Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

1989. október 9. TOLNA N\ 2 'ívÉPÜJSÁG A kongresszus harmadik napja (Folytatás az 1. oldalról.) fogva más demokratikus erőkkel, a siker reményében birkózzon meg a társadalmi válsággal. Örömmel vették tudomásul, hogy az alapszabály-tervezet egyértel­műen rögzíti: a párt marxista szellemisé­gű, platformszövetség jelleggel működő, eleven mozgalomként, tömegpártként kí­ván működni. A tanácskozás elmúlt két napja már bizonyította, hogy ezek az el­vek a gyakorlatban is megállják a helyü­ket. Az alapszabály-tervezefalkalmas ar­ra is, hogy a párt újjászervezze erőit, és a választásokon eredményesen képviselje a saját munkából élő emberek többsé­gét. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője kiegészítésként javasolja: az alapszabály rögzítse a tagozatok létre­hozásának lehetőségét, és jelezte, hogy ' a vidék tagozatot be kívánják jegyeztetni; A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszus döntése - amely nem ad módot hozzászólásokra a prog­ramnyilatkozat-tervezethez - „hermeti­kusan” elzárja az új arcok megjelenésé­nek, a bemutatkozásnak a lehetőségét. Tolmácsolta küldött-társai kérését: még a személyi kérdések eldöntése előtt a lis­tán szereplőket ismerhesse meg a kong­resszus. Hoch Róbert kifejtette: az összefogás platform alapvetően egyetért az alapsza­bály-tervezettel, csupán azt kéri, hogy a pártsajtó felsorolásánál vegyék figye­lembe az Új Fórum című hetilapot is. Ato- vábbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a kongresszus elfo­gadja az új alapszabályt, törekedni kell annak következetes érvényesítésére. Ne fordulhasson elő az, ami az elmúlt idő­szakot , sőt még az elmúlt napokat is jel­lemezte, hogy a megválasztott pártveze­tés függetlenítette magát az őket megvá­lasztok - a kongresszus, a párttagság - határozataitól. Bejelentette, hogy az összefogás plat­form feloszlik, mivel elérték céljukat. Ko­rábban többször hangsúlyozták: arra tö­rekednek, hogy az MSZMP-t - nem a névhez ragaszkodva - megmentsék. Úgy érzik, hogy ennek aa célnak az elérésé­hez sikerült hozzájárulniuk - hangsú­lyozta Hoch Róbert. Kőhalmi Ferenc a Reformszövetség képviseletében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben - jóllehet, az alapszabály ezt kimondta - mégsem a kongresszus volt a párt legfelső szerve, hiszen a két kongresszus között a Köz­ponti Bizottság helyettesítette e plénu- mot. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte, hogy a korábbiakban mindig az operatív hata­lomnak volt döntő befolyása. Fontosnak tartotta, hogy az alapsza­bály világosan megfogalmazza a párton belüli hatalmi ágak szétválását. Végeze­tül szorgalmazta: a párt programját csak tételes és részletekbe menő vita után fo­gadják el a küldöttek. A megyei küldöttcsoportok nevében szólók: az alapszabály-tervezettel kap­csolatban számos ponton egymással el­lenkező véleményt fogalmaztak meg. így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerve­ződés kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regio­nális pártapparátust kell kiépíteni, s an­nak kell nagyobb szerepet adni. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség van a megyei szer­vezetekre, ám eze'k apparátusa lényege­sen kisebb s hatóköre korlátozottabb le­gyen, mint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét mások vélemé­nye szerint kis létszámú, a szakappará­tust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett létre kell hozni a vidé­ki Magyarország gondjait, problémáit jól ismerő profi politikusokból álló vidéki or­szágos titkárságot. E témához kapcsoló­dóan hangzott el Baranya megye kül­döttjének javaslata az alapszabály bőví­tésére; eszerint a Magyar Szocialista Párt a választások idején választó párt­ként működne. Kezdeményezte azt is, hogy a párt tagsága tekintse kötelezőnek a jelöltek támogatását, s a választás vé­géig ne folytasson frakciózást, platform­harcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni - vélekedett. A Somogy megyei küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi alapszabály­tervezet korlátozni kívánja a pártválaszt­mány szerepkörét. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a tagfelvételnél célszerű lenne eltörölni a korhatárt, illetve azt je­lenleg 17 esztendőben kellene meghatá­rozni. A pártszervezetek munkahelyi mű­ködésével kapcsolatban a küldöttek egy része arra hivatkozott: nem szabad kor­látozni az állampolgárok jogát a szabad szerveződésre. Mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván: a munkahely nem válhat a politikai csatározások szín­terévé. Az alapszabály-tervezet vitájában ja­vaslatként hangzott el - az MSZMP és az MSZP szervezeti felépítettségével össze­függésben -, hogy átmeneti szabályzatot kell kialakítani, s abban rögzíteni a felme­rülő kérdések rendezésére hivatott egyeztető bizottság létrehozását. Ugyan­csak javasolták - például Bács-Kiskun megyei küldöttek -, hogy az új pártba lé­pő szándékát - aláírás után - a taggyűlés hagyja jóvá. Vitás esetekben az egyezte­tőbizottság döntene. Igényelték, hogy re­gisztrálás alapján is legyen mód a párt­tagságra. A vasárnap reggel újjáalakított fejléc­cel megjelenő Népszabadság főszer­kesztője tájékoztatta a küldötteket a kor­rigálásról, s ehhez utólagos jóváhagyá­sukat kérte. Hangsúlyozta, hogy a lap ap­ró, de lényeges változtatásával is azt kí­vánják kifejezni: tartalmában a párt esz­meiségéből táplálkozik. Gesztus értékű felszólalás is elhang­zott a tanácskozáson. Az 1 -es számú kül­dött Bodó László Baranya megyéből - bejelentette: amennyiben a kongresszus elfogadja a Szolnok megyeiek javaslatát, amely szerint a küldöttsorszámok alap­ján osztják ki az új tagsági igazolványo­kat, lemond jogáról Nyers Rezső javára, aki sokat tett az új párt létrehozásáért. Az alapszabály-tervezetről folytatott vi­tában kért szót Szűrös Mátyás is. Az elnöklő Berend T. Iván szavazásra bocsátotta a Zala megyei küldöttcsoport javaslatát, hogy a kongresszus a továb­biakban - egy korábbi ügyrendi határo­zatot megváltoztatva - folytasson általá­nos politikai vitát a programnyilatkozat­ról. A küldöttek a kezdeményezést jóvá­hagyták. Az alapszabály vitájának felfüggeszté­se után a küldöttek áttértek a párt prog­ramnyilatkozatának általános politikai vi­tájára. Elsőként a kongresszuson szer­veződött nemzet egészségéért elnevezé­sű platform képviselője kapott szót, s rö­viden vázolta az egészségügyben, illetve a társadalom egészségi állapotában a nyolcvanas évek közepére kialakult, már-már tarthatatlan helyzetet. A kilába­lás esélyeit latolgatva hangsúlyozta: az egészségügy kereteit meghaladó, társa­Az esti órákban kezdődött plená­ris ülés első perceiben - a Pátria-te­rem bejárata előtt - Grósz Károly véleményét kérdezték a tanácsko­zásról a hazai és nemzetközi sajtó képviselői. A rögtönzött sajtókonfe­rencián Grósz Károly arról beszélt, hogy a kongresszus olyan döntést hozott, amely számára nem elfo­gadható. A kétségek eloszlatására közölte, hogy az MSZP-nek nem kí­ván tagja lenni, s nem akar új pártot sem alakítani, de - mint mondta - meg fogja találni a maga pártját. Egy kérdésre válaszolva úgy fogal­mazott, hogy a párt szerinte várha­tóan egyben marad, az egységért azonban nagy árat fog fizetni, s ezt ő személy szerint nem tudja elfo­gadni. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, miszerint a párt baloldali szárnya kiválna, s új marxista-leninista pár­tot hozna létre, Grósz Károly nem bocsátkozott jóslásokba. Hangoz­tatta viszont, hogy egy olyan balol­dali orientációjú mozgalomra, amely marxista szellemi értékeket hordoz, szükség lenne a magyar politikai palettán. Mint mondta: nem ismeri miként vélekednek a szocialista országok testvérpártjai a párt kongresszusáról, s elvi meg­fontolásból nem is kéri véleményü­ket. A kongresszus ugyanis a párt belügye, a kérdéseket a magyar pártnak kell elrendeznie, s ha kiala­kul az MSZP végleges profilja, ak­kor tisztázódnak majd kölcsönösen a viszonyok. Grósz Károly megerősítette, hogy semmiféle vezetői tevékeny­séget nem akar folytatni a jövőben, ám a politikai közéletben jelen kí­ván lenni. Számára csak az a veze­tés elfogadható, amely garanciát ad arra, hogy az MSZP baloldali, de­mokratikus mozgalomként műkö­dik. A párt vagyonát érintő kérdésre válaszolva kifejtette: a pártnak nincs vagyona, így azt el sem veszít­heti. Használati joga van néhány épületre - az országban mintegy 1100-ra -, ez a jog azonban június óta a kormány által bármelyik pilla­natban megvonható. Megítélése szerint a vagyon körüli hisztéria po­litikai töltetű, nem gazdasági jelle­gű kérdés. dalmi méretű beavatkozás szükséges. Összegezte azokat az elveket, amelyek mentén az új párt kialakíthatná egész­ségügy-politikáját. Első számú alapelv­ként jelölte meg, hogy az egészséghez való jogot alapvető emberi jogként kell kezelni. Mindehhez szükségesnektartot- ta az egészségügy nemzeti jövedelemből való részesedésének európai színvonal­ra emelését, egy biztosítási alapon mű­ködő ellátási rendszer kialakítását, a há­lapénzek megszüntetését. Óvatosságra intett azonban az egészségügy privatizá­lása kérdésében. A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kong­resszus távlatos kihatásait ma még korai lenne értékelni. Létrejött ugyan a Magyar Szocialista Párt, életképessége, politikai befolyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az új párt megalakítá­sának, működőképessé tételének fel­adatai még a küldöttek előtt állnak. Megítélése szerint a párt programnyi­latkozata és alapszabályának meghatá­rozása mellett sorsdöntő jelentősége van annak, hogy a küldöttek milyen vezető­séget választanak a párt élére. A párt ugyanis csak akkor lehet életképes, ha a vezetés személyiségei a társadalmi rendszerváltás elkötelezettségét, a kiala­kult diktatórikus szocialista viszonyok gyökeres átépítésére való hajlandósá­got, illetve az erre való készséget repre­zentálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy homogén, reformelkötelezett elnökségre van szükség, mert bár ez a párt megőriz­te az előd, az MSZMP konglomerátum jellegét, sok, egymástól elütő, egymást kizáró áramlat működik benne, ezért csak egységes vezetés tudja egyben tar­tani. Csak így tudja megteremteni a felté­teleket ahhoz, hogy a társadalom új vi­szonyai között is akcióképes, a társadal­mat formálni akaró és formálni is képes szocialista elkötelezettségű erőként meg tudja őrizni a szocialista fejlődés pers­pektíváját. Ez az igazi tét. A programot, a szervezeti szabályzatot, a vezetés össze­tételét e szempontból kell végiggondolni. Gazsó Ferenc szerint az elhatárolódás még nem történt meg attól a politikától, amely „ezt az országot az MSZMP veze­tése alatt a totális csőd állapotába juttat­ta”. Azoktól sem határolódott el az új párt, akik az MSZMP irányításával ezt a hely­zetet előidézték. A kongresszusnak ez is feladata. A párt hitelképessége ugyanak­kor nem a kinyilatkoztatásoktól függ - fi­gyelmeztetett hanem attól, hogy milyen tettekre képes. Kifejezte meggyőződé­sét: az MSZP-nek esélye van arra, hogy részben a hatalom birtokosának örökö­seként, illetve a kormánnyal szoros kap­csolatban álló pártként olyan változtatá­sokat kezdeményezzen a magyar gazda­ság, a társadalmi élet minden területén, amelyek rövid idő alatt is képesek meg­győzni a nemzetet arról, hogy valóban új párt született. Az ifjúságért platform nevében Koncz Dezső azt kifogásolta: a dokumentum­ban még csak utalást sem talált arra, hogy az új párt mit kíván tenni az ifjúság érdekében, a fiatalok megnyeréséért. Naiv álomnak minősítette azt a feltétele­zést, hogy ha majd lesz jó programja a pártnak, követik a fiatalok. A felülről szer­veződés legelőször mindig ennél a gene­rációnál görcsölt be - mutatott rá. Sze­rinte a pártnak a fiatalok önszerveződő csoportjain keresztül kellene eljutnia az ifjabb nemzedékhez. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviseletében ketten kértek szót. Lakos László az agrár- és a vidéki platform megerősítésének szükségességéről be­szélt; ezeket a kongresszus után célsze­rű lenne tagozatként tovább működtetni. A vidék jelentősen előrehaladt a politizá­lás gyakorlatában, s közvetlen részvételt követel a politika alakításában. Az új párttól annak kimondását várják, hogy a föld, a közös vagyon sorsáról csak annak tulajdonosai, a szövetkezetek tagjai dönthetnek. Törvényes garanciákkal alá­támasztott esélyegyenlőséget követelt az agrárágazatnak, a vidéknek. Mádlné Maár Ilona az önkormányzatok jelentő­ségét méltatta a jövő alakításában. Ezzel összefüggésben azt sürgette, hogy a mai értelemben vett, mesterséges közigaz­gatási határokra épülő megyék ne ren­delkezzenek döntéshozatali és forrás- elosztási jogkörrel. Szabó Balázs az agrárplatform képvi­seletében elöljáróban rögtön eloszlatta azokat a szerinte téves feltételezéseket, miszerint az MSZMP utódpártja a soron következő választásokon egyértelműen maga mögött tudhatja a vidéki Magyar- országot. Mint mondotta, a magyar pa­raszt csak hiteles vezetők által tett konk­rét ígéretekben bízik, márpedig a párt je­lenlegi agrárprogramja túl általános. Ezért szorgalmazta e program konkreti­zálását, úgymond lefordítását az egysze­rű parasztemberek nyelvére. Távlati cél­ként a földek feletti önrendelkezés és a mezőgazdasági tulajdon újragondolása nyomán egy többszektorú mezőgazda­ság létrejöttét jelölte meg. A népi demokratikus platform nevében kapott szót Sziklai László, aki arra keres­te a választ, hogy a párt, illetve tágabb ér­telemben a marxizmus jelenlegi válságát miként éli át a párt tagsága, a párthoz kö­tődő értelmiség. Ezzel kapcsolatosan rá­mutatott: míg az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államokban, az NSZK-ban vagy Olaszországban megújult a marxizmus, addig nálunk eluralkodott az a nézet, hogy a marxizmus valójában idegen a magyar szellemtől. Hangsúlyozta: a mar­xizmust nem bibliaként kell kezelni, de fi­gyelembe kell venni hogy elmélet nélkül csak gyülekezet képzelhető el és nem párt. A kongresszus hosszúra nyúlt délutáni szünetében indulatos felszólalásokkal tarkított tanácskozást tartott a legna­gyobb létszámú platform, a Reformszö­vetség. A hozzászólók többsége nem tar­totta kielégítőnek a szombaton született - az új párt létrehozását deklaráló - komp­romisszumot, s azt sürgette: a Reform­szövetség küldöttei a kongresszus me­netében lépjenek fel azért, hogy a pártfó­rum eredményei a jelenleginél is radikáli­sabb szakítást tükrözzenek az eddig volt Arcok és pillanatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents