Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
1989. október 9. TOLNA N\ 2 'ívÉPÜJSÁG A kongresszus harmadik napja (Folytatás az 1. oldalról.) fogva más demokratikus erőkkel, a siker reményében birkózzon meg a társadalmi válsággal. Örömmel vették tudomásul, hogy az alapszabály-tervezet egyértelműen rögzíti: a párt marxista szellemiségű, platformszövetség jelleggel működő, eleven mozgalomként, tömegpártként kíván működni. A tanácskozás elmúlt két napja már bizonyította, hogy ezek az elvek a gyakorlatban is megállják a helyüket. Az alapszabály-tervezefalkalmas arra is, hogy a párt újjászervezze erőit, és a választásokon eredményesen képviselje a saját munkából élő emberek többségét. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője kiegészítésként javasolja: az alapszabály rögzítse a tagozatok létrehozásának lehetőségét, és jelezte, hogy ' a vidék tagozatot be kívánják jegyeztetni; A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszus döntése - amely nem ad módot hozzászólásokra a programnyilatkozat-tervezethez - „hermetikusan” elzárja az új arcok megjelenésének, a bemutatkozásnak a lehetőségét. Tolmácsolta küldött-társai kérését: még a személyi kérdések eldöntése előtt a listán szereplőket ismerhesse meg a kongresszus. Hoch Róbert kifejtette: az összefogás platform alapvetően egyetért az alapszabály-tervezettel, csupán azt kéri, hogy a pártsajtó felsorolásánál vegyék figyelembe az Új Fórum című hetilapot is. Ato- vábbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a kongresszus elfogadja az új alapszabályt, törekedni kell annak következetes érvényesítésére. Ne fordulhasson elő az, ami az elmúlt időszakot , sőt még az elmúlt napokat is jellemezte, hogy a megválasztott pártvezetés függetlenítette magát az őket megválasztok - a kongresszus, a párttagság - határozataitól. Bejelentette, hogy az összefogás platform feloszlik, mivel elérték céljukat. Korábban többször hangsúlyozták: arra törekednek, hogy az MSZMP-t - nem a névhez ragaszkodva - megmentsék. Úgy érzik, hogy ennek aa célnak az eléréséhez sikerült hozzájárulniuk - hangsúlyozta Hoch Róbert. Kőhalmi Ferenc a Reformszövetség képviseletében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben - jóllehet, az alapszabály ezt kimondta - mégsem a kongresszus volt a párt legfelső szerve, hiszen a két kongresszus között a Központi Bizottság helyettesítette e plénu- mot. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte, hogy a korábbiakban mindig az operatív hatalomnak volt döntő befolyása. Fontosnak tartotta, hogy az alapszabály világosan megfogalmazza a párton belüli hatalmi ágak szétválását. Végezetül szorgalmazta: a párt programját csak tételes és részletekbe menő vita után fogadják el a küldöttek. A megyei küldöttcsoportok nevében szólók: az alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással ellenkező véleményt fogalmaztak meg. így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális pártapparátust kell kiépíteni, s annak kell nagyobb szerepet adni. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség van a megyei szervezetekre, ám eze'k apparátusa lényegesen kisebb s hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, problémáit jól ismerő profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E témához kapcsolódóan hangzott el Baranya megye küldöttjének javaslata az alapszabály bővítésére; eszerint a Magyar Szocialista Párt a választások idején választó pártként működne. Kezdeményezte azt is, hogy a párt tagsága tekintse kötelezőnek a jelöltek támogatását, s a választás végéig ne folytasson frakciózást, platformharcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni - vélekedett. A Somogy megyei küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi alapszabálytervezet korlátozni kívánja a pártválasztmány szerepkörét. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a tagfelvételnél célszerű lenne eltörölni a korhatárt, illetve azt jelenleg 17 esztendőben kellene meghatározni. A pártszervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban a küldöttek egy része arra hivatkozott: nem szabad korlátozni az állampolgárok jogát a szabad szerveződésre. Mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván: a munkahely nem válhat a politikai csatározások színterévé. Az alapszabály-tervezet vitájában javaslatként hangzott el - az MSZMP és az MSZP szervezeti felépítettségével összefüggésben -, hogy átmeneti szabályzatot kell kialakítani, s abban rögzíteni a felmerülő kérdések rendezésére hivatott egyeztető bizottság létrehozását. Ugyancsak javasolták - például Bács-Kiskun megyei küldöttek -, hogy az új pártba lépő szándékát - aláírás után - a taggyűlés hagyja jóvá. Vitás esetekben az egyeztetőbizottság döntene. Igényelték, hogy regisztrálás alapján is legyen mód a párttagságra. A vasárnap reggel újjáalakított fejléccel megjelenő Népszabadság főszerkesztője tájékoztatta a küldötteket a korrigálásról, s ehhez utólagos jóváhagyásukat kérte. Hangsúlyozta, hogy a lap apró, de lényeges változtatásával is azt kívánják kifejezni: tartalmában a párt eszmeiségéből táplálkozik. Gesztus értékű felszólalás is elhangzott a tanácskozáson. Az 1 -es számú küldött Bodó László Baranya megyéből - bejelentette: amennyiben a kongresszus elfogadja a Szolnok megyeiek javaslatát, amely szerint a küldöttsorszámok alapján osztják ki az új tagsági igazolványokat, lemond jogáról Nyers Rezső javára, aki sokat tett az új párt létrehozásáért. Az alapszabály-tervezetről folytatott vitában kért szót Szűrös Mátyás is. Az elnöklő Berend T. Iván szavazásra bocsátotta a Zala megyei küldöttcsoport javaslatát, hogy a kongresszus a továbbiakban - egy korábbi ügyrendi határozatot megváltoztatva - folytasson általános politikai vitát a programnyilatkozatról. A küldöttek a kezdeményezést jóváhagyták. Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a küldöttek áttértek a párt programnyilatkozatának általános politikai vitájára. Elsőként a kongresszuson szerveződött nemzet egészségéért elnevezésű platform képviselője kapott szót, s röviden vázolta az egészségügyben, illetve a társadalom egészségi állapotában a nyolcvanas évek közepére kialakult, már-már tarthatatlan helyzetet. A kilábalás esélyeit latolgatva hangsúlyozta: az egészségügy kereteit meghaladó, társaAz esti órákban kezdődött plenáris ülés első perceiben - a Pátria-terem bejárata előtt - Grósz Károly véleményét kérdezték a tanácskozásról a hazai és nemzetközi sajtó képviselői. A rögtönzött sajtókonferencián Grósz Károly arról beszélt, hogy a kongresszus olyan döntést hozott, amely számára nem elfogadható. A kétségek eloszlatására közölte, hogy az MSZP-nek nem kíván tagja lenni, s nem akar új pártot sem alakítani, de - mint mondta - meg fogja találni a maga pártját. Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a párt szerinte várhatóan egyben marad, az egységért azonban nagy árat fog fizetni, s ezt ő személy szerint nem tudja elfogadni. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, miszerint a párt baloldali szárnya kiválna, s új marxista-leninista pártot hozna létre, Grósz Károly nem bocsátkozott jóslásokba. Hangoztatta viszont, hogy egy olyan baloldali orientációjú mozgalomra, amely marxista szellemi értékeket hordoz, szükség lenne a magyar politikai palettán. Mint mondta: nem ismeri miként vélekednek a szocialista országok testvérpártjai a párt kongresszusáról, s elvi megfontolásból nem is kéri véleményüket. A kongresszus ugyanis a párt belügye, a kérdéseket a magyar pártnak kell elrendeznie, s ha kialakul az MSZP végleges profilja, akkor tisztázódnak majd kölcsönösen a viszonyok. Grósz Károly megerősítette, hogy semmiféle vezetői tevékenységet nem akar folytatni a jövőben, ám a politikai közéletben jelen kíván lenni. Számára csak az a vezetés elfogadható, amely garanciát ad arra, hogy az MSZP baloldali, demokratikus mozgalomként működik. A párt vagyonát érintő kérdésre válaszolva kifejtette: a pártnak nincs vagyona, így azt el sem veszítheti. Használati joga van néhány épületre - az országban mintegy 1100-ra -, ez a jog azonban június óta a kormány által bármelyik pillanatban megvonható. Megítélése szerint a vagyon körüli hisztéria politikai töltetű, nem gazdasági jellegű kérdés. dalmi méretű beavatkozás szükséges. Összegezte azokat az elveket, amelyek mentén az új párt kialakíthatná egészségügy-politikáját. Első számú alapelvként jelölte meg, hogy az egészséghez való jogot alapvető emberi jogként kell kezelni. Mindehhez szükségesnektartot- ta az egészségügy nemzeti jövedelemből való részesedésének európai színvonalra emelését, egy biztosítási alapon működő ellátási rendszer kialakítását, a hálapénzek megszüntetését. Óvatosságra intett azonban az egészségügy privatizálása kérdésében. A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kongresszus távlatos kihatásait ma még korai lenne értékelni. Létrejött ugyan a Magyar Szocialista Párt, életképessége, politikai befolyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az új párt megalakításának, működőképessé tételének feladatai még a küldöttek előtt állnak. Megítélése szerint a párt programnyilatkozata és alapszabályának meghatározása mellett sorsdöntő jelentősége van annak, hogy a küldöttek milyen vezetőséget választanak a párt élére. A párt ugyanis csak akkor lehet életképes, ha a vezetés személyiségei a társadalmi rendszerváltás elkötelezettségét, a kialakult diktatórikus szocialista viszonyok gyökeres átépítésére való hajlandóságot, illetve az erre való készséget reprezentálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy homogén, reformelkötelezett elnökségre van szükség, mert bár ez a párt megőrizte az előd, az MSZMP konglomerátum jellegét, sok, egymástól elütő, egymást kizáró áramlat működik benne, ezért csak egységes vezetés tudja egyben tartani. Csak így tudja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a társadalom új viszonyai között is akcióképes, a társadalmat formálni akaró és formálni is képes szocialista elkötelezettségű erőként meg tudja őrizni a szocialista fejlődés perspektíváját. Ez az igazi tét. A programot, a szervezeti szabályzatot, a vezetés összetételét e szempontból kell végiggondolni. Gazsó Ferenc szerint az elhatárolódás még nem történt meg attól a politikától, amely „ezt az országot az MSZMP vezetése alatt a totális csőd állapotába juttatta”. Azoktól sem határolódott el az új párt, akik az MSZMP irányításával ezt a helyzetet előidézték. A kongresszusnak ez is feladata. A párt hitelképessége ugyanakkor nem a kinyilatkoztatásoktól függ - figyelmeztetett hanem attól, hogy milyen tettekre képes. Kifejezte meggyőződését: az MSZP-nek esélye van arra, hogy részben a hatalom birtokosának örököseként, illetve a kormánnyal szoros kapcsolatban álló pártként olyan változtatásokat kezdeményezzen a magyar gazdaság, a társadalmi élet minden területén, amelyek rövid idő alatt is képesek meggyőzni a nemzetet arról, hogy valóban új párt született. Az ifjúságért platform nevében Koncz Dezső azt kifogásolta: a dokumentumban még csak utalást sem talált arra, hogy az új párt mit kíván tenni az ifjúság érdekében, a fiatalok megnyeréséért. Naiv álomnak minősítette azt a feltételezést, hogy ha majd lesz jó programja a pártnak, követik a fiatalok. A felülről szerveződés legelőször mindig ennél a generációnál görcsölt be - mutatott rá. Szerinte a pártnak a fiatalok önszerveződő csoportjain keresztül kellene eljutnia az ifjabb nemzedékhez. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviseletében ketten kértek szót. Lakos László az agrár- és a vidéki platform megerősítésének szükségességéről beszélt; ezeket a kongresszus után célszerű lenne tagozatként tovább működtetni. A vidék jelentősen előrehaladt a politizálás gyakorlatában, s közvetlen részvételt követel a politika alakításában. Az új párttól annak kimondását várják, hogy a föld, a közös vagyon sorsáról csak annak tulajdonosai, a szövetkezetek tagjai dönthetnek. Törvényes garanciákkal alátámasztott esélyegyenlőséget követelt az agrárágazatnak, a vidéknek. Mádlné Maár Ilona az önkormányzatok jelentőségét méltatta a jövő alakításában. Ezzel összefüggésben azt sürgette, hogy a mai értelemben vett, mesterséges közigazgatási határokra épülő megyék ne rendelkezzenek döntéshozatali és forrás- elosztási jogkörrel. Szabó Balázs az agrárplatform képviseletében elöljáróban rögtön eloszlatta azokat a szerinte téves feltételezéseket, miszerint az MSZMP utódpártja a soron következő választásokon egyértelműen maga mögött tudhatja a vidéki Magyar- országot. Mint mondotta, a magyar paraszt csak hiteles vezetők által tett konkrét ígéretekben bízik, márpedig a párt jelenlegi agrárprogramja túl általános. Ezért szorgalmazta e program konkretizálását, úgymond lefordítását az egyszerű parasztemberek nyelvére. Távlati célként a földek feletti önrendelkezés és a mezőgazdasági tulajdon újragondolása nyomán egy többszektorú mezőgazdaság létrejöttét jelölte meg. A népi demokratikus platform nevében kapott szót Sziklai László, aki arra kereste a választ, hogy a párt, illetve tágabb értelemben a marxizmus jelenlegi válságát miként éli át a párt tagsága, a párthoz kötődő értelmiség. Ezzel kapcsolatosan rámutatott: míg az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államokban, az NSZK-ban vagy Olaszországban megújult a marxizmus, addig nálunk eluralkodott az a nézet, hogy a marxizmus valójában idegen a magyar szellemtől. Hangsúlyozta: a marxizmust nem bibliaként kell kezelni, de figyelembe kell venni hogy elmélet nélkül csak gyülekezet képzelhető el és nem párt. A kongresszus hosszúra nyúlt délutáni szünetében indulatos felszólalásokkal tarkított tanácskozást tartott a legnagyobb létszámú platform, a Reformszövetség. A hozzászólók többsége nem tartotta kielégítőnek a szombaton született - az új párt létrehozását deklaráló - kompromisszumot, s azt sürgette: a Reformszövetség küldöttei a kongresszus menetében lépjenek fel azért, hogy a pártfórum eredményei a jelenleginél is radikálisabb szakítást tükrözzenek az eddig volt Arcok és pillanatok