Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-25 / 280. szám

2 IfsrÉPÜJSÁG 1989. november 25. Lemondott Jakes Élelmiszer-kiviteli tilalom A kormány sajtóirodája közli: lakossági, képviselői kezdeményezésre a Minisztertanács utasítására a tárcaközi bi­zottság megvizsgálta a határ menti megyékben a bevásárló turizmus miatt kialakult ellátási helyzetet, a vásárlások technikai körülményeit. Az árukínálat bővítésére megtett ellátásszervezési, a bolti kapacitások bővítését szolgáló in­tézkedések ellenére a feszültség nem enyhült, néhány helyen a helyzet kritikussá vált. A hazai lakosság ellátási érdekeit, a vásárlási körülmények romlásának megakadályozását szem előtt tartva a kor­mánya bizottság javaslata alapján arra a döntésre kényszerült, hogy az élelmiszerekre vonatkozó kiviteli tilalmat - ér­tékhatárra való tekintet nélkül - átmenetileg kiterjeszti tőkehús- és húskészítményekre, étolajra, margarinra, vajra, sajtokra, cukorra, hántolt rizsre, fűszerpaprikára, paradicsompüré konzervre, továbbá karácsonyi fenyőfára. Az intézkedés 1989. november 25-én 0 órától lép életbe. A parlament hosszas vita után elfogadta az áfa-törvénytervezetet (Folytatás az 1. oldalról.) is. Véleménye szerint jobb lenne, ha a szervezők az ország egyes térségeire is pontos programot dolgoznának ki, így mindenki láthatná, milyen előnyök szár­maznak számára a világkiállításból. Arról azonban le kell mondani - figyelmeztetett a képviselő -, hogy a külföld majd segíte­ni fogja ezt az akciót, ha az országnak nem lesz elegendő pénze. Éppen ezért már most, a szervezés idején egy ütőké­pes vezérkart kellene létrehozni. A ma­gyar építőipart pedig szorosan be kell vonni a kivitelezésbe, hiszen ez az ágazat jelenleg nagy problémákkal küszködik, kevés a munkája. A törvényhozás délutáni munkája so­rán tovább tartott az időzavar - újabb és újabb bizottságok üléseztek a plenáris tárgyalás idején - ezért megszakítva a már megkezdett napirendi pont tárgyalá­sát, a tárgysorozatban szereplő újabb té­mákat vitatták meg a képviselők. Az Országgyűlés megbízott elnöke be­jelentette: a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás-és Polgári Párt, Szabad De­mokraták Szövetsége és a Fiatal Demok­raták Szövetsége nyílt levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez. Az aláírók az Országgyűlésnek az állampolgári kezde­Hülyéznek a parlamentben Tegnap reggel „pipogya parla­mentnek” titulálta a rádió az Or­szággyűlést. A torzsalkodás elkez­dődött, a fejetlenség a tetőfokára hágott. A megbízott elnök nincs tisztában elemi jogszabályokkal, egyszerre több bizottság ülésezik, miközben csupán a fél ház ücsörög a plenáris ülésen. A Budapest-Bécs világkiállítás­ról tegnap hosszan tárgyaltak bi­zottságok és képviselők. A kor­mány biztosa, Somogyi László volt építésügyi miniszter előterjesztésé­ben elfeledkezett a fontos doku­mentum ismertetéséről, amelyet a Kopint, a Konjunktúra és Piackutató Intézet készített. Ez ellen egy Heves megyei képviselő aprehendált, mondván: Bős-Nagymarosnál már beetettek, most a világkiállítás ürü­gyén ne nézzenek hülyének... Igaza van. Csakhogy a stilus! A végén még azt is megérjük, hogy a hátralévő kis időben az egyre ide­gesebb képviselők, ha rájuk fordul a kamera, nyelvet öitögetnek a vá­lasztókra, és szamárfüleket mutat­nak a kormányelnöknek... • - dvm ­ményezésre kitűzött népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minő­sítették, s emiatt elmarasztalták az Or­szággyűlést, s érveiket kifejtve felszólítot­ták az Országgyűlés elnökét, a Köztársa­ság ideiglenes elnökét és a Miniszterta­nács elnökét, hogy intézkedjenek a jog­rend helyreállításáról. A vádakat egy nyi­latkozattal háritotta el az Országgyűlés, amelyet 230 képviselő - 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett - elfogadott. Ismét hozzászólások következtek, majd ezt követően HALMOS CSABA ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a Munka Törvénykönyve mödositásáról szóló törvényjavaslatot terjesztette a Tisztelt Ház elé. A parlament e napirend után rátért az egyes törvényeknek az alkotmány mó­dosításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat tár­gyalására. Miután az illetékes bizottság időközben elvégezte a munkáját, a parla­ment visszatért az adótörvényekre. A vi­tában elhangzott észrevételekre Békési László pénzügyminiszter válaszolt. (A vi­tában egyébként 44 hozzászólás és több mint 100 indítvány hangzott el.). Az Országgyűlés 161 igenlő, 40 ellen- szavazattal és 41 tartózkodás mellett el­fogadta az általános forgalmi adóról szó­ló törvényt. Ennek keretében a kormány javaslatának megfelelően úgy döntött, hogy 25 százalékos forgalmi adót vet ki a személygépkocsik magánimportjára, s a törvénynek erről rendelkező részét már a hatályba lépés napjától alkalmazni kell. Az Országgyűlés hosszas szavazási procedúra után, több mint 70 módosító indítvány sorsáról döntve péntek este el­fogadta a személyi jövedelemadóról szó­ló törvényt. Százhatvanegy képviselő szavazott igennel, 32 nemmel, 31 -en pe­dig tartózkodtak a döntéshozatalkor. Az elfogadott törvényben végül az eredeti javaslattól eltérő, a reformbizottság által kidolgozott adótáblázat került; e komp­romisszumos megoldással végül a kor­mány is egyetértett. Eszerint az adókulcs 0-55 ezer forint évi jövedelemnél 0 százalék, 55 001-90 000 forint között az 55 ezer forint feletti rész 15 százaléka, 90 001-300000 forint között 5250 fo­rint és a 90 ezer forint feletti rész 30 szá- zsléks 300001-500 000 forint között 68 250 forint és a 300 ezer forint feletti rész 40 százaléka. 500001 forintot meghaladó jövede­lemnél 148 250 forint és az 500 ezer fo­rint feletti rész 50 százaléka. Ez az elfogadott változat 14,5 százalé­kos adószintet jelent, a kormány által eredetileg javasolt variáció 15 százalék lett volna. A parlament novemberi ülésszakán végül a képviselők elfogadták a világkiál­lítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztatót, valamint a Munka Törvény- könyve módosításáról szóló törvényja­vaslatot. Fodor István este háromnegyed 8 órakor bezárta az ülést, és bejelentette, hogy december 18-án kezdődik a követ­kező ülésszak. Negyvenmilliós nyereség bérmunkából (Folytatás az 1. oldalról.) Azért akadnak problémák is. A szövet­kezet elnöke, Frast Antal szerint kudarc­nak élik meg a szocialista piacon jelent­kező állami gondokat. Három éve várnak javulást, változást e téren - mindhiába. Csak az utóbbi háromnegyed évben 1 millió forint volt a veszteségük ezen a te­rületen. Ennek a következménye, hogy január elsejétől megszüntetik bedolgozói rendszerüket. Az eddig otthonukban munkát vállalóknak nem mondanak fel, aki vállalja, az a Triumph-kooperáció nyújtotta fejlesztésnek köszönhetően folytathatja a munkát a vállalat telephe­lyén. Jövőre 30-40 fővel kívánják növelni a szövetkezet munkásainak a létszámát. Ennyi embernek biztosítanak munkát minden különösebb beruházás nélkül, mivel csaknem minden termékcsoport­nál többletigényt jelentett be az NSZK partner. - fké - gk ­130 nő dolgozik a melltartó részlegen Sugárzás, avagy kábel? Gondolatok a dombóvári televízió jovojerol Napirenden- a nyúlhús- előállítás A Bácska Mgtsz és a Tolna Megyei Mé­szöv nyúltermeltetési szakmai napot ren­dezett a megyében működő fogyasztási szövetkezetek mezőgazdasági termék- forgalmazással foglalkozó munkatársai részére Vaskúton. A tanácskozásra évek óta immár hagyományosan ilyenkor no­vember táján kerül sor a Bajához közel fekvő községben. Pfeiffer József kereskedelmi igazgató tájékoztatójában elmondta, hogy a ter­melőszövetkezet Dél-Magyarországon integrátora a nyúlhús-előállításnak. 5 megyében - így Tolnában is - kizáróla­gosan, míg két megyében megosztva végzik ezt a tevékenységet. Az éves szin­ten megtermelt nyúlmennyiség 6 ezer tonna ezen a területen. A húsnyúlterme- lés négy év óta növekedést mutat orszá­gos átlagban. Hasonló tendenciák ta­pasztalhatók Tolna megyében is. Az itt működő fogyasztási szövetkezetek for­galma 8%-kal növekedett az idei év első 10 hónapjában. A megye áfészei és a kisállattenyésztők beszerző és értékesítő szövetkezete 624 tonnát forgalmaztak 1989. október végéig. Ez a mennyiség várhatóan 7501 lesz éves szinten, mely a gesztorgazdaság által bonyolított sum­mának 12-13°/o-a. Az integrátor elége­dett a Tolna megyei szövetkezetek mun­kájával, a partnerkapcsolatok megbízha­tóak, korrektek. A külpiaci helyzet kedve­ző. Értékesítési probléma nem volt. Külö­nösen az olaszok és franciák vásárolják szivesen a magyartapsifüleseket. Várha­tóan a feldolgozott, fagyasztott termékek részére növekszik a konvertibilis valutát hozó piac. A kereskedelmi igazgató szólt a jövő évi tervekről is. Elsődleges feladatuknak tartják, hogy ne romoljon a nyúltermelés jövedelmezősége. Ehhez kívánják igazí­tani garantált áraikat. Szeretnék fenntar­tani a tenyésztők részére kedvező export felárat és karbantartani a bonyolítási ju­talékot. Számos szolgáltatással segítik a jövőben is a termelők tevékenységét. Ar­ra vállalkoznak még, hogy a megtermelt árualapot maradéktalanul felvásárolják. Ez pedig nem kis dolog, hiszen a mező- gazdasági termék előállításának egyik legneuralgikusabb pontja manapság az értékesítési biztonság. A kereskedelmi igazgató tájékoztatója után a jelenlévők számos kérdést tettek fel a tápellátásra, minősítésre, szállításra, hitelfelvételi lehetőségekre, jövedelme­zőségre vonatkozóan. A felvetésekre az egyes szakterületek jelenlévő vezetői vá­laszoltak. LEMLE ZOLTÁN Kétéves vajúdás után, bár a szülést eddig is sokan és sokszor szorgalmaz­ták, még mindig nem történt semmi kéz­zel fogható a dombóvári városi televízió sorsát illetően. A határozott ígéretek elle­nére ez az „illegális” sajtóorgánum még mindig csak ideiglenes működési enge­déllyel üzemel, az pedig ez évben lejár, így eldöntendő az a kérdés, hogy Dom­bóvárnak kell vagy nem városi televízió. Eldöntendő, hogyha igen, akkor milyen formában, milyen feltételek mellett, mi­lyen műszaki háttérrel, stábbal, kábellel, vagy sugárzással. Ez a televízió az első volt a megyében, most állapotát tekintve az utolsó. Igazi „gazdája" sosem volt, igazi legális pénz­ügyi bázisa sem. Mára kialakult egy olyan vélemény, hogy elfogytak vagy fo­gyóban vannak azok az energiák, ame­lyek mozgásba hozták ezt a televíziót, ám ez csak alap nélküli magyarázkodás. Ezt a televíziót nem egy és nem két ember „csinálta”. Nem az energia fogyott el, ha­nem egyesek elfelejtettek huzamosabb időn keresztül eleget tenni a vállalt, hoz­záteszem szívesen és önként vállalt köte­lezettségeiknek. Aki valaha is belelátott, belekóstolt a televíziózásba, annak tud­nia kell, hogy ezt csak igen szervezetten, a feladatok pontos és időben történő megosztása alapján lehet jól csinálni. A kábel és a sugárzás, mint műszaki meg­oldások közötti, körüli hercehurca félő, hogy úgy dől el, ahogy általában kérdé­sek el szoktak dőlni. Egy-két befolyáso­sabb ember elképzelése, szájize szerint. Szeretném előrebocsátani, hogy osztom azoknak a véleményét, akik azt állítják, hogy a kábelé a jövő. Ám ma ezt a televí­ziót belvárosi televíziónak hívják, és nem is megalapozatlanul, hisz csak néhány kiváltságos család nézheti. Csáky Lász­ló, a városi televízió főszerkesztője azt nyilatkozta a Dombóvár és Vidéke újság­nak, hogy „itt végre egyszer messzebbre kellene tekinteni, a holnaputánra nézni.” Lehet, hogy igaza van, vagy lehetne, ha a városi televízió és a kábelezés helyzete a mához és nem a tegnapelötthöz hasonlí­tana. Ugyanezen nyilatkozat azt is tartal­mazta, hogy a műsorszórásért a posta óránként 80 ezer forintot kér. Amikor a posta pécsi vezeték nélküli felügyelőség vezetőjét, Horváth Attilát erről megkér­deztem, elszörnyülködött. A tények: A pécsi városi televízió egy 40 és egy 150 wattos adón keresztül su­gároz, ami a posta tulajdona, a posta te­lepítette, tartja karban, ennélfogva a ta­nácsnak és a televíziónak egyetlen fillér­jébe sem került. Ennek a 2 adónak a leírt körülmények között 17 000 forint az óra­díja, ami azért ilyen magas, mert az évi 20% amortizációt is magában foglalja, nem beszélve arról, hogy a városi televí­zió sugárzási idején túl az országos tele­vízió 1 -es programját sugározza. Egy su­gárzó adó után, ha annak a tanács vagy a televízió a tulajdonosa, karbantartója, csak frekvenciadíjat kell fizetni, ami a je­lenlegi díjszabás szerint heti 2 órás adás esetén nem 80000 forint óránként, ha­nem 4000 forint évenként. Pestiesen szólva: mecsoda különbség! És még va­lami. Véleményem szerint a decemberi tanácsülés csak akkor dönthet korrekten és megalapozottan, ha nemcsak egyfe­lől, hanem lehetőleg többoldalról is tájé­kozott. Egy újdombóvári, szuhajdombi, kertvárosi, tüskei, vagy Erzsébet utcai ta­nácstag csak akkor szavazhat igazán lel­kiismerete és legjobb tudása szerint vá­lasztói megbízásából, ha az ő érdekeiket képviseli. Márpedig aligha ígérheti meg bárki közülük felelőssége, meggyőződé­se teljes tudatában, hogy a kábelen érke­ző városi televízió műsorát rövidesen ezekben a körzetekben is nézhetik. Le­gyen a városi televízió a városé, hisz nemcsak a belvárosnak, hanem vala­mennyi dombóvári állampolgárnak benn lesz a pénze, persze csak akkor, ha kell a televízió. S ami talán a legfontosabb: miért gon­dolják többen, hogy a sugárzó adó és a kábelfejlesztés kizárja egymást? Éppen az lenne a logikus megoldás, ha a sugár­zó adóval dolgozó városi televízió vállal­ná fel a „mostoha gyerekként” kezelt ká­belezési programot, akár érdekeltségi alapon is. Mondjuk ki végre! A már kiépített ká­belrendszer vagy alkalmatlan a tovább­fejlesztésre, vagy a karbantartás hiá­nyosságai miatt egyszerűen alkalmatlan volt arra, hogy azok a kevesek is, akiknek ez megadatott jó minőségben nézhették volna a városi televízió adásait. Egy igen fejlett infrastruktúrával rendelkező nagy­városban a kábelrendszerre épülő helyi televíziózás a jelen - és ezt bizonyára nem tudják Győrben, Pécsett, és azokon a helyeken, ahol a sugárzásban gondol­koznak - Dombóváron a távoli jövő, mert jelenleg ez csak néhány család kiváltsá­ga az egész város pénzén. MOLNÁR ISTVÁN Bizonyítvány helyett baba Ketten kuporognak a hideg neonfényben úszó folyosó bőr­kanapéján. A fejkendős asszony tekintetében elcsitult harag tehetetlen beletörődése. Szó nélkül nézi a lányát. Az meleg gyapjúharisnyába bújtatott lábait maga alá húzva, dagadt, vö­rös szemekkel ül mellette, keze fejével időnként egy-egy könnycseppet mázol szét az arcán. Várakozón fordul a tanári szoba felé, láthatóan menne már innen. Pár perc múlva bizonyítvánnyal a kezében megérkezik az osztályfőnök. Csak néhány szót váltanak, látszik, mindent megbeszéltek már. Csendes, alig hallható köszönés után anya és lánya kiballagnak az iskolából. Az igazgató tanácstalan, szomorú. Nincs mit tenni, holnap­tól egy pad mindig üres lesz az egyik osztályban. Pedig megpróbálták itt tartani a lányt, de hiába. Szerelmes lett, gyermeket vár, megválik az iskolától. Most, szinte karnyújtás­nyira a szakmunkásbizonyítványtól. Pedig maradhatna. Az új-oktatási törvény nem zárja már ki a hasonló helyzetbejutott diáklányokat az oktatásból, s segíte­ni szerettek volna szivük szerint is a pedagógusok. Nem mint­ha helyesnek tartanák a férjhez menést, szülést ilyen fiatal korban, de ha már bajba került valaki, igyekeznek megoldást találni számára. Elmondták ezt a lánynak is. A vizsgák idején még csak öt hónapos terhes lenne, szinte nem is látszana raj­ta az állapota. Megszerezhetné a szakképesítést, s addig is könnyítést kapna a szakmai gyakorlatokon. Hiába. A kisma­malány hajthatatlan. Vajon végiggondolta-e, mit vállal és mit veszíthet? Egy apró gyermek nevelése mellett lesz-e majd kedve, energiája befe­jezni a megkezdett tanulást? Ha nem, hol tud majd elhelyez­kedni nyolc általánossal, szakma nélkül? Manapság, mikor emberek ezrei kerülnek utcára? De addig is, mig a baba világ­ra jön, jó lesz-e neki jövedelem nélkül, eltartottként élni a csa­ládban, a faluban? A nagy pillanat érkezéséig nem lenne könnyebb közösségben, osztálytársak, barátok között tölte­nie a napjait? Kérdőjelek. Kérdőjelek. Kérdőjelek... CSER ILDIKÓ Közéleti hír A Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége ma délelőtt 9 órai kezdettel megyei küldöttközgyűlést tart Szekszárdon, az MSZP épületének II. emeleti tanácstermében. A fórumon többek között beszámoló hangzik el a márciusi küldöttközgyűlés óta eltelt időszakról, a Tomiszsz ez évi gazdálkodásáról, az alapszabály és a szövetség prog­ramjának módosításáról. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy lemon­dott a csehszlovák pártfőtitkár, Milos Ja­kes, valamint a központi bizottság elnök­sége és titkársága. Eközben a Vencel té­ren ismét háromszázezres tömeg tünte­tett változásokat követelve.

Next

/
Thumbnails
Contents