Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-28 / 282. szám

1989. november 28. 4 NÉPÚJSÁG A fénykép varázsa XIII. Továbbtanulóknak Lapok a családi albumból „A kép érdekessége az, hogy a papír oszlop amit édesanyám fog a fényképe­zés közben eldőlt és ezért a fényké­pésszel nagy vita volt. Lecsúszott a lábá­ra ÉA-nak az oszlop, amiért két pofon is elcsattant a fényképész arcán.” „Itt küldök egy régi különleges képet, amely több szempontból is érdekes. Legelőször is a fénykép kb. 80 éves, másodszor az egyenruhás férfi az az én keresztapám annak idején pandúr őrmester, vagy más tiszthelyettes volt, nem tudom pontosan...” Másfél száz esztendeje született szellemi életünk mára megszokott kísérője, a fotográfia. 1839 elején röppent fel a hír Párizsban, új képalkotási eljárást jelentettek be a francia akadémián, amely a fény vegyi hatását használta fel képek előállítására optikai kamerával. Joseph Niépce és Louis Jacques Mande Daguerre találmánya azóta napjainkig hosszú, ellentmondásokkal is tarkított utat járt be. A jubileum méltó megünneplésére a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Budapesti Művészeti Hetek a fővárosban 12 magas színvonalú kiállítást rendezett. A nagyvonalú támoga­tóknak köszönhetően egy 400 oldalas magyar-angol nyelvű album is őrzi a tárlatok legértékesebb fotóit és egy-egy avatott szakíró tanulmányát. A magyar fotográfia történetét e mű segítségével is megpróbáljuk közelebb hozni olvasóinknak. A Művelődéskutató Intézet (Budapest) privát fotó- és filmarchívuma 1982-ben jött létre Forgács Péter és Bán András kezdeményezésére. (A Főfotó Vállalat és az MTA Soros Alapítvány támogatásá­val.) Az archívum szervezői a privát szféra vizuális dokumentumait gyűjtik. Ezek a dokumentumok - családi fotók, albu­mok, filmek - eddig még feltáratlan forrá­sai a történeti, családtörténeti, kultúrtör­téneti kutatásoknak. Ugyanakkora privát célú vizualitás önmagában is figyelemre méltó, alig kutatott jelenség nálunk. Az ezerszámra készülő - és pusztuló - képek megőrzése, archiválása az utóbbi évtizedekben értelmetlenül megtépázott családi összetartozástudatot, identitást erősíti. Rendszeres vizsgálatuk a min­dennapi ember - talán - egyetlen spontán tárgyi önkifejezésmódjára, annak jellegére, működési szabályaira vet fényt. A Művelődéskutató Intézet archívumá­ban sok ezer privát fotót, több tucat családi albumot, valamint hozzávetőleg százhetven órányi családi filmet őriznek és konzerválnak. A képeket lehetőség szerint a hozzájuk tartozó információk­kal, magyarázatokkal, tehát a kontextus­sal együtt gyűjtik: a gyűjtés során eddig hozzávetőleg százötven családtörténeti és életútinterjú, levelezésdosszié jött létre. BÁN ANDRÁS Cséplőgépmunkások egy szérűn, amelyen az elcsépelt gabona szalmája és cséplő­gép, mázsa, lajtos kocsi (illetve hordós kocsi), gazdasági épületrész látható. (A lányok között apám, a tulajdonos áll.) 504. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Bonyhád Tizenöt szakma Nehéz dolog a pályaválasztás, tizen- négy-tizeriöt évesen kevés ffiatal rendelkezik konkrét tervekkel, pedig a döntés egyik vagy másik foglalkozási ág, hivatás mellett szinte az ember egész további életét meghatározza. A csalódások, kudarcok elkerülésének egyik legfontosabb eszköze a reális önismeret, de nem árt pontosan tudni azt sem, melyik szakmára melyik közép­iskola készít fel, s honnan, milyen továbbtanulási lehetőségek kínálkoz­nak majd a tanulmányok befejeztével. Ez utóbbiban szeretnénk segítséget nyújtani a most végző nyolcadikosok­nak és szüleiknek azzal, hogy még a felvételi lapok beadásának határideje előtt bemutatjuk Tolna megye közép­iskoláit. * Másodéves szerszámkészítő tanulók Horváth Lajos szakoktató irányításával befűzö­lapokat illesztenek A város és városkörnyék szakmai kép­zését hivatott megoldani az az iskola, amely Bonyhádon a legnagyobbnak számító középfokú oktatási intézmény. A szakképzés kialakulása óta (1949) je­lentős hagyományai vannak a szak­embernevelésnek. A képzési profil a város és környéke ipari üzemeinek, vállalatainak szakemberigényét veszi figyelembe, s egyben szelektálja az okta­tandó szakmákat. A szakmunkásgárda jelentős része, de a középfokú vezetők közül is számosán innen kerülnek ki a bonyhádi üzemekbe, gyárakba. Az iskola léte továbbra is meghatározója lesz a környék szakember-utánpótlásának. Várhatóan 7 osztályt indítanak 1990- ben, 15-16 szakmával, a felvehető tanu­lók száma 240-250 körül lesz. A felvételi követelmények között az általános iskola sikeres befejezése szerepei, de a ki­emelt, frekventált és divatos szakmák esetében a közepes szint az alapkövetel­mény. A jelentkező tanulóknak egészsé­gileg is alkalmasnak kell lenniük a kívánt szakmára. A szakmacsoportokon belül a következő szakmák szerezhetők meg: hegesztő: gépi forgácsoló-esztergályos, gépi forgácsoló-marós, szerszámkészí­tő, gépjármütechnikai szerelő-autósze­relő (ez csak háromévenként indul 1990- ben nem!) gépszerelő karbantartó-gép­lakatos, gépszerelő karbantartó-mező­gazdasági gépszerelő, szerkezetlaka- tos-könnyűszerkezet-lakatos, aszta­los-épületasztalos, cipész, cipöké- szítő-cipőfelsőrész-készítő, cipőké- szítő-cipőgyártó, ruhakészítő-nőiruha- készitő, építő-kőműves, vasbeton- és m ű kőkészitő-vasbeton készítő, vas­beton- és műkőkészitő-műkőkészítő. A gyakorlati oktatás Bonyhádon a bá­zisvállalatok műhelyeiben történik, kivé­ve az esztergályosokat, a könnyűszerke­zet-lakatosokat, hegesztőket, ők a Szellőző Művek Mázaszászvári Üzemé­ben és a hidasi VOSZK-nál szereznek szakmai gyakorlatot, A vasbeton-műkő- készítő szakmák oktatása Szekszárdon a TÁÉV ésTotév tanműhelyeiben folyik. A 3. év végén szakmunkásvizsgát tesznek, s sikeres vizsga után szakmunkásként helyezkedhetnek el. A továbbtanulásra irányítás, a tehetséggondozás évek óta ebben az iskolában is fontos szerephez jut. Regionális képzés csak cipész szakmában van, itt is beszámoltató rend­szerben. Kollégiuma nincs az iskolának, korlátozott számban tudnak helyet bizto­sítani a jelentkezőknek a gimnázium kol­légiumában. A felvételinél még figyelembe veszik az üzemek szakemberigényét is, így a vég­zett tanulók elhelyezkedésével eddig nem voltak gondok. Tanítási órán kívül szabadidős, sport- és kulturális lehető­ségek várják a tanulókat.- szs - rz ­Munkaköröm legalább az átlagos tájéko­zottságot feltételezi, hogyne mondjam, kö­veteli. Ezt a kultúra legszűkebben értelme­zett területére, irodalomra, művészetekre korlátozom. Ennek megfelelően keresem az információszerző helyeket, fórumokat is. Szekszárd két intézményét látogatom leginkább: a Művészetek Házát és a Babits Mihály művelődési központot. A napokban körülöttem nagyon sokan számolni kezdtek. Azt tudniillik, hogy meny­nyibe kerül minden színházi est, hangver­seny, egy tudományos előadás meghallga­tása. Hm!? Mennyibe kerül az én kulturált­ságom? Lássuk! Megtekintem a Tolna megyében élő képzőművészek tárlatát: 5 forint, diákoknak 2 forint. Sass Sylvia dalestjének belépője: 100 forint. Bíró Lajos orgonaművész hang­versenye 70 forint. Marián Lapsansky zon­goraversenye 80 forint. Mártonka Tünde, Merényi Judit, Sebestyén János Bach-Bar- tók-Babits-estjére 80 forintos belépővel juthat az érdeklődő családom. Ha megvet­tük volna a Zenebarát bérletet, akkor mindez felére csökken. A szorzószám min­den esetben négy, lévén feleségem és két gyermekem, akiknek ugyancsak élményt, szórakozást, kikapcsolódást, megnyugvást - nem folytatom - ad egy-egy koncert az említettek közül. Ez mondjuk egyezerhá­romszáz forint, ha nem számolom az utazá­si költséget. Ennyit a Művészetek Házából. Mennyibe kerülne a kulturáltságom? A megyei művelődési központban a nemzetközijazzhétvégén a felnőttek 100, a diákok 70 forintért hallgathattak jazzmuzsi- kát. A zalaegerszegi színház Charley nénje című zenés vígjátékát 110 forintos jegyek­kel nézhetjük. Valamivel népszerűbb mű­vészek előadásában egy másik zenés víg­játék, az Aki mer, az nyer című Népszínház- előadás: 100 forint. Bródy-est - 70 forint. Nagy Bandó: 100 forint. Néptáncszvit: 70 forint.. Táncszínház hasonló, koncert a belvárosi templomban: 100 és 50 forint. Feltételezik azt is, hogy rendszeresen láto­gatója vagyok a szabadegyetem előadá­sainak, ami bérleti viszonyban: 80 forint a földrajzi tagozaton, de: 100 a hittörténetin. Ez kerekítve háromezer-ötszáz forint. A két intézmény látogatása családostul: négyezer-nyolcszáz forint. Mindezt belülről jövő igényességből, hiszen azért vagyok e pályán, hogy a szép hirdetője, követe, vagy egyszerű postása legyek. E tudatos válla­láshoz irodalmi, művészeti heti és havi lapok forgatása is kell. Az otthoni könyvek gyarapításáról, olvasásáról nem is beszél­ve. Egy-egy hanglemez is adhat ünnepi per­cet, nyomasztó órák után. Ad is, természete­sen forintért. Pirulva írom le, hogy a tavalyi könyv- és hanglemezvásárlásaim végössze­ge ezerhatszáz forint volt Az ideit be sem me­rem vallani. Nem éri el az ezer forintot.. Elhatároztam, hogy panaszra nem nyitom a számat! Az öröm mondatja velem, hogy a negyvenötös lábbeliket hordó fiamnak kap­tunk ezerkilencszázötven forintért egy pár téli csizmát. Bélelt! Mert meghatározott évszakról van szó, tudatták velünk, hogy amit ennyiért megvettünk, az mérsékelten vízállói Sebaj! Ér­telmes az én fiam és ezt alaposan megje­gyezte! Tudja, hogy hány könnyűzenei koncert belépődíjával lehet összevetni. Tényleg nem panaszkodom, de hála Istennek nőnek a gyerekeim és az a ruha, ami tavaly jó volt, az idén már az unokatestvérekhez jut, akik fiata­labb évjárat. A magam öltözködését csak azért hozom szóba, mert tagadhatatlanul jól hasz­nosítom minden étkezés minden falatját, ami egy ideje a ruhatáram rovására megy. Ezt is össze kell kapcsolnom a kulturáltságom­mal! Ha mondjuk a fővárosi színházak, hang­versenytermek programját, ahol az imént so­roltakon kívül más műfajú a kínálat, szóval, ha... Nem folytatom! Sosem szerettem szá­molni, se ki-, se meg-, se le-. Ezért nem tu­dom, hogy mennyibe kerülne a kulturált­ságom. Decsi Kiss János Utóirat: A KULTÚRA NEM ÁRU! Majd- csaknem elfelejtettem! Akik a listákon szerepelnek... Az