Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

1989. november 29. Képújság 3 Időszerű agrárpolitikai kérdésekről Az MDF kérdez Mit mond a miniszter? Kínálati pozíciójú belföldi ellátást (Folytatás az 1. oldalról.) Az első tíz hónapban az élelmiszer-gazdasági aktívum 800 millió dollár volt, ami év végére várhatóan 950-980 millióra nő, s ez 26 százalékkal jobb, mint a tavalyi. Az export 4,6 milliárd dol­lárt meghaladó lesz. Kérdés, hogy kell-e ennyi agrártermék. Vagy tán több kell? Esetleg kevesebb? A többre a pozitív választ az agrárexport pozitív szaldója adhatja meg. Nem vagyunk tag­jai az EGK-nak, így áraink olyanok, amilyenek, míg a piacon való megjelenésünket ma is olyan gyermekbetegségek gyengítik, mint például a csomagolási gondok. Versenyképes termelés­sel, jobb piacpolitikával, jobb gazdaságpolitikával kell megala­pozni jövőnket. A piaci hovatartozásnak elszenvedői vagyunk, nem hibásai - említette meg a miniszter. A Közös Piac persze egyfajta ter­mékprotekcionizmust követ, amivel segíti a gazdálkodókat. A jövőben 0,5-1 százalékos termelési ütemnövekedéssel lehet az agrárágazatban számolni, figyelembe véve a piaci lehetősége­ket és ismerve az erőforrásokat. A politikai pártok agrártéziseiről szólva elmondta Hütter Csa­ba, hogy állandóan értékelik azokat. Ebből kiderül: a nagyüze­mek létét igényli az MSZP, az SZDP, és az SZDSZ is elfogadja egyfajta piacgazdaság felé haladva, míg a többi párt sztálini szervezetnek tartja, főleg a szövetkezeteket. A miniszter az MSZMP agrárpolitikáját tartja a legjobbnak, mert az agrárértel­miség széles rétegeit vonták be a vélemény kialakításába, mely reálisan értékeli a lehetőségeket, s csak annyira determinál, amennyire szükséges. Az MSZP tézisei a miniszter szerint ha­sonlítanak a többi pártéhoz, így eltér a szolid hanghordozástól, dagályosan ömlengö helyenként, és a radikálisan múltostorozó jellege csökkenti a szellemi értékét. Hütter Csaba azt reméli, hogy a kormányzó pártok a nép javát akarva reális irányba vi­szik majd az agrárpolitikát. Momentán híján vagyunk egy alig nélkülözhető politikai kultúrának, de egy biztos, a koalíciós kampányban agrárbarát intézkedéseket kell tenni. Ma ez még nem látható, hiszen sok érdek élvez politikai prioritást. Az agrár- reformkörökröl szólva megemlítette, hogy hasznos a létük, se­gíthetik egy jól működő, politikai pártoktól mentes, szektorsem­leges érdekképviseleti szerv létrehozását. Ez pedig egy érdek­szolgálatra épülő szervezet kell hogy legyen, ahol a szövetkezé­sek és szakmai szerveződések érdekütköztetése és egyezteté­se folyna. A Mezőgazdasági Kamaráról elmondta, hogy egy de­mokratikusan felépülő félkormányzati szerepet kapó szervezet lehet. A százesztendős mezőgazdasági kormányzatról is szólt, el­mondta, hogy 1942-ben 1300 főt foglalkoztatott, míg mára 471 - re csökkent e szám, de háttérintézménye ma is terebélyes. Az ezredforduló utáni időre teszi a miniszter azt az időt, amikor a legminimálisabb létszámmal dolgozott. Feltett kérdésekre vála­szolva szólt a szőlőágazat jövőjéről is. Pozitívan ítélte meg az esélyeket akkor, ha a piacot érzők kart karba öltve, új bortör­vényre építve jobb borokat s piacképes árut tudnak produkálni. A kistermelés és nagyüzem előnyeit koordinálva sikert lehet in­dukálni - szerinte. A jövő évi élelmiszerárak felszabadulásáról így vélekedik: - „Valódi verseny kezdődik a fogyasztók pénzéért egy olyan ága­zatban, ahol a termelés egyharmada exportra kerülrígy kínálati pozíciójú belföldi ellátást lehet produkálni.” Ezen belül kell kéz­ben tartani az árakat, s egy jól működő kamarával az agráripart sújtó árak emelkedését tovább lehet adni.- szs ­Még egyszer a Balipap-ügyről A Tolna Megyei Népújság e hó 18,-i, szombati száma beszámolt az MDF Dom­bóvári Szervezete és Balipap Ferenc volt helyi szervezeti tag vitájáról. A cikk a tényszerű tájékoztatás mellett megjegyzi, hogy a dombóvári MDF módszere kísér­tetiesen hasonlít az egypártrendszerű diktatúra diszkriminációjához. A cikkel kapcsolatban kérjük az aláb­biak nyilvánosságra hozatalát önöktől: 1. Az MDF Dombóvári Szervezete sem­miféle előzetes pressziótés ráhatást nem gyakorolt Tóth Gyula volt városi MSZMP PB-titkár állásügyével kapcsolatban. Ál­láspontunk szerint a művelődési központ vezetője, mint munkáltató jogosult ebben a kérdésben saját belátása szerint dön­teni. Ugyanakkor, mint az MDF helyi szer­vezetének képviselőjelöltje - döntésé­nek politikai konzekvenciáit is viselnie kell. A jelen helyzetben az MDF-nek nem az a legfontosabb erkölcsi feladata, hogy az eddig privilegizált sorban lévő volt pártfunkcionáriusokat segítse vezető ál­lásba. Jóval nagyobb azoknak a száma, akiket eddig méltatlanul mellőztek, írott és íratlan B-listára tettek. Utalunk arra, hogy a pártállam kereteiben évtizedes gyakorlat volt, hogy a vezető állások be­töltéséhez a pártbizottságok előzetes vé­leményt adtak (káderhatáskör), s ezek az állásfoglalások döntően estek latba - rá­termettséget és végzettséget megelőzve- a jelöltek kiválasztásánál. Ez a szemlé­let és gyakorlat az MDF szellemétől és dokumentumainak betűjétől messze áll, ezért tartjuk veszélyesnek az olyan új­ságírói megállapításokat, melyek kísér­teties hasonlóságot látnak a pártállam és az MDF módszerei között. 2. A megjelent újságcikk azt sugallta, hogy a tagság ki akarta zárni Balipap Fe­rencet az MDF helyi szervezetéből. Ez a tájékoztatás hamis, uyanis Balipap Fe­renc eleve elzárkózott bármiféle döntés elől - holott a határozat nem szükség­képpen kizárás lehetett volna. 3. A tömegkommunikációban a mosta­ni rendszerváltás kapcsán nem recski in­ternálásokról, kitelepítésekről, valamint ismeretlen temetői parcellákban elteme­tett szerencsétlenekről lehet olvasni, ha­nem újabb és újabb próbálkozásokról, melyek a volt politikai „munkások” veze­tői posztokon való elhelyezésére irányul­nak. Ezért tehát nem attól kell félni, hogy egy politikai szervezet választott vezető­jének politikai felelősségre vonását kez­deményezi, hanem attól, ahogy Lampe­dusa írja: „Mindennek meg kellett változ­ni ahhoz, hogy minden változatlan maradjon.” Dombóvár, 1989. évi november hó 22. napján. Magyar Demokrata Fórum Dombóvári Szervezete Egy igényes •ember Hauk Antalnak nincs telefonja. Na bumm, és akkor mi van, hiszen több tíz­ezerre tehető széles e hazában azoknak a száma, akiknek szintén nincs telefon­juk. Igen ám, de Hauk Antalnak immár több mint huszonöt éve - nem tévedés negyedszázada - van benn jogos tele­fonigénylése. De ki is az a Hauk Antal, hogy márpedig neki, akkor is telefon kell? Végűi is csak egy magyar állampol­gár, akit a Völgység piacjáró kofái még ma is úgy emlegetnek, hogy az a buszso­főr, aki szó nélkül pakolta kosaraikat a busz tetejére. Az az ember, aki évtizede­ken át egyfajta csavargóéletet élt, hiszen hol Cikón, hol Komlón, máskor Pécsett járt. A hajnali kakasszó idején már Grá- bócon vette fel a toporgó utasokat és ké­ső este még tett egy fordulót a bátaszéki vonathoz is. Ha a kofák nem emlékezné­nek rá, biztosan eszébe jut a férjeknek, akiknek a pincéjében valószínűleg áll egy jóféle hordó, ami Hauk Antal keze nyomát dicséri. Hiszen másodállásban kádárként is ténykedett. Mint iparos em­bernek pedig nagyon jól jött volna a tele­fon. Anyagmegrendeffes, miegymás... Többször kérte személyesen is, sürgette is, ám mindhiába. Hauk Antal igényes ember. Telefonigényes. Az is zavarja, hogy többen is mesélték neki, s környe­zetének, hogy ilyen-olyan kapcsolatuk révén ők már telefonhoz jutottak. Neki a türelemért (legalábbis véleményem sze­rint) minimum egy telefax járna. Erre mit kap? Információt, hogy az az igény, amit több mint huszonöt éve benyújtott, azért sem jó, mert időközben új házat vett. Az eredeti igény így oda nem is jó'. De az is igaz, hogy három esztendeje újabb iQényt nyújtott be, immár az új lakásra. December 18-án ünnepli majd 68. szüle­tésnapját a nyugdíjas bonyhádi sofőr és kádármester. Egyszer már volt szívin­farktusa, amit a véletlen segített túlélni, és nem a telefon. Talán a következő huszon­öt évben felkerülhet arra a listára, melyre egy megértő kéz ráírja: elintézendő! Mit is mondjak, szeretném ha huszonöt év után Hauk Antal felhívna. A saját tele­fonjával... _ szabó — * Változatlanul nem értünk egyet az MDF dombóvári szervezetének álláspontjával. Három napja szavaztuk meg, hogy a pártok vonuljanak ki a munkahelyekről, s önök most mégiscsak azt követelik Balipap Ferenctöl, hogy tartsa be a pártutasítást. Va­gyis beleszólnak a munkahely életébe. Tiltakozásukkal nem értünk egyet. Mindenféle bélistázást el kell ítélnünk. S a volt pártalkalmazottak elleni kampány ezt jelenti. Döntsék el a munkahelyek vezetői, hogy kivel akarnak együtt dolgozni pártállástól függetlenül. Egyébként a demokrá­cia egyik legalapvetőbb értéke ez. Munkatársunkkal értünk egyet, aki leírta, hogy ez a módszer kísértetiesen hasonlít az egypártrendszerű diktatúra diszkriminációjához. Mindenfajta kirekesztés diszkri­mináció. Azt hiszem, hogy ezt önök tudják a legjobban. A szakértelem, a rátermett­ség döntsön, és ne a pártharcok. Mert csak így leszünk képesek megvalósítani közös óhajunkat, az európaiságot. HAZAFI JÓZSEF Ki zárja be? Egyre nyugtalanabb a hangulat az uránbányában. Halmos Csaba államtitkár múlt heti pécsi látoga­tása után - melyen az ígéretek, s az újrakezdést segítő tervezett ösz- szegek ismét emelkedtek - nem­hogy csillapultak volna az indula­tok, tovább fokozódott az elége­detlenség az uránbányászok kö­rében. Bár a bezárás a föld alatt dolgozókat érinti nagy számban, a műszakiaknak, s a föld feletti mun­kát ellátó szakembereknek sem mindegy, mi lesz a további sorsuk. Perspektívák, konkrét ajánlatok helyett a kölcsönök, s a végkielégí­tés egyre emelkedő nagyságrend­jével próbálják elkápráztatni őket. (Többé-kevésbé sikertelenül). A fiatal műszakiak, s a szakmával rendelkezők egyre nagyobb számban hagyják ott a vállalatot, kevesebb pénzért, de biztosabb kenyérért dolgozva másutt. Ha ez a trend erősödik, hamarosan nem lesz elég szakember a bánya be­zárásához. - csefkó ­Tamásiak! Érdekli-e önöket, hogy...? Fórum a diákcentrumban (Folytatás az 1. oldalról.) További kérdések is szerepeltek a felhíváson, de ezekre a tamási diák­centrumban (volt úttörőház) 1989. november 23-án este rendezett nyil­vános fórumon, az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor. A város MDF-szervezetének néhány tagjával beszélgettem a fórum után arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek ezen az estén? * Kardos Mihály, az 518. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára:- Az első ilyen fórumunk volt a város­lakók bevonásával. Ma este én vállaltam a moderátor szerepét, a levezetője •'voltam a beszélgetésnek, vitának. Ta­nulnom kell még ezt. Úgy érzem, több hibát követtem el. Alapvetően sikeresnek könyvelem el ezt a fórumot, mert csupa olyan kérdés hangzott el, ami a város lakosságát foglalkoztatja. Megtudhattuk, hogy milyen indulatokat válthatunk ki ezekkel a kérdésekkel. A város vezetői tárgyilagosan igyekeztek nyilatkozni, bár a vb-titkár jogi szakszövege néhol ködösnek látszott. Az MSZP részéről korrekt válaszokat adott az ügyvivő titkár. * Ribányi József, a Tamási TÁÉV Leányvállalatának főmérnöke: - Ki­léptünk végre a helyi politizálás po­rondjára. Jó volt! Figyeltem az MSZP- tagok jelen levő csoportját, amint egy helyen tömörültek a teremben és a hozzászólásaik támadó jellegét. Az emlékmű kérdésénél tetőzött először a viták éles hangja. A kastélyügynél aztán mintha elszabadult volna a pokol. * Lukács Tibor magánkereskedő:- Azt sajnálom, hogy egyetlen pártonkívüli sem szólt hozzá, vagy talán Klein Pista bácsi volt az? Az MSZP ré­széről hozzászóló fiatalembert sokan nem ismerték, úgy éreztém, ő szinte provokált a kérdéseivel. * Szabó Béla tanár:- Nemzetőr voltam 1956-ban, isme­rem a Kossuth téri emlékmű sorsát. Ez külön fejezetet érdemelne. Arról is kelle­ne egy fórumot szervezni, hogy a régi szobor, ami ott a téren állt, ne kerüljön-e vissza eredeti helyére. A munkaerő-gaz­dálkodásról, munkanélküliség tamási helyzetéről, az oktatásról is kellene egy ilyen fórum. * Pálinkás József:- Azt gondolom, amit Kardos Mihály önkritikusan bevallott, hogy tanulni kell még az ilyen fórumokon való kulturált magatartást, hogy mikor személyesked­jünk és hogyan. Az emlékmű kérdését el­sőként javasoltam a meghívóba, itt most megerősített néhány válasz, bár nem lett lezárt az ügy. * Deák Gábor:- Számomra azt a politikai tanulságot jelentette ez a fórum, hogy a vidéki lakos­ság, a helyi kérdésekre fogékonyabb. Az őt közvetlen közelről érintő problémák megoldására keres választ. Az országos szintű politika nagy kérdései itt ma el sem hangzottak. Mintha senkit nem érdekel­ne, ki lesz a köztársasági elnök, mi lehet a népszavazás jövőbeni hatása. Újra kell éleszteni az emberek higgadt politizáló kedvét. * Dr. Váradi József, a kórház rendelőin­tézet röntgenfőorvosa: - Itt olyan csend volt a városban... Sokáig nem tudott a szervezetünk megalakulni. Szeptember 11-én végre sikerült. Semmi olyan jel nem volt, ami a szabad véleménynyilvá­nításnak fórumot biztosított volna. Ezt amolyan élesztőnek szánta a tizenhat ta­got számláló jelenlegi szervezetünk. Bí­zom benne, hogy hamarosan lesz folyta­tása a hasonló jellegű párbeszédnek, mint amilyen ez a mai esten is volt. DECSI KISS JÁNOS Megkérdeztük: Mi lesz a munkavédelmi felügyelettel? Még az idén parlament elé kerül az a tör­vényjavaslat, amely a munkaügyi igazgatás korszerűsítését szolgálja. Gazdasági, és politikai indokok azt erősítik, hogy szükség van egy, a munkaügyekért felelős, önálló minisztérium felállítására. Szükség van er­re azért is, mert a piaci viszonyok kialakulá­sával erősödtek a foglalkoztatási feszültsé­gek, s a munkaügyi feladatok megoldására a kormánynak új stratégiát és eszközrend­szert kell kialakítania. Ennek része a mun­kaügyi minisztérium. Török Tibortól az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Tolna Megyei Felügyelőségének vezetőjétől azt kérdeztük: lesz önálló felügyelőség a jövő­ben?- Sajnos nincsenek pontos informá­cióim, csak hallottuk, hogy munkaügyi mi­nisztérium létrehozásáról döntött a kor­mány, s hogy ebbe olvad be a mi szerveze­tünk is. Létszámnövelés nélkül, az ÁBMH és a mi szervezetünk tartozna az új minisz­tériumba. A minisztériumon belül elkülöní­tett hatósági jogkörrel, és viszonylag elkü­lönült szervezeti egységben működik majd az Országos Munkavédelmi Felügyelet. A végleges felállás a parlament decemberi ülésén dől majd el. Egyébként mi már vég­rehajtottuk a létszámcsökkentést: koráb­ban 10-én most csak heten dolgozunk a felügyelőségen, öt felügyelő, egy gazdasá­gi ügyintéző, és egy adminisztrátor. Olyan információt, hogy a jövőben nem tartanak a munkánkra igényt, nem kaptunk, úgy néz ki, hogy erre a szervezetre a jövőben is szükség lesz.- a - a Környezetvédő berendezés Üzembe helyezték a Vasi Volánnál a környezetvédelmi célokat szolgáló mosóiszap­ártalmatlanító berendezést. A vállalat saját fejlesztésű berendezéséhez az energiát a szomszédos városi szeméttelepen kitermelt biogáz szolgáltatja.

Next

/
Thumbnails
Contents