Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-05 / 235. szám
1989. október 5. ríÉPÜJSÁG 3 Anti-Dühring jelenség (Válasz a „Cui prodest?”-re) Agrárreformkör A vidéken, a falun élők ne legyenek másodrendű állampolgárok Nagyon sajnáljuk, hogy a Tolna Megyei Népújság lapjain mindeddig nem olvashattuk a Magyar Demokrata Fórum szeptember 29-i szórólapját, amelyről oly elítélően nyilatkozott az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága. Jó lenne, ha ebből legalább mutatóban idéznének néhány megtámadott „vívmányt” az ellenirat szerzői. így ugyanis hasonlít ez az eljárás ideológiai könyvkiadásunkhoz, amely az Anti-Dühringet a Dühring nélkül adta ki oly sok éven át. Ha a szórólap időben helyet kapott volna mindenféle reflektálást megelőzve, kiderülne, hogy hangneme diktatórikus-e valójában. A Magyar Demokrata Fórum a kezdetektől visszataszítónak tartott és tart mindent, ami diktartórikus. Különösen magát a (bármilyen jelzővel ellátott) diktatúrát, és úgy tudtuk ezeddig, megyénk megváltozott MSZMP-vezetése hasonlóan vélekedik minderről. Ideológiai kérdésekben nem akarunk az MSZMP-nek tanácsot adni; de a „Cui prodest” alapján nem dönthető el, mikor fejeződik be a sztálinizmus, s mikor kezdődik az igazi kommunizmus. Az internacionalizmus gyakorlata pedig más keleten és nyugaton, ahogy egyes fogalmak sem takarnak azonos valóságot: pl. demokrácia, stb. Egyébként a teljes terjedelmében megjelent „Cui prodest” ezeket írja: „Az MDF elfelejti, hogy a sztálinista parancsuralom legtöbb áldozata becsületes kommunista volt...” A Magyar Demokrata Fórum nem felejti az áldozatokat (Id. június 16-a) csupán ideológiai különbséget nem tesz közöttük. A „hazaárulásról” (amely ilyen formában nincs is a szórólapon) csak a következőket mondanánk. Úgy tudtuk, mi eddig, hogy megyénk reformkommunistái a bukott (sztálinista) rendszert elvben elutasították, képviselőit igyekeztek kirekeszteni a politikai hatalomból. Akik a csőd szélére vitték az országot, azokkal szemben igenis fel kell lépni. Itt az elsőbbség kérdése lényegtelen. Ha az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága reform hírű politikáját feladná, azt mi személy szerint is nagyon sajnálnánk. Demokratikus jövőnkért igyekeztünk országos példát mutatva együttműködni: Magyar Demokrata Fórum, más független pártok, helyi MSZMP-vezetés. Ezt szeretnénk a jövőben is, ha a nyilatkozatháború után végre ezt valódi tettek bizonyítanák. Hisszük, hogy a nagyon közeli jövőben megtudjuk, kik azok az elkötelezett marxisták, „a ma kommunistái”, akik „a demokrácia szellemében” is együttműködnének más politikai erőkkel. Szekszárd, 1989. október 3. Magyar Demokrata Fórum Szekszárd Városi Szervezete (Folytatás az 1. oldalról.) Az elfogadott alapszabály a választásokon való részvételt célkitűzésként fogalmazza meg, és az ehhez szükséges szervezeti keretet úgy biztosítja, hogy az egyesületi forma széles tömegbázis kiépítését teszi lehetővé. Az agrárreform- körök legfontosabb feladata most, hogy településenként létrehozzák a helyi egyesületeket. Az elkövetkező egy-két hónapon belül el fog dőlni, hogy az agrárvilágban jelentős politikai tényezővé tud-e válni az agrárreformköri mozgalom, vagy csak egy marad a számos szervezet közül. Kikre számítanak az agrárreformkörök egyesületei? Az agrárreformkörök elsősorban a vidéken élő és dolgozó reál agrárértelmiségre, és az agrárértelmiség vonzáskörében dolgozó emberekre számítanak, mint politikai bázisra. Hirdetik a teljes vallás- és lelkiismereti szabadságot, soraikba várják a vidéken élő, bármely feleke- zethez tartozó hívő embereket is. A vidéken, falun élő nem reál, azaz humán értelmiség szintén csatlakozhat az egyesülethez, amennyiben annak célkitűzéseit elfogadja. Mik az egyesület főbb programpontjai? Legfőbb programpontja az egyesületnek a fővárosban, valamint a nagyobb városokban élők, és a vidéken, falun élők életszínvonalbeli különbségének fokozatos csökkentése, majd megszüntetése. Nem fogadható el az az állapot, hogy a vidéken, falun élő emberek tömegei másodrendű állampolgárai legyenek egy szabad demokratikus Magyarországnak. Az agrárreformkörök alapvető erkölcsi kérdésnek tartják felhívni a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságot a jelenlegi válság olyan súlyos helyzetbe hozta, hogy veszélyeztetve látszik az ország zavartalan élelmiszer-ellátása. Az agrárreformkörök hiszik és vallják, hogy a vidéken élők, a mezőgazdasági termelők sorsát csak az ott élő és dolgozó emberek véleményének kikérésével lehet megnyugtatóan megoldani. A mezőgazdasági termelők nem fogadnak el olyan agrárpolitikát, amelyet nélkülük dolgoztak ki, amely az agrárágazatban dolgozó embert pusztán eszköznek tekinti az élelmiszerek termelésében. Idegen a mai falutól az olyan agrárpolitika, amely nem veszi figyelembe, hogy a mezőgazdaságban dolgozók is méltók az ezredforduló idején elvárható emberi léptékű életvitelre. Egyetértenek azzal, hogy a földet an1200 lelkes falu diákjait tavaly óta valóban paradicsomi körülmények között igyekszik az egészséges életmódra ránevelni. Tavaly adták át a 13x22 méteres tornacsarnokot, rengeteg bordásfallal, a belső labdajátékokhoz bőségesen elégséges térrel, öltözőkkel és az összes szüknak a kezébe kell adni, aki azt a leghatékonyabban meg tudja művelni, de elutasítanak mindenféle erőszakos „földosztást”, a nagyüzemek felülről irányított, parancsszóra történő szétszedését. El kell fogadni tényként, hogy a múltat meg nem történtté tenni nem lehet, és nem lehet mindent elölről kezdeni. De bízzuk magára a szövetkezeti tagságra, hogy a közös tulajdont továbbra is fenn akarja-e tartani. Támogatjuk a közigazgatási reformot. Minden falu, település saját önkormányzatot hozzon létre, és ez az önkormányzat gyakorolja a falu, a település sorsát befolyásoló legfontosabb jogosítványokat. A vidéket, a falut azonban nem hagyhatja magára a központi kormányzat. A falu, a vidék fejlődése nem biztosítható egy átfogó nemzeti felemelkedési program nélkül. Biztosítani kell az életteret a vidéken és a falun a felnövekvő generáció számára. Ehhez nem elég a mezőgazdasági munka jövedelmezőségének növelése, hanem szükséges egy összehangolt iparifejlesztési koncepció kialakítása, amely nagy hangsúlyt helyez a vidéki, falusi ipartelepítésekre. Milyen szociálpolitikai intézkedéseket sürgetnek az agrárreformkörök? Tűrhetetlennek tartják, hogy az ipari és a mezőgazdasági nyugdíjak átlaga közt még mindig nagyon jelentős a különbség. Támogatják, és sürgetik a nyugdíj alsó határának 5000,- Ft/hónap történő megállapítását. Egyetértenek a nyugdíjak maximálásával. A mezőgazdasági munkakörök egyes fajtáinál - nehézgépkezelő, traktoros stb. - támogatják a korkedvezmény bevezetését. Ki kell bővíteni és új alapokra kell helyezni a falun élő idős emberek szociális gondozását. Milyen kulturális intézkedések megtételét látja fontosnak az agrárreformkör? Az alapfokú oktatási intézményeket vissza kell helyezni a kistelepülésekre. Újjá kell éleszteni a népfőiskolákat, a téli időszakban a falvakban megtartandó gazdatanfolyamokat. Segíteni kell a falusi hagyományőrző klubokat, csoportokat. Az agrárreformkörök részletes akcióprogramja, széles körű vita után a közeljövőben kerül ösz- szeállításra. Bízunk benne, hogy a vidéken élő emberek megértik, és magukénak érzik a programot, csatlakoznak ahhoz, belátva, hogy vidék Magyarországának felemelkedését szolgálja. DR gZÜCS LÁSZLÓ Tolna Megyei Agrárreformkör választmányának elnöke (Szó)párbaj bekötött szemmel A Magyar Demokrata Fórum által terjesztett „Kedves Barátunk!” című röplap nagy vihart kavart egy pohár vízben, amint azt a Tolna Megyei Népújság hasábjain az elmúlt napokban dúló válasz- és ellenválasz-háború is mutatja. A kemény hangú, a leendő választókat direkt módon megcélzó és választás elé állító iromány egy csapásra véget vetett annak a már-már békebeli hangulatnak, amelynek békés hullámain ringatóztunk a Nemzeti Kerékasztalnál történt látványos és történelmi megegyezés óta. E megegyezést ugyan aláírta a Magyar Demokrata Fórum és az abban foglaltak őszinte szándékát is tükrözik, valamint a betartását kötelezőnek tekinti magára nézve, de nem szabad elfeledni azt, hogy az MDF ellenzéki szervezet, amelynek alapelvei, eszméi igen sok tekintetben nem egyeznek meg sem az uralkodó kommunista pártéival, sem más szervezetekéivel. E különbözőség az utóbbi hetekben mintha el-eltünedezett volna a nagy nemzeti egyetértés kulisz- szái mögött. Ezért keltett ilyen nagy feltűnést - és sok esetben felháborodást - az MSZMP és annak megyei lapja részéről az inkriminált röplap. A váratlansága és kihivóbb hangneme miatt meghökkentek és fejvesztetten reagáltak, vaktában leadott lövésekkel. Nem is csoda, hogy azok mellétrafáltak, hisz bekötött szemmel nem lehet célozni. Nyugodjanak meg tehát a kedélyek, olvassa el mindenki még egyszer és figyelmesen a szöveget, és akkor megláthatja, hogy ez nem a kommunistákat, a tisztességes, de más véleményen lévő embereket nevezi cserbenhagyónak és a haza eláru- lójának, hanem azokat, akik a bukott, levitézlett és az országot tönkretévő hatalom mellett politizálnak. Azon hatalom mellett, amelynek dicstelenségét és a vezetésre való alkalmatlanságát maga az MSZMP ismerte el nem is egyszer. Aki ezt a hatalmat akarja ilyen-olyan érdekektől vezéreltetve visszahozni, valóban elárulja a hazáját, mert ezzel a még teljesebb romlásba dönti. Ebben az országban minden jó szándékú polgárnak helye van, legyen az kommunista vagy demokrata. Magyar Demokrata Fórum Bátaszék és Vidéke Szervezete (A fentebb közölt két válaszcikk megjelentetésével szerkesztőségünk lezártnak tekinti a vitát. Fenntartva továbbra is szombati számunk szerkesztőségi cikkében foglaltakat.) Védett szállások alkoholbetegeknek A kórházakból kikerülő, gyógyulófélben lévő alkoholbetegeknek országszerte 14 védett szállást alakítanak ki a következő hónapokban. Az Országos Egészségvédelmi Tanács Alkoholizmus Elleni Bizottságának támogatásával létesülő otthonokban fél éven belül 155 „lábadozó” szenvedélybeteget fogadnak. A szállások fenntartói - egyházi szervezetek, egyesületek, egészségügyi és tanácsi intézmények - nemcsak életvezetési tanácsokkal, hanem munkavállaÖnként vállalt kötelezettség íróasztal- és státusmentési kísérletek? Nem lehet egy állami gazdaság igazgatójának tiszte megítélni, hogy mi rejlik az általuk kezdeményezett kamara elutasítása mögött - vélekedik Pál József. Korábban, a szervezés során mindenesetre gyakran hallotta, hogy a tsz-veze- tők elégedetlenek a TOT-tal, az érdek- képviselet színvonalával, a fönntartási költségekkel. Ezt a kritikát azonban nem mindenki vállalja nyíltan, illetve sokan az „annyira azért nem rossz az érdekképviseletünk, hogy az állami gazdaságokkal szövetkezzünk” álláspontra helyezkednek. A múlt sérelmei miatti ellenkezést Pál József részint jogosnak érzi, véleménye szerint viszont több a közös, a mezőgazdaság egészét sújtó nehézség, ezért legalább a fiatalabb tsz-vezetőktől nagyobb toleranciát, odafigyelést remélt, mintamit végül is tapasztalt a kamara szervezésénél. Hazugság, hogy ők át akarták volna venni az irányítást - mondja indulatosan - mindössze kezdeményeztek. Tény, hogy nem készült markáns leírása a kamarának, először ugyanis csak a szándékot kívánták kifejezni a kormányzat felé, hogy a mezőgazdaságnak (!) kell egy olyan szervezet, amelyik a gazdasági érdekképviseletet ellátja (a politikai érdekképviseletet lássák el az ezt fölvállaló pártok). Ajelenlegi szervezetek -TOT, agrárreformkörök vagy éppen az Állami Gazdaságok Egyesülése - ugyan betölt egyfajta koordináló, információszolgáltató szerepet, de igazi gazdasági érdekképviseletet nem. lási ajánlatokkal is segítik majd a teljes absztinenciát vállaló lakókat. Az OET Alkoholizmus Elleni Bizottsága a nyáron hirdetett pályázatot védett szállások kialakítására. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a kórházi kezelés után ilyen, biztonságot nyújtó otthonokban átmeneti ideig élő betegek hamarabb talpraállnak, mint társaik. Sőt, kórházi ápolásuk ideje is rövidülhet, ha azt utókezelés követi. A bizottság döntött a beérkezett pályaművek sorsáról. Önkéntesen vállalt kötelezettség - ez lenne a kamara lényege, mely tagjaira, sőt a kívülállókra is kötelező szabványokat, árakat, minőséget stb. ír elő, az ország mezőgazdaságának egységessége érdekében, minden szektor javára. Hosszú távon ugyanis senkinek sem jó az egymás árai alá kínálás, a minőség rontása, a versenytárs kijátszása. Kötelező érvényű határozatokat természetesen csak úgy hozhat egy szervezet, ha ehhez megvannak a jogosítványai. A kormányzatnak - illetve az illetékes tárcának - hatásköröket kellene ehhez leadnia, s ezeket törvényekben garantálnia. Alulról a közös érdek és a szakértelem, fölülről pedig ezek a bizonyos jogosítványok együttesen tennék lehetővé, hogy az eddigieknél egy sokkal hatékonyabb gazdasági érdekképviselet jöjjön létre. S hogy emellett kell-e a TÖT, az ÁGÉ és más szervezetek, amit a gazdaságok finanszírozhatnak? Döntsék el ők maguk. A kamarát viszont muszáj lenne mielőbb megalakítani, mert csak így léphetünk be az 1992-től egységes Európába - véli Pál József, az egyik kezdeményező, aki - egyelőre legalábbis - fölhagyott a szervezéssel. Hol bukott meg a dolog? Lent az érdekeltek értetlenségén és a jelenlegi apparátusok ellenállásán. Fönt pedig - föltételezve, hogy a szükségességét belátják - idő, energia és személyzet nincs rá. Jelenleg a mező- gazdaságnak e létfontosságú problémája országos szinten csupán parciális kérdésnek minősül. Ezen fölül - s ebben két beszélgetőpartnerem egyetért - ma sem forszírozzák „fönt” az egység megteremtését. A szalámipolitika folytatódik, erre van szükség az indirekt padláslesöpréshez. (rostás) Vészvilágítás Némely ország tűzbiztonsági előírásai kötelezővé teszik, hogy a közösségi épületekben és a soklakásos házak lépcsőházaiban legyen vészvilágítás, mert így akkor is kimenekülhetünk az épületből, ha a tűz miatt megszakad az áramellátás, vagy ha azt ki kellett kapcsolni. Vészvilágításra általában akkumulátorról táplált lámpákat használnak, de ezek már többször fölmondták a szolgálatot. A brit építési kutatóintézet most erre a célra különféle lumineszkáló anyagokat próbált ki. Ezek - például a cink-szulfid - elnyelik a fényt, s azt hosszú ideig visszasugározzák. A visszasugárzott fény meglehetősen halvány, ezért csak akkor válik láthatóvá, ha a rendes világítás megszűnik. Ahhoz azonban eléggé erős, hogy a sötétséghez már hozzászokott szem számára jól látható legyen. Ilyen lumineszkáló anyagok kaphatók különféle világító festékek, felragasztható csikók és kész figyelmeztető táblák formájában. Mire büszkék: Aparhanton? A tanácsi tisztviselők véleménye teljesen összecseng Dármány Gyula testnevelő tanáréval, aki egy talán Már-már mindennapossá váló, sajnos többnyire cseppet se jogtalan kesergéseink során könnyen elfeledkezünk arról, hogy történnek ebben az országban jó dolgok is. séges csatlakozó létesítménnyel. Az itteni pedagógusok 270 diákot okítanak, a legnagyobb létszámú osztály 31 gyerekből áll, akiknek itt bőségesen elég helyük van. A sok bővítés, toldás-foldás után egyre nagyobbá váló - a betévedőnek kissé útvesztőre is emlékeztető - iskola egyúttal sportcentrumként is szolgál. A tornacsarnokon (nem lenne helyes a szerény „tornaterem kifejezést használni) szabadtéri bitumenes kézilabdapályájuk is van. Ami pedig talán legalább ennyire fontos, a teremben tavaly nemcsak a tanulók testedzése folyt, hanem a hét két napján asszonytornát is tartottak - az édesanyáknak. FÉNYKÉPEZTE: ÓTÓS RÉKA
