Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

• TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP XXXIX. évfolyam, 239. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. október 9., HÉTFŐ Alapszabály- és programtervezet A kongresszus harmadik napja A nemzetközi sajtóközpontban összegyűlt külföldi újságírók szerint a vasár­nap kérdése: eltávolodik-e az MSZP saját kommunista múltjától olyan mérték­ben, hogy hiteles szocialista pártként fogadtathassa el magát a társadalommal. Ehhez megfigyelők szerint arra lenne szükség, hogy a program és az alapszer­vezet vitájában, majd pedig a vezetőség megválasztásában az eddigieknél egyértelműbbé váljék: szombaton nemcsak a cégért festették át, hanem való­ban új pártot alakítottak. A tudósítók többsége úgy látja, hogy az MSZMP meg­szűnésének kinyilvánításával a kongresszus fontos lépést tett a demokratikus Magyarország megteremtése felé. Most az a feladat, hogy az új szellemiségnek megfelelő döntéseket hozzanak olyan kérdésekben, mint például a pártvagyon, a munkahelyi pártszerveződés vagy a munkásőrség ügye. Mások szerint viszont a szombati döntés olyan mértékű kompromisszum volt, amiből az világlik ki: csupán az MSZMP átmentési kísérletéről van szó. Ellenőrizhetetlen hitelességű találgatások keringenek a sajtóközpontban: egyesek tudni vélik, hogy Grósz Károly és hívei kommunista párt szervezésébe fogtak. A Magyar Szocialista Párt kongresszu­sa vasárnap ügyrendi javaslattal kezdte munkáját. Berend T. Iván, az ülés elnöke Gubcsi Lajosnak adott szót, aki több küldött ál­lásfoglalását tolmácsolva a nyílt, demok­ratikus jelölés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét vá­lassza meg egyéni jelölés alapján, ha­nem a korábban elfogadott változattal szemben (ez az elnökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselő­ket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válassza meg. Ezzel biztosítanák azt, hogy a kongresz- szus küldöttei nem szorulnának ki a vá­lasztásból, nem pusztán belső egyezke­désük eredményeként, a színfalak mö­gött születne meg az MSZP vezetősége. Mint mondta, javaslatát a Magyar Nép­hadsereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, Heves, Szolnok, Győr-Sopron és Komárom megye küldöttei is támogatták. Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke Gubcsi Lajos felvetésére reagál­va emlékeztetett arra, hogy e kezdemé­nyezéssel a kongresszus már nagytöbb­séggel meghozott s a zárt listás jelölés mellett állást foglaló döntését kérdőjelez­te meg utólag. Mint mondotta, a Gubcsi Lajos által javasolt módszer az első napi szavazáskor a küldöttek mindössze 20 százalékának helyeslésével találkozott Gubcsi Lajos érvelését, miszerint az egyéni, nyílt jelöléssel lenne demokrati­kusabb a választás, azzal is cáfolta, hogy a korábbi, hibásnak ítélt politika idején soha nem alkalmaztak zárt listás jelölést a pártkongresszuson, tehát a politika jel­lege és a jelölési mód nem hozható összefüggésbe. Az indítványhoz hozzászólók egyike szerint Gubcsi Lajos indítványának elfo­gadásával az elnökségben ismét eltérő nézetek, áramlatok érvényesülnének. Ő maga személy szerint bizalmat szavaz az elnök által és a platformok konszenzusa alapján összeállított listának. Mások pe­dig cáfolták Gubcsi Lajosnak azt a kije­lentését, miszerint küldöttcsoportjuk egyöntetűen támogatta volna kezdemé­nyezését. Az elnöklő Berend T. Iván mégis szava­zásra tette fel a javaslatot, aminek ered­ményeként a jelenlévő 1271 küldött 823 ellenszavazattal és 55 tartózkodással el­vetette az indítványt. A kongresszusnak az eredetileg elfo­gadott ügyrend szerint a „Történelmi utunk tanulságai”, valamint a párt terve­zett programnyilatkozatának dokumen­tumai feletti vitával kellett volna folytatnia munkáját. Ezzel kapcsolatban azonban Berend T. Ivan újabb ügyrendi javaslatot jelentett be. Több küldöttcsoport - például a Bara­nya, Somogy és Zala megyei, valamint a budapesti - úgy nyilatkozott, hogy haj­landó lenne lemondani e két dokumen­tum vitájában a felszólalásról, mert a szombati vita és az új párt jellegéről elfo­gadott dokumentum a programnyilatko­zat alapkérdéseiben egyértelmű és nagy többséget élvező álláspontot fogalmazott meg. Ezért elegendőnek tartanák azt a megoldást, hogy a programnyilatkozat részleteivel kapcsolatos észrevételeiket a küldöttek juttassák el a szerkesztőbi­zottsághoz, s az újonnan megválasztott elnökség véglegesítse majd annak szö­vegét. Egy Pest megye] küldött viszont azzal egyetértve, hogy a részletekbe me­nő vita helyett a küldöttek írásban tegyék meg eszreveteleiket - rámutatott: a prog­ramnyilatkozat szövegét a kongresszus­nak kell jóváhagynia. Ezt a javaslatot mások is támogatták. A szavazás eredményeként a küldöt­tek abszolút többséggel úgy foglaltak ál­lást, hogy a programnyilatkozat terveze­téhez mindenki írásban tegye meg javas­latát, de az ily módon átdolgozott szöve­get terjesszék a kongresszus elé. Ezután áttértek az alapszabály-tervezet vitájára. Elsőként a platformok képviselői kap­tak szót. Gulyás András, a Reformszövet­ség véleményét kifejtve fontosnak tartot­ta, hogy a kongresszus szellemével összhangban az MSZP a tagság pártja legyen, érvényesítse a teljesítményelvet céljaiban, működésében, gazdálkodásá­ban. Szükségesnek tartotta, hogy az alapszabály hosszabb időre készüljön, de fontos feladat elemezni a mechaniz­musokat a kongresszust követő átmeneti időszakban is, ha kell, ideiglenes szabá­lyozással. Kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezetben a kongresszus nem foglalja el azt a helyet, amely valóban megilletné, mint a párttagság akaratának letétemé­nyese. A végrehajtó, operativ feladatok, illetve funkciók még túlzottak, az ellenőr­ző tevékenység nem mindenütt elég markáns. A Reformszövetség képviselője egyet­értett azzal, hogy a fegyveres testületek­ben dolgozó párttagok jogaival kapcso­latos megszorításokat ne tartalmazzon az alapszabály, azt a párttörvény rendez­ze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb elkészüljenek a kiegészítő mel­lékletek - a fegyelmi, etikai szabályozás -, nehogy felmerülhessen a titkos zára­dékok eshetősége. Végezetül szorgal­mazta, hogy a párt vezetői - az alapsza­bály részeként is megfogalmazva - jelö­lésükkor Írásos nyilatkozatban vállalják: legjobb tudásuk szerint, politikai és em­beri tisztességgel munkálkodnak; s te­gyenek vagyonnyilatkozatot is a megvá­lasztásukkor, amelyet a funkcióból való távozáskor meg kellene ismételni. A népi demokratikus platform szóvivő­je hangoztatta: az alapszabály-tervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy az új párt önmaga demokratizálása révén, össze- (Folytatás a 2. oldalon.) A templom a székely hagyományokat fölhasználva épült szólnak majd a zsoltárok is - mondta Cserháti József. Az itt élők jól tudják, hogy mit jelent az idegennel szembeni türelem, az üldözötteknek nyújtott mene­dék, ezért ez a templom az egymásra ta­lálás szimbóluma, a béke bástyája. „Nagy sokaság sereglett mindenünnen...” Templomszentelés Kismányokon Az egymásra találás szimbóluma Szólt a püspök magáról az épületről is, a gyönyörű székely faragásokkal díszí­tett oltárról és templombelsőről, s a Ma­donna-szoborról, amit annak idején, me­nekülésükkor régi otthonukból hoztak magukkal a székelyek. A falak és az oltár megszentelésének csak a bent lévők lehettek tanúi, az ünne­pi szentmisét viszont hangosító berende­lések segítségével a kint várakozó soka­ság is hallhatta. Kár, hogy esik az eső - mondta dr. Cserháti József -, de talán ez is az erdélyiek nehéz sorsát példázza...-ri-rz­A Szent István-i gondolatokról szól dr. Cserháti József kis templomba, rózsafüzért imádkozva, énekelve várták az ünnepi műsor és a szertartás kezdetét. Három órakor vonul­tak be a templomba dr. Cserháti József pécsi megyés püspök, Mayer Mihály se­gédpüspök és a papok. Őket, valamint a híveket, az elszármazott németeket, a be­telepített székelyeket - külön a templom megépítését adományaikkal lehetővé te­vő külföldi állampolgárokat - a székhely­község, Nagymányok és a helyi elöljáró­ság nevében Teleki István tanácselnök köszöntötte. Többek között arra kérte az egybegyűlteket, hogy imádkozzanak so­kat szenvedett hazánkért, az elkerülhe­tetlenül szükséges változások békés be­következéséért. „Mikor Csíkból elindultam...” - kezdte a lengyeli együttes a bukovinai székelyek vándorlását a mádéfalvi veszedelemtől a Tolna megyében való letelepedésükig bemutató műsort, majd a lengyeli német ajkúak énekeltek hazájuk régi dalaiból. Az érdi bukovinai székelyek egy keser­vessel köszöntötték testvéreiket.- Ebben a templomban a Szent Ist­ván-i gondolatok jegyében sok nyelven A szűnni nem akaró esőben több ez­ren gyűltek össze tegnap délután Kismá­nyokon, hogy részt vehessenek az új ró­mai katolikus templom fölszentelésén. Türelmesen várakozott kívül is órákon keresztül a tömeg, azok a helybéliek, kör­nyékbeli, vagy messziről érkezett zarán­dokok pedig, akik be tudtak zsúfolódni a Kívülrekedtek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents