Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

Nem kötünk kompromisszumot a konzervatívokkal Németh Miklós nyilatkozata egy japán lapnak „Búcsú a kommunizmustól” címmel és „Demokratikus párt a cél” alcímmel közölt szerdán exkluzív interjút Németh Miklós miniszterelnökkel a Szekai Nippo című japán lap. A Magyaror­szág jövőjét meghatározó fontosságú politikai eseménynek mi­nősített rendkívüli pártkongresszus előtt készített interjúban a kormányfő kategorikusan kijelentette: „Az MSZMP kongresszu­sán nem kötünk kompromisszumpt a konzervatívokkal, és ha szükséges, egy új pártot alapítva kívánjuk a magyar demokrati­zálódás ügyét előrevinni.” A japán lap tudósítója szerint Németh Miklós azt is hangsú­lyozta, hogy „az újonnan születő párt teljesen elhatárolja magát a kommunista ideológiától és egy parlamenti demokráciának megfelelő igazi demokrácia létrehozását célozza". Arra is felhív­ta a figyelmet a miniszterelnök, hogy „a pártnak szakítani kell az eddigi bolsevik ideológiával és a bürokrata központi centraliz­mussal, és az ideológia bűvöletétől megszabadult, igazi demok­rata párttá kell átalakulnia”. A konzervatív erők fokozódó visszahúzó törekvéseit érintő kérdésre Németh Miklós kifejtette, hogy „nekünk egyáltalán nem áll szándékunkban a kongresszuson kompromisszmot kötni a konzervatívokkal”. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az MSZMP-n belüli konzervatív szárny részéről igen erős ellenállásra lehet számítani. (Folytatás a 2. oldalon.) Nem „kiengedik”, hanem „kiutasítják” az NDK-menekülteket Ki a felelős az invázióért? Az NDK államvasútja, a Reichsbahn tegnap délutánig még mindig nem indí­tott útnak szerelvényt a prágai menekül­tek elszállítására, és ezt időközben a nyugatnémet tömegtájékoztatás már nemcsak műszaki és szervezeti fogyaté­kossággal hozta összefüggésbe. Az NSZK televíziója és a Deutschland­funk (DLF) rádióállomás jelentése szerint a késedelemben feltételezhetően bizton­sági szempontok is közrejátszottak: az NDK felségterületén áthaladó útvonalat nyilvánvalóan végig biztosítani akarják, nehogy - mint ez már korábban történt - fiatalok felugorhassanak az NSZK felé haladó menekültvonatra. Máris jelek mu­tatnak arra, hogy NDK-állampolgárok er­re készülnek. A szövetségi vasút, a Bun­desbahn főfelügyelete NDK állampolgá­rokra hivatkozva jelezte, hogy számos NDK-beli vasútállomáson utazótáskás fiatalok tömege gyűlt össze. Drezdai hír szerint a drezdai főpá­lyaudvar „megszállása" okozta azokat a „szervezési és technikai” nehézsége­ket, amelyekre hivatkozva az NDK állam­vasútja szerdán délelőttig nem küldte el Prágába a Nyugatra kívánkozó NDK-s menekülteket szállító tíz vasúti szerel­vényt. Egy Drezdából telefonáló személy az MTI tudósítójának elmondta: kedden este mintegy kétezer ember - köztük gyermekes családok - szállta meg a vá­ros főpályaudvarát, arra számítva, hogy vasárnaphoz hasonlóan ismét itt fognak áthaladni azok a különvonatok, amelyek a prágai nagykövetséget elhagyó NDK- állampolgárokat szállítják az NSZK felé. Mint emlékezetes, a vasárnapi szerelvé­nyekre Drezdában összesen négy sze­mélynek sikerült menet közben felugra­nia. A vonaton utazó nyugatnémet illeté­kesek közbenjárására az NDK hatóságai nekik is megadták a kivándorlási enge­délyt. A telefonáló elmondása szerint az éj­szaka folyamán nagy rendőri erők érkez­tek a drezdai főpályaudvarra, eltávolitva az ott összegyűlt hatalmas tömeget. A pályaudvar szerdán délelőtt hermetiku­san le volt zárva, valamennyi bejáratot rendőrök őrizték, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy megakadályozzák „potya­utasok” feljutási kísérleteit a Prága felől érkező különvonatokra. A telefonáló sze- (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai ülésén az Országgyűlés elé terjesztendő tá­jékoztatót hallgatott meg a társadal­mi szervezetek vagyonáról. A kormány áttekintette a KGST-or- szágokkal folytatandó 1991-1995. évi tervkoordináció helyzetét. A Minisztertanács előterjesztést tárgyalt meg a magyar-szovjet ke­reskedelmi és pénzügyi mechaniz­mus átalakulásáról. A kormány személyi kérdésekről határozott. (Folytatás a 2. oldalon.) Összefogva vagy széttagoltan? Kétséges az egységes mezőgazdasági érdekképviselet sorsa A mezőgazdasági termelőszövetkeze- került a jelenlegi szervezetek (TOT, terű­teket érthetően foglalkoztatja érdekvé- ' leti szövetségek) megreformálása, illetve delmük, érdekképviseletük helyzete, s új érdekképviseleti szervezetek létreho- napjainkra végre - az egyéb szövetkeze- zása. tekhez képest kissé későn - napirendre (Folytatás a 2.-3. oldalon.) A vidéken, a falun élők ne legyenek másodrendű állampolgárok Dunapataj után főcímként hozták az újságok, hogy mégsem alakult párttá az Agrárre- formkör. Úgy látszik, senki sem fordított figyelmet a záródokumentumra, amely egyértel­műen úgy fogalmazott, hogy az Agrárreformkör a jövőben egyéni tagságon alapuló egye­sületként kíván működni. A záródokumentum ezen kinyilatkoztatása jelentős lépés volt a pártszerű működés, a párttá alakulás felé. A záródokumentumban meghatározottak sze­rint az országos választmány kidolgozta, vitára bocsátotta, és az 1989. szeptember 23-i ülésén végleges formában elfogadta az egyesület alapszabályát. (Folytatás a 3. oldalon.) A magyar delegációk nem róhatják le kegyeletüket október 6-án Aradon Az aradi vértanúk kivégzésének 140. évfordulójához kapcsolódó rendezvények so- kerüljön sor. A Külügyminisztérium diplomáciai úton idejekorán tájékoztatta az rában a kormány kezdeményezte, hogy október 6-án az aradi emlékműnél a magyar elképzelésről a román felet, és korábbi készségére utalva egyúttal kezdeményezte azt állami, párt- és társadalmi szervezetek képviselőinek a részvételével megemlékezésre (Folytatás a 2. oldalon.) Szükség van a vízgazdálkodási társulatokra Ülésezett az Országos Választmány elnöksége Első alkalommal a területi választmányok képviselőit is meghívták Évente négy alkalommal ül össze a víz­gazdálkodási társulatok és a vízi közmű- társulatok központi érdekképviseleti szervének az Országos Választmánynak az elnöksége. A találkozóra többnyire Budapesten kerül sor, időnként azonban rendeznek kihelyezett ülést is. Tegnap - második alkalommal - Szekszárdon jöt­tek össze az elnökség tagjai, és ezúttal először meghívást kaptak a területi vá­lasztmányok elnökei is. A megjelenteket az Országos Választ­mány elnöke, Császár József köszöntöt­te, majd Szabó Mátyás igazgató a Közép­dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság sajátosságait, a területen működő társulatokat mutatta be. Huth József, a házigazda Szekszárd-Paksi Vi- zitársulat ügyvezető igazgatója az irányí­tása alá tartozó szervezet működését, további feladatait ismertette. A tájékoztató kitért többek között a gazdasági követelmények folyamatos szigorodására, a megrendelők növekvő igényességére, az állami támogatások folyamatos csökkenésére, a fogyó mun­kalehetőségekre. A változó feltételekhez való alkalmazkodás megköveteli a ter­melőeszközök jobb kihasználását, a lét­számgazdálkodást, a termelési szerke­zet változtatását - emelte ki többek kö­zött az igazgató. Az eredményekkel meg­ismerkedve több résztvevő - talán nem a vendég kötelező udvariasságával - elismerésének adott hangot. Az elnökség tagjai és a meghívottak meghallgatták a VIBESZ Vízgazdálkodá­si Egyesülés társulatokkal kapcsolatos tevékenységéről, a továbbfejlődés lehet­séges irányairól szóló beszámolót. Élénk vitát az utolsó napirendi pont, a vízgaz­dálkodási társulatok jogi szabályozásá­val kapcsolatos kérdések tárgyalása ho­zott. Kell-e Magyarországon társulati moz­galom? - ezt alapvetően tisztázni kell, tet­te föl egyik résztvevő a - mint kiderült - provokatív kérdést. Soha annyira szük­ség nem volt még rá, mint napjaink­ban - értettek egyet a válaszban a meg­jelentek. Az egyéb kérdésekben - az érdekkép­viselet jellegét, a vízitársulatok és a vízi közmüvek egységes szabályozását, az esetleges megszüntetést követő vagyon­felosztást illetően - azonban eltérőek voltak a vélemények. A késő délutánig tartó vita után a vá­lasztmány tagjai ma a paksi atomerőmű meglátogatásával fejezik be Tolna me­gyei programjukat.-ri-ór­Császár József, az Országos Választmány elnöke köszöntötte a résztvevőket Döntött az MSZMP megyei fegyelmi bizottsága kizárt párttagot rehabilitáltak Tegnap ülést tartott az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának fegyel­mi bizottsága. A legutóbbi megyei pártértekezlet határozta meg a bizottság elsőrendű feladatának, hogy vizsgálja felül az 1956 óta hozott pártbüntetéseket, el­sősorban a pártból való kizárások jogosságát és törvényességét. A fegyelmi bizottság úgynevezett politikai, gazdasági-koncepciós és magatartásbéli ok miatt 45 kizárt párttag ügyét vizsgálta felül hivatal­ból. Három párttag önmaga is kérte politikai rehabilitációját. Tizenöt ki­zárt párttag ügyében más szerv jo­gosult dönteni. A fegyelmi bizottság 17 kizárt párt­tagot rehabilitált.

Next

/
Thumbnails
Contents