. Nekünk magya­roknak. „Mégis, igazán csak itt sírhatsz, Magaddal csak itt bírhatsz, Ó lélek, ez a Hazád. A harcot melyet őseink vívtak, Most békévé oldja az emlékezés. S töltsük meg újra az államkasszát Ez a ml dolgunk, mi benne van kevés. Nincs alku, én hadd legyek boldog. És tűnjenek el végre a mocskos fehér foltok. Ehess, ihass, ölelhess, alhass, És ezentúl most már csak magadra hallgass.” „A Kacsáról nem beszélek!” Az öltözőben: A két előadás közötti szünetben másfél óra után és másfél óra előtt, mindössze fél óra szünet. Olyan mint a színpadon. Barátságos, kisfiús, szenvedélyes. Nin­csenek sztárallűrjei. Ő Nagybandó. Ami­lyennek a színpadon látjuk évek óta. Leg­alább ő nem változik.- A siker, azt mondják mindenkit meg­változtat. Ön elég régóta az élvonalban van. Hogy éli meg a sikert?- Úgy érzem, nem változtam. Igényes vagyok magammal és a közönséggel szemben. Ez az igény pedig egyre nőtt. A pillanatnyi sikerre nem lehet építeni. A siker az igényességgel és a munkával együtt lehet csak tartós.- A politikai helyzet megváltozása, a szólásszabadság, az új társadalmi be­rendezkedés a humor arculatát is meg­változtatja. Ön milyennek képzeli el a jövő humoristáját?- Szememben a humoristatársadalom eddig 3 felé oszlott. A harmadik helyre sorolom azokat, akiket csak vicces bá­csinak, vicces fiúnak tartok. Humoruk ti­Mezőgazdaság a képzőművészetben ’90 Pályázati felhívás A magyar mező- és erdőgazdaság, az élelmiszeripar az elmúlt évtizedekben az átalakulás korszakát éli. A régi és az új küzdelme számos olyan témát kínál, ami­nek a megörökítése művészi és történeti szempontból egyaránt fontos. Ennek ér­dekében a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium megbízásából a Magyar Mezőgazdasági Múzeum képző- művészeti alkotásokra nyilvános pályá­zatot hirdet. A pályázatra a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának a Fiatal Képzőmű­vészek Stúdiójának tagjai küldhetik be alkotásaikat. Szíves tájékoztatásul megemlítjük, hogy hasonló pályázat 1971-ben, majd ezt követően 1973-ban, 1978-ban és 1984-ben került meghirdetésre sikere­sen. Minden esetben a pályázatra beér­kezett alkotásokból a Magyar Mezőgaz­dasági Múzeum „Mezőgazdaság a kép­zőművészetben” címmel kiállítást rende­zett. Pályázni lehet - 1984. után készült - bármilyen képzőművészeti alkotással festmény, grafika, textil, gobelin - méret­meghatározás nélkül, szobor: maximális mérete életnagyság, dombormű: maxi­mális mérete: 100x100 cm, kerámai: maximális mérete: 150 cm, mely a ma­gyar mező- és erdőgazdasághoz, élelmi­szeriparhoz tematikailag kapcsolódik. A pályázatra beküldhető alkotások száma maximum öt, sorozat egy műnek számít. A szerző nevét és címét - a méret, a mű címe és anyaga feltüntetésével - külön jegyzékben kell mellékelni. A pá­lyázat nem jeligés. Fentieken túl azok számára, akik a pá­lyázaton részt kívánnak venni, bővebb felvilágosítást ad a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum Közművelődési és Igazga­tási Főosztálya, Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár. Telefon: 1412-011, 1428-573. A műtárgyak beküldése és el­szállítása az alkotó művészeket terheli. Beküldés helye: Magyar Mezőgazda- sági Múzeum, 1367 Budapest, Városli­get, Vajdahunyadvár. Beküldés határideje: 1990. április 30. A művek átvétele: 1990. április 27., 28., 30-án, 8 órától 16 óráig. Pályadíjat: A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter fődija: 30 000 forint, 2 db I. díj: 25 000, 2 db II. dij: 20 000, 2 db III. dij: 15 000 forint. A fentieken kívül kü­lön díjak adományozására is lehetőség lesz. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, valamint a felügyelete alá tartozó intézményeket, vállalatokat elő­vásárlási jog illeti meg. A Magyar Mező- gazdasági Múzeum a pályázat anyagá­ból 1990 augusztusában kiállítást ren­dez. A beérkező anyag zsűrije javaslatot te­het a pályadíjaknak a kiírástól eltérő megosztására. A pályázat sikertelensége esetén a bizottság a pályadijakat nem osztja ki teljes mértékben. A beküldött pályamunkák elbírálása a Képzőművészeti és Iparművészeti lekto­rátus által kijelölt zsűri végzi, melyben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum képviselői is részt vesznek. A pályázat nyilvánossá tételéről a Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum gondos­kodik. A Fekete Tűz Fergeteges ritmusok, felforrósodott hangulat, zsúfolásig telt színházterem. Ilyen és ehhez hasonló jelzők illenek a cigány folklór egyik reprezentánsának, a KALYI JAG - fekete tűz - együttes dombóvári vendégszerepléséhez. Az együttes 1978-an alakult, 1979-ben elnyerte a Népművészet Mestere kitünte­tő címet, 1980-tól hivatásosként dolgoznak. Nemzetközi hírnevet szereztek, hisz bejárták szinte egész Európát. Hitvallásuk: tiszta szívvel, lélekkel, becsü­lettel. A hálás közönség sajátjának tekinti őket, énekelnek, táncolnak és nem volt ez máshogy Dombóváron sem. Mi jutott eszembe egy katalógusról? Mindenki figyelmébe ajánlom a XIV. országos amatőr képző- és iparművészeti pályázat Tolna megyei kiállításának katalógusát. Azért, mert sok mindenről meggyő­zött engem és jó, követendő példának tartom. A vaskossága is árulkodik. Tapintásra megállapítható, hogy megyénkben élő, alko­tók - amatőrnek számító - képző- és iparművészek száma az elmúlt években megnőtt. Félszáz nevet olvashatunk, lapozva a füzetben. Ez önmagáért beszél és újabb gondo­latokat indít. Azt például, hogy ennyi embernek nyelve, kifejező eszköze a művészet valamelyik ága. Ezen keresztül teremtenek kapcsolatot a világgal, melyről képet is al­kotnak. Ha csupán egy másik emberhez jut el üzenetük, akkor az már száz ember, ha ez a száz csak egy másik embernek mondja el, hogy találkozott egy emberrel, aki - és pörgessük tovább - akkor az már... Szóval úgy érzem, hogy vizuális nevelésért, esztétikai ízlésformálásért, az amatőr művészek - számuk szerint is - sok emberhez eljutva, tesznek tehetnek. Számoknál ragadva, katalógusnál maradva, mindjárta bori­tó belső oldaláról megtudhatjuk, hogy a művészeket díjazták. A díjakat felajánlók szá­ma sem kevés. Ritkán tesszük meg a teljes felsorolást, de a példa miatt következzenek: Babits Mihály Művelődési Központ, Bátaszék Nagyközség Tanácsa, Bonyhádi Cipő­gyár, Dátum Lap- és Könyvkiadó Rt., Dombóvár Város Tanácsa, Fogyasztási Szövet­kezetek Tolna Megyei Szövetsége, Ipari Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetsége, Me­zőgazdasági Kombinát, Magyar Szocialista PártTolna Megyei Szervező Irodája, Szak- szervezetek Tolna Megyei Tanácsa, Szekszárd Város Tanácsa, Tolna Megye Tanácsa, Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat, Tolnaterv. Ök azok akik valamilyen oknál fogva hajoltak a kérő szó felé és úgy tűnik, kötelessé­güknek érezték a kultúra támogatását. Külön-külön is dicséretes tény, ám így az ösz- szefogás ereje hatásosabbá teszi. Meg kell találni tehát azt a kulcsszót, amely nyitja az előítéletektől sem mentes zárakat, ahol találhatók még tartalékok. Mennyiség, mennyiség... látni kell a kiállítást is - december 3-ig tekinthető meg - ak­kor az is kiderül, hogy milyen minőségi változáson ment át ez a világ, amiről