Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-15 / 271. szám

27ÍÉPÜJSÁG 1989. november 15. Habsburg Ottó történelemórát tartott Tolnán A gimnázium kapujánál lányával, Walburga Habsburggal Érkezés az előadás színhelyére (Folytatás az 1. oldalról.)- Öregkorom dacára még szeretném lát­ni azt, hogy magyar képviselők vonulja­nak be az Európai Parlamentbe. Biztosít­hatom önöket, hogy számíthatnak rám! - zárta mondandóját nagy taps közepette. Habsburg Ottó a tolnai megállót köve­tően a megyeszékhely felé vette útját, ahol találkozott Mayer Mihály megyés­püspökkel, majd délután Baranya me­gyébe, Pécsre indult. „Nem hiszek a mítoszokban” Habsburg Ottóhoz nem volt könnyű közelférkőzni, hiszen ha egy pillanatra megállt valahol, máris körülvette őt az ér­deklődők, az autogramgyűjtők népes ha­da. A tolnai katolikus plébánián jutott idő arra, hogy néhány kérdést feltegyünk neki.- Mintha ismét feléledt volna hazánk­ban a Habsburg-mítosz. Ön is igy látja ezt?- Nézze, kérem szépen, én nem hiszek a mítoszokban. Tény az, hogy van egy bi­zonyos érdeklődés, ami érthető, elvégre a Habsburgok hozzá tartoznak a magyar történelemhez. Ezenkívül egyesek talán tudják, hogy volt alkalmam dolgozni Ma­gyarországért, akkor, amikor azt senki sem tette külföldön. S végül is én vagyok az egyedüli magyarul beszélő képviselő az Európai Parlamentben.- Ön fel is szólalt egyszer magyarul ezen a fórumon...- Többször is! Tíz éven kersztül leg­alább egyszer egy esztendőben. *- Hogyan fogadták ezt a jelképes gesztust a képviselőtársai?- Óh, hát ők nagyon kedvesek. Nekem ott úgyszólván mindenki jó barátom.- Azt ön rendkívül fontosnak tartja, hogy a magyarok is legyenek tagjai az Európai Parlamentnek.- Igen, ez a mi nemzeti jövőnk egyik legfontosabb kérdése. Persze, ez nem megy máról holnapra. Először az kell, hogy tagjai legyünk az Európai Tanács­nak, remélem, ez 1990 végéig sikerülni fog. Azután jönne az Európai Szabadke­reskedelmi Szervezet majd a Közösség. A fő dolog az, hogy bent legyenek.- Magyarország ezek szerint inkább a Nyugatnak, mint a Keletnek a része?- Magyarország mindig is a Nyugat­nak volt a része. Ne felejtsük el azt, hogy már Szent István király is - amikor elfo­gadta a koronát a pápától - a Nyugat mellett döntött. Azóta nyugat-európai or­szág Magyarország. SZERI ÁRPÁD Fotó: GOTTVALD KÁROLY * Habsburg Ottó útja Tolnából Mecsek- nádasdon át Pécsre vezetett. A baranyai székhelyen elsőként a hazai német ajkú lakosság „otthonát”, a Lenau-házat te­kintette meg a neves politikus. Ezután a történelmi belvárosban, a Széchenyi tér tőszomszédságában lévő Hild-udvarban avatta fel a Lenau Reisen Kft. irodáját, mely az első német nemzetiségi utazási iroda Magyarországon. Az avatási ün­nepséget követően a Művészetek Házá­ban fogadta Habsburg Ottó a sajtó képvi­selőit. Habsburg Ottó a baranyai programja befejezéseként a pécsi sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen előadást tartott. - csj ­Az érdeklődök gyűrűjében Autogram a diákoknak A bocsánatkérés elmarad „Faltörő” magyar külpolitika Interjú Horn Gyulával Megfontoltság, higgadtság - ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni Horn Gyula külügyminiszter válaszait, melyeka szek­szárdi orvosklub legutóbbi rendezvé­nyén hangzottak el. Mindez persze nem jelenti azt, hogy Horn Gyula kerülte volna az éles megfogalmazásokat. Erre bizo­nyíték az alábbi kijelentése: „Az elsők kö­zött ismertük fel, hogy ez a rendszer élet- képtelen.” Különösebb magyarázatot ehhez nem is szükséges fűzni, legfeljebb csak annyit, hogy ez a felismerés nem je­lentett kifejezett előnyt a külügyminiszter pályafutásában. Egyebek mellett erre is kitért a vele készített interjúban.- Külügyminiszter úr, tudomása szerint vannak önnek ma Magyarországon politi­kai ellenfelei?- Biztos, hogy akadnak...- Ezt azért kérdeztem, mert ön rendel­kezik a Munkás-Paraszt Hatalomért ér­deméremmel. Ez pedig manapság egy hálás, remekül kiaknázható téma...- Igen, bár eddig még senki sem vetet­te ezt a szememre. Ami pedig a kitünte­tést illeti, 1956 decemberében az akkori MSZMP felkért arra, hogy az R csoport keretén belül működjek közre a közbiz­tonság megerősítésében. 1957 májusáig dolgoztam ezen a területen, amikor is megkaptam ezt az elismerést. Ma is meg­győződéssel vallom, hogy akkor helye­sen cselekedtem.- Azóta eltelt harminchárom év, s nap­jainkban Horn Gyulát a reformerők egyik neves képviselőjének tekintik. Minek kö­szönhető ez a vélekedés?- Talán annak, hogy mi már elég rég­óta szorgalmazzuk a változtatást. Akkor is igy tettünk - az MSZMP-központban meg a külügyminisztériumban -, amikor ez enyhén szólva nem járt dicsérettel. Ebből azután sok kellemetlenségem származott: kemény kritikákat kaptam Kádár Jánostól és másoktól is. Végül az^ MSZMP KB osztályvezetői tisztségéből is eltávolítottak... Az elképzeléseim jó részét csak a 88-as pártértekezletet követően sikerült megvalósítani.- Bizonyára sok fenntartást eloszlatott az NDK-állampolgárok ügyének rendezé­se is. Ez az NDK-ügy csak betetőzött egy fo­lyamatot. Hozzá szeretném tenni hogy ebben az esetben nem csupán azt vállal­tuk, hogy ideiglenesen felfüggesztünk egy kétoldalú megállapodást; gyakorlati­lag szembefordultunk a Varsói Szerző­dés mindaddig létező felfogásával és szokásaival. A lengyeleket kivéve min­denfelől negativ reagálások érkeztek hozzánk.- Az NDK a hivatalos jegyzékekben és az újságokban emberkereskedelemmel vádolta meg hazánkat. Viszont ma már szinte szabadon utazhatnak nyugati hon­fitársaikhoz a keletnémetek: felmerült esetleg annak a lehetősége, hogy elné­zést kérnek a kemény, durva hangne­mért?- A politikában nem szokás a bocsá­natkérés. Azt hiszem, nem is erre lenne szükség, hanem arra, hogy másképpen cselekedjenek, mint eddig.- Véleménye szerint abban, hogy az NDK-ban földindulásszerű változások kö­vetkeztékbe, szerepet játszottunk mi, ma­gyarok is?- Feltétlenül. Az első rést a berlini falon a magyar külpolitika ütötte. Az, hogy mi kiengedtük Magyarországról a keletné­meteket, hatalmas presztízsveszteséget jelentett Honeckernek. Ezzel függött ösz- sze a távozása is.- Viszont van egy olyan ország, amely­re szinte semmilyen hatást sem vagyunk képesek gyakorolni. Romániáról van szó. Ezzel az állammal a fagypont alá süllyed­tek a külkapcsolataink.- Én azt tapasztalom, hogy ott is sza­porodnak a tiltakozások, s a gondokat növelni fogja a várhatóan kemény tél. Ez­zel együtt valóban nagyon keveset tu­dunk tenni. Az NDK-tól eltérően nem hi­szek abban, hogy Romániával kapcso­latban valamiféle mozgás elindítói lehet­nénk. Az, hogy Romániából tömegesen menekülnek magyarok és nem magya­rok, az egyfajta szelepet jelent azok szá­mára, akik már végképp nem bírják. A Preferenciális vámrendszer az USA-ban - ezentúl magyar exportőrök számára is (Folytatás az 1. oldalról.) két Magyarországra helyezzék. A vám- kedvezmények jelenleg mintegy 4100 termékre vonatkoznak, mezőgazdasági termékektől a csúcstechnológiákig. Ugyanakkor hat kategóriát - az úgyneve­zett importérzékeny termékeket, melyek bevitele különösen sértené az amerikai gyártók érdekeit - kizár a rendszer a kedvezményből, igy a textíliákat, bizo­nyos üveg-, acél- és elektronikai termé­keket, a lábbeliket és bőrárukat valamint az órákat. A lista nem statikus, bővítését bármely érdekelt - igy a jövő évtől akár egy ma­gyar exportőr is - kérheti, ugyanakkor az USA termelői kezdeményezhetik adott termék kivételét a kedvezményezettek sorából. Joseph Sala részletesen ismer­tette az ilyen kérelmek elbírálásának módját. Szólt arról is, hogy limitek hiva­tottak megakadályozni, hogy valaki el­árassza az USA piacát kedvezményes vámú termékeivel. Az Egyesült Államok vámhivatala nem érdekelt a kedvezmények megadásá­ban, ezért nagyon fontos - hívta föl a hall­gatóság figyelmét az amerikai szakértő -, hogy a programot a magyar vállalatok tudják elindítani és kezelni, a szükséges dokumentumokat a lehető legpontosab- „ ban kiállítani. A vámkedvezmény jó kihasználásához az amerikai fél minden lehetőséget bizto­sítani kíván, többek között szemináriu­mok szervezésével és nagykövetsége út­ján. Az információk hozzáférhetők a Ma­gyar Gazdasági Kamarában is. - ri ­Népszavazás Lengyelországban A szocialista országokban a fordulat éve után - vagyis amikor a mai VSZ-tag- országok mindegyikében hozzáfogtak a sztálini pártdiktatúra kiépítéséhez - a népszavazás mint intézmény megszűnt létezni. Elsőnek Lengyelországban tá­masztották fel 1987-ben, de úgy, hogy akkor inkább csak egy újabb apró de­mokratizálási lépést demonstrált, gya­korlatilag semmit sem döntött el. A népszavazást rendkívüli gyorsaság­gal bevették az alkotmányba, és lebo­nyolításáról is rögtön törvényt alkottak. Erinek értelmében a parlament határoz­hat országos népszavazás kiírásáról, tár­sadalmi szervezetek vagy legkevesebb 15 képviselő javaslatára. A népszavazást fél évre rá ki is próbál­ták, ám nem éppen klasszikus népszava­zásra való kérdésekről. A polgároknak ugyanis arra kellett válaszolniuk, hogy támogatják-e a radikális gazdasági re­formot, még ha ez előbb két-hároméves nehéz időszakot jelent is, és egyetérte- hek-e a politikai élet alapvető demokrati­zálásával. A két kérdés nem volt konkrét, s józan ember egyikre sem felelt volna nemmel. Választási lehetőség különben sem volt. A népszavazás ennek ellenére patt­helyzetet teremtett. Pedig az elsöprő többség igent mondott mindkét kérdés­re. Csakhogy a lengyel népszavazás szabályai alighanem az egész világon egyedülállóan szigorúak. Ahhoz, hogy a népszavazás eredménye kötelezze a parlamentet, nem a résztvevők, hanem a részvételre jogosultak több mint 50 szá­zalékának kell így vagy úgy állást foglal­nia. Az első lengyel országos népszava­záson a jogosultak 68 százaléka vett részt, s a gazdasági reformok gyorsítá­sára 66 százalékuk, a politikai reformok­ra pedig 69 százalékuk szavazott igen­nel. A részvételre jogosultak számához viszonyítva azonban az „igen”-ek csak 44, illetve 46 százalékot tettek ki, tehát nem számítottak. így lényegében a távol­maradók döntöttek. A kormány számára egy bizalmi szava­zás elveszítésével ért fel az a szavazat- arány, amellyel a fejlett demokráciákban bármely kormány mélységesen elége­dett lehetett volna. A fennálló hatalmat, a maga szabta játékszabályok szerint, vol­taképpen leszavazták. S a szocialista or­szágokban ez volt az első ilyen eset. SCIPIADES IVÁN Bulgáriában elhalasztották a kongresszusokat Szófiában kedden délelőtt bejelentették, hogy bizonytalan időre ejhalasztották a szellemi élet - a kultúra, a tudomány és az oktatás - kongresz- szusait, amelyeknek szerdán kellett volna kez­dődniük. A halasztást azzal indokolták, hogy efó- rumok előkészítése még a régi szellemben tör­tént, amelynek módosítását a múlt heti KB-ülé- sen bekövetkezett változás teszi szükségessé. magyar, német vagy délszláv falvak ki­ürülése, sajnos, Ceausescunak kedvez: segít neki a homogenizálásban, a teljes elrománosításban, szóval itt a végletekig való elmenés elsősorban az ottani ma­gyaroknak okozna jóvátehetetlen káro­kat.- Bele kell nyugodnunk abba, hogy mattot kaptunk?- Ebbe nem szabad belenyugodni. Azért vannak a nemzetközi szervezetek és fórumok, hogy ott hallassuk a han­gunkat és mozgósítsunk.- Végezetül arra kérném, hogy mint kül­ügyminiszter, jellemezze néhány mondat­tal a hazai belpolitikai viszonyokat. Ön könnyen eligazodik a gyorsan változó események között?- Muszáj eligazodnom, hiszen csak így lehet képviselni a magyar politikát külföl­dön. Egyébként is mint az MSZP elnök­ségének a tagja, nap mint nap foglalkoz­nom kell a belpolitikával. Azt mondanám, hogy ami most nálunk végbement, az még a negyvenes évek közepéhez-végé- hez sem hasonlítható. Ugyanakkor na­gyon sok zavart is érzékelek: rengeteg a program, platform, nyilatkozat, s mindez egy olyan közegben jelenik meg, ahol tá­volról sincs meg a kellő politikai kultúra. Időnként úgy érzem magam, mintha a Balkánon lennék. Sok a vadhajtás, a helytelen megközelítés. Valahogy rendet kellene teremteni a fejekben, persze nem adminisztratív eszközökkel, s legfőkép­pen ideje lenne elindulni a tényleges gazdasági reformok útján. SZERI ÁRPÁD A közélet hírei November 11-én délelőtt tartotta meg újjáalakuló taggyűlését a Szekszárd ke­leti városrész MSZMP alapszervezete, amelynek 39 tagja van. A taggyűlés hét­tagú vezetőséget választott. A tennivalók részletesebb meghatározására a vezető­ség megtartotta első ülését is. * November 13-án a megyeszékhely déli városrészében 25 fővel alakult újjá az MSZMP-alapszervezet. A taggyűlésen ismertették a november 1-i megyei aktí­vaülés állásfoglalását, majd háromtagú vezetőséget választottak a szervezet ügyeinek intézésére. * Szekszárd északi városrészében no­vember 16-án tartja újjáalakuló-vezető- ségválasztó taggyűlését a városkörzet­ben működő MSZMP-szervezet. * Simontornyáról érkezett jelentés sze­rint a községben november 20-án 16 órakor tartja újjáalakuló-vezetőség vá­lasztó taggyűlését az MSZMP községi szervezete. * A Fidesz szekszárdi szervezete egész napos programmal várja az érdeklődő­ket (15-én) reggel 8 órától 19-ig Szek- szárdon, a Liszt Ferenc téren és Kakas- don, a székely kapu előtt 14-19 óráig. Az akció keretében az említett helyszíneken gyertyákat árusítanak, a brassói véreng­zés második évfordulója emlékére. A gyertyákat este 6 órától gyújtják majd. Felhívunk minden jó érzésű magyar embert, csatlakozzon akciónkhoz! Fidesz szekszárdi szervezete * Simontornyán huszonnyolc tagja van eddig a hétfőn megalakult MSZP nagy­községi szervezetnek. Andráskó Pál lett a titkár, pénztáros Molnár Gyuláné, a vá­lasztási iroda vezetője Csapó Jánosné. Etikai bizottságot is létrehoztak. A párt programja, a nagyközségi szervezet' munkája után érdeklődők a 86-137-es telefonszámon is kaphatnak részletes felvilágosítást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents