Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-17 / 273. szám

1989. november 17. TOLNA ' NÉPÚJSÁG 3 Pártok és szervezetek a népszavazásról „Fönntartással fogadok mindent” Beszélgetés dr. Petrétei József államjogásszal Az igazi demokráciához hosszú út vezet 1945 óta nem volt népszavazás Magyarországon. Most, 1989-ben egy­szerre több kérdésben is kikérik a választópolgárok véleményét. Eldönthető, mikor s hogyan válasszunk majd köztársasági elnököt, legyen-e a jövőben munkásőrség, vonuljanak-e ki a pártok a munkahelyekről, s el kell-e számolni a pártvagyonnal. Hogyan értékelhető e történelmi lépés'? - ezt kérdeztük dr. Petrétei József államjogásztól, a Janus Pannonius Tudományegyetem taná­rától.- A népszavazás mint alkotmányjogi intézmény a nyugati demokráciákban sikerrel alkalmazott és bevált módszer arra, hogy a népszuverenitás valóban érvényesülhessen, azaz a nép bizonyos döntések meghozatalá­ban valóban részt vehessen, olyan kérdésekben, melyek a társadalmi fejlő­dés fő vonalait határozzák meg. A mi népszavazásról szóló törvényünk kor­szerűnek mondható abban az értelemben, hogy ismeri a népszavazás mind­két formáját: a helyit s az országos szavazást. A helyi, értelemszerűen az adott lakóterületen teszi lehetővé a hatalom gyakorlását helyi kérdésekben. Ismer­jük azt a formát, mely esetben a nép közvetlenül dönt egyes kérdések­ben s az a parlamentre kötelező jellegű. De ismeri a törvény azt a lehetőséget is, amikor a nép eldönt egy kérdést, mely a parlament számára tájékoztató jel­legű, s csupán figyelembevételre ajánlott. Ugyancsak ismeri a törvény azt a formát, amikor a parlamenti döntés mellett még szükség van a nép általi meg­erősítésre, a referendumra.- Mikor rendelhető el a népszavazás?- A mi törvényeink szerint ezt az Országgyűlésnek kell eldöntenie. Koráb­ban ez a jogosítvány, az Elnöki Tanácsot illette meg, az alkotmány módosítása során került az Országgyűléshez. Ha a népszavazást a parlament rendeli el, akkor neki kell eldöntenie, mely kérdésekben mikor tartsanak népszavazást, s meg is fogalmazza a feltett kérdéseket. A törvény azt is tartalmazza, kinek a kezdeményezésére történhet még népszavazás. Köztük szerepel a köztársa­ság elnöke s a minisztertanács elnöke csakúgy, mint a törvény előírása sze­rint legalább 50 képviselő illetve legalább 50 000 állampolgár. Utóbbi esetben a parlament maga dönti el, az 50000 aláírás nyomán kezdeményezett kérdésben elrendeli-e a népszavazást. A törvény azonban ismer egy olyan esetet, ha a kezdeményezők száma százezer fő (az összlakosság egy száza­léka), az Országgyűlésnek nincs mérlegelési lehetősége, el kell rendelnie a népszavazást.- A feltett kérdések megfogalmazásával, „tálalásával” nyilván manipulálni is lehet...- Az, hogy milyen formában kerül megfogalmazásra az adott kérdés, nagy­mértékben függ ez előterjesztőtől. Amennyiben az Országgyűlés a kezdemé­nyező, akkor nyilvánvalóan a jogi-igazgatási bizottság terjeszti elő a javasla­tot. Ha százezer választópolgár fogalmaz meg egy javaslatot, s a parlament kötelezően rendeli az ügyben a szavazást, akkor a törvény úgy is értelmezhe­tő, hogy a kérdést a kezdeményezők által megfogalmazott formában kell fel­tenni. Kívánatos, hogy a kérdéseket közérthetően fogalmazzák meg, úgy, hogy az valamennyi állampolgár számára érthető legyen. Nyilvánvaló, hogy ha egy kérdés nincs egyértelműen megfogalmazva, ha félreérthető, ha visz- szatartják körülötte az információkat, a választó nem tudja adott kérdésben hozott döntésének következményeit, s manipulálható.- Mi kell a szavazatok érvényességéhez s hogy fogalmaz a törvény a döntő többségről?- A törvény azt mondja, az országos népszavazás akkor érvényes, ha az or­szág összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott, s az érvényesen szavazóknak több mint a fele az adott kérdésre azonos választ adott. Éppen ezért hangsúlyozottan jelenik meg az igény, hogy egyértelmű kérdésekre egyértelmű válaszokat adhassanak az állampolgárok.- Hogy tesz különbséget a törvény a szavazásra bocsátható kérdésekről? Van-e olyan kérdéskör, mely nem képezi szavazás tárgyát?- Azt hiszem, hogy magát a népszavazási tárgyköröket lehetetlen volna fel­sorolni, márcsak azért is, mert a társadalmi fejlődés során bármikor adódhat olyan kérdés, mely az adott esetben nagy jelentőséggel bír. Mely kérdések vonhatók ki a népszavazás köréből? Többek közt a költségvetésről, a köz­ponti adószervekről, a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények, az Or­szággyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben való döntések, kine­vezések, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítéséről, illetve az e szerződéseket kihirdető törvények.- November 26-án arról szavazunk, szavazzunk-e, szükségesnek tartjuk-e a népakarat kinyilvánítását az adott kérdésekben. Ha a köztársasági elnökről szóló kérdésre a szavazólapon igennel válaszolunk, akkor nem népszava­zással választják a Magyar Köztársaság első elnökét, hanem várhatóan az új parlament választja őt. Ha nemmel szavaz a többség, akkor januárban a nép dönt arról, ki nyeri el ezt a tisztséget. Ön melyik megoldást tartaná ideálisnak?- Véleményem szerint először is el kell dönteni, milyen szerepet tölt be az elnök az állam életében, milyen feladatai lesznek. Ha a köztársasági elnöki in­tézmény a hatalom megosztása elvéből következően olyan funkciót tölt be, hogy a hatalmi ágak közti egyensúlyt biztosítja, tehát komoly feladatai lesznek az átmeneti időszakban, akkor válassza a nép. Ha viszont csupán reprezen­táló, képviseleti funkciót lát el, s nincs hatalma, akkor választhatja őt a tör­vényhozás is. Úgy vélem, hogy Magyarországon ma arra lenne szükség, hogy a következő négy évre komoly szereppel bíró államfőt válasszunk, aki a parla­menti erőviszonyok gyors váltakozása mellett, a gyakori kormányválságok következtében fellépő helyzeteket is mérsékelni tudná. Nálunk egy igazán jól működő parlamenthez még hosszú út vezet. Ehhez valódi pártok kellenek, melyek komoly össztársadalmi méretekben létrejövő érdekszerveződéseken alapulnak, s szükségeltetik a választópolgárok magas politikai kultúrája. Úgy gondolom, az első köztársasági elnököt a népnek kell megválasztania.- Köszönöm a beszélgetést! CSEFKÓ JUDIT Szabad országban, szabad árakon mit szabad termelni? Enni kell, de nem mindegy, hogy mit (Folytatás az 1. oldalról.)- Az a helyzet, hogy csökkent a szak­vezetők létszáma, tehát kevesebben ol­vassák a szaklapot. Korkedvezménnyel 16-an mentek nyugdíjba, közülük hár­man középvezetőként dolgoztak. Öt év­vel ezelőtt még ötven fölött volt a vezetők száma a gazdaságban, ma csupán har­minchármán vagyunk - mondja Szűcs János, a szövetkezet elhöke. Mostaná­ban fizikai dolgozót is csak akkor ve­szünk föl, ha feltétlenül indokolt.- Mivel tudnak még takarékoskodni?- Nagyon megszigorítottuk az anyag- gazdálkodást. Ma már nem fordul elő az, hogy fél évvel korábban megvesszük a szójadarát, a szárító tüzelőolaját, vagy éppen a vetőmagot, - akkor vesszük meg, amikor kell. Tudniillik az év első há­romnegyed évében hitelből gazdálko­dunk, s ennek kamatvonzata súlyos tíz­ezreket tesz ki.- Az élelmiszergazdaság jövő évi sza­bályozásának elemei most már körvona­lazódnak. A lényeg: szabaddá válnak a felvásárlási árak, egyedül az étkezési bú­za, a fehér kenyér, és a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej marad hatósági árformá­ban január 1-től.- Igen, ismerjük az árakat, az első osz­tályú étkezési búza felvásárlási ára ton­nánként például 4360 forintról 5700 fo­rintra emelkedik. A közlemények szerint. Ugyanakkor hallottam, hogy az első úgy­nevezett próba árutőzsdei napon nem az étkezési, hanem a takarmánygabona ára 5500 forint volt, tehát majdnem elérte a B-1 -es búza tervezett árát. Fönntartással (Folytatás az 1. oldalról.) Szőts Menyhérteknél szerencsére senki nem tartózkodott otthon, Így azon felül, hogy a családi ház - no meg a markoló - alaposan megrongálódott, egyéb baj „csupán” annyi történt, hogy a markoló vezetője könnyebben megsé­rült, de megúszta a kalandot. A gépet az Elekterv Kft., mely kaposvári székhelyű cég, bérelte, s éppen egy munkából tartott telephelye felé. Igaz, nem éppen szabályosan, mert olyan gépről van szó, melyet hivatalosan úgy kell vontatni, hogy egy előtte haladó, azt vontató te­herautó platójára kell a gémet helyezni. Ez a Castor viszont „saját lábán" haladt célja felé, így a baleset is emiatt követ­kezhetett be. Kijött a rendőrség, a biztosí­tó, a bonyhádi tanács műszaki osztálya az ügyet rendezni. A házat életveszélyes­nek nyilvánították, s mivel így lakhatatlan, a családot kiköltöztették egy bérlemény­be. A kaposvári cég vezetői, munkatársai egy emberként segítettek. Jöttek takarí­tani, pakolni, s szerződést írni, mely rendbehozza majd a bajt, s megtéríti az okozott kárt.- Többféle variáció is szóba került, úgy mint a ház újjáépítése, a megfelelő stati­fogadok mindent, azt is, hogy a mező- gazdaság pozíciója kilencvenmilliárddal javul. Sok a prognózis, de azt senki sem tudja megmondani, hogy mi lesz a zöldséggel, ha egy jó esztendőben sok a termés. Egyébként a szabad áraknál a felvásárló szervek kiegyenlítésre törek­szenek, tehát például a borászati vállala­tok egyeztetik az áraikat, s ugyanez vár­ható a húsiparnál is. A szabadáraknak egyébként az a veszélye, hogy az élelmi­szerárak is megnövekednek, ugyanak­kor nem mozdul a bér. Következéskép­pen csökken a fizetőképes kereslet. Pe­dig hát enni mindenkinek kell, az viszont nem mindegy, hogy mit eszünk. Évekkel ezelőtt csökkent a burgonyafogyasztás, most viszont várható, hogy megint több krumplit fogunk enni. Az étkezési búza hatósági árformában marad, ugyanak­kor a kalács, meg a kifli szabadáras - a mezőgazdasági termelés tehát me­gint hátrányos helyzetbe kerül.- Mit érdemes termelni? Tavaly pél­dául az alföldi megyék téeszei sorra kilin­cselték a Tolna megyei téeszeket, s jó pénzt adtak a kukoricáért.- Ez a világ megszűnt. Nem kell a ta­karmánygabona, mert nincs sertés. Bi­zony kevés jószág hozza vissza a 600 fo­rintos kukoricaárat. A téeszeknél elmúlt a békebeli kényelmes időszak, mikor adott volt az ár, a terményforgalmi pedig elvitte az árut. Kizsigerelik az üzemeket, s ma­napság több hetes huzavona után tu­dunk az árban megegyezni. A jövő évben még több lesz az alku, még több lesz az árvita. Annak, aki téeszben dolgozik kai vizsgálatokat követően, majd a kárta­lanítás anyagiakban kifejezett formája - mondja Szőts Menyhért károsult, mélyen lesújtva, idegileg megfáradva, s elkese­redve. Miért e szomorú állapot? Mert az 1988. december 8-án bekövetkezett kárt követően 1989. november közepén még mindig nem rendezte a számláját a ka­posvári cég. Pedig a jegyzőkönyv, melyet közösen vettek fel, rögzítette az Elekterv kötelezettségeit. Vagyis: fizetik a havi 3 ezer forint lakbért azért az épületért, ahol a dolog rendeződéséig a Szőts csa­lád lakik... (A mai napig nem kapott a tu­lajdonos egy fillért sem!) Rendezik a kárt a biztosítónál - ez sem történt meg - és 8, azaz nyolc banki napon belül átutalnak Szőts Menyhértnek 700 ezer forint kárté­rítési összeget. Mondanom sem kell, az Elekterv ennek a vállalásának sem tett ezeddig eleget. Igaz, Kocsis József igaz­gató, valamint Múzsái Tamás főmérnök aláírásával adott hitelt mindennek, s sza­bályszerűen rákerült a jegyzőkönyvre a cég bélyegzője is. A történések valahogy úgy folytatód­tak, hogy a pénz csak nem akart megér­kezni. A levelezésekből, telexváltások­ból, személyes megkeresésekből sem nemcsak termelőnek, hanem kereske­dőnek is kell lennie. Fogni kell minden fillért, mert 40 százalékkal emelkedik pél­dául a műtrágya ára. De mi van akkor, ha most ősszel beköszöntenek a fagyos na­pok, szántani meg kell, s egy darab eke­szár ára tízezer forint?- Szakmai berkekben úgy számoltak, hogy az üzemek az eddigeknél átlagosan mintegy 17-19 százalékkal többet kap­nak termékeikért.- Ebben csak reménykedhetünk, nem biztos, hogy „bejön”. A kukorica iránt csökkent a kereslet, a napraforgó most még biztos, de hát azt egyetlen gyár veszi meg. A termelés szerkezetét ugyanakkor csupán nagy vonalakban lehet megvál­toztatni, legfeljebb abban dönthetek, hogy több borsót, vagy szóját vessek. Tudniillik, ha váltok, a technikai feltétel megteremtése több millióba kerül - cu­korrépánál ez pontosan 10 millió forint lenne.- Állami támogatás a meliorációhoz, öntöző és rizstelep kialakításához, útépí­téshez, erdőfeltáráshoz és villamosítás­hoz jár csak ezután.- A beruházásokkal most le kell áll­nunk. Az elmúlt öt-hat évben egyébként csak a szőlőre, és a szarvasmarhatelep rekonstrukciójára bruttó hatvanötmillió forintot költöttünk. Az első ötven hektár szőlő most fordul termőre, a szarvasmar­ha árbevétele a tavalyinak a duplájára emelkedett. Öntözőfürtünk van, 385 hek­táron tudunk locsolni. Rizsát viszont nem telepítünk... D. VARGA M. született eredmény, így bíróságra került a dolog. A Szekszárdi Városi Bíróság megítélte a kártérítést (amit a cég ajánlott fel, de nem teljesített), s mindez jogerőre emelkedett. A kaposváriak csak nem fi­zettek. Határozat, levél... válasz nincs. Új­ra eljárás, a kaposvári bíróság végrehaj­tó irodája kapta meg a végzést. Levél ment nekik is, ám Szőts Menyhért feladó tőlük sem kapott még választ. Ennyi kér­dőjelre mit mond az Elekterv igazgatója, Kocsis József?- Megértem Szőts úr felháborodását, de tenni nem sokat tudok, hiszen sor­ban áll a banknál egy inkasszószámla, amit a beérkező pénzeinkből fizetnek majd ki. Szégyen ezt mondani, de van pénzünk, s mégsincs, hiszen a kintlévő­ségünk összesen 49 millió forint... Ne­künk is tartoznak. Csak egyetlen példát hadd mondjak el, amivel például a mő- csényi téesznek is szerettünk volna segí­teni, ám mégsem rajtunk múlt... Szaba­dalmaztatni beadtunk egy ózontermelő berendezést, amit a légzőszervi megbe­tegedésben szenvedő betegek számára szeretnénk gyártani, amibe atéesz is be­szállna. Másfél éve nincs meg a szaba­dalmi jog... mert először, másodszor, so­kadszor előírások sora következett. Az­tán kiderült, nem alkalmas a lemez a gyártásra. Beszereztünk lemezt nyugati exportból, Ausztriából. Ez alkalmas is, de nálunk nem jó, itt ártalmas az egészség­re, Ausztriában nem! Tízezer berendezés gyártásához szükséges anyagunk van. A kísérleti darabokat szétküldtük, a bete­gek kérik, ha istent és embert isme­rünk, szállítsunk... Ezek vállalati problé­mák, de valami hasonló a pénzügyi szi­tuáció is, hiszen nekünk sem tudnak so­kan fizetni. Időközben Szőtsék a téesztől megvet­tek egy volt szolgálati lakást 670 ezer fo­rintért, amit nem tudnak kifizetni, hiszen az Elekterv sem fizetett eddig. Szőts Menyhért nevén van a lakás, de tartozik a téesznek. Közben a tartozás kamatkölt­ségei sem elhanyagolhatóak, mert ma már 70 ezerre rúgnak. A 18 ezer lakbér és kamatterhei is ott vannak, és ott van a vállalati bélyegző és aláírás is a szerző­désben, ami mit ér bírósági segítséggel együtt is, ha jelenlegi gazdasági helyze­tünk szülte anomáliák sora a kifizetés okozója az igazgató szerint. A károsultat persze mindez mit sem vigasztalja, ő vét­len. Neki csak a házát tette tönkre a bal­eset... SZABÓ SÁNDOR A baleset 1988. december 8-án történt... Markoló a nappaliban Mit ér egy cégbélyegző és egy aláírás?!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents