Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-12 / 242. szám
2 tsTÉPÜJSÁG 1989. október 12. Hol tart az internáltak rehabilitálása? MSZP-elnökségi ülés A közelmúltban politikai, majd jogi döntés született az elmúlt évtizedekben kitelepítettek és internáltak rehabilitációjáról. A Belügyminisztérium Igazgatási Osztálya végzi a rehabilitáció hivatalos részét, ezért dr. Tütős Sándor osztályvezetőt arra kértük, hogy ismertesse a fontosabb tudnivalókat.- A rehabilitációk előkészítése idén februárban kezdődött meg nálunk. Munkánk első szakaszában az 1949. és 1953. között internáltak ügyének intézése volt a feladatunk. A rendelet augusztus elsején lépett hatályba. Hamarosan kiderül azonban, hogy a rehabilitálandó személyek körét bővíteni kell, hiszen törvénytelen szabadságelvonások később és más formában is történtek. Ezért a 104/1089. (X. 04.) MT rendelet a személyi kört kiterjesztette az 1945. január elsejétől 1948. december 31-ig terjedő időszakban internáltakra, valamint az 1945 és 1953 között kitelepítettekre is, azzal a megkötéssel, hogy a kitelepítés megszüntetésekor az érintett 14. életévét betöltötte. Kiterjed továbbá a rehabilitáció azokra a magyar állampolgárokra is, akiket a II. világháborúval kapcsolatban szovjet katonai bíróság elitéit és büntetésük egészét vagy egy részét a Szovjetunióban töltötték, valamint azokra a polgári személyekre is, akiket munkavégzés céljából a Szovjetunióba szállítottak.- Kiket zárt ki a jogszabály a rehabilitáció alól?- A Minisztertanács rendelete pontos kategóriákat fogalmaz meg, így nem rehabilitálhatók azok, akik háborús, népellenes bűncselekményeket követtek el, Tárgyszerűen ismertették a szerdai szovjet lapok a budapesti kongressszus zárónapjának eseményeit, az MSZP dokumentumait és határozatait, a személyi kérdésekben hozott döntéseket. A Krasznaja Zvezda, a Szocialisztyicsesz- kaja Indusztrija, a Szovjetszkaja Rosszija és a Trud a TASZSZ tudósítóinak jelentését ismertette, míg a Pravda saját munkatársainak tényszerű beszámolóját közölte. Az Izvesztyija a kongresszusi eseményeket lezáró írásában a lap budapesti tudósítói értékelő elemekkel is gazdagították beszámolójukat. A „Nem egyszerűen a cégér változott” című tudósításban a tekintélyes szovjet lap munkatársai megállapították, hogy a névváltozás nem egyszerű „kozmetikai műtét” volt, hiszen a párt valóban megváltoztatta jellegét, habár „a szocialista és kommunista mozgalomnak az idők próbáját is kiállt hagyományai” örökösének nyilvánította magát. Idézték Nyers Rezsőnek azt a megállapítását is, hogy az MSZP nem szociáldemokrata párt. A párt nemcsak nevében vált kommunistából szocialistává, hanem lényegét tekintve is: munkáspártból a „bérből és fizetésből élők, a kisvállalkozók” pártjává lett. Az Izvesztyija emlékeztet arra, hogy a program már nem tesz említést a marxiz- mus-leninizmusról, s a párt lemondott egy olyan hagyományos elvről is, mint a demokratikus centralizmus, s ugyanakkor az áramlatok szabad és önkéntes szövetségének nyilvánította magát. A szovjet lap tudósítói szerint a párt létrehozásáról szóló határozat kissé homályosan fogalmazza meg nemzetközi orientációját, ugyanakkor idézik a programból azt a megállapítást is, hogy a Szovjetuniót megbízható partnernek és szövetségesnek tekintik a magyar megújhodás folyamatában. Mindvégig heves összecsapások, viták jellemezték a fordulópontnak nevezett kongresszust - állapítja meg a Neues Deutschland (NDK) tudósítója, Franz Helling, szót ejtve a vitákban fontos szerepet játszó platformokról. Külön kiemeli a pártok munkahelyi tevékenységéről folyt vitát, amely végül is az engedélyezés mellett kardoskodók nagyarányú győzelmével végződött. Helling a továbbiakban kitér a kongA Népújság 1989. augusztus 31 -i számában „Városi közösségi antennarendszer - szellemképekkel” címmel a szekszárdi anom-áliákról írtam. Nagyon sok egyetértő és egyet nem értő véleményt kaptam. Ez bátorított fel arra, hogy szövetségeseket