Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-17 / 273. szám
1989. november 17. /tolna'\ 2 NÉPÚJSÁG Szóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) létszám „plafon” megszüntetése. Napirenden szerepelt a postatörvény módosítása is. Ennek lényege: postai távbeszélő, távíró állami vállalatok által létrehozott vagy állami vállalatok részvételével működő gazdasági társaság tulajdonában is lehet a jövőben. Fontos kikötés A kelet-európai fejlemények álltak az Európa Tanács miniszteri bizottságának csütörtöki strasbourgi ülésén a figyelem középpontjában. A miniszteri bizottság tegnapi ülése keretében adta át Horn Gyula külügyminiszter a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanácshoz való teljes jogú csatlakozási szándékát tartalmazó nyilatkozatot is. A hatalomnak egy elit által történt mono- polizálásával való szakítás, a pluralista demokrácia térhódítása Közép- és Kelet- Európában új történelmi távlatokat nyit a kelet-nyugati viszony számára - jelentette ki a többi közt Strasbourgban, az Európa Tanács miniszteri bizottsága előtt Horn Gyula magyar külügyminiszter. Köszönetét mondva a néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt meghívásért, a magyar külügyminiszter rámutatott: az Európa Tanács hitvallása az emberi jogok, a demokrácia, a humanizmus védelméről, erősítéséről egyetemes, civilizációs hagyományok, értékek védelmét jelenti. Bebizonyosodik: a demokrácia és intézményei a haladó emberek küzdelmének vívmányai. Nincs külön polgári vagy szocialista demokrácia. Az eddigi megkülönböztetés csak arra volt jó Kelet-Európábán, hogy elleplezzék a hatalomnak egy elit által történő monopolizálását, demokráciaelle- nességét. Az ezzel való szakítás, a pluralizmus, a azonban, hogy az állami tulajdon részesedésének meg kell haladnia az 50 százalékot. Lényeges elem az is, hogy érintetlenül marad a rádió, illetve a televízió műsorsugárzásával kapcsolatos kizárólagos állami tulajdon. A törvénymódosítás a kormány elgondolása szerint a jövő év elején lép életbe. demokrácia térhódítása Közép-Kelet- Európában új történelmi távlatokat nyit a kelet-nyugati viszony számára. Az elmúlt másfél-két esztendő alatt politikai téren - mondotta a magyar külügyminiszter - eljutottunk a demokratikus rendszer olyan szintjéig, amely soha nem létezett Magyarország történetében, s amely megfelel a civilizált Európa mai korszerű követelményeinek. A régi, az elit uralmát biztosított társadalmi-politikai rendszerhez már csak törvénytelen úton, erőszakkal lehetne visszatérni. A Magyar Köztársaságban nem egyszerűen reformokra, hanem a politikai és gazdasági rendszer megváltoztatására van szükség, s ez a váltás rohamléptekkel halad előre - mondotta Horn Gyula. Ez nem a haladó eszme feladását, netán elárulását jelenti, ellenkezőleg! Csak a valóban demokratikus rendszerre való áttérés biztosíthatja, hogy a nép, az alkotó emberek kezében lesz a hatalom. Az új rendszer biztosíthatja az emberek politikai és gazdasági vállalkozásának szabadságát, amely az európaiság lényege. Csak az a rendszer lehet életképes - folytatta -, amelyben biztosítva van az egyes társadalmi rétegek különböző érdekeinek kifejezése és érvényesülése, ahol egyetlen párt vagy tulajdonforma sem monopolizálja a politikai és gazdasági hatalmat. Elindult a „Paks városért” mozgalom A vidéken élő „másodosztályú” állampolgár úgy érzi, egy politikai légüres térben van. A fővárosból és egyes nagyobb vidéki városokból naponta érkeznek hírek a különböző pártok megalakulásáról- szétválásáról. Ezzel szemben a mi városunkban 3-4 párt működik 10-20 fős taglétszámmal. Az emberek bezárkóztak, nem szervezkednek, félnek és a