elmúlt hetek egyik legsikeresebb európai slágere a Lam­bada. A dalt egy Franciaországban összeverbuválódott stú­dióegyüttes adta ki. A Kaoma névre hallgató csapat héttagú, Fania és Loalva Braz a hölgyeket képviselik. Közülük is Fania csak látványszerepet tölt be. A zene fajtáját - melynek szerzője Chico de Oliviera -, nehéz meghatározni. Az ellenpontozott basszus, a reggae-re emlé­keztet, de megtalálhatók a dalban a latin és az afro elemek is. De ebben a zenei ötvözetben fellelhetők a francia sanzon jegyei is. Ezek alkotják a Kaoma-stílust, amely a zenét hallgatókban ki­váltják azt a kellemes érzést, amit egy vérbeli slágernek el kell érnie. Egészen más stílust képvisel a Soul II Soul. (Jelentése lélektől lélekig.) Az együttes létrehozója a huszonhat éves rasta frizurás Jazzy B, aki stúdió- és lemezüzletek tulajdonosa. Két évvel eze­lőtt hozta létre együttesét, melyben rajta kívül még három éne­kesnő is található. Velük együtt készítette az első „Club Classic” című nagylemezét. Az idei esztendő kimagasló sikereit Bobby Brown-érte el. Bobby, a New Edition tiniegyüttes tagjaként kezdte. A most húszesztendős énekes „Don’t Be Cruel” című albumából az Egyesült Államokban 5 milliót adtak el. Vonzerejére mi sem jel­lemzőbb, mint az, hogy egymást követően nyolc estén keresztül megtöltötte a Wembley aréna hatalmas nézőterét. Turnéjának egyik állomásán, Columbiában a színpadon tartóztatták le, mert „szexuálisan provokáló szöveggel és cselekménnyel” megsér­tette az állam törvényeit. Nem sokkal idősebb a Los Angelesben élő Tone Loc, aki a rapmuzsika elkötelezett híve. Kölyökkorában bokszoló szere­tett volna lenni, később zenész. Első lemeze a „Loc-ad After Dark”, melyről már több dal került a nagy slágerek közé. Rockfontos - Rockfontos Ismét átalakul a Fan-Fan. Az együttesből kiszállt Varga Éva, aki egykor az R-Go tagja is volt. A dobos is új, Mózsik Imre, aki egy amerikai együttesből került a Fan-Fan-ba. * Pár hónapon belül két album megjelentetését is tervezi Nagy Feró. A Rockpont slágerlistája 1. Technotronic: Pump up the Jam 2. Big Fun: Blame ft on the Boogie 3. C. C. Catch: Big time 4. J. Bunny & the Mastermixers: That’s a Like 5. Milli Vanilli: Girl I’m gonna miss you KINDL GÁBOR Bobby Brown R®CKi@WT Szociálpolitikai műhely Kecskeméten A MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületei­nek Országos Szövetsége) december 3. és 9. között másodízben rendezi meg szociálpolitikai csoportja szervezésében A mozgáskorlátozot­tak és a munka című szociálpolitikai műhelyét. A rendezvényt a Mozgáskorlátozottak Bács-Kis- kun Megyei Egyesülete, a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium és a kecskeméti Aranyho­mok Szálló támogatása tette lehetővé. Célja a hatékonyabb érdekérvényesítés elősegítése a munkaerőpiacon. Elsősorban azok részvételére számítanak a rendezők, akik egyesületi ér­dekképviseleti munkájuk során szembesülnek a témával. Továbbá az államigazgatás, a munkál­tatói érdekképviseletek, vállalatok, szakszerve­zetek szakembereire, valamint a téma kutatóira. A rendezvényen több mint harminc előadás hangzik el, kerekasztal-megbeszélést tartanak, az előadásokat kiscsoportos szerepjátszások, esetmegbeszélések egészítik ki. Jelentkezni a Mozgáskorlátozottak Bács-Kiskun Megyei Egyesületénél lehet (6001 Kecskemét, Pf. 193. Telefon: 06-76-22452).

Next

/
Thumbnails
Contents