Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

1989. október 9. NÉPÚJSÁG 3 politikával, illetve annak képviselőivel, hí­veivel. Az egymással is vitázó, szenvedélyes felszólalásokra reagált a megbeszélésen jelen lévő Pozsgay Imre. Emlékeztetett arra: a kongresszus érvényes hangja péntek délután fogalmazódott meg, a re­formerők ekkor mondták ki azokat a gon­dolatokat, amelyek egy új párt létrehozá­sához vezettek. Az idő halad, a fáradtság, az idegesség jelei mutatkoznak a kong­resszuson, igy megeshet, hogy az erede­ti szándéktól eltérő magatartás uralkodik el. A szünet után folytatódott a program- nyilatkozat vitája. A felszólalásokban, ha nem is élesen, de bizonyos véleménykü­lönbségek felszínre kerültek. Éppen az igazi konfrontációt hiányolta Huszár Tibor budapesti küldött, aki sze­rint azok az ellentétes nézetek, amelyek a korábbi vitákon tapasztalhatók voltak, a kongresszusi eszmecserén eddig még nem kerültek felszínre. A párttagságon belül nagyon markáns törésvonalak ala­kultak ki olyan kérdésekben, mint a több­pártrendszer, a demokratikus centraliz­mus, az 1956-os események megítélése, a modellváltás vagy rendszerváltás ügye. Az ország jelenlegi körülményei között azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a párt kongresszusán létrejövő egység mennyire valóságos. A Kínában történtek arra figyelmeztetnek: olyan emberek, akik egyértelműen a reform híveinek val­lották magukat, kiélezett válsághelyzet­ben inkább a visszarendezést választot­ták. Ezért nagy szükség lenne arra, hogy sikerüljön tisztázni: ki milyen mértékben azonosul az új párt programjával. Huszár Tibor emlékeztetett arra is: né­hány nappal ezelőtt egy felelős magyar pártvezető a moszkvai televízióban a párt programtervezete alapján olyan képet alakított ki, hogy Magyarországon jelen­tős jobrratolódás megy végbe. Ennek a vezetőnek mindenképpen kötelessége lett volna a kongresszuson megindokol­ni, miért alakult ki ilyen véleménye a pártprogramról. Egy másik felelős elv­társ, aki éveken keresztül irányította a magyar ideológiai életet, szombaton a párt jellegéről kialakított dokumentum vi­tája során több rövid felszólalásában egyebek között belebocsátkozott abba a vitába: ki a reformkommunista. Mivel eb­ben a kérdésben az illetőnek igazán len­A kongresszus sajtóirodája köz­leményt adott ki, arról, hogy Pozs­gay Imre vasárnap a késő délutáni órákban neves személyiségekkel találkozott a Magyar Szocialista Párt kongresszusának helyszínén. A Bihari Mihály politológus profesz- szorral, Csoóri Sándor költővel, Lengyel László közgazdász polito­lógussal és dr. Timkó Iván jogász- szál folytatott baráti beszélgetésen véleményt cseréltek az MSZP meg­alakulásáról és a békés átmenet­ben, a nemzeti kibontakozásban kí­vánatos szerepéről. A találkozón részt vett: Ágh Attila, Gazsó Ferenc, Kosa Ferenc és Ta- bajdi Csaba, a Reformszövetség kongresszusi küldöttei is. ne mit tisztáznia, ezért Huszár Tibor azt várta, hogy vasárnap bővebben is kifejti: 1972-73-ban miért konfrontálódott a re­formmal. Hangsúlyozta: ha ezek az ügyek tisztázatlanok maradnak, a párt­nak sem a választásokon, sem a kiélező­dő szociális harcok időszakában nem lesz kellő hitele. Böjthe Ändräs Komárom megyei kül­dött azt vetette fel, hogy a programból nem olvasható ki egyértelműen, mivel és miért kíván szakítani a párt. A tagság így nem tudja hányadán is áll, a kívülálló szá­mára pedig úgy tűnhet, hogy a párt igazi arcát most álarccal takarja el. Véleménye szerint a program nem kerülheti meg a marxizmussal való elszámolást; ki kell mondania, hogy azt a marxizmust, ami a köztudatban él, s amely az eredeti eltor­zult, hamis változata, elveti, de az igazi marxi filozófiát, dialektikus szemléletet ápolja, alkalmazza. A programnyilatkozatnak is bizonyítani kell, hogy ez a párt más párt lett, nem egyszerűen névváltoztatásról van szó - mutatott rá több más küldött. A hozzászó­lásokban nagy hangsúlyt kapott: a párt­nak vállalnia kell a vidék problémáit, min­dent meg kell tenni a vidéki települések felzárkóztatásáért, fejlődésükhöz az esélyegyenlőség biztosításáért. Egyesek szerint a programtervezetben leírtak még mindig a segélyezés, a gyámkodás felfo­gását képviselik. A vidék gondjainak megoldásával összefüggésben többen kiemelték az önkormányzatok jelentő - ségét. Lassú István Somogy megyei kül­dött azt javasolta, hogy a prátvagyonnak az a része, amely nem a tagdíjakból szár­mazik, kerüljön át az önkormányzatokíu- lajdonába, s azt más pártok is igénybe vehessék. Hámori Csaba szerint pedig a tanácsi kezelésű vagyont kellene átadni a városok, községek tulajdonába, illetve az állami tulajdon egy része kerülhetne át azönkormányzatoktulajdonába vagyon­kezelő részvénytársaságok közvetítésé­vel. A késő délutáni órákra lanyhult a vita­szellem: néhány küldött felszólalása nem igazán a programnyilatkozathoz kapcso­lódott; az előre megirt beszédek hangvé­tele, tematikája korábbi kongresszusok­ra emlékeztetett. Volt, aki a foglalkoztatá­si problémákról, más a társadalombizto­sítás jövőjéről beszélt. A nyugdíjasok vé­leményét tolmácsoló küldött a sokakat ir­ritáló, meg nem érdemelt nagyságrendű nyugdíjak ellen lépett fel. Az általános programvitát az esti órák­ban zárták le. Az esti órákra a szerkesztőbizottság elkészült a Magyar Szocialista Párt alap­szabály-tervezetének módosító,. kiegé­szítő munkálataival, így a kongresszus a programnyilatkozat általános vitáját megszakítva, hozzáfogott a pártélet e fontos dokumentumának részletes vitá­jához. Este 11 óra előtt néhány perccel a kongresszus felfüggesztette az alapsza­bály-tervezet részletekbe menő, hosszan tartó vitáját és berekesztette a vasárnapi munkát. Hétfőn a küldöttek az alapsza­bály-tervezet feletti vitával folytatják tevé­kenységüket. A nagy nyugati hírügynökségek elem­zései szerint Kelet-Európa történelmé­ben első ízben fordult elő, hogy egy ha­talmon lévő kommunista párt szakít a marxizmus-leninizmus alapelveivel, és nyugati típusú szocialista párttá alakul át, amely elkötelezi magát a parlamenti de­mokrácia, a polgári szabadságjogok és a piacgazdaság mellett. A Reuter párhu­zamba állítja a magyarországi esemé­nyeket a Lengyelországban zajló folya- -matokkal, azzal, hogy ott a Szolidaritás augusztusban megalakította az első olyan kelet-európai kormányt, amelyet nem a kommunisták uralnak. Az AFP francia hírügynökség szerint a kongresszuson elsöprő töbséggel meg­szavazott döntést a reformerők szenve­délyes kitartása tette lehetővé. A reform- mozgalom négy vezetője: Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula elérte azt, hogy alig két nap alatt maga mellé állította a részben ódzkodó kongresszusi küldöttek nyolcvan száza­lékát - írja az AFP. A párt átalakítását sürgető reformerek fő érve a csökkenő taglétszám ép a helyi választásokon elszenvedett vereség volt, valamint az a meggyőződés, hogy csak egy új demokratikus baloldali párt száll­hat a siker reményével ringbe a jövő év tavaszán tartandó választásokon - álla­pítja meg az amerikai AP. Valamennyi nyugati hírügynökség ki­emeli, hogy Grósz Károly a 159 „nem”- mel szavazó küldött között volt. Az AFP szerint a kongresszus másik vesztese Berecz János, a „konzervatívok vezéralakja”, aki abban reménykedett, hogy kisebbségbe szoríthatja a reforme­reket, de végül mégis az új párt megalakí­tása mellett szavazott. A kongresszus „emelkedő csillagának” minősíti a frania hírügynökség Gönci Jánost, a népi de­mokratikus platform szószólóját, aki a re­formerek mellé szegődve jelentős szere­pet játszott azok győzelmében. A Reuter szerint az új párt tevékenysé­ge az Olasz Kommunista Párt, illetve a svéd és finn szoiáldemokrata párt tevé­kenységéhez hasonlít majd leginkább. Az új párt szervezetileg abban különbö­zik majd a kormányzó kommunista pár­toktól, hogy nem lesz politikai bizottsága és központi bizottsága, amely többnyire a párttagok beleszólása nélkül dönt a párt politikájáról. Az MSZP emellett le­mond a proletárdiktatúra és a világforra­dalom szükségszerűségének téziseiről is - irta a Reuter. A brit hírügynökség tudósítója szerint azonban a „szkeptikus magyarok” attól tartanak, hogy az új párt nem sokban kü­lönbözik majd elődjétől, ha vezetőségé­ben megmaradnak a régről ismert arcok. A szavazásnál tapasztalt elsöprő győze­lem azt is jelzi, hogy a radikálisok mellé sok olyan „centrista” is satlakozott, aki nem támogatja tiszta szívből a meghirde­tett reformokat. Nem dőlt még el a vita arról sem, hogy az MSZP átveheti-e a volt párt vagyonát, a kemény vonal hívei ugyanis jelezték, hogy esetleg megtámadják majd ezt az igényt - állapítja meg a Reuter. SZÓFIA - Ilyen pártkongresszusról szocialista országból még nem tudósított bolgár újságíró - mondotta szombaton este a szófiai televízióban annak Buda­pestre küldött tudósítója, majd hozzátet­te:- Az MSZMP XIV. vagy talán már az MSZP I. kongresszusa tele van meglepe­tésekkel, váratlan fordulatokkal... Vasár­nap reggeli lapszemléjében a rádió mindazonáltal említést sem tett róla, no­ha a két vasárnap is megjelenő lap - a kommunista Rabotnicseszko Delo és a parasztpárti Zemedelszko Zname - ezút­tal is foglalkozik vele, előbbi az első olda­lán induló, viszonylag részletes tudósí­tásban, amelynek címe: „Élénk vita - döntés született a Magyar Szocialista Párt megalakításáról”. A tudósítás nagy teret szentel a párttagok egységét szor­galmazó kongresszusi és azon kívüli megnyilatkozásoknak, általában a Nép- szabadságban megjelent anyagok alap­ján. Beszámolója tárgyilagos hangú átte­kintést ad a tanácskozás második napjá­ról. PÁRIZS. - A francia tájékoztatás igen gyorsan adott hírt a Magyar Szocialista Párt megalakulásáról: a fontosabb rá­dióállomások már szombaton a késő esti órákban rövid hírt sugároztak erről. Va­sárnap reggel szinte minden nagyobb rádióállomás hírösszefoglalója az erről szóló jelentésekkel kezdődött. A France Info, az állami rádió kizárólag híreket su­gárzó adója történelmi és páratlan jelen­tőségű eseménynek nevezte azt, hogy egy hatalmon levő kommunista párt ilyen módon szakítson múltjával és alakuljon át szocialista párttá. Az egyetlen vasár­nap reggeli televíziós híradó, a La Cinq adó híradója mintegy másfél perces je­lentést közölt, ebben ismertette Pozsgay Imre sajtókonferenciáját is, kiemelve, hogy az új párt „az olasz reformkommu­nistákkal, vagy a svéd szociáldemokra­tákkal” akar kapcsolatokat építeni. Az AFP hírügynökség összefoglalójá­ban igy ír: „A magyar kommunista párt meghalt, a szocialista párt megszületett Budapesten. Kelet-Európa történetében első ízben alakult át önkéntesen egy kommunista párt szocialista párttá.” TOKIÓ. - A kommunizmus történel­mének példa nélküli eseménye, hogy egy hatalmon levő párt küldöttei megsza­vazzák saját pártjuk felszámolását, hogy az szocialista pártként újjászülethessen, közölte vasárnapi elemzésében a KYODO japán hírügynökség. A tokiói té­vénézők pedig láthatták a magasba emelt narancssárga szavazócédulák er­dejét a pártkongresszus üléséről készült tudósításokban. Az NTV tévétársaság kommentárjában hangsúlyozta, hogy a parlamenti demokráciát és a többpárt­rendszert megcélzó MSZP létrehozása egész Kelet-Európa politikai helyzetére jelentős kihatással lesz. MADRID - A barcelonai nagypolgári La Vanguardia Kelet-Európa szakértője, Ricardo Estarriol a lap hasábjain megál­lapította, hogy „ha kissé későn is, a kong­resszus küldöttei megértették: csakis egy új pártnak lehet bármiféle esélye a sikerre a következő általános választáso­kon”. Az El Pais című befolyásos madridi lap munkatársa szerint a magyar kom­munisták az önelégetés után egy nyugati mintára szabott szocialista pártot hoztak