Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-05 / 235. szám
1989. október 5. Nem kötünk kompromisszumot a konzervatívokkal Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Tervek a jövőről és a jelen tennivalói (Folytatás az 1. oldalról.) Amennyiben a konzervatívok a párt újjászervezéséről szóló dokumentumot nem fogadják el, abban az esetben az MSZMP kettészakadása és egy új párt megalakítása elkerülhetetlen lesz. A tudósító szerint Németh Miklós arra is következtetni engedett, hogy a pártszakadás a jövő év júniusára tervezett szabad választásokon a régi és az új párt számára egyaránt csapást jelentene. A választások témakörénél maradva a kormányfő elmondta, hogy véleménye szerint a szabad választások megtartása „jó hatással lesz a lakosságra”, és a választások (Folytatás az 1. oldalról.) is, hogy az évfordulón közös magyar-román megemlékezés is legyen. A javaslatra - legfelsőbb szintű döntésre hivatkozva - román részről elutasító választ adtak. Közölték, a román fél nem kíván közös megemlékezést, és azt sem teszi lehetővé, hogy az MNK Elnöki Tanácsa, az Országgyűlés, a kormány, valamint a pártok, társadalmi szervezetek képviselőiből álló küldöttségek a vesztőhelyen róják le kegyeletüket a nemzet mártírjainak emléke előtt. Lehetőséget biztosítanak ugyanakkor arra, hogy a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete október 6-án, a korábbi években követett gyakorlat szerint ko(Folytatás az 1. oldalról.) mély egyházi alkalmazottakra hivatkozott, akik az éjszaka folyamán étellel és itallal látták el a pályaudvaron várakozókat, elsősorban a gyermekeket. „Az NDK kormánya úgy határozott, hogy a-prágai nyugatnémet nagykövetségen tartózkodó személyeket kiutasítja az NSZK-ba” - jelentette szerda délután az ADN hírügynökség. A csehszlovák kormánnyal egyeztetett lépést a közlemény a nagykövetségen lévő gyermekek sorsával indokolja. Eszerint ők „nem tehetők felelőssé az őket szükséghelyzetbe sodró szüleik lelkiismeretlen tettéért”. Az NDK kormánya elvárja az NSZK kormányától, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek révén biztosítható a nagykövetségek normális, a nemzetközi jognak és szokásoknak megfelelő ügyrendje. Az ezzel ellentétes praktikák csak eredményétől függően az összes politikai párt részvételével üdvözölné egy nagykoalíció megteremtését. A köztársasági elnök intézményéről kifejtette, hogy „nem kívánatos egy Busához vagy Mitterrand-hoz hasonló erős elnöki hatalom”. Nemzetközi kérdésekre áttérve Magyarországnak a Varsói Szerződés Szervezetéhez fűződő kapcsolatáról kijelentette, hogy „a magyar nép többsége rokonszenvez a semleges állam építésének a gondolatával, de a VSZ-böl való kilépés és a semlegessé válás felborítaná a jelenlegi európai katonai egyensúlyt, szőrűt helyezzen ej az aradi vértanúk emlékművén. Jelenték: nem szándékozzák megakadályozni magánszemélyek beutazását, és azt, hogy virágcsokrokkal fejezzék ki tiszteletüket az emlékhelyen. Őszi István külügyminiszter-helyettes szerdán magához kérette loan Chirát, az RSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és tiltakozott a sajnálatos, elfogadhatatlan döntés miatt. Kifejtette, hogy az nincs összhangban a kapcsolataink javítását óhajtó román kijelentésekkel, és ellentétben áll azzal a román részről is hangoztatott szándékkal, hogy közös akciókkal, az összekötő elemek felkutatásával igyekezzünk viszonyunkat javítani. arra jók, hogy megzavarják az európai népek egymás mellett élését. Ezzel tisztában kellene lenniük mind a bonni politikusoknak, mind azoknak, akik efféle üzelmekben részt’vesznek - hangzik a közlemény. Az általában jól értesült, de sokszor túlzó Bild-Zeitung című tömeglap kedden címoldalon közölte azt az állítólagos értesülését, amely szerint a menekültkérdés humanitárius megoldásáért teljes befolyását latba vetette a berlini vezetésnél Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő. Az újság szerint Gorbacsov tudatta Erich Honecker- rel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnökével, hogy csak a menekültkérdés megoldása esetén kész Berlinben részt venni az NDK kikiáltásának 40. évfordulós ünnepségein. A lap másrészt úgy tudja, hogy az NDK-ban háromezer személyt tartóztattak le tiltott határátlépési kísérlet miatt. ami Európa politikai stabilitását veszélyeztetné”. Ezt a japán lap úgy értelmezte, hogy Magyarország a közeljövőben nem válik semlegessé. Az interjú első részének a végén a tudósító idézte Németh Miklósnak azt a megállapítását is, hogy „Japánt is beleértve, a nyugati országokkal való kapcsolat elmélyítése védőgát Magyarország biztonsága szempontjából”. A japán lap értelmezése szerint ezzel a magyar kormányfő arra célzott, hogy Magyarországnak a Nyugathoz közeledő politikája fontos tényező a szovjet katonai fenyegetéssel szemben. (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács szerdai ülését követően Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben. A többi közt elmondta, hogy a miniszterelnök előterjesztése alapján a Minisztertanács október 31 -ei hatállyal felmentette Borbély Sándort, a Munkásőrség országos parancsnokát, saját kérésére, érdemeit elismerve, nyugállományba vonulása alkalmából. (A kormány a tisztség betöltéséről még nem döntött.) Mivel a Munkásőrség sorsának alakulása körül rendkívül sok a vita, ezért a kormány úgy döntött, hogy december helyett már októberben napirendre tűzi a testület helyzetével kapcsolatos javaslatokat. A kormány egyébként kifejezte szándékát, hogy semmiféle űj fegyveres testület létrehozását nem támogatja. Az ülésen szóba került október 23. kérdése is. A kormány véleménye szerint október 23-át nem nemzeti ünneppé, hanem nemzeti emléknappá kell nyilvánítani. Az lenne ugyanis az egész társadalom számára a legjobb, ha ez a nap a nemzeti megbékélés érzését erősítené. Közéleti hír A Független Kisgazdapárt szekszárdi szervezete ma este 7 órai kezdettel vezetőségválasztó gyűlést tart az új helyiségükben, Hunyadi u. 5. sz. alatt, a TIT volt emeleti helyiségeiben (Sporthivatal felett). A tagok megjelenésére feltétlenül számítanak. (Folytatás az 1. oldalról.) Néhány héttel ezelőtt jutott el a termelőkhöz a TOT főtitkárának nyílt levele, melyben többek között olvasható, hogy az Országos Tanács - egy társadalmi munkabizottság javaslata alapján - egyetért azzal, hogy a decemberi tsz- kongresszust követően a TOT helyett a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége névvel megalakuló új érdekképviseleti szervezet lássa el a mezőgazdasági termelők érdekképviseletét. A főtitkár leírja azt is, hogy „...a mezőgazdasági termelők teljes körének összefogására épülő, egységes érdekképviseleti szervezetek létrehozására szóló javaslat szolgálhatja a mezőgazdasági termelésből élő gazdálkodók és állampolgárok érdekvédelmét. Napjaink mezőgazdasági gondjai ugyanis inkább az összefogásra sarkallnak, nem a széttagolásra.” Nehéz lenne ez utóbbi mondatokkal nem egyetérteni. Annál inkább furcsáll- ható a levél további része, melyben dr. Eleki János az állami gazdaságok által már régebb óta létrehozni kívánt szervezetet úgy tekinti, mintami „zavaróan hat a termelők által igényelt és kezdeményezett egységes érdekképviselet kialakítására". Tagadja a főtitkár, hogy ez a bizonyos kezdeményezés valódi mezőgazdasági kamarára irányul, ugyanakkor nem zárkózik el attól, hogy az új érdek- képviselet létrehozása után - „és csak ezt követően” - napirendre kerüljön egy európai típusú mezőgazdasági kamara megteremtése. Népfrontkongresszus előtti utolsó ülését tartotta tegnap délután Szekszárdon a Flazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága. A városi tanács nagytermében ott voltak az országos tanács jelenlegi és új Tolna megyei tagjai valamint a kongresszusi küldöttek is. A népfrontmozgalom jövőtervének illetve alapszabály-tervezetének vitája szerepelt a javasolt és az elfogadott napirenden. Dr. Molnár István elnöki megnyitója után Dobos László, a HNF Országos Tanácsának titkára szóban fűzött megjegyzéseket az írásos tervezetekhez. Az MSZMP közelgő kongresszusára utalva többek között azt mondotta, hogy nem csak a népfrontmozgalom áll sorsforduló előtt, számukra sem közömbös, hogy e hét végén miként birkózik meg az MSZMP az előtte álló feladatokkal. Nem mintha a népfront nem tudott volna kilépni az MSZMP árnyékából, hanem azért, mert a legfőbb felelősség még most is a párt vállán van. Sokak kérdését idézte, amikor arra kereste a választ, hogy a többpártrendszer körülményei között van-e értelme a népfrontnak. Pozitív válaszát egyebek mellett azzal indokolta, hogy a csendes, a hallgató többség most sem válik párttaggá, Várakozás előzi meg az MSZMP XIV. kongresszusát. A kongresszus előtt pár nappal próbálunk véleményt alkotni arról, hogy mi történhet ezen a kongresszuson. Milyen párt lesz az MSZMP? Le tudja-e zárni egy új környezetben vajúdással kisért közel kétéves botladozó menetelését úgy, hogy új pályára állva megújult pártként lesz alakítója a magyar társadalmi közéletnek, vagy kívülrekedve, az eseményekkel sodródva teszi meg azokat a lépéseket, amelyeket megtenni történelmi kötelesség. Milyen teendői vannak annak a pártnak, amely most veszni látszó helyzetben - de nem elveszetten - erőgyűjtésre és sorainak rendezésére készül ezen a kongresszuson. Pártszakadás történik-e ezen a kongresszuson, és ha szakadáshoz vezetnek a szálak, akkor lesz-e politikájában hitelesebb az MSZMP vagy az alakuló új párt a mostaninál? Ezen a kongresszuson sok minden történhet. De hogy minek kell megtörténHa már elindult valami, ami szintén a mezőgazdasági termelők összefogására épít, akkor miért mondja arra a TOT, hogy abból nem kérünk, mi kezdeményezünk valami mást? (Esetleg azzal számol, hogy a feltételek kialakításában így játszhat meghatározó szerepet - véli a rosszmájú újságíró.) Nem áll-e fönn annak a veszélye, hogy a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége egy átkeresztelt TOT lesz? (Amiben esetleg a jelenlegi tisztségviselők is szerepet kaphatnak...) Ha elvileg nem zárja ki a TOT sem egy mezőgazda- sági kamara szükségességét, akkor miért halasztaná el az említett szervezet létrehozása utánra? (Esetleg kiderülhetne, hogy egy működő mezőgazdasági kamara mellett nincs is szükség másik - pláne a levitézlett érdekképviselet kezdeményezésére létrehozott - szervezetre...) A bennem fölmerült kérdésekkel és válaszokkal fölkerestem Barsi Mihályt, a Tolna megyei Teszöv titkárát - aki egyben az új érdekképviseletre javaslatot tevő munkabizottság tagja - és Pál Józsefet, a Paksi Állami Gazdaság igazgatóját - aki megyénkben a mezőgazdasági kamara létrehozása mellett korteskedett, ám e ténykedésével egyelőre fölhagyott. A politika ármánya A munkabizottság elképzelése valóban egy egységes mezőgazdasági érdekképviselet volt, amely összefogná a termelőszövetkezeteken kívül az állami ugyanakkor nem szándékozik lemondani a politikai, közéleti cselekvésről. A kibontakozó vitában felszólalók többsége a tagság, a bejegyzés, az elnevezés kérdéseivel összefüggésben fogalmazta meg véleményét. Dobos László összefoglalójában, válaszában többek között azt mondta, hogy nincs szó a mozgalom párttá szervezéséről, szerinte a választások előtt nem kell nevet változtatni és a népfrontmozgalomnak egyelőre nincs jelöltje a köz- társasági elnöki tisztségre. Varjas János megyei titkár ismertette a választási kerületek tervezett kialakításával kapcsolatos vitákat, véleményeket. Indítványozta, a megyei népfrontbizottság támogassa Baranya, Somogy és Tolna megye országgyűlési képviselőinek javaslatát, amely a Népújság szerdai számában is megjelent. Ugyancsak javaslatként terjesztette elő, hogy a népfront képviselői mindenütt vegyenek részt azokon a tárgyalásokon, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Támogatást kért ahhoz a szándékhoz, hogy a népfront saját jelölteket indítson a képviselőválasztásokon. A megyei bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatokat. nie, azt már eldöntötte a párttagság. Új pártprogrammal indítja útra küldötteit. Az új program elfogadását és a végrehajtás napi politikai feladatainak kidolgozását várjuk el a kongresszustól. Csak az érdemi munka ad erőt a£Süg- gedőknek, csak az érdemi munka vezet a sorok rendezéséhez, csak politikai „cselekvési naptárral” lehet az asztaloktól felállni. Szükség van ez eltérő vélemények felmutatására és megütközésére, de ehhez szükség van az új politikai légkörhöz illő felelősségre és mérsékletességre is. Egyik platform vagy eszmei irányzat sem veszélyeztetheti a pártszakadás középpontba helyezésével a kongresszusi munka sikerét. Új pártra van szükség. Ezt a döntést várjuk el a kongresszustól. Minden résztvevőnek mérlegelnie kell azt, hogy a legnagyobb hitelvesztés ezen a kongresszuson akkor következhet be, ha dolgavégezetlenül fejeződne be az ülésszak. Ez pedig elfogadhatatlan alternatíva, melynek elkerülését minden kongresszusi küldöttnek személyesen is segíteni szükséges. CSEKO ERNŐ gazdaságokat és kistermelőket, sőt a velük kapcsolatban álló szervezeteket, például az élelmiszeripari vállalatokat is - mondja Barsi Mihály. A kezdeti törekvésekről azonban máris kiderült, hogy - úgymond - nincs rá vevő, ezért a Mező- gazdasági Termelők Szövetsége (vagy akárhogyan is nevezik majd) a tsz-ek érdekképviselete lesz, de később csatlakozhatnak hozzá más szervezetek is. A politikának sosem volt érdeke, hogy egységes legyen a vidék, a parasztság - folytatja beszélgetőpartnerem. A TOT „életterét”, lehetőségeit is az határolta be alapvetően, hogy belőle nehogy egy másik párt, egy parasztpárt jöjjön létre. Vigyázott is a politika, hogy ez ne következzen be. Külön kezelte, kedvezményekben részesítette az állami gazdaságokat, eltérő érdekeket teremtve megosztotta a mezőgazdaságot. Az állami gazdaságoknak máig megmaradt egy sor privilégiuma - ami gazdálkodásbeli előnyökkel jár - természetes tehát, hogy a szövetkezetek körében él egyfajta ellenállás mindazzal szemben, ami az ÁG-któl ered. .JVIiért szervezzenek a többségnek az AG-k érdekképviseletet?” - mondják a tsz-ek. Ugyanígy merőben más az érdeke a kistermelőknek - mesterségesen, a szabályozók által alakították így. Eltérő helyzet, egymással gyakran szöges ellentétben álló érdekek - ezek képviseletét nem tudja egy szervezet fölvállalni. A tsz-eknek külön érdekképviselete lesz tehát, mégpedig egy mind személyi állományában, mind munkastílusában megújult apparátus, az „aki fizeti a cigányt, az rendeli a nótát” elv alapján, azaz a szövetkezetek valódi szükségleteinek megfelelően - ígéri a Teszöv titkára. Ezt az érdekképviseletet azonban véleménye szerint semmiképpen nem szabad összekeverni egy mezőgazdsági kamarával, ami nem érdekeket képviselő, hanem érdekegyeztető fórum. Ennek létrehozását a kormánynak kell kezdeményeznie, úgy, hogy jogosítványokat ad - ad le - neki. Borongós évforduló A hatalmas erőfeszítések és gondos előkészületek dacára az NDK idei nemzeti ünnepére árnyék vetődik, még ha józan engedmények árán Berlin idejében igyekezett is hatástalanítani a 40. évfordulót megzavaró prágai és varsói „bombát”. Az NDK sajtója napok óta tálalja az évforduló alkalmából született munkasikereket, avatási ünnepségeket, PB-tagok méltató, buzdító beszédeit. Utóbbiak bő terjedelemben foglalkoznak a negyven év alatt létrehozott vívmányokkal, kidomborítva a szocialista német állam fölényének ismérveit: teljes foglalkoztatottság, szociális biztonság, olcsók a közszükségleti cikkek és az alapvető élelmiszerek, alacsonyak a lakbérek. A fölény természetesen a másik német államhoz képest értendő. Az NSZK-ról az itteni sajtó lankadatlanul komorabbnál komorabb képeket fest. Ezek fő kontúrjai: tömeges munkanélküliség, lakásínség, égbe szökő lakbérek, fokozódó neonácizmus, baloldali meggyőződésű személyek eltávolítása államigazgatási és tanári állásokból. A megszokott témákhoz az utóbbi hetekben újabb célpont járult: Berlin szemében kizárólag Bonn a felelős az NDK-polgárok augusztus óta tartó példátlan méretű kivándorlásáért. Az idén máris százezernél többen hagyták el hazájukat Nyugat felé, s a 40. évforduló közeledtével egyre több embert kerít hatalmába azelkívánkozás. Nem minden ok nélkül vélekednek úgy, hogy október 7. előtt a vezetés hajlamosabb az engedményekre, a nagy ünnepet megzavaró kínos felhangokat csillapítandó. Legfelső szinten egyelőre makacsul Bonnt okolják a „kivándorlási pszichózisért”. Szemére hányják az NSZK-nak, hogy jogellenesen nyújt menedéket külképviseletein egy szuverén állam polgárainak. Az idézett bécsi konvenció szerint ehhez Európában egyetlen nagykövetségnek sincs joga. Meglehet, hogy csakugyan így van - de vajon mire menne a maga „oltalmi kötelezettségével" az NSZK, ha az NDK állampolgárai öntudatosan fittyet hánynának „a csábításra, a toborzásra, az úszító hadjáratra”? A kutya - s ebben minden berlini megfigyelő egyetért az NDK-ban van eltemetve. Mert igaz, hogy a menekülők között akad pusztán anyagi megfontolásból távozó is, ám ezek kisebbségben vannak. A túlnyomó többség - 90 százalékuk 16 és 30 év közötti fiatal - a belpolitikai változások, a reformok elmaradása, a pártállam merev gyámkodása miatt választja a könnyebbik utat. Ellentétben azzal a húszezer emberrel, aki hétfőn Lipcsében büszkén skandálta a tüntetésen: „Mi itt maradunk”! Maradni és változásokért küzdeni - ez ma kétségkívül hálátlan szerep az NDK-ban. Az NSZEP változatlanul önmagáttartja egyedül illetékesnekateendők ésa követendő út meghatározásában, erre utal, hogy megtagadták az engedélyt az Új Fórumtól, amely szocializmust akar, de másmilyet, mint a jelenlegi, s az alternatív csoportok gyűléseit a rendőrség meghiúsítja. A változásra vágyó erők ugyanakkor nagy reményeket fűznek Mihail Gorbacsov küszöbön álló berlini látogatásához. A Kreml ismert Németország-szakértője úgy vélekedett, hogy az NDK-ban hamarosan változásokra kerül sor, már csak azért is, mert ott „a fejlődés üteme meghaladta a reformok ütemét. Ez pedig hosszú távon veszedelmes helyzetet teremthet”. D. L. A magyar delegációk nem róhatják le kegyeletüket október 6-án Aradon Ülést tartott a Minisztertanács Ki a felelős az invázióért? Összefogva vagy széttagoltan? Kétséges az egységes mezőgazdasági érdekképviselet sorsa Kongresszus előtti kérése egy MSZMP-tag
