Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
$ 1989. október 11. A kapcsolatok erősítése a cél Pehely, dara, liszt, kocka Szakszervezeti küldöttség a sör városából A csehszlovák delegáció, középen a tolmács Az átépítés következményeivel, annak várható gondjaival a csehszlovák szak- szervezetek is számot vetettek - derült ki abból az eszmecseréből, melyet tegnap tartottak meg a szekszárdi SZMT-szék- ház tanácstermében. A vendéglátók nevében Péti Imre vezető titkár köszöntötte az északi szomszédságunkból érkezett kéttagú küldöttséget, Jindriska Heilova és Peter Becsvar plseni megyei titkárok személyében. A delegáció bevezetésként rövid tájékoztatót hallgatott meg megyénk gazdasági, társadalmi, politikai viszonyairól, különös tekintettel a szak- szervezeti tevékenységre. Egy kis kitérőként szó esett azokról az eseményekről is, amelyeket a két fél hivatalosan - ez idő szerint - eltérő módon ítél meg: így a 68- as prágai tavaszt, a nagy vihart kiváltott Dubcek-interjút és a bős-nagymarosi vízi erőművet. A hangsúlyt természetszerűleg nem ezekre a problémákra, hanem sokkal inkább a közös együttműködésre, a tapasztalatok kicserélésére, a kapcsolatok fejlesztésére helyezik, megyei szakszervezeti szinten is. A csehszlovák vendégek tegnap több vállalatot is meglátogattak: a program zárásaként ma egy paksi meghívásnak tesznek eleget. *- szá - gk Magyar-szovjet kereskedelem Mikor lesz dollárelszámolású? A magyar kormány állásfoglalása értelmében - mint ismeretes - mielőbb ki kell dolgozni a magyar-szovjet kereskedelemben a dollárelszámolás részletes feltételeit. Arról azonban még mindig nem született döntés, mikor kerüljön sor a bevezetésre. Hogy mind ez ideig húzódik a döntés ebben a fontos kérdésben, annak elsősorban az a magyarázata: a dollárelszámolás bevezetése a magyar gazdaság Számára az első évben 1 -1,5 milliárd dolláros veszteséget jelentene. Mint a Kereskedelmi Minisztériumban elmondották, a Magyarországra szállított szovjet termékek 70-80 százaléka alapanyag, energiahordozó, amelyeket a magyar gazdaság továbbra is megvásárolna, mégpedig a jelenleginél magasabb, világpiaci áron. Más lehetőség nem is adódik, hiszen ezekhez az alapvető fontosságú cikkekhez kizárólag a Szovjetunióból juthatunk hozzá, mivel arrafelé épültek ki az olaj-, gáz- és elektromos vezetékek. Egyedül az Adria-kőolajvezeték tehető alkalmassá Szovjetunión kívüli országokból érkező szénhidrogén behozatalára, ám a jelentős szállítási költség számottevően megnövelné azi'gy vásárolt termékeket. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 70 százaléka gépipari, gyógyszer- ipari, könnyűipari és élelmiszeripari késztermék. A dollárelszámolásra való áttérésnél e cikkek körében jelentős konkurenciával kellene számolniuk a magyar exportőröknek. Versenytársak maradnának a szocialista országok is, hiszen e ' tervek szerint a Szovjetunió azokkal továbbra is rubelben kereskedne. így a hasonló minőségű termékeket valószínűleg ezután tőlük vásárolná meg. De jelentős versenytársak lennének a nyugati szállítók is, elsősorban azért, mert termékeik gyakran jobb minőségűek, s ha már dollárért vásárolna a szovjet partner, feltétlenül azokat választaná. A számítások szerint abban az esetben, ha a dollárelszámolásra való áttérés 1991-ben megtörténik, az első évben keletkező 1-1,5 milliárd dolláros magyar passzívum feltehetően csökkenne a következő esztendőkben, ám ma még nem lehet kiszámolni, hogy milyen mértékben. A dollárelszámolás bevezetése valószínűleg arra ösztönözné a magyar vállalatokat, hogy lényegesen jobb minőségű, nyugati színvonalú gyártmányokkal jelenjenek meg a szovjet piacon is, továbbá megnyithatná a mintegy 700, Magyarországon működő, részben külföldi tulajdonú vegyes vállalat számára is a szovjet piacot. Ez hozzájárulhatna Magyarországon a külföldi tőkebevonás felgyorsulásához, a vegyes vállalatok számának ugrásszerű növekedéséhez. Megoldatlan azonban, hogy ki finanszírozza a kezdeti jelentős veszteséget, hiszen Magyarország jelenleg erre nem képes. A fizetési mérleg hiánya az idén várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, s ez olyan összeg, amely tovább nem növelhető. Az előzetes tárgyalások során Magyarország javasolta, hogy az átállásból keletkező cserearány-nyereséget a Szovjetunió hitel formájában bocsássa rendelkezésünkre, - az eddigiek szerint - ez azonban feltehetően nem valósul meg. A másik megoldás, hogy a kétoldalú kereskedelemben az 1990 végéig kialakuló magyar aktívum váljék fedezetévé az 1991-ben keletkező passzívumnak. Az erre vonatkozó elképzelések még részletes kidolgozásra várnak. Mindenesetre mindkét ország érdeke, hogy megállítsa a forgalom csökkenését, ez pedig nem képzelhető el a dollárelszámolásra való áttérés nélkül. Az idén a kétoldalú kereskedelmi forgalom várhatóan nem haladja meg a 8,6 milliárd rubelt, szemben a három évvel ezelőtti 9,3 milliárd rubellel. Jobb a szója, mint a búza? „De mi van akkor, ha sztrájkolnak Hamburgban a kikötőmunkások, s nem érkezik be Magyarországra a takarmánytápok egyik legfontosabb alapanyaga, a szója?” - tette fel a kérdést vagy tíz évvel ezelőtt a jeles tudós. Furcsának tűnt mindez annak idején, ám az tény, hogy a szójabab, vagy ahogy sok helyütt nevezik a szójaborsó vetésterülete évek óta mindinkább növekszik hazánkban, hisz manapság nemcsak az állati takarmányok része, de az emberi táplálkozásban is teret hódit. A boltokban ma már nem hiánycikk a szójából készült liszt, pehely és szójakocka, a patikákban pedig kínálják az általános regenerálószert, a szójalecitint. Valószínű, az elkövetkező időkben ahogy drágul a hús, egyre inkább szója kerül helyette a lábasokba, fazekakba. Mert tápértékben, s izében, ha megfelelően fűszerezzük, hasonlítható a húshoz, arról nem is beszélve, hogy egy 24 forintos, szójakockát tartalmazó tasakból körülbelül annyi pörkölt főzhető, mintha hozzávetőleg nyolcvan deka sertéshúst aprítottunk volna a kockára. Néhány éve még ritkaságszámba ment a szója - ezekben a napokban Tolna megyében 22 mezőgazdasági termelőszövetkezet, három állami gazdaság kezdte el a szójaaratást összesen 3615 hektáron. Az üzemek a legnagyobb hazai szó- jatermesztési integrátor, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát valamint a KSZE technológiai utasításai szerint termesztik a szóját. A különböző szójakészítménye- ket - a pelyhet, a kockát és a lisztet - azonban nem Magyarországon gyártják, hanem az alapanyagot kiszállítják Jugoszláviába, s onnan érkezik visszza ízléses csomagolásban a fasírtnak, tésztának, pörköltnek és pástétomnak való. Nálunk egyelőre nem túlságosan drága a hazai előállítású szója, nem úgy, mint az amerikai piacon. Éppen ezért óriási területen vetik el két dél-amerikai országban: Argentínában és Brazíliában. A világ szójatermelése évi mintegy 100 millió tonna, a teljes olajnövény-termelés ötven százaléka. Minthogy javul a kínálat, a szója és a szójakészítmények árának csökkenése várható. Megéri-e ma Magyarországon szóját termelni? - kérdeztük Szentes Nándortól, a mözsi Új Élet Téesz elnökétől. Ötvenmillióval többet fizet a szőlősgazdáknak a Pannonvin Együttesen ötvenmillió forinttal többet fizet az idén a dél-dunántúli termelőktől átvett szőlőért és borért a Pannonvin Bor- gazdasági Kombinát, s így a mostani felvásárlási ár kereken 20 százalékkal haladja meg a tavalyit. A jelentős többlet- bevétel - a vártnál gyengébb termés ellenére - kedvező helyzetbe hozza a szőlőtermelő kisgazdaságokat és nagyüzemeket. Az elemi csapások és a különféle növényi betegségek sok helyütt okoztak termésveszteséget, s most ezt részben ellensúlyozza a magasabb felvásárlási ár. Azokban a kis- és nagyüzemekben, ahol nem volt számottevő kiesés, a további fejlesztéshez nyújt alapot a többletbevétel. A pécsi székhelyű borgazdasági vállalat természetesen nem jótékonysági indíttatásból fizet többet a termelőknek, hanem közgazdasági - piaci - körülmények nyomására. Halmai János vezér- igazgató elmondta az MTI munkatársának, hogy két hónap alatt négyszer emelték a felvásárlási árakat. A júliusban kiadott árjegyzék a várható értékesítési árakon alapult. Augusztusban lezajlott a szokásos szüret előtti alku, a termelők nem fogadták el a felkínált árakat, ezért a Pannonvin megemelte azokat. A szeptember elején beköszöntött kedvezőtlen időjárás mennyiségileg és minőségileg módosította a szüreti kilátásokat, s ezzel együtt ismét a felvásárlási árakat is. A legutóbbi - negyedik - áremelést pedig az indokolta és egyben lehetővé is tette, hogy mérsékelték a fogyasztási adót. Érdekes jelenség, hogy az idén a tavaly „borháborúba” bonyolódott alföldi felvásárlók megjelentek a Dél-Alföldön és „ár-ráigéréssel” megzavarták a borpiacot Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye területén. Becslés szerint mintegy 5-6 ezer tonna hegyvidéki szőlőt szállítanak majd át a Dunán az Alföldre. Az ottani vállalatok az ebből nyert jó és különleges minőségű borokkal igyekszenek javítani minőségi okokból meggyengült piaci pozícióikat. A Pannonvin - a dél-dunántúli régió legnagyobb „borkereskedője” - az alföldiek konkurenciája ellenére számít arra, hogy fel tudja vásárolni a tervezett meny- nyiségű szőlőt. A felvásárlási ár emelését azonban, mondta végül a vezérigazgató, csak úgy tudja elviselni, ha tavasszal felemeli a dél-dunántúli borok árát, előreláthatóan literenként 5-8 forinttal. Juhászati fejlesztés - izraeli fajtákkal Feljavítják a tejtermelő juhászatok állatállományát; a jelenlegieknél genetikailag jóval többre képes fajtáktól, ezek keresztezésétől és szaporításától azt várják, hogy néhány év alatt többszörösére növekszik a juhtej-termelés. E termékeknek - az előrejelzések szerint - az elkövetkező években is megfelelő nagyságú és jól fizető exportpiaca lesz. A gazdaságok az idén több mint 300 tenyészállatot vásárolnak Izraelből. A ba- konszegi Bessenyei Tsz 250, a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári biotechnikai állomása 50 awassi tenyészjerkét fogad. Mosonmagyaróváron néhány éve már folyik a szaporítás negyven, Izraelből származó juhval. Az innen kikerült állatok eredményei azzal biztatnak, hogy az igen értékes gyapjút, ám viszonylag kevés tejet adó magyar juhfajta, a merinó, a keresztezés után két-háromszor nagyobb tejtermelésre lesz képes. * Az izraeli awassi a világ legjobb tejtermelő juhfajtája, évente ezer literes teljesítmény várható el tőle, ezért esett rá a választás. A hazai állomány fejlesztésének legnagyobb bázisává válik a bakon- szegi téeszben épülő szaporítótelep, amelyben néhány éven belül csaknem kétezer állatot helyeznek el. Hazánkban a juhtartó gazdaságok számajelenleg 650-700 között van, közülük mintegy 100-ban folytatnak tejtermelést, a többiben az elmúlt években hús-, illetve gyapjútermelésre szakosodtak. A juhtejet előállító gazdaságok az utóbbi időben évente összesen mintegy 5,5-6 millió liter tejet adnak át a tejiparnak. Falvak szövetsége Pártoktól független társadalmi szervezetként jött létre a baranyai faluszövetség, ám vezetői nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy a tömörülés önálló politikai erőként is fellépjen. Máris képviseletet kért és kapott a megye politikai kerékasztalánál, ahol a különböző politikai pártok tárgyalnak egymással. A szövetség a koordinációs fórum „harmadik oldalán” foglat helyet. A falutömörülés képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek a megyei tanács ülésein. Elhatározták a szervezet tagjai, hogy saját jelölteket állítanak a következő helyhatósági választásokon. Eredetileg arról volt szó, hogy magyar faluszövetség néven alulról szerveződő országos tömörülés jön létre, s ennek lett volna egyik tagszervezete a baranyai. A megye számos települése egyetértett a kezdeményezéssel, s képviselői létre is hozták a csoportot. Az országos szervezet azonban végül is nem alakult meg, ezért a baranyaiak „önállósultak" és felvették a Baranya Megyei Faluszövetség nevet. A júniusban megszületett tömörülés, amelyet augusztusban jegyzett be a bíróság, most keresi helyét a megye megújuló politikaitársadalmi életében. Az ország első faluszövetsége arra vállalkozott, hogy kifejezésre juttassa a kistelepüléseknek a városokétól eltérő, gyakran azokéval ellentétes érdekeit és törekvéseit. A magyar falvak felemelkedését - véleményük szerint - a települések közötti esélyegyenlőség társadalmi szintű megteremtésével lehet és kell elérni. A szövetség részt kíván venni az önkormányzati törvény előkészítésében. Álláspontja az, hogy olyan valódi - politikai befolyással és anyagi eszközökkel is rendelkező - helyi önkormányzatokra van szükség, amelyeka települések valóságos gazdáiként szervezhetik a lakosság életét, ellátását. A döntéseket hozó és a pénzeket elosztó megyei hierarchia helyébe pedig - a szövetség állásfoglalása szerint - vissza kell állítani a konzultatív szerepű, érdekegyeztető jellegű megyegyűlést.- Egyértelműen igen - hangzott a válasz. Tizenöt-húsz mázsa hektáronkénti átlagtermés már fedezi a teljes költséget, efölött minden mázsa már hasznot jelent. Huszonöt-harminc mázsa közötti átlagtermésnél a szója eredményessége lényegesen jobb, mint a búzáé, ha harminc mázsa a hektáronként betakarított mény- nyiség, jobban járunk, mintha a területen kukoricát termelnénk. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a hüvelyes szója minden növénynek jó elővete- ménye.- Tavaly 25 mázsa volt az átlagtermés, ennél idén többet várunk. A szójater- mesztés 15-16 mázsa fölött már gazdaságos volt, ez a szám idén - mivel 20 százalékkal növekedtek a költségek - 18 mázsa körül kalkulálható. Egy hektár költsége tavaly 21 282 forint volt, idén 24-25 ezer forinttal számolunk. A bólyi kombinát és a KSZE 1400 forintért viszi el a szója mázsáját, s minthogy az első táblán, amelyet idén levágtunk 30 mázsa volt az átlagtermés, egyértelműen megállapítható: érdemes szóját termelni. D. VARGA MÁRTA Lehetetlenné teszik a valós érdekképviseletet A HID Közéleti Egyesület állásfoglalása Mi, a dombóvári HID Közéleti Egyesület tagjai - nem elvitatva a kerékasztal-tárgyalások eredményeit - úgy véljük, hogy a választójogi koncepció kialakításánál nem vizsgálták kellő súllyal a listás és egyéni választókerületek helyes arányait. Mivel a jelenlegi pártok egyike sem bizonyította még tényleges tömegbefolyását, megítélésünk szerint a demokrácia megvalósulását csak az egyéni választókerületek döntő túlsúlya biztosíthatja. Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a Parlament által még meg sem tárgyalt „választójogi törvény” alapján megtörtént a választókerületek konkrét kialakítása. Az új körzetek figyelmen kívül hagyják a földrajzilag, gazdaságilag, etnikailag kialakult településegyütteseket, ezzel lehetetlenné teszik a valós érdekképviseletet. Példaként említhetjük közvetlen környezetünk - Tolna, Somogy és Baranya megye - problémáját, ahol több olyan településegyüttest kényszerítettek egy képviselői körzetbe, melyek múltjuk, adottságaik miatt teljesen eltérő érdekekkel bírnak. Ezen túlmenően fontosnaktartjuk, hogy az országos listán csak olyan párt juthasson be a parlamentbe, amely az összes szavazatok legalább öt százalékát megszerezte. Ezzel csökkenne az a veszély, hogy a tényleges tömegbefolyással nem rendelkező pártok működésképtelenné teszik a parlamentet. Úgy érezzük, az előttünk álló válságos időben az eddiginél is nagyobb szükség lesz a nemzet ösz- szefogására, egy, a nép által legitimnek tartott parlamentbe. Amennyiben ezt egy rosszul kidolgozott - egyes pártérdekeket túlságosan támogató -választójogi törvény meghiúsítja, fokozottan merül fel egy szélsőséges diktatúra veszélye. Szeretnénk, ha ettől országunk megmenekülne, ha néhány év múlva nem kellene ismét felelősöket keresni. Kérjük a parlamentet, hogy a törvény megalkotásánál az egész nemzet érdekét tekintse meghatározónak.