létre. Hermann Tertsh szerint Pozsgay Imre a kizárólagos győztes abban a harcban, amely a magyar politikai életből a kommunisták eltávolítására irányul. A lap szerint Grósz és Berecz konzervatív vonala immár lefejeződött, a maradvány csoportocskák pedig a perifériára való sodródásra vannak ítélve. MOSZKVA - A Pravda vasárnapi szá­mában a nemzetközi oldal legalján közli saját és a TASZSZ tudósítójának megle­hetősen mértéktartó, mintegy másfél gé­pelt oldal terjedelmű beszámolóját az MSZMP kongresszusáról. A vezető szovjet pártlap, amely első­sorban Gorbacsov berlini útjának szen­telt nagy teret, vasárnapi ázámában - nyilván a lapzárta miatt - még nem jelezte hogy a kongresszuson megalakult a Ma­gyar Szocialista Párt. Utalt ugyanakkor arra, hogy történtek kezdeményezések a névváltoztatásra, s többen is a Magyar Szocialista Párt elnevezést ajánlották a küldötteknek. A Pravda beszámolója szerint a tanácskozás egyes résztvevői ebben a párt szétesésének veszélyét lát­ták. LONDON - „Új októberi forradalom­nak” nevezte a BBC rádió vasárnap reg­geli híradásában az MSZMP rendkívüli Vasárnap este egy kérdés hang­zott el az MSZP kongresszusán, amely szerint olyan híresztelések kaptak lábra, hogy kormányválság lenne, a kormány több tagja lemon­dott volna. Ezt a híresztelést a plé- num előtt Németh Miklós kormány­fő cáfolta. A küldöttek nagy tapssal fogadták azt a bejelentését, misze­rint a kormány a helyén van, egyet­len tagja sem mondott le, nincs kor­mányválság. Mint megjegyezte: a miniszterek közül az esti órákban néhányan távoztak a teremből, amit azzal magyarázott a miniszterel­nök, hogy készülniük kell a hétfői munkanapjukra. Itt pártkongresszus folyik, a párt dolgaival foglalkozzon mindenki - mondta a kormányfő, aki a kor­mány nevében egyben sok sikert is kívánt a tanácskozás munkájához. kongresszusának döntését, hogy hagyo­mányos kommunista struktúráját feladva nyugati típusú új szocialista párttá alakít­ja át önmagát. A vasárnapi újságok közül a lapzártakor érkezett budapesti hírt ket­tő emeli ki főcímében: „Magyarország véget vet 40 évi kommunizmusnak” (The Mail on Sunday), „Magyarország demok­ráciára szavaz” (The Sunday Times). „Hét évtizeddel azután, hogy Lenin megváltoztatta Európa politikai arculatát, a kormányzó kommunista párt úgy dön­tött, hogy teljesen felgöngyölíti a vasfüg­gönyt és új, nyugati típusú demokrácia mellett elkötelezett pártot alakít” - kezdte hírei élére tett budapesti jelentését a BBC rádió. Kevin Connally, a brit rádió tudósítója hírmagyarázatában aláhúzta: „Ez a leg­drámaibb átalakulás, amely a háború óta bármely kelet-európai kommunista párt­ban végbement. Vezetői úgy vélik, hogy az új pártnak legalábbis harci esélye lesz a rövidesen esedékes szabad választá­sokon. Sok függ azonban attól, vajon az új pártban bent maradtak-e a reformmal szembenálló konzervatívok. Ha igen, ak­kor az új vezetésnek nehezebb lesz meg­szabadulnia a sztálinizmus hagyatéká­tól.” BELGRÁD - A jugoszláv napilapok vál­tozatlanul nagy terjedelemben, kiemelt nemzetközi témaként foglalkoznak a ma­gyar pártkongresszussal. A kongresszusi küldöttek többsége tu­datában van annak, hogy a legfőbb fel­adata neosztálinista pártállam megszün­tetése - emelte ki elsőoldalas beszámo­lójában a zágrábi Vjesnik. - A tanácsko­zás második napján létrehozták a Ma­gyar Szocialista Pártot, amely a klasszi­kus értelemben nem lesz kommunista, nemcsak a munkásoknak, hanem a tár­sadalom sokkal szélesebb rétegeinek az érdekeit fogja képviselni. A Pozsgay Imre vezette reformerek biztosítékokat keres­nek arra, hogy sem párt-, sem állami vo­nalon nem következik be még egyszer visszarendeződés. A sztálinista dogmák feladását joggal*értékelik történelmi je­lentőségűnek, mert ez egyebek között le­hetőséget ad az összeurópai baloldali hagyományokhoz történő csatlakozás­hoz. Ez az MSZMP első olyan kongresszu­sa - írta a Dnevnik - amelyen nem lehet mindig, mindent előre tudni. A legmaga­sabb pártfórumon valóban érdemi viták folynak. A budapesti kongresszuson Pozsgay reformpárti hívei a leghango­sabbak - véli a belgrádi Politika. - Az MSZMP helyett valószínűleg két-három párt alakul, s az első, a Magyar Szocialis­ta Párt már létrejött. E párt tengelyét a Nyers-Pozsgay-Németh trió alkotja. A tanácskozáson - mutatott rá a Ma­gyar Szó - nyíltan senki sem emleget pártszakadást, de szinte minden küldött nyomatékosan hangsúlyozza, hogy meg kell szabadulni a karrieristáktól, a nem munkateljesítményen alapuló tekintély­kultusztól, mindazoktól, akik politikai, gazdasági, erkölcsi válságba sodorták a pártot és az országot... Ha kisebbségben marad egyrészt a Grósz Károly főtitkár vezette irányzat, amelyet centristának neveznek, másrészt pedig a Berecz Já­nos vezette konzervatívok, akkor felme­rül a kérdés: melyik lesz az MSZMP utód­pártja? Ez nemcsak jogi kérdés, mert az utódpárt örökli az MSZMP tetemes va­gyonát, villáit, más épületeit, gépkocsi- parkját és szolgálatait. RÓMA - Igazi szenzációnak, történel­mi jelentőségű fordulatnak értékeli az olasz sajtó vasárnap a Magyar Szocialis­ta Párt megszületését. „A magyarok az elsők Kelet-Európábán, akik megalku­vás nélkül megszabadulnak a diktatóri­kus marxista örökség terhétől. A Him­nusz hangjai mellett elbúcsúztatták a ká­dári MSZMP-t, és emlékezetes, történel­mi jelentőségű kongresszuson megala­kították a Magyar Szocialista Pártot” - ír­ta a Corriera della Sera, amely „mérföld­kőnek” értékeli ezt a magyar parlamenti demokrácia, az alkotmányos jogrend és a gazdasági átalakulás útján. A lapok úgy látják: a reformisták teljes győzelmet arattak a kongresszuson. A La Repubblica szerint az MSZMP „genetikai váltáson" esett keresztül, és Magyaror­szág e kongresszussal „belép a közös európai házba, megelőzve mindenki mást a keleti tömbben”. A L’Unitá meglepetésnek tartja a sza­vazási arányt, amellyel a küldöttek végül felsorakoztak a múlttal való teljes szakí­tás és az átalakulás irányvonala mellett, hiszen még a tanácskozás előestéjén is attól lehetett tartani, a kongresszuson két párt jön létre, ami veszélyeztette és meg­terhelte volna az átalakulási folyamatot. „Az a párt, amelyet 1956 októberében alapított Kádár, Nagy Imre és Lukács György, és amely harminc éven át meg­határozta a magyar történelmet, meg­halt... Hamvain új párt született, a refor­misták elvi kompromisszumok nélküli győzelmével, a demokratikus szocializ­mus világos és egyértelmű programjá­val” - írja az OKP lapja. * Az új pártot létrehozó szavazási ered­mény feletti eufóriát meglehetősen gyor­san a bizonytalanság érzete váltotta fel - állapították meg vasárnap egybehang­zóan a nagy nyugati hírügynökségek. A Magyar Szocialista Párt kompromisszum eredményeként született, s ez a kompro­misszum nem elégít ki szinte senkit. A hírügynökségek ennek példájaként bőséges terjedelemben idézik Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettest, aki még nem döntötte el, hogy tagja lesz-e az új pártnak. Valamennyi jelentés kiemeli azt, hogy a bizonytalanság fő oka: ki lesz - és lehet - a szocialista párt tagja? Mint az AP amerikai hírügynökség írja, egyelőre nem tudni, hogy valójában mennyire kü­lönbözik az új párt az MSZMP-től. A Reu­ter brit hírszolgálati iroda úgy teszi fel a kérdést, az MSZP lehet-e alapvetően más, mint az MSZMP, „ha oly sok tagot átvesz a kimúlt kommunista pártból”? A hírügynökségek kommentárjaikban röviden megemlítik azt is, hogy a Kádár János Társaság vasárnap bejelentette: átalakul kommunista párttá. Az AFP francia hírügynökség megszó­laltatta „az utca emberét” is. Összeállítá­sában minden nyilatkozó bizonytalan abban, hogy az új nevű párt valóban új párt-e. A felvételeket Gottvald Károly ké­szítette Nemzetközi visszhang

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents