Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

1989. október 9. NÉPÚJSÁG 5 Csodára várva Úgy tűnik, hogy lehetőségeinkhez képest jelentősen megnőtt igényeink kielégí­tése még jócskán várat magára. Egyszerűen érthetetlen, miért gondoljuk, hogy mindenki kap banánt a zöldségesnél, vagy az ABC-ben, valutát a bankban, piros színű autót a Merkúrnál, bőrös virslit szilveszterkor vagy éppenséggel olyan húst a hentesnél, mint amilyent szeretne. Mégis vannak, akik megkísérlik a lehetetlent, mint ahogy azt az a nyugdíjas házaspár tette, akiknek elromlott a bojlerük és korlátozott anyagi lehetőségeiknél fogva a „szaktanácsok” ellenére, javíttatni szerették volna és nem újra cserélni. Igen ám, de alkatrész az égen-földön nincs, legalábbis olyan amilyenre szükség volna. Talán a dombóvári áfész áruház illatszer-rövidárú osztályának vezetője Buda Jánosné sem gondolta, mekkora gondot vesz a vállára, amikor felajánlotta segítségét, holott a bojler nem éppen vág az osztály profiljába. Végigtelefonálta az országot Győrtől Szegedig, Budapesttől Pécsig, végül agyá­rat hívta, nevezetesen a Hajdúsági Iparművek debreceni gyáregységét. Budáné aki harminchatodik évét tapossa a kereskedelemben igencsak meglepődött, amikor rendkívül udvariasan közölte vele egy férfihang, mint kiderült Nyirtság Miklósé,. hogy „asszonyom, ezért vagyunk Az osztályvezető meglepetése még fokozódott, amikor nyolc nap elteltével megérkezett az égen-földön nem lévő alkatrész, ráadásul utánvéttel. Hiába, vannak még csodák, minden jó, ha vége jó, és még ki tudja hány féle köz­hely kívánkozhatna a történet végére. Csoda ide, csoda oda, mégiscsak az lenne a természetes, ha az ilyen csodákra nem kellene várnunk. mi. Visszhang! Pótolták az elmaradt lapokat Lapjuk 1989. augusztus 29-i számá­ban megjelent „Fizesd a lapot, úgyis ritkán kapod” című cikkben foglaltakat megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a kézbesítő hanyag munkát végzett, ezért ellene a szekszárdi 1. hivatal megfele­lően eljárt, és a jövőben a munkáját foko­zottabban ellenőrzi. Szajki József részé­re - igénye szerint - az elmaradt lapokat részben pótolta a hivatal, részben a la­pok árát térítette. A panaszost ért kellemetlenségekért ezúton is kérek elnézést. Németh Lajos csoportvezető Pécsi Postaigazgatóság A postán is be lehet fizetni A Tolna Megyei Népújság 1989. szep­tember 19-i számában Postabontás cí­men megjelent írásra az alábbi tájékozta­tást adom: Rajnai György szekszárdi olvasó beje­lentését vizsgálva intézkedtünk, hogy - a korábbi időszakhoz hasonlóan - azok tv- előfizetők, akiknél a postás kézbesítő az előfizetési díjak beszedését már kétszer is megkísérelte, de a beszedés ered­ménytelen maradt az Értesítés felmutatá­sa mellett a kézbesítő postahivatalban a pénztárszolgálati idő alatt díjmentesen befizethessék. Pap János hivatalvezető Szekszárd 1. Postahivatal Miért van szükség székletvér szűrővizsgálatra? Magyarországon a szív és keringési rendszer betegségei után a legtöbben rosszindulatú daganatos betegségek­ben halnak meg. A daganatok okozta ha­lálozás évről évre növekszik. A rosszin­dulatú daganatok között kiemelkedő je­lentősége van a vastagbél- és végbélrák- nak. Mire alapozható a fenti megállapí­tás? Jelenleg a nőknél már a leggyako­ribb, a férfiaknál pedig csak a tüdőrák előzi meg a vastag- és végbélrákok gya­koriságát. Ez a tény már önmagában is indokolná az intenzív munkát ezekkel a daganatokkal, azonban ha azt is hozzá­tesszük, hogy az elmúlt 20 év alatt a gya­koriságuk megduplázódott, úgy paran­csoló szükségszerűséggé válik minden rendelkezésre álló ismeret alkalmazása korai felismerésükre és legkorszerűbb ellátásukra. A fentiekből önként adódik a kérdés, van-e lehetőség arra, hogy megállítsuk