Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

2 iIIéPÜJSÁG 1989. október 31. Az Országgyűlés elfogadta a számvevőszékről, a közkegyelemről, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló javaslatot Országunkat Európa irányába kormányozzuk (Folytatás az 1. oldalról.) Az indítványt Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter indokoltnak tartotta, ám vé­leménye szerint nem annyira sürgős, hogy az októberi ülésen tűzzék napi­rendre. A képviselők úgy döntöttek, hogy az Országgyűlés a képviselői indítványt a novemberi ülésszakon tárgyalja meg. Ezután elfogadták az ülésszak tárgy- sorozatát. t Ezután következett az Alkotmánybíró­ság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság létrehozása. Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) úgy ítélte meg, hogy több független képviselőre lenne szükség a bizottság munkájában, tekin­tettel arra, hogy négy MSZP-tagot is be­választottak. Ezt a javaslatot az Országgyűlés nagy többséggel elvetette. Végül az eredeti in­dítványt fogadták el a jelölőbizottság el­nökére és tagjaira vonatkozó együttes szavazás során. Ezután az elnök felkérte a frissen meg­választott jelölőbizottságot, hogy miha­marabb tartsanak ülést, és tegyenek ja­vaslatot az Alkotmánybíróság öt tagjának jelölésére. A jelölteket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság meghallgatja, majd állásfoglalást alakit ki, s ezt a jelölő- bizottság elnöke ismerteti az Országgyű­léssel. i ki elfogadott tárgysorozatnak megfe­lelően a képviselők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előter­jesztője PUSKÁS SÁNDOR, a terv- és költségvetési bizottság elnöke volt. Horváth Lajos - a plénum soros elnöke - köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Josef Rieglert, Ausztria alkancel- lárját és kíséretét. A vendég Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes meghívá­sára tartózkodik hazánkban. Ezt kővetően Horváth Lajos megnyitot­ta a törvényjavaslat általános vitáját. SÜDI BERTALAN (Bács-Kiskun m„ 12. vk.), pártalkalmazott úgy ítélte meg: az új intézménynek fokozott figyelmet kell for­dítania az államközi szerződésterveze­tek előzetes vizsgálatára is. BERTA ALAJOS (Heves m„ 4. vk.) párt­alkalmazott megfontolásra ajánlotta, hogy a törvényjavaslat indoklásában fo­galmazzák meg: az Állami Számvevő- szék a korrupció elleni harc legfőbb álla­mi intézménye legyen. DR. SZABÓ KÁLMÁN (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem egyetemi tanára hangoz­tatta: az Állami Számvevőszék által tudja az Országgyűlés érvényesíteni költség- vetési és zárszámadási jogát. Ez egyben sarkalatos alkotmányi garancia is lesz arra, hogy a végrehajtó hatalmat a parla­ment ellenőrizhesse. DR. BÁLLÁ ÉVA (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István Gyermekkórház- Rendelőintézet orvosa azt javasolta, hogy az általános vita lezárása után ne bocsássák a részletes vitára a törvényja­(Folytatás az 1. oldalról.) adatuk a taglétszámról. Ez utóbbi ténnyel kapcsolatban annak a várakozásának adott hangot, hogy az MSZP valóban tö­megpárt lesz, a tagság létszáma megha­ladja majd a százezres nagyságrendet. Véleménye szerint az október 23-i ün­nepet követően felgyorsult a párttagsági viszony megerősítésének folyamata, s várható, hogy már e hét közepére lénye­gesen többen regisztráltatják magukat. A Népi Demokratikus Platform fő fel­adatának nem önmaga, hanem a párt szervezését jelölte meg. A kongresszu­son elfogadott dokumentumok szellemé­ben kész együttműködni más platfor­mokkal és tagozatokkal, közvetlenül is segíti a munkás- és az agrártagozatok létrehozását. Közölte, hogy a két nagy platform mel­lett megkezdődött a baloldali szocialista platform szervezése, s meg nem erősített hírek szerint egy radikális platformot is létre kívánnak hozni. Az elnökség tagja hangoztatta, hogy az MSZP, s annak Népi Demokratikus Platformja tudomásul veszi, és tiszteletben tartja az Ország­vaslatot, mert az kimunkálatlan, átdolgo­zásra szorul. EKE KÁROLY (Csongrád m„ 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa Bállá Évával egyetértésben kifejtette: végre fel kell tárni, mi történt azokkal a kölcsönökkel, hitelekkel, amelyeket az ország felvett, s amelyek terhe másod-, harmadíziglen fogja nyomasztani az ország népét. Javasolta: az Állami Számvevőszék központja Szegeden legyen. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos az általános vitát lezárta, és a plénum döntése alapján részletes vitára bocsá­totta a törvényjavaslatot. BÁNFFY GYÖRGY (Budapest, 4 vk.) színművész kért szót. Elmondta fenntartja korábban megfo­galmazottjavaslatát, miszerint: nem jelöl­hető az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve elnökhelyettesévé olyan személy, aki a megelőző négy évben országgyűlé­si képviselő, vagy a Minisztertanács tagja volt, vagy valamely párt országos szerve­zetében választott vezető tisztséget töl­tött be. Több hozzászóló nem lévén az elnöklő Horváth Lajos lezárta a törvényjavaslat részletes vitáját. A polémiában elhang­zott módosító indítványok mérlegelésére felhívta a terv- és költségvetési bizottsá­got. Puskás Sándor az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke is­mertette a testület állásfoglalását, és egyben válaszolt a vitában elhangzott képviselői felvetésekre. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, a már megszava­zott módosításokkal együtt, az Ország- gyűlés nagy többséggel - 289 igenlő, 6 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal - elfogadta. Szavazás után az elnök javas­latára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyű­lés mondjon köszönetét a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. Az Állami Számvevőszékről szóló tör­vényjavaslat elfogadását követően a földtörvény módosításának tárgyalásá­val folytatta munkáját az Országgyűlés. A már korábban módosított földtörvényhez sokszorosan átdolgozott módosító indít­ványt nyújtott be VASSNÉ NYÉKI ILONA (Pest m., 1. vk.). A Kerepestarcsai Nagy­községi Tanács elnöke ezzel a módosító javaslatával a földtulajdon védelmét, a földforgalom átmeneti befagyasztását és a megváltás intézményének eltörlését szorgalmazta. Hütter Csaba mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy az addig rendelke­zésre álló információk alapján, de a kép­viselői módosító indítvány szellemének megfelelően módosító törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek. MÁRTON JÁNOS (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke - ki­egészítésként e kompromisszumos megoldáshoz - indítványozta, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­gyűlés által alkotott párttörvényt. Megha­tározó jelentőségűnek tartja a lakóhelyi szervezetek igazi megerősítését, a politi­kai munka súlypontjának áthelyezését. Ugyanakkor a törvény adta lehetőségek­kel élve állást foglal a munkahelyeken kí­vüli székhelyű, de a munkatársi közössé­gekre épülő pártszervezödések megőr­zése mellett. Véleménye szerint a mun­kahelyekről a politizálást nem lehet kitil­tani. Végezetül leszögezte: a párt a békés átmenet elengedhetetlen feltételének, tartja a köztársasági elnök mielőbbi, nép­szavazással történő megválasztását. Az MSZP a pártszervezés, a platformszerve­zés ügyét összeköti a köztársasági elnö­ki agitációval. Kérdésekre válaszolva szólt egyebek között az MSZP és a kormány viszonyá­ról. Mint mondta, a párt a kormányt általá­ban támogatja, de fenntartja magának a jogot és a lehetőséget, hogy konkrét in­tézkedést igénylő ügyekben a kritikáját is megfogalmazza. Az MSZP nem kíván a kormány működésébe, munkájába di­rekt módon beavatkozni, azt várja a kor­niszter a legközelebbi ülésszakon tegyen javaslatot földügyi bizottságok létrehozá­sára valamennyi városban és község­ben. SZABÓ KÁLMÁN (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára arra figyelmez­tetett: ne legyen balga az ország, ne áru­sítsa ki a nemzeti földvagyont csak azért, mert szorult helyzetben van. SOLYMOSI JÓZSEF (Tolna m., 4. vk.), a bonyhádi Pannónia Mgtsz elnöke azt javasolta: rövid időn belül kezdődjenek nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalások, amelyeken részt vehetne minden olyan társadalmi, politikai és gazdasági szer­vezet, amely tenni akar és tud a mező- gazdaság gondjainak megoldása érde­kében. Ezek a tárgyalások kezdetét je­lenthetnék a következő Országgyűlés törvényalkotó munkájának. Végezetül az Országgyűlés 287 egyet­értő szavazattal úgy határozott, hogy a földtörvény módosítását - a benyújtott módosító indítvány és javaslatok, vala­mint a hozzászólások figyelembe vételé­vel - a kormány terjessze 1990 januárjá­ban a parlament elé. A földtörvény módosításával kapcso­latos állásfoglalás után a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. A törvényjavaslat előterjesztését nem követte vita; az Országgyűlés - a módo­sítással együtt - 287 igenlő szavazattal elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők a tárgysorozatnak meg­felelően a népszavazásról és a népi kez­deményezésről szóló 1989. évi XVII. tör­vény módosításával foglalkozó törvény- javaslat tárgyalására tértek. Az Országgyűlés tagjai már korábban írásban megkapták a módosító és kiegé­szítő indítványokat. Ezek szerint új elem, hogy az országos népszavazás elrende­lése esetén a parlament az országgyűlé­si képviselők választásáról szóló tör­vényben meghatározottaktól eltérő ha­táridőket, határnapokat állapíthat meg. Ugyancsak új elem, miszerint: az azonos kérdésre három vagy több válaszlehető­séget tartalmazó népszavazás akkor is eredményes, ha a kérdésre az érvénye­sen szavazók a legtöbb azonos választ adták. Az országgyüjgsi képviselők vá­lasztásáról szóló paragrafus azzal a be­kezdéssel egészül ki: e törvény hatályba lépése előtt kitűzött országgyűlési képvi­selői időközi választásra az Országgyű­lés az e törvényben meghatározott határ­időktől eltérő határidőket állapíthat meg. Az SZDSZ által kezdeményezett nép­szavazás kiírásáról heves vita alakult ki, a képviselők számos módosító javaslatot is előterjesztettek. így az Országgyűlés októberi ülésszakának első munkanapja e kérdésben határozathozatal nélkül ért véget. A módosító indítványokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az első napi tanácskozást követően mérle­geli. Az Országgyűlés ma reggel 9 órakor folytatja e napirend tárgyalását. mánytól, hogy a kongresszus politikai irányvonalát érvényesítse. Az MSZP a természetes jogutódja az MSZMP-nek - közölte egy másik kérdés­re válaszolva. Elképzelhető ugyan, hogy szerveződik egy olyan új baloldali párt, amelynek taglétszáma nagyobb lesz az MSZP-énél, de jogfolytonosságát nem jelentheti be, hiszen az október eleji kongresszus az MSZMP Központi Bizott­ságának érvényes szervezeti szabály­zata alapján gyűlt össze, a tagság ennek nyomán választotta meg a kongresszusi küldötteket, s a vitaanyaggal a párttag­ság egésze megismerkedhetett. Fábry Béla az MSZP legjellegzetesebb azonosítási jegyei között szólt a „válság meghaladásáról”, amely szerinte a nem­zet sorskérdése. Fontosnak tartotta a mozgalmi jelleg felerősítését, a politikai döntések meghozatalát a marxi filozófia bázisán. Hangoztatta, hogy az MSZP a társada­lom pártja, néppárt jellegű tömörülés. A kormány tagjai közül eddig Németh Mik­lós, Pozsgay Imre és Horn Gyula regiszt­ráltatta magát az új pártba. (Folytatás az 1. oldalról.) Németh Miklós. Magyarországot köze­lebb kell vinni a fejlett Európához. Ha ezt a stratégiát átültetjük a gyakorlatba, ak­kor ez elvezet a szabad és demokratikus Magyarországhoz, amely egyaránt nyi­tott a Nyugat és a Kelet iránt. Ez olyan po­litika, amely tudatában van az európai erőviszonyoknak, a geopolitikai helyzet­nek, de amely nem riad vissza ezektől a sorompóktól, hanem tevőlegesen cse­lekszik. Hogy aztán tíz vagy tizenöt év után Magyarország semleges állam lesz- e, azt most még nem tudom megmonda­ni. Arról azonban meg vagyok győződve, hogy Magyarország erősebb kapcsola­tokat fog kialakítani az Európai Közös­séggel. A miniszterelnök emlékeztetett: a re­formfolyamat végpontja nem az, hogy Magyarország egy tömbhöz vagy szövet­séghez tartozik-e, v^gy sem. Fejlett de­mokratikus jogállamot akarunk kiépíteni a többpártrendszer keretében, saját jogi intézményekkel, piacgazdasággal, ve­gyes tulajdonnal. A semlegesség és a nyugati integrációhoz való tartozás első­sorban nem tőlünk függ, hanem a nagy­hatalmak és az integráció államainak döntéseitől. Mind a semlegességet, mind pedig az EK-hoz való tartozást vonzó távlatnak tartjuk, de ismétlem: ehhez mások dönté­sére van szükség, s ez a közeli jö­vőben aligha várható. (Folytatás az 1. oldalról.) > tikus erők megszilárdítására törekszik. Ehhez kizárólag békés, erőszakmentes eszközöket kíván felhasználni, az érvek erejére, a tömegek körében végzett felvi­lágosító munkára kíván támaszkodni. Te­vékenyen segíteni akarja a köztársasági és helyi választásokon a nép érdekeit igazán képviselő küldöttek megválasztá­sát. Követeli, hogy demokratizálják a hadsereget. Elvárja, hogy az összes templomot visszaadják az egyházaknak. Hozzá kíván járulni továbbá az ország egyes részeit fenyegető környezeti ka­tasztrófák elhárításához. Horváth István belügyminiszter a Bel­ügyminisztérium központi, valamint a rendőr-főkapitányságok személyi állo­mányából a szolgálat felső korhatárának elérésével, érdemei elismerése mellett, október 31-i hatállyal nyugállományba helyezte: dr. Konczer István rendőr ve­zérőrnagyot, a Budapesti Rendőr-főka­pitányság vezetőjét, dr. Simon Tihamér rendőr vezérőrnagyot, a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, dr. Böröcz István rendőr vezérőrnagyot, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetőjét; dr. Adrián Zsigmond rend­őr vezérőrnagyot, a Tolna Megyei Rend­őr-főkapitányság vezetőjét, Takács Jenő A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetsége tegnap a dombó­vári művelődési házban rendezte meg küldöttközgyűlését. Dr. Izsák Gyula, a szövetség elnöke a februári TOT-konfe- rencián megválasztott munkabizottsá­gok vitaanyagaiból tartott összefoglalót, amiben keményen bírálta az eddigi gya­korlatot. Azt az agrárpolitikai gyakorlatot, ami igen nehéz helyzetbe hozta a szö­vetkezeteket, és ami nem volt képes hatékony érdekvédelemre és gyakran megalkudott hibának könyvelte el, hogy a működés csak formális, szentesítő esz­köz volt a kormány kezében és még azoknak az eredményeknek sem adott hangot, amiket elért. Az érdekvédelem ugyancsak formálissá vált, hisz valaki­nek, valaminek az érdekét képviselni csak valakivel, valamivel szemben lehet. De kivel, mivel szemben? A beszámoló, vitaindító után a jelölőbi­zottság javaslatot tett a tisztségviselőkre, majd az új mezőgazdasági érdekképvi­seleti szervezet alapszabályának tárgya­lása, vitája került napirendre. A hozzá­Testvérvárosi kapcsolatra lépett egy­mással Mosonmagyaróvár és Arese - az Alfa Romeo autógyár központja, a milá­nói vonzáskörzet egyik fontos ipari tele­pülése. A helybeli baráti társaság kezde­ményezésére magyar kulturális hetet rendeztek kiállítással, filmbemutatókkal A Varsói Szerződéshez való kötődést államközi szerződés szabályozza, és Magyarország teljesíti szerződéses köte­lezettségeit. Ezen túlmenően önállóan döntünk minden bel- és külpolitikai kér­désben - mondotta. Egy Mihail Gorbacsovra vonatkozó kérdésre válaszolva Németh Miklós kije­lentette: Gorbacsov a reformok iránt el­kötelezett személyiség. Figyelmét nem­csak a Szovjetunió vonatkozásai kötik le, hanem világpolitikában is gondolkodik. Mindannyiunknak az az érdekünk, hogy ne nehezítsük meg a munkáját, hanem, hogy megkönnyítsük küldetésének telje­sítését. ­Németh Miklós a magyarországi belső helyzettel, a várható politikai fejlemé­nyekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetleges eljövendő ma­gyarországi koalíciós kormányzás nem a szándékok vagy készség kérdése, ha­nem jelenleg nem is lehetne elképzelni a kormányzás más formáját Magyarorszá­gon. Nincs ugyanis egyetlenegy olyan politikai erő, amely maga mögött fel tud­ná sorakoztatni a társadalom többségét. Természetesen - minthogy még nem vol­tak választások - a különböző pártok igazi súlya egyelőre ismeretlen. Ám koa­lícióra van szükség nemcsak a tömegbá­zis szempontjából, hanem azért is, mert Magyarország csak Így találhat rá olyan Irányvonalra, amely szavatolja a kitűzött célok elérését mondotta Németh Miklós. A szövetséghez tartozó szervezetek te­vékenységének összehangolására szer­vezőbizottságot választottak a cselja- binszki alapító értekezleten. Elhatároz­ták, hogy a szövetség következő értekez­letét három hónap múlva tartják meg. A Pravda, az SZKP KB lapja hétfőn bí­rálta a szervezőket, amiért a lap tudósító­jától megtagadták, hogy jelen legyen a konferencián és tudósítson róla. „Ez az eljárás nemigen egyeztethető össze az újdonsült szervezet fennen hangoztatott eszméivel, a demokráciával és a pluraliz­mussal” - olvasható a hétfői Pravdá­ban. rendőr vezérőrnagyot, a minisztérium csoportfőnökét. Ezzel egyidejűleg a belügyminiszter ki­nevezte: a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság vezetőjévé dr. Barna Sándor rendőr vezérőrnagyot, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság eddigi vezetőjét; a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjévé dr. Salgó László rendőr ezre­dest; a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főka­pitányság vezetőjévé dr. Takács Győző rendőr ezredest; a Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság vezetőjévé dr. Ferenczi László rendőr ezredest, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjévé dr. Hor­gos Ferenc rendőr ezredest. szólók, vitatkozók szenvedélyes mon­dandójából egybehangzóan kicsengett a falu, a szövetkezeti mozgalom jövőjéért érzett aggodalom. Égetően szükség van a politikai képviselet megteremtésére, mert ennek a lehetőségét februárban a TOT „elnyaralta”, jegyezte meg az egyik hozzászóló. Megfogalmazódott annak az igénye is, hogy a készülő alapszabály írja elő a tisztségviselők teljes függetlensé­gét a pártoktól, a kongresszust legalább évente tartsák meg, mert a protokolláris ötévenkénti „ünnepi összejövetelek” ha­szontalanok. A jelölőbizottság előterjesz­tésével egyetértve a küldöttközgyűlés a megyei szövetség elnökévé Varga Já­nost, az iregszemcsei Egyetértés Terme­lőszövetkezet elnökét, országgyűlési képviselőt, elnökhelyettessé Scheidl La­jost, a madocsai Igazság Termelőszövet­kezet elnökhelyettesét, az ellenörzöbi- zottság elnökévé Szőcs Lászlót, a bony­hádi Pannónia Téesz elnökhelyettesét választotta meg, míg a szövetség titkára változatlanul Barsi Mihály maradt. és néptáncegyüttes fellépésével. A ren­dezvényre és a megállapodás megköté­sére népes városi tanácsi küldöttség ér­kezett Mosonmagyaróvárról Aresétje, amely egyes történelmi adatok szerint a középkorig visszavezethető magyaror­szági kapcsolatokkal rendelkezik. Az MSZP tömegpárt lesz Országos ellenzéki szövetség a Szovjetunióban Személyi változások a rendőrség parancsnoki karában A falu, a szövetkezet létéért-mi­Testvérvárosi kapcsolat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents