Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-17 / 273. szám
NÉPSZAVAZÁS Pártok és szervezetek a népszavazásról Lapunk mai számának 3. oldalán dr. Petrétei József államjogász, a Pécsi Janus Pannonius tudományegyetem tanára nyilatkozik. NOVEMBER 26. Már nem fenyegeti árvíz Bölcskét és Madocsát Határidőre, jó minőségben, költségkereten belül elkészült a gát Dr. Varga Miklós államtitkár a szalag átvágásával átadja rendeltetésének az új árvízvédelmi töltést A kormány kezdeményezi a paksi atomerőmű bővítésének felfüggesztését Szóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről Megyénk, de különösen Bölcske és Madocsa lakóinak életében jelentős mű átadására került sor tegnap délelőtt: elkészült a Dunakömlőd-Bölcske közötti dunai árvízvédelmi töltés. A most megépült szakasz ünnepélyes avatására a madocsai hajóállomásnál került sor, itt vágta át a nemzetiszinű szalagot a töltés felett dr. Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára. Az építők és vendégeik ezután gépkocsival bejárták és megtekintették az új gát kilenc kilométeres szakaszát. Madocsa és Dunakömlőd között, majd Bölcskén tartottak rövid ünnepséget az átadás alkalmából. Először Szabó Mátyás, a kivitelező Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója mondott beszédet, amelyben említést tett a történelmi előzményekről és az építkezés adatairól. 1930-ban készült el ezen a szakaszon az első árvízvédelmi töltés, majd 1954-ben újjáépítették, de jelentős magassági hiányosságokkal. Ezért a Duna jobbparti védelmi rendszerének máig neuralgikus része maradt ez a szakasz. Az elmúlt ötven évben kétszer öntötte el jeges ár ezt a medencét, ahol Bölcske és Madocsa fekszik: 1941-ben 975 centi- méteres és 1956-ban 965 centiméteres paksi vízállásnál. 1965 nyarán - erre még jól emlékeznek az itt lakó idősebbek - csak nagy erőfeszítések és áldozatok árán alig-alig sikerült elkerülni a terület elöntését. A KDT Kövizig már húsz éve szorgalmazta ennek a gyenge szakasznak az újjáépítését, de anyagi erőforrások híján csak 1983-ban engedélyezték a beruházást. Az első ütem Bölcskétől Madocsáig 1988 végére; a második ütem Madocsá- tól Dunakőmlődig mostanra készült el jó minőségben és betartva mind a határidőt, mint a költségkeretet. Nyomvonalváltozás következtében 21,2 kilométerről 18,2 kilométerre csökkent a szakasz hossza, koronamagassága az 1006 centiméteres paksi szintnek felel meg, koronaszélessége négy méter. Az új töltés- szakasz össztérfogata 927 ezer köbméter, a beruházás költsége 137,4 millió forint volt. Szabó Mátyás után dr. Varga Miklós államtitkár következett szólásra. Beszélt a Duna menti lakosság és a folyó kapcsolatáról, a víz hasznáról, amely ugyanakkor állandó veszélyt is jelentett az itt lakók számára. Bölcske és Madocsa lakói ezután nyugodtan, veszélyeztetettség nélkül folytathatják megszokott életüket, (Folytatás a 2. oldalon.) A munkaügyekért felelős önálló minisztérium felállítását tartja szükségesnek a kormány. Az új intézmény az érdekegyeztetés és az érdekvédelem állami feladatait * vállalná magára. Az energiapolitikai koncepció részeként a kormány megfogalmazta: új alaperőműre várhatóan egy évtizedig nincs szüksége az országnak. A kormány kezdeményezi a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó magyar-szovjet egyezmény felfüggesztését, illetve az atomerőmű bővítésével kapcsolatos minden munka leállítását. Egyebek között erről tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit Bajnok Zsolt megbízott szóvivő a Minisztertanács csütörtöki ülésén elhangzottak alapján. A vezetőváltás társadalmi visszhangját felmérni kívánó első bulgáriai reprezentatív közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy Todor Zsivkov leváltásával nemcsak egyetért kivétel nélkül minden megkérdezett, de azt a nagy többség szerint már rég végre kellett volna hajtani. Ezzel a „késedelemmel” függ össze, hogy a megkérdezettek 20 százaléka nem biztos abban, hogy Petar Mladenov, az új főtitkár képes lesz megoldani a gondokat, illetve hogy a kialakult válság egyáltalán megoldható. A Trud szófiai szakszervezeti lap közli csütörtökön ezeket az adatokat, 206 olyan személy megkérdezése alapján, akik eltérő szociális csoportokat, életkort, iskolai végzettséget, foglalkozást és nemet képviselnek. Általános vélemény, hogy „az ország válságban van, amiért a korábbi vezetés a felelős”. Zsivkov leváltása „olyan szükKözölte azt is, hogy a Minisztertanács elfogadta az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló előterjesztést. A javaslat rendelkezik az értékapír-felügyelet létrehozásáról, s megszünteti a minimális részvény- névérték előírást. A tőzsde céljait, működésének kereteit alakításakor az Ország- gyűlés határozza meg. A kormány az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslattal foglalkozva kimondta: minden magyar állampolgár vállalkozhat, egy-egy vállalkozónak több üzlete vagy telephelye is lehet, s a kormány szándékában áll a foglalkoztatási (Folytatás a 2. oldalon.) ségszerűség, amelynek rég meg kellett volna történnie”. Jellemző a munkások elégedetlenségének állandó növekedése: ma minden harmadik képviselőjük azt vallja, hogy „az országban semmi sem megy úgy, ahogy kellene". Ez az arány tavaly még 20, egy évvel korábban 10 százalék volt mindössze. Az elégedetlenség fő forrása az alapvető közszükségleti cikkek hiánya. A Trudnak a közvélemény-kutatás eredményeihez fűzött kommentáló megjegyzése szerint, „ha ez a súlyos probléma nem nyer gyors és sikeres megoldást, megfordíthatja az ország egész 45 éves történetét és más irányt adhat a társadalmi fejlődésnek”. Egy másik lényeges forrását jelentik az elégedetlenségnek „a privilégiumok és rokonsági maffiák, amelyek kialakulása minden társadalmi szférában jellemző”, felszámolásuk tehát sürgős, mert „robbanásveszélyesek”. A meghívott vendégek gépkocsiból tekinthették meg a gát 9 kilométeres szakaszát Válság és robbanásveszély Bulgáriában Szabad országban, szabad árakon HHHMBBHHHB&BHBnnBnHni mit szabad termelni? ■BHnmSSaMH ■MBEHamnniH Az idei hitelfelvétel eddig kétmilliárd dollár Újságmegrendelés? Meg kell nézni, milyen újságok járnak a téeszbe, s hogy szükséges-e ennyi lapra előfizetni. A tolnai Aranykalász Téeszben éppen ez volt a vita tárgya, s úgy Aki járt már életében Mőcsényben, ismeri a faluból kivezető úton a 12 százalékos emelkedésű dombot. Nos, erről a dombról tavaly december 8-án nekilódult egy Castor típusú markoló, mely műszaki meghibásodás miatt egyre csak gyorsult. Csapódott ide-oda, döntöttek, fölösleges tíz példányban megvenni a Magyar Mezőgazdaság című hetilapot, kevesebb is elég. Mert mostanában minden fillér számít. (Folytatás a 3. oldalon) az út egyik oldaláról a másikra, s vezetője képtelen volt irányítani a hatalmas gémmel rendelkező gépet, mely mint egy megzabolázhatatlan, vágtató ló, az út menti családi ház nappalijában kötött ki. (Folytatás a 3. oldalon.) Szeptember első felében a Magyar Nemzeti Bank osztrák schillingben, japán jenben és az Európai Közösség elszámolási számlapénzében, ECU-ban majd 400 millió dollár összegben bocsátott ki és értékesített kötvényt s jutott ily módon konvertibilis devizához. A magyar jegybank nemzetközi pénzpiacokon lebonyolított bankügylete alkalmat ad arra, hogy áttekintsük, miként és milyen formában jutunk hozzá a külföldi ftelekhez. Az említett KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSOK azt indokolják, hogy elsőként a hitelfelvételnek ezzel a formájával foglalkozzunk. Miután a hazai pénz- és tőkepiac csak mostanában kezd kialakulni, nem felesleges elmondani, hogy a kötvényhitel a nemzetközi pénz- és tőkepiaci műveletek leggyakoribb formája. Az elmúlt esztendőben a nemzetközi pénzpiacon a hitelfelvételek együttes összege 452 milliárd dollárt tett ki, s ennek csaknem a fele, 225 milliárd dollár kötvénykibocsátás formájában realizálódott. A hitelfelvétel összegben és arányban második jelentős formája a szindikált - több bank által együttesen nyújtott - kölcsön. Az elmúlt évi nemzetközi hitelforgalomban a szindikált kölcsönök összege 127 milliárd dollár, aránya pedig 28 százalék volt. Ugyancsak az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Bank 2,3 milliárd dollár konvertibilis devizát szerzett a nemzetközi tőkepiacokon. Ebből 900 millió dollár, tehát mintegy 40 százalék volt a kötvénykibocsátás. A Magyar Nemzeti Bank 1971 óta használja a hitelfelvétel e lehetőségét. A hetvenes évtizedben a londoni, a kuvaiti, a düsseldorfi és frankfurti tőkepiacokon összesen hét kötvényt bocsátott ki. A nyolcvanas évtized első felében az MNB nem próbálkozott kötvényhitel felvételével, mert a kötvénykibocsátás makulátlan adóshírnevet és fizetőkészséget követel. A kötvényeket nemcsak a bankok vásárolják meg, hanem az intézményi befektetők, a különféle alapok, sőt a magánosok is. Kötvénykibocsátás esetén tehát igen széles kör számára kell bizonyítani a kibocsátó megbízhatóságát. Az MNB csak 1985-ben tudott siker reményében visszatérni a nemzetközi tőkepiacokra, s tudta folytatni - méghozzá a korábbinál nagyobb összegben - a kötvénykibocsátást. Az említett 1988. évi 900 millió dolláros összeg például majd háromszorosa a hetvenes évtized hét kötvénye együttes értékének. (Folytatás a 2. oldalon.) A MU0SZ tiltakozása a prágai erőszak miatt A Magyar Újságírók Országos Szövetsége elfogadhatatlannak tartja a csehszlovák hatóságok magyar újságírókkal szembeni újabb, agresz- szív fellépését. Értetlenül és felháborodva állunk a senki érdekeit nem szolgáló rendőri erőszak fokozódása, legutóbb a Magyar Nemzet Prágába akkreditált újságírója, Láng Péter durva bántalmazása előtt. Ismételten felkérjük a Nemzetközi Újságírószervezetet és a Csehszlovák Újságíró Szövetséget, hogy határozottan lépjenek fel a szakmai kapcsolatainkat is megterhelő jelenségekkel szemben. RÓBERT LÁSZLÓ, a MU0SZ elnöke és BENCSIK GÁBOR, a MU0SZ főtitkára Markoló a nappaliban