ezt a kedvezőtlen tendenciát? A kérdés megválaszolásához ismernünk kell azo-' kát az okokat és kiváltó tényezőket, amik elősegítik a vastag- és végbélrákok ki­alakulását. Jelenlegi ismereteink szerint a diétának (táplálkozási tényezőknek) döntő szerepet tulajdonítanak a vastag­bélrákok keletkezésében. A két legfonto­sabb tényező az egyre csökkenő rosttar­talmú ételek fogyasztása és az igen ma­gas állati eredetű zsiradék és húsbevitel. Amennyiben figyelembe vesszük az élel­miszerek hazai árszínvonalát (igen drága zöldség, gyümölcs és főzelékfélék, olcsó állati eredetű zsiradékok, zsíros ételek, és szintén drága száraz húsok és halfé­lék) ezen kedvezőtlen és egészségtelen táplálkozási szokásaink megváltozására és ennek hatására a vastagbélrákok gyakoriságának csökkenésére alig szá­míthatunk. A fentiekből következik, hogy az elsődleges megelőzésre belátható időn belül nem számíthatunk, marad a másodlagos megelőzés, ami a rákok ko­rai stádiumban való felismerését és kor­rekt ellátását, valamint a rákelőző állapo­tok megismerését és gyógykezelését je­lenti. A vastagbélrákok esetében abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy viszonylag egyszerű és olcsó mód­szerrel lehetséges a vastagbél rákelőző állapotainak felismerése és rákoknak korai stádiumban való megállapítása, ami egyúttal a gyógyulást is lehetővé te­heti. Ez a módszer székletben lévő vér ki­mutatása. Min alapul ez a módszer? A vastag- és végbélrákokra jellemző, hogy véreznek. Ez a vérzés lehet szemmel lát­ható - sajnos ekkor a daganatok leg­többször már előrehaladott állapotban vannak -, vagy szemmel nem látható, de kémiai módszerrel már kimutatható. Ezen szemmel nem, de kémiailag már kimutat­ható vérzésen alapszik a tömeges, lakos­sági székletvér-kimutatási eljárás. A nemzetközi eredmények azt mutat­ták, hogy a lakossági szűrés székletvér kimutatása alapján felismert rákok közül több volt a koraibb stádiumú, még gyó­gyítható, mint a panaszok alapján megál­lapítottak között. A lakossági székletvér- szűrés során nemcsak rosszindulatú, hanem jóindulatú daganatokat (polipo­kat) is kimutathatunk. Ezekről a polipok­ról tudni kell, hogy a vastagbél legfonto­sabb rákelőző állapotának tekinthető. Fontos tudni, hogy amíg a rosszindulatú rákok csak sebészi módon távolíthatók el, addig a polipok egyszerű vastagbél­tükrözés révén is. Azért fontos a polipok eltávolítása, mert így megelőzhető, hogy ezekből rák alakuljon ki. Azokban az or­szágokban, ahol addig tömeges mére­tekben végeztek szűrést székletvér ki­mutatására, ott sikerült a vastagbélrákok halálozásának emelkedő tendenciáját megállítani. Ezt az ismertetőt azért írtuk, mert Tolna megyében is hasonló székletvér kimuta­tási szűrést indítunk már októberben. Célunk az, hogy felhívjuk a lakosság fi­gyelmét arra, hogy a szűrés során kapott székletvér kimutatására alkalmas tartá­lyokat lehetőleg mindannyian küldjék vissza értékelésre. Akiknél pozitív ered­ményt találtunk és behívjuk vizsgálatok­ra, azok is jelenjenek meg, ugyanis csak így érhető el megfelelő eredmény. Tu­dunk ily módon segíteni azokon, akik ma még nem érzik magukat betegnek és együttműködésük eredményeképp nem is válnak beteggé. Közös sikereink érde­kében kérjük minden érintett segítségét. Dr. Schmidt Imre, gasztroenterológus szakorvos Megyei Kórház, II. sz. belgyógyászati osztály A katonák, ha segítenek... A kitüntetett Rózsavölgyi Tibor (előtérben) A betont keverö tisztek ^ csoportja (TUDÓSÍTÓNKTÓL.) A katonák, ha segítenek, bizony meglátszik a munka! A medi­nai tanács jó kapcsolatot épített ki a faluban állomásozó alakulattal. Ha kérik, szívesen segítenek, hisz a lakosság ma­gáénak érzi a katonákat, s a katonák a falut. E megértés, egyet­értés és segíteni akarás