keressek az „antennaügy” megoldásához. A MTESZ Tolna Megyei Szervezete, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat felvállalta, hogy helyet ad és finanszíroz egy olyan tájékoztató programot, amelyen pontos információt kaphatunk budapesti, paksi, szekszárdi elméleti és gyakorlati szakemberektől, videoil- lusztrációval. A Hazafias Népfront szekszárdi bizotttovábbá azok sem, akiknek internálását a német állampolgárok rendőrhatósági őrizetéről szóló rendelet alapján hajtották végre, továbbá azok sem, akik az egykori hitlerista szervezetekben vezető szerepet töltöttek be, valamint ezek kitelepített családtagjai. A jogszabály felsorolja azokat a köztörvényes bűncselekményeket is, amelyek miatti internálás nem alap a rehabilitációra.- A rehabilitációnak milyen formáját végzi a BM igazgatási osztálya?- A BM igazgatási osztályának az erkölcsi és politikai rehabilitáció nem feladata, ezt az Országgyűlésnek kell megtennie. Mi a rehabilitációnak a munkaviszonnyal és a társadalombiztosítással összefüggő részével foglalkozunk. Vagyis azoknak a személyeknek állítunk ki hatósági bizonyítványt, akiknek munkaviszonyába vagy szolgálati idejébe nyugdíjba vonulásuk időpontjában a fogva tartásuk időtartamát nem számították be. A beszámítás természetesen a még aktív dolgozókat is megilleti a munkahelyükön. A kérelmező a hatósági bizonyítvány felmutatásával a nyugdíjfolyósító szervezetnél kérheti az említett idő beszámításával a megfelelő százalékos nyugdíjemelést, de választhatja az ötszáz forintos nyugdíjkiegészitést is, attól függően, hogy számára melyik az előnyösebb. A nyugdíjkiegészítés a hatósági bizonyítvány eredeti példányának a nyugdíjfolyósítóhoz való benyújtástól számított hat hónapra visszamenőleg jár, de legkorábban augusztus elsejétől.- A kérelem benyújtásának és intézésének mi a módja? resszus több döntésére, így a munkásőrséggel kapcsolatos állásfoglalásra, a pártvagyon egy részének átengedésére, valamint arra, hogy a küldöttek október 23-ikát „az 1956-os népfölkelés kitörésére való emlékezés és a nemzeti megbékélés napjává” nyilvánították. Helling a legfontosabb kérdésnek tartja azt, miképp viszonyul a mintegy 700000 MSZMP-tag az új párthoz. További kérdések: vajon a magántőke mozgósításával gondoltak-e az illetékesek az ebből adódó szociális problémákra? Az ADN tudósitója szerint az MSZMP átalakulását nem támogatja az összes egykori MSZMP-tag. így például az addigi főtitkár, Grósz Károly - aki egy megújuló, ám nem új párt mellett tört lándzsát - kijelentette: nem tudja elfogadni a kongresszus határozatát, és nem áll szándékában belépni az MSZP-be. Más kongresszusi küldöttek, köztük Berecz János, úgy nyilatkoztak, hogy továbbra is kommunistának és MSZMP-tagnak tekintik magukat. A jugoszláv Borba tudósításában kiemelte, hogy az új párt alapító kongresz- szusa az Internacionálé eléneklésével ért véget. Fontos tényként említette, hogy a párt egységét sikerült megőrizni. Aláhúzta, hogy Nyers Rezső került a párt élére és az MSZP elnökének elsőként Mihail Gorbacsov gratulált. Rámutatott, a kongresszusi küldöttek azt javasolták, hogy az új párt jelvénye a vörös szegfű legyen. Vér nélküli forradalom zajlott le a Magyar Szocialista Munkáspártban, ami egyedülálló a reális szocializmus országaiban - hangoztatta a belgrádi tv - erre azért volt szükség, mert a párt egyébként nem tudott volna a politikai porondon maradni. Az új párt arculatának világos kirajzolódásához még legalább egy hónap kell. Az ország gazdasági helyzete súlyos. Közelednek a parlamenti választások, ezeken az MSZP a szavazatok mintegy 20 százalékára számíthat. A japán sajtó változatlanul megkülönböztetett figyelmet fordít a magyarországi eseményekre. Az MSZP alakuló kongresszusa befejezéséről, Nyers Rezső pártelnökké választásáról címoldalon számoltak be a szerda reggeli lapok és a tv-társaságok is helyszíni tudósítást adtak. A tömegtájékoztatás egybehangzó érsága vállalta, hogy kezdeményezi egy olyan társadalmi alapon működő érdek- védelmi szervezet létrehozását, ami a lakosság jelenlegi kiszolgáltatott helyzetét megszünteti és az egészséges egyensúlyt helyreállítja. Azt gondoljuk, hogy az antennaépítő és szolgáltató magánvállalkozók monopolhelyzetét meg kell szüntetni és egy versenyhelyzetet teremteni. Jelenleg Szekszárdon 5000 családot érint az antennarendszer jó vagy rossz működése. Ez olyan nagyság, amihez a lakosság által választott szakértő érdek- védelmi szervezet működése már elengedhetetlen. Egy ilyen szervezetnek legyen joga versenytárgyaláson kiválasz- A kérelmeket a BM igazgatási osztályának kell eljuttatni (címünk: 1903 Budapest, Pf. 314.). Ezután adatlapot küldünk ki, amelyben a kérelmezőnek közölni kell adatait, valamint nyilatkozni kell arra nézve, hogy hol és mikor volt szabadságában korlátozva. Nyilatkoznia kell arról is, hogy ezt az időt korábban beszá- mították-e már munkaviszonyába vagy szolgálati idejébe. Amennyiben ez már megtörtént, hatósági bizonyítvány nem adható ki. Adatlapot az ügyintézés gyorsasága érdekében telefonon is lehet kérni a BM igazgatási osztályánál (tel.: 1121- 710, 1172-918).- Az ügyintézés mennyi időt vesz igénybe?- A hatósági bizonyítvány kiadásának jogszabályban foglalt ideje nyolc nap, azonban a naponta beérkező 4-500 levél miatt, másfél-két hónapos határidővel dolgozunk. A viszonylag hosszadalmas ügyintézés azokat illetően semmiféle jogsérelemmel nem jár, akik 1990. január 31 -ig a hatósági bizonyítványt a nyugdíj- folyósító szervhez beküldik.- Miként lehetne a kérelmeket gyorsabban elbírálni?- A kérelmezők nagy segítségünkre lennének, ha a már említett adatlapot gyorsan töltenék ki, valamint ahhoz csatolnák a rendelkezésükre álló dokumentumokat. Ezen túl jó lenne, ha az egyes településeken az ottani tanácsok vagy társadalmi szervezetek összegyűjtenék az érintettek adatait, s részükre adatlapokat kérnének, mert akkor a BM igazgatási osztály vállalná, hogy a helyszínen is kiállítja a hatósági bizonyítványt. (MTI-PRESS) tékelése szerint a kongresszuson kompromisszumos megoldás született, visszaszorult a radikális reformcsoport és a mérsékelt irányzat álláspontja érvényesült az összes kulcskérdésben. A Jomiuri Simbun - a legnagyobb példányszámú japán napilap - egész oldalt szentelt japán Kelet-Európa-szakértő professzorok kerekasztal-beszélgetésé- nek. Nisimura Josiaki gazdaságkutató intézeti professzor annak az aggodalmának ad hangot, hogy a közvélemény megnyerése érdekében az ország valóságos helyzetét nem reálisan feltáró programok fogalmazódnak meg. Ezt a gondolatot folytatva Szato Cumeaki, a szocialista gazdaságok professzora rámutat: a piacgazdaság teljes kibontakoztatása Magyarországon az átmeneti időszakban az infláció gyors ütemű emelkedését kell hogy magával hozza. Ha ezt 50 százalékon belül tudnák tártani, az csaknem a csodával lenne egyenlő. Nisimura professzor szerint a verseny kibontakoztatása következtében reális becslések szerint a munkanélküliség az 1 milliót is elérné hazánkban, amit a szocialista párt politikai okokból nem engedhet meg magának, így kénytelen lesz fenntartani a vállalatok támogatási rendszerét, ami a piacgazdaság kudarcát vonja maga után. A magyar kibontakozás gazdasági alapjait hiányolja a Nihon Keizai Simbun is. Japán vezető gazdasságpolitikai napilapjának az elemzése hangsúlyozza, hogy a politikai reformokat a gazdasági helyzet „robbantotta ki”, ennek ellenére a gazdasági kérdések a kongresszuson elsikkadtak. A cikk szerint az alapvető közszükségleti cikkek esetében már ma is 30 százalékos az infláció, szemben a hivatalosan elismert 16 százalékkal. A lap figyelmeztetése szerint sem a szocialista párt programnyilatkozata, sem az egyes pártplatformok részéről nem fogalmazódott meg semmiféle konkrét gazdaságpolitikai irányvonal, de ugyanígy nem tudott előállni a Demokrata Fórum és a többi ellenzéki párt sem gazdaságpolitikai koncepcióval. Éppen ezért félő, hogy a következő 1 -2 év a párt belső helyzetének a megszilárdításával fog eltelni ahelyett, hogy a legégetőbb- höz, a gazdasági kérdésekhez nyúlnának. tani a legjobb antennaépítőt, a legjobb üzemeltetőt, azt, aki a legolcsóbban a legjobb programot tudja biztosítani, vállalva a műszaki hibák javításának előre meghatározott időn belüli elvégzését is. Ha a vállalkozó nem- vagy csak részben teljesít, legyen joga szerződést bontani, használati díjat csökkenteni. Azaz csak egyszerűen: használja ki a piac adta lehetőségeket. Akiket érdekel a televíziózás ma még nem igazán elterjedt műholdas programok közösségi vagy egyéni vételi lehetősége, szívesen látjuk a MTESZ székházában, Szekszárd, Rákóczi út 20., 1989. október 16-án 16 órára. RÁCZ ZOLTÁN Szekszárd-Ért Klub (Folytatás az 1. oldalról.) lyi és területi pártapparátusok újjászervezését, illetőleg újjáalakítását pedig a helyi pártszervezet megújítását követő egy hónapon belül kell befejezni. Kovács Jenő az elnökség álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy az új párt működéséhez szervesen hozzátartozik a platformok és tagozatok tevékenysége. Éppen ezért az elnökség azt is természetesnek tartja, hogy ezek a platformok, tagozatok gyűléseikhez, tanácskozásaikhoz igénybe vehessék a párt különböző intézményeit, beleértve a központi székházat is. Az elnökség személyi kérdésekkel is foglalkozott! így döntöttek arról, hogy a középszintű politikai egyeztető tárgyalásokon Vass Csaba és Fábry Béla elnökségi tagok képviselik az MSZP-t, míg a gazdasági szekcióban Pál László elnökségi tagot bízták meg az MSZP képviseletével. Mivel a kongresszus nem döntött a vidéki titkár személyéről, az elnökség Vastagh Pált bízta meg e feladatkör ellátásával. „Randalírozók, felhecceit rendbontók és bűnöző elemek törvényellenes össze- csődülésének” nevezi a berlini belügyminisztérium közleménye a hét végén több NDK-városban lezajlott utcai demonstrációkat. A szerdai lapokban közzétett állásfoglalás szerint, amelyre „a nyugati rágalmak nyomán érkezett aggódó állampolgári kérdések” miatt volt szükség, a nevezett elemek az NDK több városában megzavarták a közrendet és a közbiztonságot. A szolgálatukat teljesítő rendőrök mérsékletre és erőszakmentességre intő összes felhívása hiábavalónak bizonyult, így „elkerülhetetlenné vált a rendfenntartó erők fellépése a nyugalom és a rend helyreállítása érdekében”. A belügyi közlemény szerint a rendőrök rendkívüli önmérsékletet tanúsítottak, és csak azután léptek föl „rendőri segédeszközök igénybevételével a bajkeverőkkel szemben, hogy az utóbbiak megtámadták, kövekkel, palackokkal és gyújtóbombákkal brutálisan megdobálták, acélrudakkal és más ütőszerszámokkal kíméletlenül ütlegelték őket. Nem véletlenül viselt számos kötekedő alak bukósisakot, amiből szándékos és előre eltervezett akciókra lehet következtetni.” A belügyminisztérium visszautasítja a nyugati tömegtájékoztatási eszközök állítását, miszerint „a népi rendőrség vaktában, válogatás nélkül ütlegelte a kívülállókat is". Ezzel szemben „igaz, hogy (az összecsapásokban) 106 rendőr szenvedett részben súlyos sérülést, míg a huligánok közül 46 sérült meg. Az állítólagos halottak a nyugati médiumok képzeletének szülöttei” - hangoztatja a közFelhívás MSZMP- alapszervezetek létrehozására Mi, csepeli kommunisták egy csoportja, kezdeményezzük, hogy hozzánk hasonlóan hozzanak létre - alulról építkezve - MSZMP-alapszervezeteket, jogfolytonosság alapján. Elhatározásunkat az indokolta, hogy a csepeli párttagság jelentős része - elsősorban területi alapszervezetekben, helyenként vállalatoknál is - nem választhatott közvetlenül kongresszusi küldötteket. Ennek ellenére részt vettünk több olyan rendezvényen, ahol a csepeli kongresszusi küldöttek véleményt kértek a résztvevőktől, hogy mit képviseljenek a kongresszuson. A tagság ezeken a rendezvényeken túlnyomó többségben kiállt egy marxilenini szellemiségű, de megújulást kezdeményező Magyar Szocialista Munkáspárt mellett. A küldötteknek határozottan olyan felhatalmazást adtunk, hogy még a párt névváltozásához se járuljanak hozzá. Az MSZMP XIV. kongresszusa reményeink ellenére, a tagság jelentős részének megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy megszünteti a Magyar Szocialista Munkáspártot, és helyette a Magyar Szocialista Pártot hozza létre, amely elhatárolja magát a marxi-lenini úttól. Ezért mi, 43 csepeli kommunista, elhatároztuk egy MSZMP-alapszervezet létrehozását. Rausch Lajos, Ragó József, Tabák Sándor a szervezőbizottság tagjai Kérdésekre válaszolva Kovács Jenő elmondta: szerencsés lenne, ha a korábbi párttag országgyűlési képviselők még a következő parlamenti ülést megelőzően nyilatkoznának arról: csatlakozni kívánnak-e az új párthoz, hogy megalakulhasson az MSZP parlamenti csoportja. Ugyancsak egy kérdésre reagálva Kovács Jenő emlékeztetett arra, hogy az alapszabály értelmében a választmány tagjait a helyi, területi pártszervek fogják delegálni, s az elnökségnek az a véleménye, hogy a választmányt január elejéig létre kell hozni. Végezetül Kovács Jenő az MSZP megalakulásával kapcsolatos ellenzéki véleményeket elsietettnek minősítette, hiszen - mint mondotta - a párt még csak most alakul, s így korai a felette való ítélkezés. Hozzátette, hogy az új párt nemcsak szavakkal és dokumentumokkal, hanem cselekedetekkel kívánja bizonyítani szocialista karakterét, s aláhúzta azt is: egy baloldali szocialista párt léte nemzeti érdek. lemény. Utalásként a nyugati tudósítók munkaeszközeinek elkobzására illetve megrongálására, a belügyminisztérium emlékeztet rá: egyes nyugati tudósítók nemcsak gyalázták a népi rendőrséget, hanem egyenesen támogatást, biztatást és konkrét tanácsokat adtak a bajkeverőknek, maguk is a törvényes rend meg- zavaróivá váltak. E durva beavatkozás miatt vált szükségessé munkalehetőségeik korlátozása. „Bármilyen aljas rágalmakat hozzanak is föl a nyugati tömegtájékoztatási eszközök a Német Népi Rendőrség ellen, a rágalmak nem fogják meggátolni a rendőröket abban, hogy mindenkor állhatatosan teljesítsék az állampolgárok és a szocialista állam védelmét célzó szolgálatukat” - szögezi le a berlini belügyminisztérium közleménye. * Tovább csökken az NDK-ból Magyar- országon és Ausztrián keresztül az NSZK-ba érkező áttelepülők száma. A nyugatnémet határőrség szerda hajnali adatai szerint az elmúlt huszonnégy órában 386 NDK-állampolgár távozott ezen az útvonalon az NSZK-ba. Időközben fény derült arra, hogy a lengyel határőrök szeptember 18. és október 5. között 608 illegálisan Lengyelországba érkezett NDK-állampolgárt és számos gyereket visszatoloncoltak az NDK-ba. Varsói jól tájékozott körök szerint azóta megszüntették ezt a gyakorlatot, amelynek alapja - a hivatalos indoklás szerint - egy 1969-es kétoldálú megállapodás volt. Magyar újságírók kiutasítása Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: A Pravda szerdán - a Reuter jelentését átvéve - a következő szövegű kishírben számolt be három magyar újságíró lipcsei sorsáról: „Az NDK rendőrsége követelte három magyar újságírótól, hogy hagyják el Lipcsét, ahol tanúi voltak utcai tüntetéseknek. A három tudósító között volt az MTI és a Népszabadság munkatársa. Az- adott incidens még tovább hűtötte a két ország visznyát azután, hogy Magyarország megengedte az NDK állampolgárainak, hogy területén át utazzanak ki Nyugatra.” Ez az első olyan hír, amelyből a szovjet újságolvasók arról is tudomást szerezhetnek, hogy az NDK-ban nagy tüntetések voltak. A Pravda immár nem először folyamodott ahhoz a gyakorlathoz, hogy külföldi - nyugati - hírügynökségek rövid jelentését ismertetve számolt be Magyar- ország és más szocialista ország kapcsolatainak neuralgikus vonatkozásairól. így látja a világ Még egyszer az antennákról A hivatalos minősítés szerint „felhecceit rendbontók” és „bűnöző elemek” A drezdai és a lipcsei tömegmegmozdulások után változik a belpolitikai légkör?