kivárásos álláspontra helyezkednek. A választások viszont közelednek, azokat elkerülni nem tudjuk. Ezt a politikai vákuumot próbálta oldani az a harmincfős csoport, akik megalakították településünkön a „Paks városért” mozgalmat, amely része a Demokratikus Magyarországért mozgalomnak. A mozgalom elindítói felhívásukban így fogalmazták meg céljaikat: „Jövőnk formálása mindannyiunk közös felelőssége. Amikor ismét az önkormányzatokat kívánjuk életre kelteni, akkor a magyar ember természetes igényét vesszük figyelembe. A gondoskodó állam helyett egy önfenntartó demokratikus társadalom megteremtése a célunk.” A városi tanács már elfogadta a választási programtervezetét, amelyet a „Paksi Hírnök”-ben jelentet meg és eljuttat minden paksi családhoz november 25-ig. Ezt a választási programot bírálhatják- formálhatják az állampolgárok és javaslataik alapján lesz a programtervezetből program. Ezt a véleményt nyilvánító, programokat és feladatokat megjelölő lakossági véleményt kívánja a „Paks városért” mozgalom felerősíteni és cselekvési programmá formálni.- BEREGNYEI Horn Gyula előterjesztette hazánk csatlakozási szándékát Európa Tanács miniszteri bizottságának ülése Az idei hitelfelvétel eddig kétmilliárd dollár (Folytatás az 1. oldalról.) Az 1985-ben újrakezdett kötvénykibocsátások az NSZK és Japán tőkepiaci központjaira - Frankfurt, Düsseldorf, Tokió - koncentrálódnak, aminek alapvetően az a magyarázata, hogy az NSZK és Japán - mellesleg Anglia - tőkepiacai liberalizáltak, nincs szükség a kibocsátás engedélyezésére, csak egy helyi bankot kell találni, amely némi jutalék ellenében vállalja a kötvény értékesítését. Az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Bank több okból viszonylag kis összegben - mindössze 300 millió dollárt- vett fel szindi- kált kölcsönt. Ez, valamint a Nemzeti Valuta Alappal és a Világbankkal kötött megállapodások összesen 600 millió dolláros hitelfolyósításra, a továbbá a 900 milliós kötvénykibocsátás együttesen 1,8 milliárd volt, ami megközelítően fedezte az esedékes törlesztés devizaszükségletét. A nemzetközi tőkepiacról való hitelfelvétel egy további, általunk is használt módja, formája a BANKKÖZI HITEL. Az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Bank 500 millió dollár összegű bankközi hitelt vett igénybe. A bankközi hitelnek azért van létjogosultsága, merta nagyobb bankok betétállománya általában meghaladja hitelkihelyezéseiket s a nem „dolgozó” olyan, mint az üzletekben felhalmozódó készlet, növeli a bank költségeit. Nos, a nagybankok a jegybankok, a betétek és devizatartalékok kamatoztatása érdekében megbízható partnereiknél helyezik el - betét vagy hitelnyújtás formájában - az említett devizafeleslegeket, amelyek után kamatot kapnak. Ezzel a lehetőséggel a Nemzeti Bank is él: rendszeresen igénybe veszi a bankközi hiteleket, saját devizatartalékainak egy részét pedig jeles külföldi bankokhoz helyezi ki. Aktualizálva az elmondottakat: az idei év első felében másfél milliárd dollár hitelt vett fel a Magyar Nemzeti Bank - körülbelül négyszázzal többet, mint egy évvel korábban - s ehhez jött szeptember első felében a már említett három kötvénykibocsátásból származó további 400 millió dollár, amivel az idei hitelfelvételek aligha fejeződtek be. G. I. Népszavazások Spanyolországban Spanyolországban a népszavazás intézménye meghatározó szerepet játszott a diktátor halálát követő demokratikus kibontakozásban. Franco generalisszimusz elhunyta után egy év és 25 nap telt el az első referendumig, amikor is Hispánia lakosságát a politikai reform szükségességéről kérdezték meg. Beszédes adatok tárták fel az akkori bonyolult társadalmi képletet, világították meg egy ország megtisztulásának fontos mozzanatát. Miközben a letűnt korszak hívei - fénykorában több mint egymillió tagot számlált a francoista mozgalom - a „nem” szavazatra mozgósítottak, addig a kommunisták, végzetes baklövéssel, a tartózkodás mellett agitáltak. A szavazati joggal rendelkezőknek végül is a 22,6 százaléka tartózkodott az 1976. december 15- én megrendezett referendumon, a „nem” voksok aránya pedig mindössze 2,6 százalékos volt. A szavazók 94,2 százaléka igent mondott a politikai reformra. A politikai reformról szóló törvényt egy hónappal korábban a cortes, a régi rendszerből örökölt spanyol parlament már jóváhagyta, s a népszavazás lényegében a cortes döntését szentesítette, utat nyitott a többpárti választások és a kétkamarás törvényhozás létrehozása előtt. Az események ettől kezdve felgyorsultak: 1977. február másodikán rendelet jelent meg a politikai pártok legalizálásáról. Egy hónappal később a kormány elismerte a sztrájkjogot. Július 28-án Spanyolország kérvényezte felvételét az Európai Gazdasági Közösségbe. Novemberben elkészült az alkotmánytervezete. Decemberben megszüntették a fogamzásgátló szerek használatának büntetését. Az új alaptörvényről szóló népszavazásra 1978. december 6-án került sor. A tartózkodás aránya itt már nagyobb volt: 32,8 százalékos, ami 8,7 millió állampolgárt jelentett. A 17,8 millió szavazó 87,9 százaléka mondott igent az alkotmányra, ellene pedig 7,8 százalék voksolt. Ez az alkotmány a második világháború utáni Nyugat-Európa országainak példáiból merített, és pluralista állammodellt választott, amely a parlamenti monarchiában a központosított hatalomgyakorlás elutasítása mellett az egységes akarat érvényesítését hirdette. A kapitalista piacgazdaság mellett ennek a rendszernek az alappillére a közmegegyezés," amely elveti a radikális szélsőségeket, a törést kiváltó összecsapásokat. Az alkotmány a referendumról, mint a különleges súlyú döntéseket megelőző népi akarat- nyilvánításról tesz említést. A népszavazást a képviselőház felhatalmazásával a kormány kezdeményezi és az államfő (az uralkodó) hirdeti ki. Népszavazásokat helyi kérdésekben is tartottak. Ilyenek voltak a baszk, a katalán vagy az andalúziai autonómiáról meghirdetett referendumok. Különleges figyelmet érdemel a spanyol NATO-tagság kérdése, mert az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozásról az akkori kormány nem kérte ki a lakosság véleményét. A belépésről szóló bejelentés 1980. június 15-én hangzott el. A törvényhozás 1981 októberében hagyta jóvá a csatlakozást, és a tényleges tagság 1982. május 30-tól érvényes. A Spanyol Szocialista Munkáspárt e katonai tömb esküdt ellenségeként lépett fel az 1982. évi általános választásokon, és abszolút többséget szerzett. Ugyanez a párt 1986. márciusában - kormányzó pártként - elérte, hogy a spanyol lakosság többsége népszavazáson erősítse meg a NATO-tagságot. A szavazócédulákon a kormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy az ország nem lesz tagja a NATO integrált katonai szervezetének, megőrzi atomfegyver-mentességét, a hispániai amerikai támaszpontokon pedig csökkentik a haderők létszámát. Az amerikai szövetségesek hosszas tárgyalások után belementek egy korlátozott, fokozatos és lassú csapatcsökkentésbe, aminek fejében a spanyolok lemondtak a NATO hadihajóinak és repülőgépeinek ellenőrzéséről, vagyis azokon akár nukleáris eszközök is lehetnek, spanyol felségvizeken, illetőleg légtérben. A NATO integrált katonai szervezeteiben a spanyol haderő képviselői jelen vannak, és Spanyolország állandó résztvevője a NATO-hadgyakorlatoknak. Sokan úgy vélekednek, hogy a politikai