Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-14 / 270. szám

4 KÉPÚJSÁG 1989. november 14. A fénykép varázsa VI. Továbbtanulóknak événapló A magyaros stílus Másfél száz esztendeje szüle­tett szellemi életünk mára meg­szokott kísérője, a fotográfia. 1839 elején röppent fel a hír Párizsban, új képalkotási eljá­rást jelentettek be a francia aka­démián, amely a fény vegyi ha­tását használta fel képek-előállí- tására optikai kamerával. Joseph Niépce és Louis Jac­ques Mande Daguerre találmá­nya azóta napjainkig hosszú, el­lentmondásokkal is tarkított utat járt be. A jubileum méltó megünneplésére a Magyar Fo­tóművészek Szövetsége és a Budapesti Művészeti Hetek a fővárosban 12 magas színvona­lú kiállítást rendezett. A nagyvo­nalú támogatóknak köszönhe­tően egy 400 oldalas ma­gyar-angol nyelvű album is őrzi a tárlatok legértékesebb fotóit és egy-egy avatott szakíró ta­nulmányát. A magyar fotográfia történetét e mű segítségével is megpróbáljuk közelebb hozni olvasóinknak. A két világháború közötti időszaka magyar fotóművészet széles körű ki­bontakoztatásának a korszaka. Nemcsak a hivatásos fényképezés megújulásának, hanem a jelentős létszámú amatőrmozgalom nagy nemzetközi sikereinek, s kiemelkedő fotóművészek munkásságának az időszaka. Ekkor vált ismertté és elis­mertté a magyar fotókultúra, s alakult ki a kiállító művészek munkáira jel­lemző formavilág. Az előző korszak­hoz képest jelentős előrelépést, dön­tő változást jelentett a festőiességtől való elfordulás. A harmincas évek­ben a fotó sajátos - csak rá jellemző - kifejezésmódja általános követel­ménnyé, a fényképi formanyelv esz­tétikai kategóriává lett. Az úttörők leginkább lényeges újí­tásai - a témakör kiszélesítése, a vi­lág szépségeinek felfedezése, a lát­vány fényképi ábrázolása. A legin­kább szembetűnő újdonságok vol­tak a kivilágosodott, ezüst képtónus, a tükörfényes felület, a kitisztult for­mák, a fények és az árnyékok ra­gyogó, harmonikus ellentéte, a rész­letgazdag tónusskála, az érzékletes anyagszerűség és az egész kép fe­lületére kiterjedő, hibátlanul éles rajz. A tájkép és a zsánerjelenet ma­radt az uralkodó műfaj. A fényképezők többségét megré­szegítette a fotó egyik kifejezési esz­köze, a fénnyel való játék gazdag le­hetősége, és sokan az egyedüli célt a pompás fény-árnyék hatások el­érésében látták. A magyaros stílus képviselői több­nyire nagy biztonsággal alkalmazták a 30-as években nemzetközileg el­terjedt új stílust, a fotószerű kifeje­Szabó Lajos: Csendélet, 1936 Sztály János: Maszk, 1931 Dr. Csörgeő Tibor: Pillangó 193? zésmódot. Felfedezésük a fotóművé­szet számára a magyar népi etni­kum, a falu, elsősorban az Alföld, a magyar puszta élete, a népi típu­sok, a táj, az állatvilág. Mindezt addig csak a néprajzkutatók fényképezték tudományos munkáik dokumentálá­sára. A magyaros stílus a második világ­háború előtt a kor kultúrpolitikájának hathatós támogatását élvezte, hiva­talos irányzattá lépett elő. Az iskolai tantermektől a vasúti kocsik fülkéi­nek faláig a magyaros irány képeivel találkozhattak a nézők. A magyaros irány kialakítója, úttörő és formate­remtő vezéregyénisége Balogh Ru­dolfvolt. Kerny István, Vydarény Iván, Haller Frigyes, Csörgeő Tibor, Ram- hab Gyula, Rehák Tibor, Kinszki Im­re, Sztály János, Hegyei Tibor, Csik Ferenc, Németh József, Szabó.Lajos (a felsorolás a teljesség igénye nél­küli) jó néhány munkáján a szokvá­nyostól eltérő, jellegzetesen egyéni látásmóddal, olykor vérbeli avant­gárd megoldásokkal találkozunk. Képesek voltak sajátos módon ösz- szeegyeztetni a magyaros stílus szépségkultuszát néhány avantgárd vonással. A magyaros frány legszebb ered­ményeinek összefoglalója, betetőzö- je V^das Ernő volt. ízig-vérig fotogra- fikus meglátásai nagy nemzetközi visszhangot keltettek. A többi között elnyerte az angol Royal Photo­graphic Society igen nagy rangot je­lentő Emerson-érmét. (Válogatás Tőry Klára tanulmá­nyából.) Vadas Ernő: Pályaudvar, 1934 Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Gép- és Gyorsíró Iskola Piackutatás, gépírás, pénztárosi tanfolyam Nehéz dolog a pályaválasztás. Tizen- négy-tizenöt évesen kevés fiatal rendel­kezik konkrét tervekkel, pedig a döntés egyik vagy másik foglalkozási ág, hivatás mellett szinte az ember egész további életét meghatározza. A csalódások, ku­darcok elkerülésének egyik legfonto­sabb eszköze a reális önismeret, de nem árt pontosan tudni azt sem, melyik szak­mára, melyik középiskola készít fel, s honnan milyen továbblépési lehetősé­gek kínálkoznak majd a tanulmányok be­fejeztével. Ez utóbbiban szeretnénk se­gítséget nyújtani a most végző nyolcadi­kosoknak, és szüleiknek azzal, hogy még a felvételi lapok beadási határideje előtt bemutatjuk Tolna megye középiskoláit. A szakmunkásképző 1 élelmiszerel­adó, 1/2 lakberendezési cikk eladó, 1/2 ruházati, 1 1/2 vegyesbolti és 1/2 műsza­ki eladói osztályt indít, melyekben jó szá­molási és beszédkészséggel rendelke­ző, előzékeny, udvarias, ápolt fiúk és lá­nyok jelentkezését várják. A felvételnél kiemelt hangsúlyt kapnak a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a tör­ténelem tantárgy eredményei. A tanulók gyakorlati képzése gyakorlati oktatók mellett, illetve a szakoktatók bevonásával boltokban, kabinetekben történik, a köz­ismereti és szakmai tárgyak (pl. szak- áruismeret, eladástan) mellett egy ide­gen nyelvet is elsajátítanak. A hároméves tanulmányi idő után kereskedelmi eladói képesítést kapnak, szakképzett eladó­ként helyezkedhetnek el. Az iskola lehe­tőséget biztosít számukra pénztárosi tanfolyam elvégzésére is. A 128 betölthető helyre tavaly 230-an jelentkeztek. ' * A szakközépiskola középfokú árufor­galmi szakembereket képez és szakirá­nyú továbbtanulásra készít fel (Kereske­delmi és Vendéglátóipari Főiskola, Pénz­ügyi- Számviteli Főiskola, Közgazdaság- tudományi Egyetem). Szakmai tantár­gyak: a kereskedelmi ismeretek, áruis­meret, eladástan, piackutatás, kereske­delmi levelezés, ezt egészíti ki a szakmai gyakorlat, amit különböző hálózati egy­ségekben végeznek a tanulók, évenként váltakozó szakmában. A tanulmányaikat sikeres érettségi vizsgával zárók közepes nagyságú ke­reskedelmi egységek vezetőiként, keres­kedelmi vállalatok központjában admi­nisztratív munkakörben, továbbá szak­képzett eladóként - ipari vállalatoknál áruforgalmi munkakörben, például üzlet­kötőként - helyezkedhetnek el. A jövő tanévben 3 első osztály indítá­sát tervezik, melyből a SZÖVOSZ-szal kötött megállapodás értelmében évente egy szövetkezeti osztály, ahová a tehet­séges tanulókat az áfészek javaslatára veszik fel, Tolnán kívül Baranya, Fejér és Somogy megyéből. Ezen osztályokban szövetkezeti ismereteket is oktatnak, s a diákokat alap- illetve középfokú nyelv­vizsgára készítik fel oroszból, angolból és németből. A többi osztályban az orosz és a német a kötelező idegen nyelv. A végzősök elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében a szakközépiskolá­sok számára is tartanak pénztárosi tan­folyamot, melyhez 15 modern gép be­szerzése most van folyamatban. Az ér- deklődők.gépirást is tanulhatnak, az is­kola idén elkészült új szárnyában lévő szaktantermekben pedig számítástech­nikai fakultáción vehetnek részt. A 108 helyre tavaly 180-an jelentkez­tek. * A gyors- és gépíró szakiskolai osztály­ba 36 tanulót vesznek fel, ide az elmúlt évben 60-an szerettek volna bejutni. Kollégiummal az intézmény nem ren­delkezik, de a rászorulókat elhelyezik. csi-ór Dsida Jenő emléke Rövid ótetében három verseskönyve jelent meg, a harmadik halála esztendejében, 1938- ban, amelynek ezt a címet adta: Angyalok citerá- ján. Jellemző cím, mert mindig ezen a hangsze­ren játszott, tökéletes formai biztonsággal, s ké­sőbb fel is rótták neki, hogy öncélú költö, aki beérte impresszionista játékkal. A háború után egyébként is értetlenül nézték ezt az angyali köl­tészetet, azt mondták rá, hogy hiányzik belőle az eszmei mondanivaló, sőt egyik kritikusa szerint sem formában, sem képalkotásban nem vitte előbbre a költészetet. A félreértés nyilvánvaló, mert a költőnek nem az a feladata, hogy napi po­litikai célok megvalósulását segitse elő, végső esetben akár az adófizetési morált segítse, s a lant, Dsida esetében az angyalok citerája, nem is lehet csatakürt, ami harcba szólít, vagy politiku­sok, alkalmi népvezérek dicsőségét zengi. „Túl minden jelzőn és rendeltetésen meglapul a dol­gok rendje” - írta Leselkedő magány című első verseskönyvében, s mindig ezt a belső lényeget, a dolgok rendjét kereste, bár az úgynevezett köz- életiség iránti érzékenység sem hiányzott belőle, elég - találomra - az Öreg postás a város végén, Az uccaseprő, az Amundsen kortársa cí­mű verseit idézni. Ha egy szóval kell jellemezni, azt mondom: szeretetreméltó, ilyennek látták kortársai is, Ápri- ly Lajos azt irta róla, hogy karcsú, csinos jelen­ség volt, nyílt, kedves arca üdítően gyermeki. Verseiben is ilyennek látjuk, amelyekből félórá­nyit válogatott Jankovich Júlia. Megszoktuk, hogy költőkről csak egy-egy év­forduló kapcsán emlékeznek meg, ebben az esetben azonban ilyesmiről szó sincs. Dsida Je­nő 1907. május 17-én született és 1938. június 7- én halt meg, az öt idéző szép műsor tehát nem az évfordulónak, hanem a költőnek szólt. Mégpe­dig egy jó költőnek, akiről kevés szó esett az el­múlt években. Kettétört pálya az övé, most már azt sem tudjuk meg, hogy mit vitt magával. Ha verseit olvassuk mégis úgy érezzük, teljes ez a vi­lág, melyben egy szeretetreméltó költő szólította a fákat, madarakat, csillagokat s együtt citerázott az angyalokkal. A rendező Iván Pál hangulatos környezetet te­remtett a verseknek, amiket nagyon szépen mondott el Bán János, Bátonyi György, Dibusz Éva, Pálos Zsuzsa, Reviczky Gábor, Téry Sándor, Udvaros Dorottya, akik azt is tudták, hogy a forma fontos eleme Dsida Jenő költészetének, s egy jambus mellett sem szabad könnyelműen el­menni. A válogatást, mint minden válogatást, ter­mészetesen érheti kifogás, s aki kicsit is jártas Dsida Jenő költészetében, gyorsan össze tud ál­lítani kisebb hiánylistát. Legfeltűnőbb a Vendég­lő havas hegyek között zengő párrlmeinek hiá­nya volt, mert ez a nagyon kedves s egy kicsit Babitsot idéző vers (Kép egy falusi csárdában) hű tükre Dsida Jenő meghitt világának. Holminov operája Csehov nyomán A nálunk kevéssé ismert A. Holminov operát írt Csehov Lakodalom című vidám egyfelvonáso- sából, amit a ZenésTv-Színház mutatott be, kitű­nő szereposztásban. Az előadás végén beszél­getést hallhattunk a szerzővel, akinek művét ma is játsszák Moszkvában, de a kérdések sajnos a tévéváltozat körül forogtak, pedig jó lett volna többet is megtudni magáról a szerzőről, felfogá­sáról, törekvéseiről, egyéb munkáiról. Persze amilyen a kérdés, olyan a felelet. Azt a magyar néző is meg tudta állapítani, hogy az előadás ki­tűnő, hisz olyanok álltak Holminov szolgálatába, mind Sudlik Mária, Begányi Ferenc, Tóth János. Jó Éry-Kovács András rendezése is, bár a szín­padképet feleslegesen kitágítja s igy a játék nem lehet egységes. Holminov zenéje helyenként nagyon hatásos, viszont kérdés, hogy ez a kis Csehov-remeklés alkalmas-e operaszövegnek? Aki nem ismeri a darabot, valószinűleg nem sokat tud meg, ami önmagában nem lenne baj, mert például Verdi Trubadúrjának történetét az sem tudja elmonda­ni, aki sokszor látta. A Csehov-játék ugyanis egyetlen gúnyos fintor, állókép, az orosz közép- osztály kesernyés rajza. Ennyi és nem több, s itt bizony elsikkad a görög Dimba nevetséges kér­kedése, a villanyvilágításról folyó vita vagy az ál- kegyelmes úr karikatúrába hajló alakja, aki az est díszvendége. Az előadás azonban jó, s valamivel közelebb vitt bennünket a mai szovjet operához. Cs. L. Az új, korszerű kémiai előadó, melyhez áruismereti vizsgálatokra alkalmas vegyi fülke is tartozik Nem kell már a kislemez? Múlt heti összeállításunkban megje­lent egy rövid hír, mely szerint a világ nagy lemezcégei sorban leállnak a kisle­mezek gyártásával. Legutóbb például a jól ismert WEA döntött így. Az ok bizonyára kézenfekvő. A kisle­mez, amiből világszerte hosszú időn ke­resztül milliós példányszámot adtak el, mára az eladhatatlan termékek közé ke­rült. Ma mindenki szívesebben vásárolja az albumokat és a műsoros kazettákat. Az ezekből kimásolt egy-egy dal, ami felkerül a népszerűségi listákra, már nem a hagyományos kislemez formában lát napvilágot, hiszen itt már hosszabb, úgy­nevezett „max single” méretű a kiadott dal. Az utóbbi időben ezek közül is több már CD változatban jelent meg. A hírek szerint a kislemezek megszű­nése után több cég a hagyományos nagylemez, az „LP" megszüntetését is tervezi. Az ő véleményük szerint a jelen­legi vásárlók főként a műsoros kazettá­kat és a CD lemezeket veszik. Persze itt még sokan vitába szállnak velük, mert vannak, akik úgy vélik, hogy a CD ride­gebb és kívánnivalókat hagy maga után. Rockfontos - Rockfontos Jive Bunny & the Mastermixers első jól ismert egyvelegét közel egy esztendeig készítették. Az újabbra azonban nem sokat kellett várni, hiszen rövid idő alatt elkészült és már a slágerlistákon találha­tó a „That’s what I like”. * „Big time” ezzel a címmel került fel is­mét a népszerűségi listákra Carol Müller, avagy ismertebb nevén C. C. Catch, aki továbbra is a Diether Bohlentöl örö­költ néven szerepel. A Rockpont slágerlistája C. C. Catch - régi névvel, de új fazonnal Technotronic: Pump up the Jam 2. J. Bunny & the Mastermixers: That’s what I like 3. Kaoma: Lambada 4. Tina Turner: The Best 5. Milli Vanilli: Girl I’m gonna miss you KINDL GÁBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents