Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-30 / 257. szám
2 Képújság 1989. október 30. Pozsgay Imre Torontóban (Folytatás az 1. oldalról.) meg Lengyelországban egy nem kommunista kormány hatalomra kerülését. Kiemelték, hogy Ceausescu elnök politikája miatt rendkívül feszült a viszony Budapest és Bukarest között. - Kétségtelenül már régen nem volt példa a kelet-európai térségben ilyen rossz viszonyra, mint amilyen Magyarország és Románia között van. Mégsem hisszük, hogy bárki olyan őrült lenne, hogy katonai eszközökkel akarná megoldani ezt a problémát - mondotta erről Pozsgay Imre. Arra a kérdésre, vajon gondol-e Magyarország a VSZ-ből való kiválásra, ily módon előmozdítva castlakozását az európai közösséghez, az államminiszter így válaszolt:- Úgy gondolom, ez globális probléma és Európa közösen fogja megoldani. Megszünteti a tömböket és ez még az évszázadforduló előtt bekövetkezhet. De mire Magyarország valóságos európai közösségi tagságának lehetsőge eljön, addigra, azt remélem, a katonai tömböknek már csak az emléke lesz meg. Londonból Torontóba, kanadai látogatásának első állomására érkezett Pozsgay Imre. Az államminisztert magyar idő szerint vasárnapra virradó éjszaka fogadták a hárommilliós észak-amerikai nagyváros népes magyar közösségének vezető képviselői. Látogatását nem csupán az óhazától oly távol élő magyarok iránti hazai figyelem jelének tekintik, hanem igen konkrét gazdasági tárgyalásokra is felhasználják az alkalmat a vendéglátók. Ez egyenesen következik a tárgyalópartnerek személyéből: Andrew Sarlós, a Magyarországon is jól ismert üzletember, Andrew Timar, ugyancsak befolyásos kanadai vállalkozó és mások. Az itt szerzett első infromációk arra engednek következtetni, hogy a kanadai magyarság kézzelfogható módon is támogatni kívánja a hazai reformfolymatot, ösztönzi a magánvállalkozásokat. Pozsgay Imre kanadai látogatása során találkozik vezető politikusokkal, majd Washingtonba utazik, ahol fogadja őt George Bush, Az Egyesült Államok elnöke. Ceausescu szerint (Folytatás az 1. oldalról.) valóra váltásában” - hangoztatta. Beszédében a lakossági ellátás helyzetével is foglalkozott, mivel a SZDEF országos tanácsa ülésének napirendjén ez a kérdés szerepelt. Közölte, hogy Románia élelmiszerekből és iparcikkekből „minden szükségessel" rendelkezik ahhoz, hogy a lakosság ellátásának helyzetét javítsa. Azt állította, hogy Romániában lakosonként jelenleg 3300-3350 a kalóriafogyasztás, az új program előirányzata pedig több száz kalóriával emeli a fogyasztásokat. Ceausescu szerint a munkásközpontokban húsból évente száz kilót biztosítanák lakosonként. „Általában biztosítjuk a jó, sőt mondhatnám, igen jó ellátást hússal, fehérjékkel, lipidek- kel, szénhidrátokkal, a jó táplálkozáshoz szükséges többi tápanyaggal” - fűzte hozzá. Az ülésről tudósítva a Romania Libera kiemelte: a felszólalók támogatva az RKP programját ésicélkitűzé- seit többek között szóltak arról, hogy elutasítják a párt vezető szerepének csökkentéséről szóló téziseket. Az a nézet, miszerint a párt feladatkörét az államnak kell átvennie, annyit jelent, mint „bizonytalanságot szülni és zavart kelteni a kommunisták és a néptömegek körében". Egyes felszólalók szerint a központi tervezés kiiktatása a gazdasági életből és az úgynevezett piacgazdálkodás vezetése „szétzülleszti a gazdaságot, anarchiát szül, a szocialista társadalom objektív fejlesztési törvényei tagadásához, a szocializmusról való lemondáshoz vezet”. Mások viszont visszautasították „azoknak az állítólagos történészeknek a téziseit, akik sovén, reakciós tevékenységükkel meghamisítják az igazságot, a realitást". Vallási vezető véleményét ismertetve a lap közölte Nicolae Comeanu, bánáti metropolita felszólalását, aki szerint „a határokon túl újraaktivizálódtak a revansista, revizionista és sovén irányzatok, amelyek sötét célokat támogatnak, a múlthoz való visszatérés igényével bujtogatnak". Tanácskozott a Szabad Demokraták Szövetsége A Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűlésének vasárnapi zárónapján a küldöttek elfogadták az SZDSZ új alapszabályát azokkal a módosításokkal együtt, amelyeket szombaton a késő esti órákba nyúló vita során már megszavaztak. Az új alapszabály értelmében az SZDSZ független politikai párt. A szabadság és a szolidaritás pártja, amely a magyar társadalom demokrata meggyőződésű, a nemzeti, a politikai és a szociális elnyomás minden formáját elutasító, tenni kész tagjait tömöríti. Az alapszabály egyebek közt kinyilvánítja, hogy az SZDSZ részt vesz az országgyűlési és helyhatósági választásokon, az országos és a helyi politika alakításában. Az SZDSZ szervezetei területi alapon vagy közös érdeklődés, illetve együttes feladatvállalás alapján szerveződhetnek. A Szabad Demokraták Szövetségének választási koncepcióját Tölgyessy Péter ismertette. Elöljáróban hangsúlyozta: az országot a válságból csak a szabadot! megválasztott országgyűlés alá rendelt kormány vezetheti ki, ezért az SZDSZ szerint már kora tavasszal meg kell tartani a parlamenti választásokat. Megerősítette: az SZDSZ ellenzi, hogy a köztársasági elnököt a parlamenti választások előtt válasszák meg, mert nem egy személytől várja az ország sorsának javítását. A szabad demokraták elsősorban a magyar népben, a nép által megválasztott Országgyűlésben bíznak - mutatott rá Tölgyessy Péter mert véleményük szerint nem lehet egyetlen ember monopóliuma a válság orvoslása. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy az SZDSZ valamennyi demokratikus erővel elvileg koalícióba léphet. Ebből kiindulva szorgalmazta: a Szabad Demokraták Szövetsége hívja fel az Ellenzéki Kerékasztal szervezeteit, hogy már most alakítsák ki közösen a választási játékszabályok alapjait. Tölgyessy Péter rámutatott: rá kellene irányítani a többi ellenzéki szervezet figyelmét arra, hogy a választáson a fő csapás iránya a régi állampárt utódpártja legyen. Javasolta: az ellenzéki szervezetek egyezzenek meg abban, hogy a választások második fordulójában azt az ellenzéki jelöltet támogatják, aki az első fordulóban a legerősebbnek bizonyult. Tölgyessy Péter úgy vélekedett, hogy a szabad választások után az SZDSZ képes lesz jelentős parlamenti frakciót létrehozni. A nagy kérdés az, hogy kormányzó vagy ellenzéki szerepet vállaljanak-e a szabad demokraták. Bauer Tamás, az SZDSZ tanácsának tagja a szabad demokraták gazdasági koncepciójáról szólva leszögezte: téves az a beállítás, amely szerint a szabad demokraták gazdasági elképzelései a thatcherista gazdaságpolitikát követik. Juhász Pál, az SZDSZ tanácsának tagja a mezőgazdaságot béklyóba kötő tényezők között említette a rossz üzemszerkezetet, a termelők és a forgalmazók merev elkülönülését, a hazai piac elszigeteltségét a világpiactól. A mezőgazda- sági tulajdonreformnak az áZDSZ szerint a dolgozói tulajdon megteremtésére kell irányulnia, mert az agrárszférát működésképtelenné tenné a munka és a tulajdon szétválasztása - mondta. A további referátumokban szó esett az SZDSZ nemzetiségi politikájáról, környezetvédelmi koncepciójáról, valamint egyházpolitikai elképzeléseiről. Hangsúlyos szerephez jutottak a gazdasági átalakulás mikéntjének kérdései is. Eörs^lstván zárszavával vasárnap este befejeződött a Szabad Demokraták Szövetségének II. közgyűlése Budapesten, a Gólyavárban. A küldötteKa tanácskozás végén határozatot fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról; az állami tulajdon sorsáról; a rendőrség helyzetének rendezéséről, továbbá arról, hogy támogatják a kormány döntését a nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállításáról. A közgyűlésen megválasztották az SZDSZ harminctagú tanácsát, valamint tizenegy tagú ügyvivő testületét. Az SZDSZ új ügyvivői: Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Tölgyessy Péter. Országos MSZMP-aktíva Angyalföldön A legutolsó, péntek reggeli adatok szerint 120 ezren jelezték, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai kívánnak maradni - jelentették be az MSZMP szombaton, Angyalföldön tartott országos aktívaértekezletén. E tanácskozást nem kevés várakozás előzte meg, hiszen elterjedt a hír, hogy esetleg egyesülnek a különböző helyszíneken, különböző nevekkel fémjelezhető, az MSZMP-t szervező csoportok. Az egyesülés azonban egyelőre csak óhaj maradt, mert az ezzel összefüggő tárgyalások még nem zárultak le. így ezen a napon elsősorban Púja Frigyes és Ribánszki Róbert követői vettek részt a tanácskozáson. Az aktívaértekezletet az MSZMP ideiglenes ügyvezető testületé hívta össze. Az a testület, amelyről egy korreferrensi megjegyzésből kiderült, hogy valójában nem is létezik. Nem ez volt az oka azonban, hogy a tanácskozás kezdetén némi bonyodalom támadt. A szervezők a meghívókon ugyanis a híres XIII. kerületi párt- székházat, ma már a Magyar Szocialista Párt kerületi székházát jelölték meg helyszínül. S bár úgy vélték, ehhez elegendő az október 16-án tartott aktívaértekezletük „határozata” - amely szerint ez az épület az MSZMP központi székháza -, mégis péntek estig tartó tárgyalásokat folytattak erről az MSZP-vel. S mivel időközben érzékelték, hogy egyik fél sem enged a 48-ból, tartalékként elkérték a Láng Gépgyár kultúrtermét is, s végül a rendezők oda irányították az érkezőket. Ez az epizód alaposan felkorbácsolta többek indulatait, piszkos disznónak, karrieristának titulálták mindazokat, akik átigazoltak az MSZP-be. Többen - megérkezve a Láng Gépgyár kultúrtermébe - megnyugodva konstatálták, hogy mégsem sikerült szétverni az MSZMP-t. Valószínűleg nemcsak a többszázas gyülekezet látványa indította erre őket, hanem a fogadtatás is. A magnetofon indulókat játszott, a vörös drapériával letakart, nemzetiszínű zászlókkal díszített elnöki pulpitus mögött, a vörös függönyön Lenin portréja függött. Nemcsak a külsőségek, hanem az elhangzott elnöki megnyitó és a korreferátumok tartalma, a hallgatóság reagálása is azt az érzést keltette jó néhány, elsősorban fiatal érdeklődőben, hogy visszaforgatták az idő kerekét. A tanácskozást ugyanis Púja Frigyes nyitotta meg, a kor- referátumokat pedig Ribánszki Róbert és Maróti Imre tartotta. Mondanivalójuk - néhány kijelentéstől eltekintve - a már jól ismert megállapításokat tartalmazza. Ezek közé tartozott például, hogy a „hárommillió koldus országa” nem rémkép többé, hanem biztosan bekövetkező kegyetlen valóság; hogy kialakulóban van a „vörözs burzsoá” réteg, s e fejlődési logika szerint visszaáll a zsírosparaszti rendszer, visszatérnek a földbirtokosok is. Tehát ismét időszerű az MSZMP két korábbi jelszava: „Nem a tőkésnek, a népnek építjük az országot!” és „Földet visz- sza nem adunk!”. Elhangzott az is - arra utalva, hogy a teremben túlnyomó több-, ségben a nyugdíjkorhoz közeledők vagy azon túl lévők foglaltak helyet - a jelenlegi helyzetben az MSZMP-nek nincs ideje a fiatalokra várni. Ennek az MSZMP-irányzatnak a vezető képviselői továbbra is állították, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nem szűnt meg jogilag sem -, s ennek a kommunista eszményeket vállaló pártnak el kell jutnia a XIV. kongresszusának megszervezéséhez. Arról is tájékoztatták a résztvevőket: Grósz Károly örömmel fogadta és megtisztelőnek tartotta, hogy az MSZMP őt tekinti főtitkárának, ám ebben a kérdésben még teljes egyetértésbe kell jutni a tagságnak. Az előadói beszédekből nem hiányoztak a bírálatok sem. Ezúttal a kormány és a tömegkommunikáció általános támadásával, célpontjukká vált a Magyar Szocialista Párt, az MSZMP-MSZP-kongresszus és immár az Országgyűlés is. A vádak között szerepelt: a parlament figyelmen kívül hagyta, hogy a kormányt még az MSZMP bízta meg, s az az MSZP megalakulásával csaknem illegitim helyzetbe került. Felkérték a kommunista országgyűlési képviselőket, hógy alakítsák meg parlamenti frakciójukat és kezdeményezzenek vitát e kérdések tisztázására. Az MSZMP előtt álló, de az - egyébként nagy tapssal - elnöki megnyitóból és a korreferátumokból csak vázlatosan kirajzolódó tennivalókhoz a résztvevők is hozzáfűzhették a maguk véleményét. Az aktívaértekezlet végezetül megválasztotta ideiglenes ügyvezető testületét. Az MSZMP Ideiglenes Ügyvezető Testületé: elnök: Púja Frigyes; titkárok: Dóczé Kálmán, Ribánszki Róbert; tagjai: Borsos György, dr. Bognár Péter, Császár József, Gódor Ferenc, Farkas Péter, Habéra László, Katona István, Kárpáti Sándor, Konrád Ferenc, dr. Kovács Pál, Kun Ferenc, Lajtai Vera, Maróthi Imre, Magyar Miklós, Moravcsik Attila, Morva József, Nyári János, Orosz József, Pecsők László, Pintér Istvánná, Rácz Tamás, Rét Péterné, Rausch Lajos, Rimóczi László, Sánta János, Sipos Béláné, Sipos János, Szabó Károly, Szigeti József, Székely Sándor, Szénási József, Szirmai Jenő, Tóth Lajos, Tuza István, Váczi Dezső. Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (Folytatás az 1. oldalról.) A jogászok között zajló vita azon alapszik: egyáltalán szükséges-e népszavazás elrendelése az elnökválasztás kitűzéséről. A tagadó álláspont képviselői abból indulnak ki, hogy a népszavazásról szóló törvény egyik tilalma értelmében népszavazást nem lehet elrendelni az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. A köz- társaságielnök-választás kitűzése, illetve annak következménye pedig e tilalom alá esik. A népszavazás megtartása mellett állást foglalók szerint viszont az elnökválasztás kitűzése semmiképpen sem tekinthető személyi kérdésnek, ezért a hatályos jogszabályok értelmében ki kell írni a népszavazást. Többféle vélemény vált ismeretessé a népszavazás, illetve a választás időpontjáról is. Vannak, akik szerint mindkettőt azonos időpontban kellene megtartani, különben a köztársasági elnök megválasztására az idén már nem kerülhet sor. Ez viszont azt a veszélyt rejti .magában, hogy a népszavazáson a választópolgárok úgy döntenek: az új parlament válasszon köztársasági elnököt, de - biztos, ami biztos alapon - mégis voksolnak valamelyik elnökjelöltre. Mások úgy vélekednek, hogy időben elkülönülten, a népszavazás eredményének ismeretében lenne helyes választani. Ám sokak előér- zete szerint a köztársaságielnök-választás legalább kétfordulós lesz, s így számukra valószínűtlennek tűnik, hogy a választópolgárok háromszor is elmennek szavazni. Első pillantásra technikai jellegűnek tűnik, alapvetően tartalmi kérdés, hogy a népszavazáskor hány szavazócédulát kell a választópolgár kezébe adni és azon vagy azokon mi szerepeljen. Az SZDSZ már ismert négy kérdése mellett ugyanis a kormány javasolta és az Országgyűlés elfogadta a címer és a nemzeti ünnep ilyetén kiválasztását is. Azaz: a népszavazáskor hat kérdésre kellene válaszolni, s emellett hetedikként dönteni a köztársasági elnök személyéről. Vannak, akik arra figyelmeztetnek: minél több a kérdés, annál nagyobb a tévedés lehetősége, s ennek következtében az érvénytelen szavazatok is megsokszorozódhatnak. Van olyan javaslat, hogy a népszavazáson csak három - a köztá'rsaságielnök-vá- lasztással, a címerrel és a nemzeti ünneppel kapcsolatos - kérdésre válaszoljanak az állampolgárok, s szavazzanak a köztársaságielnök-jelöltek valamelyikére is. Az SZDSZ többi kérdésében pedig későbbi időpontban rendezzenek népszavazást. Jó néhányan - ezzel ellentétben - úgy vélekednek, hogy valamennyi kérdésben ki kell írni a népszavazást. Felvetődött már az a lehetőség is, hogy most csak az országgyűlési képviselőválasztásokat írják ki, hiszen ez esetben a választás előtt és után 3 hónappal nem lehet népszavazást tartani. Többek meggyőződése szerint azonban ez a joggal való visz- szaélés, etikai és politikai szempontból is elfogadhatatlan döntés lenne, mivel nemcsak a köztársasági elnök, hanem a szabadon választott új parlament legitimitását is megkérdőjelezhetné. Számos képviselő meggyőződése: bárhogyan dönt is az Országgyűlés, a választó- polgárokat már most fel kell világosítani arról, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint kizárólag ez alkalommal van lehetőségük a köztársasági elnök megválasztására az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással. A másik téma, amely - különösen az utóbbi hónapokban - igencsak felkorbácsolta az indulatokat: Bős-Nagymaros ügye. A kétoldalú tárgyalások és a hazai viták középpontjában álló beruházással kapcsolatos államközi szerződést a kormány módosítani kívánja, akár egyoldalúan is, s ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kéri. Az amúgy sem könnyű döntést tovább nehezíti: Nagy Sándor országos listán megválasztott képviselő aláírásokat gyűjt a parlament tagjainak körében azon javaslatának támogatására, hogy az Országgyűlés ne vállalja át e kérdésben a döntés felelősségét. Bízza azt a kormányra és kérjen részletes, a döntés indokait közérthetően összefoglaló jelentést. Előfordulhat, hogy ezen az ülésszakon bizalmatlansági indítványt is előterjesztenek. Számos képviselő ugyanis elfogadhatatlannak tartja azt a visszás helyzetet, hogy a kormány álláspontjával szembehelyezkedik a szakminisztérium. Megkésett kegyelet Tisztelgés a hősök előtt (Folytatás az 1. oldalról.) összefogásának szép eredményét. Az esemény ünnepélyességét emelte a történelmi zászlókkal felvonuló diszőrség, a katonai tiszteletadás, a népviseletbe öltözött gyerekek és a színvonalas műsor. . - áa A kajdacsi emlékmű a diszörséggel Még ma is frissek az emlékek Sióagárdon
