Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-29 / 283. szám
1989. november 29. Képújság 3 Időszerű agrárpolitikai kérdésekről Az MDF kérdez Mit mond a miniszter? Kínálati pozíciójú belföldi ellátást (Folytatás az 1. oldalról.) Az első tíz hónapban az élelmiszer-gazdasági aktívum 800 millió dollár volt, ami év végére várhatóan 950-980 millióra nő, s ez 26 százalékkal jobb, mint a tavalyi. Az export 4,6 milliárd dollárt meghaladó lesz. Kérdés, hogy kell-e ennyi agrártermék. Vagy tán több kell? Esetleg kevesebb? A többre a pozitív választ az agrárexport pozitív szaldója adhatja meg. Nem vagyunk tagjai az EGK-nak, így áraink olyanok, amilyenek, míg a piacon való megjelenésünket ma is olyan gyermekbetegségek gyengítik, mint például a csomagolási gondok. Versenyképes termeléssel, jobb piacpolitikával, jobb gazdaságpolitikával kell megalapozni jövőnket. A piaci hovatartozásnak elszenvedői vagyunk, nem hibásai - említette meg a miniszter. A Közös Piac persze egyfajta termékprotekcionizmust követ, amivel segíti a gazdálkodókat. A jövőben 0,5-1 százalékos termelési ütemnövekedéssel lehet az agrárágazatban számolni, figyelembe véve a piaci lehetőségeket és ismerve az erőforrásokat. A politikai pártok agrártéziseiről szólva elmondta Hütter Csaba, hogy állandóan értékelik azokat. Ebből kiderül: a nagyüzemek létét igényli az MSZP, az SZDP, és az SZDSZ is elfogadja egyfajta piacgazdaság felé haladva, míg a többi párt sztálini szervezetnek tartja, főleg a szövetkezeteket. A miniszter az MSZMP agrárpolitikáját tartja a legjobbnak, mert az agrárértelmiség széles rétegeit vonták be a vélemény kialakításába, mely reálisan értékeli a lehetőségeket, s csak annyira determinál, amennyire szükséges. Az MSZP tézisei a miniszter szerint hasonlítanak a többi pártéhoz, így eltér a szolid hanghordozástól, dagályosan ömlengö helyenként, és a radikálisan múltostorozó jellege csökkenti a szellemi értékét. Hütter Csaba azt reméli, hogy a kormányzó pártok a nép javát akarva reális irányba viszik majd az agrárpolitikát. Momentán híján vagyunk egy alig nélkülözhető politikai kultúrának, de egy biztos, a koalíciós kampányban agrárbarát intézkedéseket kell tenni. Ma ez még nem látható, hiszen sok érdek élvez politikai prioritást. Az agrár- reformkörökröl szólva megemlítette, hogy hasznos a létük, segíthetik egy jól működő, politikai pártoktól mentes, szektorsemleges érdekképviseleti szerv létrehozását. Ez pedig egy érdekszolgálatra épülő szervezet kell hogy legyen, ahol a szövetkezések és szakmai szerveződések érdekütköztetése és egyeztetése folyna. A Mezőgazdasági Kamaráról elmondta, hogy egy demokratikusan felépülő félkormányzati szerepet kapó szervezet lehet. A százesztendős mezőgazdasági kormányzatról is szólt, elmondta, hogy 1942-ben 1300 főt foglalkoztatott, míg mára 471 - re csökkent e szám, de háttérintézménye ma is terebélyes. Az ezredforduló utáni időre teszi a miniszter azt az időt, amikor a legminimálisabb létszámmal dolgozott. Feltett kérdésekre válaszolva szólt a szőlőágazat jövőjéről is. Pozitívan ítélte meg az esélyeket akkor, ha a piacot érzők kart karba öltve, új bortörvényre építve jobb borokat s piacképes árut tudnak produkálni. A kistermelés és nagyüzem előnyeit koordinálva sikert lehet indukálni - szerinte. A jövő évi élelmiszerárak felszabadulásáról így vélekedik: - „Valódi verseny kezdődik a fogyasztók pénzéért egy olyan ágazatban, ahol a termelés egyharmada exportra kerülrígy kínálati pozíciójú belföldi ellátást lehet produkálni.” Ezen belül kell kézben tartani az árakat, s egy jól működő kamarával az agráripart sújtó árak emelkedését tovább lehet adni.