Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-05 / 235. szám
Nem kötünk kompromisszumot a konzervatívokkal Németh Miklós nyilatkozata egy japán lapnak „Búcsú a kommunizmustól” címmel és „Demokratikus párt a cél” alcímmel közölt szerdán exkluzív interjút Németh Miklós miniszterelnökkel a Szekai Nippo című japán lap. A Magyarország jövőjét meghatározó fontosságú politikai eseménynek minősített rendkívüli pártkongresszus előtt készített interjúban a kormányfő kategorikusan kijelentette: „Az MSZMP kongresszusán nem kötünk kompromisszumpt a konzervatívokkal, és ha szükséges, egy új pártot alapítva kívánjuk a magyar demokratizálódás ügyét előrevinni.” A japán lap tudósítója szerint Németh Miklós azt is hangsúlyozta, hogy „az újonnan születő párt teljesen elhatárolja magát a kommunista ideológiától és egy parlamenti demokráciának megfelelő igazi demokrácia létrehozását célozza". Arra is felhívta a figyelmet a miniszterelnök, hogy „a pártnak szakítani kell az eddigi bolsevik ideológiával és a bürokrata központi centralizmussal, és az ideológia bűvöletétől megszabadult, igazi demokrata párttá kell átalakulnia”. A konzervatív erők fokozódó visszahúzó törekvéseit érintő kérdésre Németh Miklós kifejtette, hogy „nekünk egyáltalán nem áll szándékunkban a kongresszuson kompromisszmot kötni a konzervatívokkal”. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az MSZMP-n belüli konzervatív szárny részéről igen erős ellenállásra lehet számítani. (Folytatás a 2. oldalon.) Nem „kiengedik”, hanem „kiutasítják” az NDK-menekülteket Ki a felelős az invázióért? Az NDK államvasútja, a Reichsbahn tegnap délutánig még mindig nem indított útnak szerelvényt a prágai menekültek elszállítására, és ezt időközben a nyugatnémet tömegtájékoztatás már nemcsak műszaki és szervezeti fogyatékossággal hozta összefüggésbe. Az NSZK televíziója és a Deutschlandfunk (DLF) rádióállomás jelentése szerint a késedelemben feltételezhetően biztonsági szempontok is közrejátszottak: az NDK felségterületén áthaladó útvonalat nyilvánvalóan végig biztosítani akarják, nehogy - mint ez már korábban történt - fiatalok felugorhassanak az NSZK felé haladó menekültvonatra. Máris jelek mutatnak arra, hogy NDK-állampolgárok erre készülnek. A szövetségi vasút, a Bundesbahn főfelügyelete NDK állampolgárokra hivatkozva jelezte, hogy számos NDK-beli vasútállomáson utazótáskás fiatalok tömege gyűlt össze. Drezdai hír szerint a drezdai főpályaudvar „megszállása" okozta azokat a „szervezési és technikai” nehézségeket, amelyekre hivatkozva az NDK államvasútja szerdán délelőttig nem küldte el Prágába a Nyugatra kívánkozó NDK-s menekülteket szállító tíz vasúti szerelvényt. Egy Drezdából telefonáló személy az MTI tudósítójának elmondta: kedden este mintegy kétezer ember - köztük gyermekes családok - szállta meg a város főpályaudvarát, arra számítva, hogy vasárnaphoz hasonlóan ismét itt fognak áthaladni azok a különvonatok, amelyek a prágai nagykövetséget elhagyó NDK- állampolgárokat szállítják az NSZK felé. Mint emlékezetes, a vasárnapi szerelvényekre Drezdában összesen négy személynek sikerült menet közben felugrania. A vonaton utazó nyugatnémet illetékesek közbenjárására az NDK hatóságai nekik is megadták a kivándorlási engedélyt. A telefonáló elmondása szerint az éjszaka folyamán nagy rendőri erők érkeztek a drezdai főpályaudvarra, eltávolitva az ott összegyűlt hatalmas tömeget. A pályaudvar szerdán délelőtt hermetikusan le volt zárva, valamennyi bejáratot rendőrök őrizték, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy megakadályozzák „potyautasok” feljutási kísérleteit a Prága felől érkező különvonatokra. A telefonáló sze- (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai ülésén az Országgyűlés elé terjesztendő tájékoztatót hallgatott meg a társadalmi szervezetek vagyonáról. A kormány áttekintette a KGST-or- szágokkal folytatandó 1991-1995. évi tervkoordináció helyzetét. A Minisztertanács előterjesztést tárgyalt meg a magyar-szovjet kereskedelmi és pénzügyi mechanizmus átalakulásáról. A kormány személyi kérdésekről határozott. (Folytatás a 2. oldalon.) Összefogva vagy széttagoltan? Kétséges az egységes mezőgazdasági érdekképviselet sorsa A mezőgazdasági termelőszövetkeze- került a jelenlegi szervezetek (TOT, terűteket érthetően foglalkoztatja érdekvé- ' leti szövetségek) megreformálása, illetve delmük, érdekképviseletük helyzete, s új érdekképviseleti szervezetek létreho- napjainkra végre - az egyéb szövetkeze- zása. tekhez képest kissé későn - napirendre (Folytatás a 2.-3. oldalon.) A vidéken, a falun élők ne legyenek másodrendű állampolgárok Dunapataj után főcímként hozták az újságok, hogy mégsem alakult párttá az Agrárre- formkör. Úgy látszik, senki sem fordított figyelmet a záródokumentumra, amely egyértelműen úgy fogalmazott, hogy az Agrárreformkör a jövőben egyéni tagságon alapuló egyesületként kíván működni. A záródokumentum ezen kinyilatkoztatása jelentős lépés volt a pártszerű működés, a párttá alakulás felé. A záródokumentumban meghatározottak szerint az országos választmány kidolgozta, vitára bocsátotta, és az 1989. szeptember 23-i ülésén végleges formában elfogadta az egyesület alapszabályát. (Folytatás a 3. oldalon.) A magyar delegációk nem róhatják le kegyeletüket október 6-án Aradon Az aradi vértanúk kivégzésének 140. évfordulójához kapcsolódó rendezvények so- kerüljön sor. A Külügyminisztérium diplomáciai úton idejekorán tájékoztatta az rában a kormány kezdeményezte, hogy október 6-án az aradi emlékműnél a magyar elképzelésről a román felet, és korábbi készségére utalva egyúttal kezdeményezte azt állami, párt- és társadalmi szervezetek képviselőinek a részvételével megemlékezésre (Folytatás a 2. oldalon.) Szükség van a vízgazdálkodási társulatokra Ülésezett az Országos Választmány elnöksége Első alkalommal a területi választmányok képviselőit is meghívták Évente négy alkalommal ül össze a vízgazdálkodási társulatok és a vízi közmű- társulatok központi érdekképviseleti szervének az Országos Választmánynak az elnöksége. A találkozóra többnyire Budapesten kerül sor, időnként azonban rendeznek kihelyezett ülést is. Tegnap - második alkalommal - Szekszárdon jöttek össze az elnökség tagjai, és ezúttal először meghívást kaptak a területi választmányok elnökei is. A megjelenteket az Országos Választmány elnöke, Császár József köszöntötte, majd Szabó Mátyás igazgató a Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság sajátosságait, a területen működő társulatokat mutatta be. Huth József, a házigazda Szekszárd-Paksi Vi- zitársulat ügyvezető igazgatója az irányítása alá tartozó szervezet működését, további feladatait ismertette. A tájékoztató kitért többek között a gazdasági követelmények folyamatos szigorodására, a megrendelők növekvő igényességére, az állami támogatások folyamatos csökkenésére, a fogyó munkalehetőségekre. A változó feltételekhez való alkalmazkodás megköveteli a termelőeszközök jobb kihasználását, a létszámgazdálkodást, a termelési szerkezet változtatását - emelte ki többek között az igazgató. Az eredményekkel megismerkedve több résztvevő - talán nem a vendég kötelező udvariasságával - elismerésének adott hangot. Az elnökség tagjai és a meghívottak meghallgatták a VIBESZ Vízgazdálkodási Egyesülés társulatokkal kapcsolatos tevékenységéről, a továbbfejlődés lehetséges irányairól szóló beszámolót. Élénk vitát az utolsó napirendi pont, a vízgazdálkodási társulatok jogi szabályozásával kapcsolatos kérdések tárgyalása hozott. Kell-e Magyarországon társulati mozgalom? - ezt alapvetően tisztázni kell, tette föl egyik résztvevő a - mint kiderült - provokatív kérdést. Soha annyira szükség nem volt még rá, mint napjainkban - értettek egyet a válaszban a megjelentek. Az egyéb kérdésekben - az érdekképviselet jellegét, a vízitársulatok és a vízi közmüvek egységes szabályozását, az esetleges megszüntetést követő vagyonfelosztást illetően - azonban eltérőek voltak a vélemények. A késő délutánig tartó vita után a választmány tagjai ma a paksi atomerőmű meglátogatásával fejezik be Tolna megyei programjukat.-ri-órCsászár József, az Országos Választmány elnöke köszöntötte a résztvevőket Döntött az MSZMP megyei fegyelmi bizottsága kizárt párttagot rehabilitáltak Tegnap ülést tartott az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának fegyelmi bizottsága. A legutóbbi megyei pártértekezlet határozta meg a bizottság elsőrendű feladatának, hogy vizsgálja felül az 1956 óta hozott pártbüntetéseket, elsősorban a pártból való kizárások jogosságát és törvényességét. A fegyelmi bizottság úgynevezett politikai, gazdasági-koncepciós és magatartásbéli ok miatt 45 kizárt párttag ügyét vizsgálta felül hivatalból. Három párttag önmaga is kérte politikai rehabilitációját. Tizenöt kizárt párttag ügyében más szerv jogosult dönteni. A fegyelmi bizottság 17 kizárt párttagot rehabilitált.