mutatkozott meg, amikor a tisztek jár­daépítést vállaltak a medinai iskolánál. A kellemes melegben, víg diskurzus közepette eredményesen haladt a munka. Kora délutánra - mire az anyag is elfogyott - elkészült a 98 négyzet- méternyi járda. Ez csak egy színfoltja a sokrétű kapcsolatoknak. Ezek közül néhány: néptáncos ifjú honvéd szervezte és vezette a tánciskolát, segítettek a sportöltöző renoválásában, jelentős kétkezi munkával járultak hozzá a kultúrház rendbetételéhez, a falu és a Hőskert parkosításában is részt vállaltak. Mindezeket ismerte el a falu vezetése, mikor a „Kiváló Mun­káért” társadalmi plakettet és tanúsító oklevelet adományozott a laktanya valamennyi katonájának, és külön plakettel köszönte meg kiemelkedően hasznos munkáját Rózsavölgyi Tibor hon­védnek. KONRÁD LÁSZLÓ Jogszabályokról - röviden A belföldiek devizaszámlá­járól szól a Minisztertanács­nak az 1989. évi szeptember 18. napján hatályba lépett 99/1989. (IX. 18.) MT számú rendelete, amelynek előírá­saiból itt az alábbiakra hívjuk fel a figyel­met: A devizaszámla a számlakövetelés pénznemében kamatozik, a kamat kifize­tésére vonatkozó követelés nem évül el, a számlán levő követelés visszafizetéséért az állam helytáll. Jó tudni azt is, hogy a devizakövetelést polgári jogi tartozás kiegyenlítése, vagy biztosítása érdeké­ben lefoglalni, valamint arra zálogjogot szerezni nem lehet, s hogy a deviza- számla titkos, annak adatairól tulajdono­sának, vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilá­gosítást adni nem szabad. A szociális és egészségügyi miniszter 27/1989. (IX. 18.) SZEM számú rendelete a rendkívüli események jelentési rend­szerét és a biztonságot növelő szolgálatot szabályozza, mindenekelőtt részletesen megjelöli, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából mi minősül rendkívüli eseménynek, így pl. annak minősül a közrendet sértő vagy veszélyeztető ese­mény, az intézmény vagyonában bekö­vetkezett kár, a környezetet jelentősen szennyező, emberi egészségre is káros föld-, víz- és légszennyezés, az intéz­mény területén, illetve tevékenységi kö­rében történt fegyverhasználat stb., majd előírja, hogy „a rendkívüli esemény be­következése esetén az intézet vezetőjé­nek az emberi élet és a javak mentése ér­dekében haladéktalanul intézkednie kell”. Ezeket az eseteket be kell jelenteni a minisztérium ügyeletére; szükség ese­tén a biztonságot növelő szolgálat ren­delhető el. Az említett két jogszabály a Magyar Közlöny idei 64. számában jelent meg, a 65. számban megjelent 17/1989. (IX. 24.) KeM számú rendelettel pedig a kereske­delmi miniszter szabályozta a rendkívüli események jelentésének rendjét és a biztonságot növelő szolgálatot, lényegé­ben az egészségügyi miniszterhez ha­sonlóan. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői szolgálati szabályzatát módosítja a honvédelmi miniszter 6/1989. (IX. 24.) HM számú rendelete, amely szerint a ka­tonának joga van - többi között - a társa­dalmi szervezetben való tevékenység­hez, ha annak működése nem ellentétes az alkotmánnyal, továbbá nem irányul a katonai rend és fegyelem, az elöljárók te­kintélye és a bajtársi szellem ellen, joga van meghatározott keretek között a gyü­lekezési és egyesülési jog gyakorlásá­hoz, valamint egyénileg a szabad vallás­gyakorláshoz. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő katona milyen tár­gyakat tarthat elhelyezési körletében, mi­lyen rendezvényeken vehet, illetve nem vehet részt, előírást tartalmaz az elhunyt katona számára biztosítandó végső tisz­teletadás tekintetében is, s itt megjegy­zendő, hogy a katonai temetés mellett le­hetőség biztosítását írja elő a katona val­lási felekezetének megfelelő egyházi gyászszertartásra. Ez a jogszabály is a Magyar Közlöny f. évi 65. számában jelent meg és a kihirde­tése napján hatályba lépett. DR. DEÁK KONRÁD A pszichológus válaszol Hogyan válik az ember férfivá vagy nővé? Megszületésekor a kisfiú és a kislány csak biológiailag hint­és nőnemű, csupán potenciálisan férfi és nő. Ahhoz, hogy igazi férfias férfivá és nőies nővé válhasson, zavartalan pszicho- szexuális fejlődés szükséges. A férfiak és nők között - minden uniformizálási törekvés elle­nére - számos különbség van a lelkialkat, a különféle szellemi részképességek, a mozgásos készségek, a jellemvonások, a vi­selkedésformák, s egyéb dolgok tekintetében. Ezek közül ki­emelném a viselkedésbeli különbségeket, melyek egyrészt a társas viselkedés számos kisebb-nagyobb mozzanatát, más­részt - mélyebb szinten - a mozdulatok, az arckifejezés, a gesz­tusok, a hanghordozás, röviden a nem szóbeli kommunikációs stílus különbségeit foglalják magukba. Ennek alapján jól meg­különböztethető egy kemény típus, melyet férfiasnak is mond­hatnánk, szemben a lágy jellegzetességeket viselővel, melyet nőiesnek érzünk. A tehetségbeli különbségek és a vérmérsékleti sajátosságok többnyire genetikusán meghatározott adottságaink. A lelki tu­lajdonságok, az erkölcsi vonások és az imént említett viselke­désbeli és kommunikációs stílusbeli sajátosságok azonban környezeti hatások alapján alakulnak ki. Kisgyermekkorban előbb a kommunikációs stílus, majd a társas magatartás egyéb jellemzői és a nemi szerepviselkedés fejlődik ki fokozatosan, el­sősorban az azonos nemű szülővel és más jelentős felnőttekkel való identifikáció (azonosulás) és mintakövetés során. Az erköl­csi jellemvonások később, a serdülőkor táján alakulnak ki, szin­tén a családban és a környezetben tapasztalt elvek és magatar­tásminták alapján. Ebbe a mechanizmusba akkor csúszik hiba, ha nincs megfe­lelő pozitív kapcsolat az azonos nemű szülővel, például ha az tartósan távol van, fia elhanyagolja gyermekét, vagy ha a nyúj­tott minta nem megfelelő, nem hiteles. A helyzetet bonyolítja, hogy az egészséges pszichoszexuális fejlődéshez a másik ne­mű szülő is kell. Rajta keresztül építi magába a gyermek a másik nem tulajdonságait és a hozzá való viszonyulását, szexuális és társas értelemben egyaránt, miközben utánozza a saját nemű szülőnek a házastársához való viselkedésmódjait. Sajnos, sokszor már a kislányban kialakulnak a negatív értékítéletek és érzelmek - az óvatosság, a félelem vagy a megvetés - a férfi­nemmel, és ugyanígy a kisfiúban a női nemmel szemben. így az utódokban újratermelődnek a szülők házastársi konfliktusai és szexuális zavarai. Ha a kisgyermeknek csak a másik nemű szü­lő szolgál mintául (mert egyedül neveli, vagy mert csak ővele van jó viszonyban), akkor óhatatlanul a másik nemre jellemző szokásokat, viselkedésmódokat, viszonyulásformákat alakíthat ki. Baj-e, ha a nő férfias, és a férfi nőies? Ha ez pozitív szellemi és erkölcsi tulajdonságokban nyilvánul meg (például ha a nő bátor, a férfi gyengéd), akkor ez nagyon is jó. Régi megfigyelés,, hogy a „másnemű tulajdonságok” átvételére való nyitottság együtt jár a gondolkodásbeli nyitottsággal. Ezzel szemben vi­szont az is megfigyelhető, hogy ha a viselkedésmódjában, a stí­lusában tér el az ember a saját neménél megszokottól (tehát ha egy férfi túlságosan „lágy” stílusú, határozatlanul viselkedik, fé­lénk, és ha egy nő pattogó, agresszív, kemény), ez a pszicho­szexuális fejlődés finom zökkenőit fedi fel a szakember szemé­ben. Mindez legtöbbször együtt jár a személyiségfejlődés enyhébb zavarával. Összegezve: egészséges anya és apa, harmonikus családi légkör és jó szülő-gyermek kapcsolat lenne mindenkinél az em­beri teljesség megvalósulásának záloga. DR. IGNÁCZ PIROSKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents