Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
4 Képújság 1989. október 9. Köszöntünk Téged: apró betűvel! , A tábla, amely csak közelről olvasható A képen látható tábla azt a célt szolgálja, hogy hírül adja örszágnak-világ- nak, mindazoknak, akik északról vagy délről jönnek Szekszárdra: a szőlő és a bor városába érkezett az idegen. Városköszöntő tábláknak hívják az effajta létesítményt, s megjelenésük, az, hogy szépek-e avagy sem, hozzátartozik bizony a város imázsához. Ez a szekszárdi tábla azonban meglehetősen csúnyácskára sikeredett. Amellett, hogy jellegtelen, a két „elefántagyar” közé fölfüggesztett táblákon a szöveg csak egészen közelről olvasható el. A kamionnal, kocsival, busszal a városba érkező idegen csupán elsuhan mellette, hisz mákszemnyi betűkké zsugorodnak a tábla feliratai, s ebben a pillanatban kétséges: betölti-e a szerepét... Pedig nem volt olcsó mulatság. Igaz, hogy a végleges árban még nem állapodtak meg, hisz szinte az elsőrendű szempont az volt, hogy az idei szüreti napokra elkészüljön. Az utolsó pillanatban ez megtörtént. A hozzávetőleges ár azonban ismert: a városi tanács végrehajtó bizottsága hétszázezer forintot hagyott jóvá a két mű költségeire... A városi tanács illetékesei is úgy vélik: a köszöntő tábla nem esztétikus, s a betűk sem olvashatók. Pedig hát művészek: keramikus-, festő- és grafikus- művészek tervezték a megyeszékhely két végén éktelenkedő alkotmányt... Jó hírű szekszárdi szőlősgazdák hírét véve, hogy elkészült városunk köszöntő táblája, megtekintették azt, majd megkérdezték: miért nem kérték a gazdák hozzájárulását, akik a két szobrot társadalmi munkában is elkészítették volna, s termésük nagy részével is áldoznának arra, hogy még nagyobb híre, neve legyen a szekszárdi bornak. Talán ha valakinek ez anno dacumál eszébe jut, több pénze marad a tanácsnak, s szebb köszöntő táblája lenne a városnak. - dvm - Fotó: bj. Ajánlatunk A Babits Mihály megyei művelődési központ folyosógalériáján egész hónapban megtekinthetők Lippai Tamás festőművész alkotásai; szerdán 16 órakor a Nyugdíjasklubban diavetítést tartanak, a klub vendége dr. Papp Tihamér. Október 12-én 11 órakor láthatjuk a színházteremben Dario Niccodemi Hajnalban - délben - este című vígjátékának főpróbáját A Pesti Vigadó és a Babits művelődési központ közös produkciójának bemutatóját ugyanott, még aznap este 19 órakor tartják. Bonyhádon október 12-én, csütörtökön 10, 14 és 15.30 órakor Esztergályos Cecília műsora, a Bottól Bál látható. Közreműködik a Midi együttes. Múzeumaink kincsei: Egyházi ereklyék (5.) Aki a bonyhádi Völgységi Múzeum szép gyűjteményeit meglátogatja és a földszinten balra kezdi a körjáratot, az értékes egyházi ereklyékben gyönyörködhet. A múlt század eleje óta Bonyhádon növekvő számú zsidósága élt. A hitleri időknek kellett elkövetkezniük, hogy szörnyű sorsuk beteljesedjék. Gazdag hitéletük emlékét nemcsak a már-már romnak számító zsinagóga, hanem az itt látható belső berendezési tárgyak is őrzik. Fotó: Kispál M. Középbikád Ehhez a pár sorhoz tulajdonképpen a fényképek tucatjait mellékelhetnénk. A témáról már sokszor írtunk és minden jel arra vall, hogy ezt a jövőben is megtehetjük. Panelházakat, tehát nem az örökkévalóságnak szánt épületeket emelő korunkban tele vagyunk' olyanokkal, melyek már 1 -2 száz éve állnak és valószínűleg különösebb áldozatok nélkül állnának a jövőben is: - ha hagynánk. Ilyen például a Középbikád (eltűnt település) melletti, volt Martin-kastély. Műemléki becse nincs, a tájba illeszkedő jellege, sőt viszonylag jó állapota még van. A gyönki Petőfi Termelőszövetkezet tulajdona. Renoválásába egy magánvállalkozó már belebukott, de annyit mindenesetre tett, hogy a tíz évvel korábban lapunkban fényképpel is dokumentált állapotnál különbet találtunk. Az épület restaurálható, egykor volt szép parkjából csak az aljnövényzetet kellene kiirtani. Mindez egy vadászparadicsom peremén fekszik, olyannyira - egyelőre - elfogadható állapotban, hogy vártoronnyi régi füstölőjét is használják az átmeneti lakók. A folytatás...? Ide még egy sor kérdőjelet képzeljen el az olvasó. Miszla úgynevezett Belmajorjában egy ritka szépségű régi kúria áll. Amit változtattak rajta, azzal csak ártottak az épületnek, melynek hatalmas pincéje is van. Az természetesen nagyon fontos a kis falu lányainak és asszonyainak, hogy itt egy fővárosi vállalat varrodája ad kenyeret sokuknak. Valamivel ügyesebb idegenforgalmi propaganda árán azonban a turizmus is adhatna, lévén a fogyó lélekszámú Miszla a megye egyik legszebb tájképi környezetben lévő faluja, melynek történetesen nemcsak tönkremenőben lévő, műemléki becsű kúriája, hanem ennél talán egy fokkal rosszabb állapotú, betonmedencés strandja is van. Igaz, hogy ez utóbbit legalább kétszáz évvel később építették... (Ordas) > Fotó: (Ótós) Kevés pénzből, közös összefogással Faluház készül Bátán 1987 nyarán rendezték meg a Duna- menti folklórfesztivált. A rendezvény egyik programja volt a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban megrendezett bátai népművészeti kiállítás. Ennek a sikere adta az ötletet a további munkához, a régi használati tárgyak, bútorok és ruhák összegyűjtéséhez. Az ösz- szegyűlt anyag közcélú felhasználásához, bemutatásához megfelelő hely is kellett. A községi tanács a bátai általános művelődési központ rendelkezésére bocsátott egy régi parasztházat. A Művelődési Minisztérium kulturális pályázatán nyert 200000 forint feléből kezdődött meg ennek a háznak a rendbetétele. Az építési, tatarozási munkálatok a házon is és az udvaron is tartanak még. A munka haladását akadályozza az egyes szakemberek: ácsok, kőművesek hiánya. Az ajtókat, ablakokat, az udvari kút vázát - a régi paraszti stílusjegyek figyelembevételével - egy helyi lakos készíti társadalmi munkában. A szükséges faanyagokat, a kerítés vesszőit a Mohácsi Erdészet bátai részlege adta, s szállította a helyszínre. Ez az ő hozzájárulásuk. A házat a „lésza”, a vesszőből font kerítés veszi körül. Ez is társadalmi munkában készül. A bemutatásra kerülő anyag jelentős része „raktáron” van, 75 százalékát már restaurálták is. Van olyan darab, amit gazdája ajándékba adott, de a ritka, egyedi darabokért fizetett is az ÁMK. A faluház teljes elkészítéséhez még pénzre van szükség. Ezért az intézmény ismét pályázott a Művelődési Minisztériumhoz. Ez a pályázat: „Céltámogatási igény kulturálisan gyengén ellátott és ellátatlan településeken, településrészeken egyesületek és helyi közösségek számára, olyan új közművelődési formák, tevékenységek és szolgáltatások kialakítására és szervezésére, amelyek a helyi szerveződést bővítik." (Részlet az 1989 júniusában megjelent pályázati kiírásból.) Az intézmény a Tolna Megyei Tanács művelődési osztályának alábbi vélemé- nyezésg alapján reménykedik a 340 000 forint elnyerésében: „Az igényt támogatjuk az évek óta szívósan folytatott munka támogatásához, folytatásához, továbbfejlesztéséhez. Tapasztalataink birtokáA ház belseje a rakott tűzhellyel ban állíthatjuk, hogy a mértékletes megfogalmazás mögött igen jelentős eredmények állnak. A sárközi népi hagyományok teljes körű feltárása Bátán közösségformáló - és éltető erőként való újra- mozgósitása - mint szakmai lehetőség példaértékű, s messze túlmutat a falu határain, a tájházakban körvonalazódó törekvés felé.” A faluház az ÁMK kulturális intézményeként fog működni, nyitva a régi, népi értékeket szerető nagyközönség előtt. BOGNÁR GYÖNGYI Az udvaron még sok a tennivaló. (A leendő faluház kívülről.) Még megmenthetők... Miszla
