Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-12 / 242. szám
1989. október 12. Képújság 3 Kritika kell, nem dicséret Planéta és Plan-éta Milyenek a vegyesboltok? Több és jobb hűtő- és szeletelőgép kellene (Folytatás az 1. oldalról.) A Plan-éta Építő és Vállalkozó Kft. pedig vállalkozás, bizonyos értelemben az első fecske. Alapító tagjai a Tolnabertől váltak ki, mind a hatan műszaki szakemberek, közülük többen hosszú időt töltöttek el a vállalatnál, s most a biztosat cserélték bizonytalanra.- Nem azért, mert annyira vállalkozás- barát a környezet, sőt! - mondja Halmosi Ferenc ügyvezető. - Ha a Tolnabernél maradunk, most minden szempontból kedvezőbb helyzetben lennénk. De hosz- szú távra gondolkodtunk. A jogszabályi lehetőség megvan a vállalkozásra, s mi elsők akartunk ebben lenni. Harmadikként már nem érdemes belekezdeni, mert nincs akkora piaca a beruházóknak, tervezőknek, építőipari kivitelezőknek. A Planéta pedig mindazzal foglalkozni kíván, ami az említett tevékenységekkel kapcsolatos, a tervezéstől a beruházások szervezéséig és lebonyolításáig, fővállalkozóként a megvalósításig. Emellett szakértői segítséget ad, egyéb tevékenységei között pedig szerepel például az ingatlanközvetítés, az értékbecslés, építmények bontása. Külön megemlítem, hogy ügyfélforgalmuk egy jelentős részét a szaktanácsért hozzájuk fordulók jelentik, akiket ingyen szolgálnak ki. E szerteágazó munkát természetesen nem a hat ember végzi. A kft-nek 25-25 százalékban résztulajdonosa a Tervező Vállalat, valamint két kivitelező, a Szigma Építőipari Kisszövetkezet, és a Vízépítő Gmk. Több jelentkező is volt, de az említettekkel érzik megvalósíthatónak az „ars poeticát” - mert egy „prózai” szakmában is lehet ilyen.- Minőség, megbízhatóság. Ez az, amivel szeretnénk megnyerni a versenyt, és nem elsősorban az árral. Olcsó húsnak híg a leve - ez a mi szakmánkban is igaz. Ma a pénztelenség miatt nagyon sok silány munka készül az építőiparban, s ezek az igazán drága megoldások, mert nem tartósak, állandó fölújításra szorulnak. Mi igyekszünk lelkiismeretesek lenni és elutasítjuk azt a megrendelést, amit a rendelkezésre álló pénzből nem lehet tisztességesen megcsinálni. Eleinte rákényszerülünk persze a piacra való bekerülés érdekében, hogy áron alul, vagy haszon nélkül dolgozzunk, de silány termék létrehozását akkor sem vállaljuk. Hosszabb távon pedig szeretnénk, ha nem az alacsony ár lenne a fő vonzerőnk - vallja az ügyvezető. Mindenesetre olyan takarékosságra, ami nem megy a minőség rovására, törekszik a vállalkozás. Magán a kft-n belül is megvalósítják a versenyt, hiszen például a társtulajdonosok csak akkor válhatnak alvállalkozóvá egy adott feladatnál, ha külső szervezetekhez képest legalább azonos feltételeket kínálnak. A Plan-éta vezetője inkább csak a tervekről tud beszélni, hiszen alig egy hónapja, hogy megkezdték a munkát. Úgy jöttek el előző munkahelyükről, hogy megrendelést nem hoztak, ennek ellenére - bizonyára a szakmában eltöltött hosz- szú időnek, a jó szakmai hírnévnek köszönhetően - van már bőven mit csinálniuk. Mecseknádasdon víztározót építenek, Dombóváron ők fejezik be a Magyar Hitelbank épületét, fölújítják a Napsugár áruházat, Tengelicen az iskolában dolgoznak, s megnyerték a megyei kórház műszaki épületének kivitelezésére meghirdetett versenytárgyalást. Ez utóbbiról mondja Halmosi Ferenc:- Nagyon igényes munka, a kivitelezők többsége nem szeret a kórházban dolgozni. De ma a piac olyan, hogy minden feladatra startolni kell és mi szívesen is vállaltuk, mert kipróbálhatjuk magunkat. Nekünk is segít, ha a megrendelő igényes. Kritika kell, nem dicséret a jó munkához.- ri Híres nevek viselői Mottó: Az egész ember az, aki egyszeri és megismételhetetlen. Hangját, mozdulatait, tulajdonságait átörökítheti utódaira, nevével még évszázadok múltával is találkozhatunk. Velük a névrokonokkal. Rózsa Sándor (1813-1878) A leghíresebb alföldi betyár. A földesurak ellensége, a szegények segítője. Részt vett a szabadságharcban, de a szervezett hadsereg nem volt a kedvére való, ezért eltűnt az alföldi mocsárvilágban és Az alföldi betyár folytatta a szegénylegények „betyár” életét. 1869-ben elfogták és a börtönben töltött kilenc év alatt már életében legendává vált. Okos volt, ravasz és bátor. Jószívű a szegényekkel, kegyetlen a gazdagokkal. Betyáréletet élt, betyárbecsülettel. Rózsa Sándor Szekszárd, Wosinsky Itp. 13. Ha a családi legendának hinni lehet, márpedig minden legendának van valóságalapja, akkor a mi Rózsa Sándorunk dédapja a szamosújvári fegyházban öt pengőért nemcsak látta a bilincsbe vert legendás betyárt, Rózsa Sándort, hanenr szót. A szekszárdi Rózsa Sándor beszélt is vele pár genda, de a beszélgetés talán így zajlott le. - Ne aggódj ám Sándorunk, nem felejt el a nép, meg aztán az utódok között lesz még aki viseli a nevedet. Igaz, hogy rendőr lesz, de hát addigra már nem lesznek betyárok. - No-no - válaszolhatott Rózsa Sándor -, betyárok mindig lesznek, az meg nem baj ha rendőr lesz, hiszen a betyárból lesz a legjobb pandúr. Aztán legendává vált. A feltételezett párbeszéden jókat mo- solygunk Rózsa Sándorral, aki a rendőrség közlekedési alosztályának éppen ügyeletes „pandúrja”. Kékcsíkos lova készenlétben várja, hogy ahol baj van, odaszáguldjanak. Szerencsére nyugalom van, sehol sem „betyárkodnak”. Elmeséli, hogy volt még egy Rózsa Sándor a rendőrségnél, úgy különböztették meg őket, hogy a közlekedés Rózsája meg a Várköz Rózsája. Sok bonyodalom volt a névazonosságból - persze sosem őközőttük, hiszen ők nagyon jó barátságban voltak, hanem inkább az adminisztráció betyárkodott -, ami szintén azt bizonyította, hogy két betyár nem fér meg egy csárdában. Aztán a sorozat a tv-ben. Hát akkor bizony nehéz volt Rózsa Sándornak lenni. Miközben a filmbéli a lovát, őt a kollégák ugratták. Sokáig nem volt ő akkor se Sándor, se Rózsa, hanem csak Rúzsa, Rúzsa. Mesél a telefonbeszélgetésekről, amikor a vonal túlsó végén a hívó meglepődik, ha bejelentkezik és a nevét mondja. Pedig a szám jó, a hívott nem viccel, Rózsa Sándor a becsületes neve és ha baleset van - na nem az alföldi mocsárvilágban - a kékcsíkos paripa, reméljük, sosem bokrosodik meg. Hogy mit, arról sajnos nem szól a leSAS ERZSÉBET (Folytatás az 1. oldalról.) Az üzemelő 412 élelmiszerüzletnek - amiből 34 ABC-áruház - szembe kell néznie a magyar gazdasági élet számtalan kihívásával. Mert nem elég, hogy az életszínvonal csökkenése miatt jelentős mértékben módosultak a fogyasztói szokások, ráadásul a termelők is felemás magatartást tanúsítanak; nem győznek hivatkozni a nem egyértelmű érdekeltségükre. A gyakori árváltozások miatt jelentkező többletmunka és természetes elégedetlenség egyre jobban elmérgesiti az eddig sem felhőtlen vevő-eladó kapcsolatot, hiszen tény és való, hogy az élőmunka aránya az élelmiszerkereskedelemben jóval magasabb, mint más ágazatokban. Emellett a szakma erősen energia-, és gépigényes. A forgalomba hozott élelmiszerek 35 százaléka hűtést igénylő termék aminek aránya a korszerű táplálkozás népszerűsítésével tovább emelkedik, még több hűtőgépre, elektromos szeletelőre, őrlőre, csomagoló- és pénztárgépre lenne szükség az üzletekben a korszerűbb kereskedelmi ellátás érdekében. Falun igen, városon nem Persze mindehhez hozzá kell tenni, hogy nemcsak a vállalatoknál maradó szűkös pénzforrások akadályozták eddig a hálózat színvonalának javítását, hanem az is, hogy amíg egyes kereskedelmi vezetők milliókat áldoztak a belső könyvelés gépesítésére, addig a vevő-, és áruforgalom követése évtizedekkel ezelőtti szinten maradt. _ Ebből adódik, hogy az élelmiszerboltok technikai eszközökkel való ellátottsága Tolna megyében is elmaradt a kívánatos mértéktől. Pozitívum, hogy az apró falvak élelmiszerboltjai napjainkra relative kedvezőbb körülmények között működnek, mint a városiaké, hála a kistelepülések rekonstrukciós programjában rejlő fejlesztési lehetőségeknek, az ötvenszázalékos visz- sza nem térítendő állami támogatásnak. Ennek köszönhető, hogy az 1500 lé- lekszám alatti falvakban komoly problémák sem az élelmiszerek hűtésével, sem A szekszárdi újvárosi ABC hűtőpultja egyéb technikai eszközök hiánya miatt nincs. Ez természetes dolog is, hisz a falun élők joggal igénylik, hogy minél több közszükségleti cikk legyen helyben megvásárolható. Nem sok jó mondható el a boltokban lévő lengyel gyártmányú szeletelőgépekről sem, amelyek szintén gyakran meghibásodnak és az alkatrészellátásuk sem megoldott. A baj csak az, hogy az áfészekre „kényszerített” aprófalvas boltfejlesztési program kisöpörte a kasszákat és csak annyi pénz maradt, ami a nagyobb települések élelmiszerüzleteinek a minimális szinten tartására elegendő. Szétesésig használják Fentiekből következik, hogy a városi és nagyközségek élelmiszerboltjainak felszerelése csak közepesnek minősíthető. Az üzletek kétharmadáról elmondható, hogy még működnek a gépek, berendezések, de állandó javítást, karbantartást igényelnek. A meglévő hűtőgépállományra jellemző, hogy amíg javíthatók, addig nem kerülnek kiselejtezésre, a boltok szinte szétesésig használják őket. Teszik ezt amellett, hogy a gépek minősége gyakran kritikán aluli. A bonyhádi áfész ABC-áruházában például a négy darab kétéves bajai Mirköz fagyasztóláda meghibásodása miatt tavaly százezer forint értékű mirelitáru került leírásra. Az üzlet vezetőjének elmondása szerint szinte hetenként történik meghibásodás. Ráadásul az ilyen hűtők még sokat is fogyasztanak. Emberi mulasztások Minden gond azért nem fogható csak a gépekre, berendezésekre, van ami az emberi mulasztás számlájára írható, mint például a higiéniai előírások be nem tartása. Jellemző, hogy az élelmiszerboltok legtöbbjében nem fordítanak kellő figyelmet az üzlet előtti terület tisztán tartására, piszkosak a kirakatok és az üzletek előterei, szutykosak a bevásárlókosarak. * Mivel a lakosság hangulatát alapvetően befolyásolja az élelmiszerekkel való ellátottság, ezért szükséges lenne a téma átfogó, ágazati szintű rendezése, mind technikai, mind szervezési és pénzügyi oldalról egyaránt. Annál is inkább, mert a vállalati ellenőrzések ezeket a témákat előszeretettel elhanyagolják. Tehetik, hiszen különösebb konzekvenciái a technikai ellátottság és a higiéniai körülmények hiányosságainak nincs, ezért aztán a vezetők nem tartják szükségesnek ezeken a területeken felmerülő problémák megoldását. p KOvÁTS ^ Fotó: GOTTVALD KÁROLY A szentgál-szölöhegyi kis vegyesboltot pár éve szépen felújították Ez még nem a tejjel-mézzel folyó Kánaán! Szövetkezet-tanács földvita Mohácson Mohácson „hivatalos” vita támadt a termelőszövetkezet és a tanács között egy jelentős nagyságú állami földterület vásárlási szándéka kapcsán, s a gazdasági vita az ellenzéki pártok fellépése folytán politikai üggyé is vált. Baranyában nagy figyelemmel kisérik a mohácsi fejleményeket, mert nem egyedi esetről van szó. A vita kimenetele precedensül szolgálhat másutt is a tsz kontra tanács földügyekben. A város területének kétharmada a Duna másik partján fekszik, a Mohácsi-szigeten, ahol egy 566 hektáros földdarab sorsa képezi a vita tárgyát. A terület a magyar állam tulajdona, de a mohácsi Új Barázda Tsz használja jelképes bérleti díj fejében. A közös gazdaság nemrég bejelentette a tanácsnál, hogy meg akarja szerezni a föld tulajdonjogát, amire az érvényes jogszabályok lehetőséget is adnak. A mohácsi tsz egyébként hasonló igényt támasztott az ugyancsak a szigeten levő Homorúd község állami földterületére is. A mohácsi tanács végrehajtó bizottsága elutasította az Új Barázda Tsz igényét azzal az indoklással, hogy várják meg a készülő önkormányzati törvény hatálybalépését és a földtörvény további módosítását, amelyek új helyzetet teremtenek az állami földek kérdésében. A magyar állam tudajdonában levő földterületek minden bizonnyal az önkormányzati vagyont alkotják majd, s az is szinte biztosra vehető, hogy a jelenlegi földárak a valóságos piaci szintre emelkednek. Fellépett a tsz földszerzési akciója ellen a Független Kisgazdapárt mohácsi szervezete, s nyíltan megvádolta a termelőszövetkezetet, hogy nyomást próbál gyakorolni a választott önkormányzati szervekre, illetve tagjaikra. A kisgazdák tiltakozásához csatlakozott a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete is. Ugyancsak véleményt nyilvánított a kisgazda- párt Baranya megyei választmánya és a Baranya Megyei Faluszövetség, követelve a jelenleg érvényben levő földelidegenítési gyakorlat felfüggesztését. A város életét érintő nagy horderejű kérdésről lévén szó, a végrehajtó bizottság a tanács elé terjesztette az ügyet. Az ülésre meghívták az Új Barázda Tsz vezetőit és a pártok képviselőit is. A tsz nem képviseltette magát, ott voltak viszont a pártok megbízottai - az MSZMP kivételével. A testület megerősítette a vb döntését, hogy a szigeten levő állami földterület értékesítésével várjanak az új jogszabályok megjelenéséig, s az önkormányzati törvény életbelépése után ismét megvizsgálják a termelőszövetkezet kérelmét.