- szs Még egyszer a Balipap-ügyről A Tolna Megyei Népújság e hó 18,-i, szombati száma beszámolt az MDF Dombóvári Szervezete és Balipap Ferenc volt helyi szervezeti tag vitájáról. A cikk a tényszerű tájékoztatás mellett megjegyzi, hogy a dombóvári MDF módszere kísértetiesen hasonlít az egypártrendszerű diktatúra diszkriminációjához. A cikkel kapcsolatban kérjük az alábbiak nyilvánosságra hozatalát önöktől: 1. Az MDF Dombóvári Szervezete semmiféle előzetes pressziótés ráhatást nem gyakorolt Tóth Gyula volt városi MSZMP PB-titkár állásügyével kapcsolatban. Álláspontunk szerint a művelődési központ vezetője, mint munkáltató jogosult ebben a kérdésben saját belátása szerint dönteni. Ugyanakkor, mint az MDF helyi szervezetének képviselőjelöltje - döntésének politikai konzekvenciáit is viselnie kell. A jelen helyzetben az MDF-nek nem az a legfontosabb erkölcsi feladata, hogy az eddig privilegizált sorban lévő volt pártfunkcionáriusokat segítse vezető állásba. Jóval nagyobb azoknak a száma, akiket eddig méltatlanul mellőztek, írott és íratlan B-listára tettek. Utalunk arra, hogy a pártállam kereteiben évtizedes gyakorlat volt, hogy a vezető állások betöltéséhez a pártbizottságok előzetes véleményt adtak (káderhatáskör), s ezek az állásfoglalások döntően estek latba - rátermettséget és végzettséget megelőzve- a jelöltek kiválasztásánál. Ez a szemlélet és gyakorlat az MDF szellemétől és dokumentumainak betűjétől messze áll, ezért tartjuk veszélyesnek az olyan újságírói megállapításokat, melyek kísérteties hasonlóságot látnak a pártállam és az MDF módszerei között. 2. A megjelent újságcikk azt sugallta, hogy a tagság ki akarta zárni Balipap Ferencet az MDF helyi szervezetéből. Ez a tájékoztatás hamis, uyanis Balipap Ferenc eleve elzárkózott bármiféle döntés elől - holott a határozat nem szükségképpen kizárás lehetett volna. 3. A tömegkommunikációban a mostani rendszerváltás kapcsán nem recski internálásokról, kitelepítésekről, valamint ismeretlen temetői parcellákban eltemetett szerencsétlenekről lehet olvasni, hanem újabb és újabb próbálkozásokról, melyek a volt politikai „munkások” vezetői posztokon való elhelyezésére irányulnak. Ezért tehát nem attól kell félni, hogy egy politikai szervezet választott vezetőjének politikai felelősségre vonását kezdeményezi, hanem attól, ahogy Lampedusa írja: „Mindennek meg kellett változni ahhoz, hogy minden változatlan maradjon.” Dombóvár, 1989. évi november hó 22. napján. Magyar Demokrata Fórum Dombóvári Szervezete Egy igényes •ember Hauk Antalnak nincs telefonja. Na bumm, és akkor mi van, hiszen több tízezerre tehető széles e hazában azoknak a száma, akiknek szintén nincs telefonjuk. Igen ám, de Hauk Antalnak immár több mint huszonöt éve - nem tévedés negyedszázada - van benn jogos telefonigénylése. De ki is az a Hauk Antal, hogy márpedig neki, akkor is telefon kell? Végűi is csak egy magyar állampolgár, akit a Völgység piacjáró kofái még ma is úgy emlegetnek, hogy az a buszsofőr, aki szó nélkül pakolta kosaraikat a busz tetejére. Az az ember, aki évtizedeken át egyfajta csavargóéletet élt, hiszen hol Cikón, hol Komlón, máskor Pécsett járt. A hajnali kakasszó idején már Grá- bócon vette fel a toporgó utasokat és késő este még tett egy fordulót a bátaszéki vonathoz is. Ha a kofák nem emlékeznének rá, biztosan eszébe jut a férjeknek, akiknek a pincéjében valószínűleg áll egy jóféle hordó, ami Hauk Antal keze nyomát dicséri. Hiszen másodállásban kádárként is ténykedett. Mint iparos embernek pedig nagyon jól jött volna a telefon. Anyagmegrendeffes, miegymás... Többször kérte személyesen is, sürgette is, ám mindhiába. Hauk Antal igényes ember. Telefonigényes. Az is zavarja, hogy többen is mesélték neki, s környezetének, hogy ilyen-olyan kapcsolatuk révén ők már telefonhoz jutottak. Neki a türelemért (legalábbis véleményem szerint) minimum egy telefax járna. Erre mit kap? Információt, hogy az az igény, amit több mint huszonöt éve benyújtott, azért sem jó, mert időközben új házat vett. Az eredeti igény így oda nem is jó'. De az is igaz, hogy három esztendeje újabb iQényt nyújtott be, immár az új lakásra. December 18-án ünnepli majd 68. születésnapját a nyugdíjas bonyhádi sofőr és kádármester. Egyszer már volt szívinfarktusa, amit a véletlen segített túlélni, és nem a telefon. Talán a következő huszonöt évben felkerülhet arra a listára, melyre egy megértő kéz ráírja: elintézendő! Mit is mondjak, szeretném ha huszonöt év után Hauk Antal felhívna. A saját telefonjával... _ szabó — * Változatlanul nem értünk egyet az MDF dombóvári szervezetének álláspontjával. Három napja szavaztuk meg, hogy a pártok vonuljanak ki a munkahelyekről, s önök most mégiscsak azt követelik Balipap Ferenctöl, hogy tartsa be a pártutasítást. Vagyis beleszólnak a munkahely életébe. Tiltakozásukkal nem értünk egyet. Mindenféle bélistázást el kell ítélnünk. S a volt pártalkalmazottak elleni kampány ezt jelenti. Döntsék el a munkahelyek vezetői, hogy kivel akarnak együtt dolgozni pártállástól függetlenül. Egyébként a demokrácia egyik legalapvetőbb értéke ez. Munkatársunkkal értünk egyet, aki leírta, hogy ez a módszer kísértetiesen hasonlít az egypártrendszerű diktatúra diszkriminációjához. Mindenfajta kirekesztés diszkrimináció. Azt hiszem, hogy ezt önök tudják a legjobban. A szakértelem, a rátermettség döntsön, és ne a pártharcok. Mert csak így leszünk képesek megvalósítani közös óhajunkat, az európaiságot. HAZAFI JÓZSEF Ki zárja be? Egyre nyugtalanabb a hangulat az uránbányában. Halmos Csaba államtitkár múlt heti pécsi látogatása után - melyen az ígéretek, s az újrakezdést segítő tervezett ösz- szegek ismét emelkedtek - nemhogy csillapultak volna az indulatok, tovább fokozódott az elégedetlenség az uránbányászok körében. Bár a bezárás a föld alatt dolgozókat érinti nagy számban, a műszakiaknak, s a föld feletti munkát ellátó szakembereknek sem mindegy, mi lesz a további sorsuk. Perspektívák, konkrét ajánlatok helyett a kölcsönök, s a végkielégítés egyre emelkedő nagyságrendjével próbálják elkápráztatni őket. (Többé-kevésbé sikertelenül). A fiatal műszakiak, s a szakmával rendelkezők egyre nagyobb számban hagyják ott a vállalatot, kevesebb pénzért, de biztosabb kenyérért dolgozva másutt. Ha ez a trend erősödik, hamarosan nem lesz elég szakember a bánya bezárásához. - csefkó Tamásiak! Érdekli-e önöket, hogy...? Fórum a diákcentrumban (Folytatás az 1. oldalról.) További kérdések is szerepeltek a felhíváson, de ezekre a tamási diákcentrumban (volt úttörőház) 1989. november 23-án este rendezett nyilvános fórumon, az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor. A város MDF-szervezetének néhány tagjával beszélgettem a fórum után arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek ezen az estén? * Kardos Mihály, az 518. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára:- Az első ilyen fórumunk volt a városlakók bevonásával. Ma este én vállaltam a moderátor szerepét, a levezetője •'voltam a beszélgetésnek, vitának. Tanulnom kell még ezt. Úgy érzem, több hibát követtem el. Alapvetően sikeresnek könyvelem el ezt a fórumot, mert csupa olyan kérdés hangzott el, ami a város lakosságát foglalkoztatja. Megtudhattuk, hogy milyen indulatokat válthatunk ki ezekkel a kérdésekkel. A város vezetői tárgyilagosan igyekeztek nyilatkozni, bár a vb-titkár jogi szakszövege néhol ködösnek látszott. Az MSZP részéről korrekt válaszokat adott az ügyvivő titkár. * Ribányi József, a Tamási TÁÉV Leányvállalatának főmérnöke: - Kiléptünk végre a helyi politizálás porondjára. Jó volt! Figyeltem az MSZP- tagok jelen levő csoportját, amint egy helyen tömörültek a teremben és a hozzászólásaik támadó jellegét. Az emlékmű kérdésénél tetőzött először a viták éles hangja. A kastélyügynél aztán mintha elszabadult volna a pokol. * Lukács Tibor magánkereskedő:- Azt sajnálom, hogy egyetlen pártonkívüli sem szólt hozzá, vagy talán Klein Pista bácsi volt az? Az MSZP részéről hozzászóló fiatalembert sokan nem ismerték, úgy éreztém, ő szinte provokált a kérdéseivel. * Szabó Béla tanár:- Nemzetőr voltam 1956-ban, ismerem a Kossuth téri emlékmű sorsát. Ez külön fejezetet érdemelne. Arról is kellene egy fórumot szervezni, hogy a régi szobor, ami ott a téren állt, ne kerüljön-e vissza eredeti helyére. A munkaerő-gazdálkodásról, munkanélküliség tamási helyzetéről, az oktatásról is kellene egy ilyen fórum. * Pálinkás József:- Azt gondolom, amit Kardos Mihály önkritikusan bevallott, hogy tanulni kell még az ilyen fórumokon való kulturált magatartást, hogy mikor személyeskedjünk és hogyan. Az emlékmű kérdését elsőként javasoltam a meghívóba, itt most megerősített néhány válasz, bár nem lett lezárt az ügy. * Deák Gábor:- Számomra azt a politikai tanulságot jelentette ez a fórum, hogy a vidéki lakosság, a helyi kérdésekre fogékonyabb. Az őt közvetlen közelről érintő problémák megoldására keres választ. Az országos szintű politika nagy kérdései itt ma el sem hangzottak. Mintha senkit nem érdekelne, ki lesz a köztársasági elnök, mi lehet a népszavazás jövőbeni hatása. Újra kell éleszteni az emberek higgadt politizáló kedvét. * Dr. Váradi József, a kórház rendelőintézet röntgenfőorvosa: - Itt olyan csend volt a városban... Sokáig nem tudott a szervezetünk megalakulni. Szeptember 11-én végre sikerült. Semmi olyan jel nem volt, ami a szabad véleménynyilvánításnak fórumot biztosított volna. Ezt amolyan élesztőnek szánta a tizenhat tagot számláló jelenlegi szervezetünk. Bízom benne, hogy hamarosan lesz folytatása a hasonló jellegű párbeszédnek, mint amilyen ez a mai esten is volt. DECSI KISS JÁNOS Megkérdeztük: Mi lesz a munkavédelmi felügyelettel? Még az idén parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amely a munkaügyi igazgatás korszerűsítését szolgálja. Gazdasági, és politikai indokok azt erősítik, hogy szükség van egy, a munkaügyekért felelős, önálló minisztérium felállítására. Szükség van erre azért is, mert a piaci viszonyok kialakulásával erősödtek a foglalkoztatási feszültségek, s a munkaügyi feladatok megoldására a kormánynak új stratégiát és eszközrendszert kell kialakítania. Ennek része a munkaügyi minisztérium. Török Tibortól az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Tolna Megyei Felügyelőségének vezetőjétől azt kérdeztük: lesz önálló felügyelőség a jövőben?- Sajnos nincsenek pontos információim, csak hallottuk, hogy munkaügyi minisztérium létrehozásáról döntött a kormány, s hogy ebbe olvad be a mi szervezetünk is. Létszámnövelés nélkül, az ÁBMH és a mi szervezetünk tartozna az új minisztériumba. A minisztériumon belül elkülönített hatósági jogkörrel, és viszonylag elkülönült szervezeti egységben működik majd az Országos Munkavédelmi Felügyelet. A végleges felállás a parlament decemberi ülésén dől majd el. Egyébként mi már végrehajtottuk a létszámcsökkentést: korábban 10-én most csak heten dolgozunk a felügyelőségen, öt felügyelő, egy gazdasági ügyintéző, és egy adminisztrátor. Olyan információt, hogy a jövőben nem tartanak a munkánkra igényt, nem kaptunk, úgy néz ki, hogy erre a szervezetre a jövőben is szükség lesz.- a - a Környezetvédő berendezés Üzembe helyezték a Vasi Volánnál a környezetvédelmi célokat szolgáló mosóiszapártalmatlanító berendezést. A vállalat saját fejlesztésű berendezéséhez az energiát a szomszédos városi szeméttelepen kitermelt biogáz szolgáltatja.