átmenet korszaka 1986-ban zárult le. Ettől az évtől kezdve tagja Spanyolország az Európai Közösségnek. MERUK JÓZSEF (Madrid) Már nem fenyegeti árvíz Bölcskét és Madocsát Dr. Varga Miklós államtitkár avató beszédét mondja (Folytatás az 1. oldalról.) munkájukat, a medence hatezer hektáros területét most már biztos gát védi a Dunán levonuló nagyobb árhullámok ellen is. Az államtitkár ezután megköszönte a KDT Kövizig dolgozóinak színvonalas munkáját, majd a kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek Miniszteri dicséretet, Kiváló Dolgozó kitüntetést és egyéb elismeréseket nyújtott át. Végül hozzászólások következtek, Bohli Antal, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője, dr. Simon János a ma- docsai tanács elnöke és Scheidl Lajos, a madocsai Igazság Tsz elnöke kért szót. Mindhárman köszönetüket fejezték ki az itt lakó ötezer ember nevében is a minisztériumnak és a KDT Kövizignek e fontos mű létrehozásáért és a segítőkész, rugalmas együttműködésért.- áa A beruházás egyik műtárgya: a dunakömlödi belvízi főcsatorna zsilipje Közéleti hírek Gazdasági és településpolitikai tagozatot alakít az MSZP szekszárdi szervezete. A tagozat vezetője, Csekő Ernő, a Mikes utcai párthelyiségben november 21-én, délután fél 5-től várja az érdeklődőket. * Ülést tartott az MSZP Bonyhád Városi és Városkörnyéki Szervezetének ideiglenes elnöksége. Megvitatták a pártszervezés aktuális feladatait és a november 26-i népszavazással összefüggő kérdéseket. * Folytatódnak az MSZP tagtoborzó rendezvényei. öcsényben november 21-én, 18 órakor a tanácsházán, Faddon 22-én 16.30 órakor a pártházban, Bátán pedig november 23-án, 18 órától a tanácsháznál várják az átigazolni, belépni szándékozókat, mindazokat, akik érdeklődnek a párt programja iránt. Vélemények, viták Szolgáltuk-e a hatalmat? Ezzel a címmel írt cikket Gombkötő Gábor a Népújság ’89 nov. 14-i számában. Gombkötő Gábort nem ismerem. Bántani sem akarom. Jó szándékában sem kételkedem. Az általa sugallt kép azonban nemcsak vitatható, hanem veszélyes is, mert elmossa a különbségeket és kollektív bűntudatra sarkall. A címben feltett kérdésre így felel: „Igen, szolgáltuk. Én, te, ő, mi, ti, ők.” Majd később: „Igen. Szolgáltuk. Kiszolgáltuk.” Beszél a „fényes szelekről”, az „önként és dalolva” szolgálatról, majd az „eszmélésről”. írásából úgy tűnik, hogy ez a nép eleinte a kommunista hatalom oldalán állt. Hogy eleinte minden szépnek látszott, s csak később kezdett kilógni a lóláb. A valóság azonban más. Ez a nép nem azért szegődött a kommunista hatalom szolgálatába, mert megtévesztették, hanem mert belepofozták. Nem hagytak számára választást Amíg volt választásra lehetősége - a 45 utáni első években - minden esetben a kommunizmus ellen szavazott Éppen ezért vált szükségessé a nem kommunista pártok likvidálása. Az sem igaz, hogy a hatalom gonoszsága csak később kezdett megmutatkozni. Az az első perctől kezdve nyilvánvaló volt. S hogy voltak, akik ezt nemcsak felismerték, de ki is mondták, korabeli dokumentumok bizonyítják. Ám ezek sorsa - jobb esetben - börtön vagy száműzetés lett. Ha azt mondjuk, hogy valamennyien kiszolgálók voltunk, mert megtévedtünk, valótlanságot állítunk. És elmossuk a köztünk lévő különbségeket Mert voltak itt bűnösök és haszon- élvezők is. A nagy többség azonban csak élni akart. Egyszerűen csak élni. Ezt a népet már vádolták azzal, hogy a fasizmus kiszolgálója volt. Az sem volt igaz. Ha most azzal vádolnánk, hogy a kommunizmus kiszolgálója, ez sem lenne igaz. Ezért akkor sem volt, most sincs oka kollektív bűntudatra. Akiknek ilyenre van oka, azok a bűnösök és a haszonélvezők. De az a kisebbség. DR. HEGYI ATTILA