itt szó van. A grafikai anyag és az iparművészeti alkotások, szőttesek, túllépik azt a kategóriát, amibe az élet sorolja az alkotóját. Tartalmuk és formai megjelenésük rajzban, textilben a hivatásos művészek - sarkítsam, akik pénzt kapnak az alkotásaikért - körzeadott, bemutatott műtárgyaiéval azonos szinten van. Éppen úgy, mint az említett katalógus, amit a kiállítás megtekintésével együtt ajánlok ismételten figyelmükbe. D. K. J. Új szolgáltatás a könyvtárban » Pressdok Szekszárdon Ebben az évben kapott egy ajánlatot a megyei könyvtár, hogy politikai informá­ciókat tudjon közvetíteni az olvasóknak, felhasználóknak. Ez nem más, mint a fo­lyóiratokban megjelenő politikai, közgaz­dasági, jogi tárgyú írások bibliográfiája, amit számítógéppel lehet olvasni.- A könyvtárunk számítógépes fejlesz­tésének iránya a lakosság információval való gyors, pontos kiszolgálása. Az or­szággyűlési könyvtár végzi a gyűjtést. Saját állományából készített égy adatbá­zist, amit havonta minden előfizető meg­kap - magyarázza Szeifert Dezső, a könyvtár számítógépekkel foglalkozó munkatársa. Többségében szakkönyv­tárak fizettek elő erre az adatbázisra. Mi a kevesek közé tartozunk, akik ezt megtet­ték.- Úgy gondolják szükségük lehet ezekre a politikai információkra? Mit tud­hatnak ebből a bázisból?- Határozott igennel válaszolok. Konk­rét kérdéseket tudunk teljesíteni. Tárgy­körök, címek, szerzők ismerete szerint, napilapok, folyóiratok anyagára támasz­kodva. Hatvannyolc újságból felgyújtott anyagbázis áll rendelkezésre.- Mindezekkel hogyan találkozik az ol­vasó itt a könyvtárban?- Ez nem azonos a könyvkölcsönzés módszerével. Nem kereshet önállóan az érdeklődő. Megmondja mire van szüksé­ge, milyen adatokra és megkeressük. Vannak vállalatvezetők, akik meghatáro­zott témában kérnek rendszeres sajtófi­gyelést. A Szekszárdon szerveződött pártoknak elküldtünk egy tájékoztatót, melyben felhívjuk figyelmüket e Press­dok nevű szolgáltatásunkra.- Milyen különös kérésre emlékszik?- A tanítóképző főiskolának szüksége volt az alkotmány első tervezetének a szövegére. Ez olyan kérés, amire egy könyvtárosnak egész hete ráment ko­rábban a kutatásra. A számítógépeinkkel ez húszperces keresés után megvolt. „Alkotmány és tervezet” szerepelt ke­resőképként a gépben. Ezzel a címszóval aztán megtaláltunk nem csak magyar al­kotmánnyal foglalkozó írásokat is. To­vább kellett pontosítani. így néhány lé­pésből az Országgyűlési Tudósítások­ban megleltük. Ezen felül a Magyar Nép­pártról keresett adatokat egy volt MSZMP-tag, az egyeztető tárgyalások idején...- Mennyibe kerül ez a szolgáltatás? Kell-e fizetni az olvasónak, aki ilyen igény­nyel keresi a könyvtárat?- Nem, ez díjtalan.- Ügy érzem kevesen tudnak még a Pressdok szekszárdi létezéséről. Elkép­zelem, hogy mennyibe kerülhet a propa­gandaköltség, ha széles körben terjesz­tenék és némi ellentmondást érzek a szolgáltatás díjtalanságával. Ma már mindenért fizetni kell.- Ez így igaz, de a könyvtár alapfunk­ciója, az információkeresés, ezért nem kérünk pénzt. Ám fénymásolatért, már fi­zetnie kell. Az sem olyan összeg, amire azt kellene bárkinek mondania, hogy drága. Használjuk ki most a Népújság nyilvánosságát és mondjuk el azt is, igaz, hogy Szekszárdon vagyunk, de a me­gye bármely váro­sából, könyvtárából kereshetnek ben­nünket, hogy a saj­tóban megjelent anyagok dokumen­tációjából, vagyis a Pressdokból ilyen és ilyen adatokra van szükség. . DECSI KISS JÁNOS Fotó: RITZEL ZOLTÁN Szeifert Dezső a sokat tudó gépek között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents