Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-30 / 257. szám

Megkésett kegyelet Tisztelgés a hősök előtt Erdős László ezredes mondta az avató­beszédet Emlékműavatás Sióagárdon Közeledik a halottak napja. Az ország sok településén avattak, avatnak a II. vi­lágháborúban elesett magyar katonák­nak állított emlékműveket. Pedig már 44 éve vége a háborúnak. Szégyen, hogy a hivatalos politika hamis történelemtudat­tal igyekezett elfeledni, elfeledtetni az elesettek emlékét, az emberek azonban nem feledhetik drága halottaikat még ak­kor sem, ha a méltó megemlékezésre majd fél évszázad múltán nyílt csak lehe­tőség. Az emlékezések frissek ma is, a hozzátartozók könnyezve gondolnak rég elvesztett családtagjaikra. A nép hős­ként tiszteli elesett fiait még akkor is, ha nem éppen dicső célok érdekében kel­lett a csatatérre menniük. A háborúban elesettek mindig áldozatok és hősök. Ál­dozatok, mert gyakran alantas célokért, hősök, mert a hazáért adták életüket. Megemlékezni róluk, méltó emléket állí­tani nekik, kötelességünk. Az országunk­ban most folyó demokratikus átalakulás adta lehetőséggel élve elemi erővel tört felszínre a vágy mindenütt, hogy emlék­műveket állítsanak a II. világháborúban elesett magyar katonáknak és polgári személyeknek. Egyházak és pártok, ta­nácsi vezetők, magánemberek és kato­nák vállaltak áldozatokat, alakítottak mozgalmakat, hogy az emlékhelyek megvalósulhassanak a mai nehéz gaz­dasági helyzetben is. Szombaton Kajdacson, vasárnap Sióagárdon avattak'egyházi és katonai pompával II. világháborús emlékműve­ket. Kajdacson 52 elesettre emlékezett a község lakossága, közülük 37 volt kato­na. Délelőtt ünnepélyes gyászmisét tar­tottak a katolikus templomban, az emlék- müavatásra délután került sor. A katonai díszőrség II. világháborús történelmi zászlókkal vonult fel, majd Erdős László ezredes mondott avatóbeszédet. Az em­lékmű leleplezése után a római katolikus és a református egyház emlékhelyavató beszédei következtek. A falu fiataljai fogadalmat tettek az em­lékmű ápolására, majd népviseletbe öl­tözött gyerekek gyújtottak gyertyákat an­nak talapzatán. Koszorúzással és egyéni kegyeleta­dással ért véget Kajdacson a szép ün­nepség. Sióagárdon megemlékező szentmisét tartottak vasárnap délután, majd közvet­lenül ezután avatták fel az új hősi emlék­művet 57 elesett sióagárdi katona és pol­gár tiszteletére. Itt is Erdős László mon­dott avatóbeszédet, majd Mayer Mihály segédpüspök szentelte fel a sióagárdiak (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé Ma megkezdődik az Országgyűlés ok­tóberi, kétnaposra tervezett ülésszaka. A plénum - az október 20-án berekesztett ülésszakon hozott döntése alapján - megtárgyalja az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezetet, a földtörvény, valamint a népszavazásról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavasla­tokat, a köztársaságielnök-választás idő­pontjának kitűzéséről és választási eljá­rás egyes kérdéseiről, valamint a nép­szavazás elrendeléséről szóló határozat­tervezetet. Megvitatja továbbá a nagyma­rosi munkálatok felfüggesztése óta vég­zett hazai és nemzetközi - a jogi, a gazdasági, az ökológiai, a műszaki kö­vetkezményeket feltáró - vizsgálatok eredményeiről szóló minisztertanácsi beszámolót. Mindezek mellett személyi kérdések­ben dönt és interpellációkra, kérdésekre is sor kerül. Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja: Az Országgyűlés történelmi küldetése korántsem ért véget a sarkalatos törvények többségének megalkotásával. Már e törvények előkészítése, megvitatása és elfogadá­sa is szokatlanul nagy terhet és felelősséget rótt a parlamentre. Számos képviselő vé­leménye szerint azonban - a népszavazás elrendelésére és a köztársaságielnök-vá­lasztás időpontjának kitűzésére tekintettel - minden eddiginél nehezebb döntések várnak rájuk az elkövetkező 1<ét napban. A Szabad Demokraták Szövetségének népszavazást követelő aláírásgyűjtő kampá­nya ugyanis - joghézagokra is fényt derítve - mind élesebbé váló jogi, szakértői viták­hoz vezetett, s ezeket csak bonyolítják a politikai szempontok. Az akció eredménye pe­dig nemcsak megkérdőjelezheti a politikai egyeztető tárgyalásokon született megálla­podást, s az annak alapján módosított és elfogadott alkotmány egy szakaszát, hanem - akár most, akár a későbbiekben - lehetetlen helyzetbe kényszerítheti a törvényho­zást. A népszavazás és az elnökválasztás kiírása kérdések végeláthatatlan sorozatát indította el, mind újabb szempontok merültek és merülnek fel a megoldási lehetőségek mérlegelésekor, olyan bonyolult politikai és jogi labirintust építve, amelyből aligha ta­lálható meg a kivezető út - vélik sokan. A képviselőknek arra kell válaszolniuk: egy időben, avagy külön-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást; milyen kérdésekben döntsön a nép? (Folytatás a 2. oldalon.) Újabb tüntetések az NDK-ban Újabb békés demonstrációk voltak pén­teken este az NDK több városában. A ha­gyományosan tüntető kedvű szászországi városok mellett immár az eddig csöndes mecklenburgi vidék is hallatni kezdte a hangját. A Schwerin megyében lévő Güstrow polgárai közül mintegy húszezren vonultak végig egy órán át a belvárosi utcákon. A tö­meg plakátokon követelte az Új Fórum ne­vű ellenzéki szervezet működésének en­gedélyezését. A megmozdulás később a güstrowi dómban folytatódott, ahol a tünte­tés szervezői egyházi és városi személyi­ségekkel folytattak párbeszédet a teen­dőkről. Karl-Marx-Stadtban mintegy tízezren tüntettek a belvárosban, a szavak után tet­tekre szólítva fel az ország vezetőit. A békés megmozdulás előtt a város főpolgármeste­re 25 személlyel - köztük egyházi tisztség- viselőkkel és az Új Fórum képviselőivel - tárgyalt a városházán a polgárokat érintő problémákról. Szombaton ismét több vá­rosban voltak békés tüntetések az NDK- ban, miközben a főváros egy templomában az ország vezető művészei és írói fejezték ki szolidaritásukat a rendőrségi túlkapások szenvedő alanyaival. A legnagyobb szabású megmozdulásra a déli országhatárhoz közel fekvő Plauen- ben került sor. Mintegy 40 000 lakos vonult végig a belvárosban, reformokat és de­mokratikus változásokat sürgetve. A közeli Greiz városkában a hatóságok által enge­délyezett felvonuláson hatezer ember vett részt A plakátokat és Gorbacsov-arcképe- ket hordozó tömeg szavalókórusokban kö­vetelt demokráciát és sajtószabadságot, az Új Fórum nevű ellenzéki szervezet engedé­lyezését, szabad választásokat és „béke­tantárgyat” az iskolákban oktatott „honvé­delmi ismeretek” helyett A Balti-tenger partján fekvő kikötőváros, Rostock utcáin is többezres törne tüntetett szombaton délután. „Demokráciát - most, vagy soha” jelszavuk mellett sürgették a sajtószabadság és a polgári tartalékos szolgálat megvalósítását, valamint az Új Fó­rum tevékenységének engedélyezését A berlini Megváltó templomában illetve az épület körül több ezer ember vett részt szombaton este a fővárosi művészi szövet­ségek által rendezett eseményen, amely­nek célja az állami önkény áldozataival vál­lalt szolidaritás kifejezése volt. A neves festők, írók, zeneszerzők és előadóművészek részvéteiével lezajlott, az éjszakába nyúló rendezvényen a jelen lé: vők - köztük Christa Wolf, Stefan Fleym, Günter de Bruyn, Christoph Flein - függet­len vizsgálóbizottság felállítását követelték a rendőri túlkapások maradéktalan földeri- tése végett. Pozsgay Imre Torontóban Pozsgay Imre államminiszter, aki az évszázad legnagyobb szabású angliai magyar fesztiváljának fővédnökeként vett részt a négyhetes kulturális ese­ménysorozat megnyitásán, szombaton Londonból Torontóba repült, ahol ott élő magyarok meghívásának tesz eleget. Négynapos londoni látogatása során a magyar politikust fogadta Margaret Thatcher brit kormányfő. Pozsgay Imre első külföldi látogatója volt Douglas Hurd külügyminiszternek, a brit diplomácia csütörtökön kinevezett új vezetőjének. Találkozott a nemrégiben Magyarorszá­gon járt Tom King védelmi miniszterrel és számos más vezető politikussal, közéleti és kulturális személyiséggel. Az államminiszter a Királyi Külügyi In­tézetben, majd a londoni magyar nagy- követségen tartott sajtóértekezletén, il­letve számos tv-állomásnak és napilap­nak adott nyilatkozatban válaszolt a ma­gyarországi demokratikus átalakulás fo­lyamataira vonatkozóan feltett kérdések­re. „Bennünket a Varsói Szerződés nem akadályoz abban, hogy saját utunkat járjuk” - jelentette ki Pozsgay Imre állam­miniszter londoni látogatása során az ITN kereskedelmi tv-hálózat 4. csatorná­jának adott nyilatkozatában. A műsorvezető hangoztatta: a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminisz­terei lengyelországi tanácskozásukon végre tudomásul vették a Gorbacsov- korszak új realitásait. Nyilatkozatban deklarálták az egymás ügyeibe való be nem avatkozás elvét, világosan leszö­gezve mindegyik tagállam jogát arra, hogy maga döntsön saját politikai jövőjé­ről. Ennek kapcsán azt a kérdést tették fel Londonban Pozsgay Imrének, vajon van-e jövője a Varsói Szerződésnek.- Magyarország - mondotta Pozsgay Imre - már jelenleg is szuverén módon cselekszik mind bel-, mind külpolitikai ügyekben. Ezt a szuverenitást bizonyítot­tuk azzal például, hogy az idén helyreállí­tottuk diplomáciai kapcsolatainkat Iz­raellel. Az idén történt meg, hogy az NDK- ból érkezett menekülteket szabadon át- bocsátottuk Ausztriába és az NSZK-ba. Itt is tudják, milyen nagymértékben át­alakítottuk belpolitikai viszonyainkat. Bennünket a Varsói Szerződés nem aka­dályoz abban, hogy saját utunkat járjuk. A műsorban ezután utaltak a román vezetésnek arra a korábbi sugalmazásá- ra, hogy katonai erővel akadályozzák (Folytatás a 2. oldalon.) Thatcher: „Nem fogok lemondani...” „„Nem fogok lemondani és meg fogom nyerni a következő választásokat” - je­lentette ki Margaret Thatcher brit minisz­terelnök a csütörtökön este kirobbant kormányválságról adott első nyilatkoza­tában a Daily Express munkatársának. Thatcher asszony sajnálkozását fejezte ki pénzügyminiszterének „elvesztése” miatt, de a leghatározottabban elutasítot­ta azokat a bírálatokat, amelyek szerint „tekintélyuralmi vezetési stílusa” idézte elő egy évtizedes kormányzása legsú­lyosabb politikai-bizalmi válságát. „Hogyan is változtathatnám meg Mar­garet Thatchert? Az vagyok, aki vagyok. Azért jutottam erre a helyre, mert kiálltam bizonyos dolgokért, mert hittem bizonyos dolgokban. Soha nem inogtam meg és nem is fogok" - válaszolta a miniszterel­nök-asszony arra a kérdésre, vajon a bí­rálatok hatására változtat-e magatartá­sán. „Egy vezetőnek vezetnie kell, szilár­dan kell vezetnie, szilárd meggyőződé­seinek kell lennie és rajta kell lennie, hogy meggyőződései tükröződjenek a politika minden részletében” - hangoz­tatta. Megjegyezte, természetesen sze­retné, ha jobb sajtója lenne, de - mint mondotta - „aki kiáll a tüzvonalba, az ne panaszkodjék, ha lőnek rá, ám amazok se panaszkodjanak, ha visszalőnek rá­juk”. „Ugyan,,kik azok, akik most azt mondják, hogy nekem végem van? Kik azok, akik széljárás szerint változtatják politikájukat?” - tette fel a kérdést Thatcher asszony a lemondását követelő ellenzéki politikusokra utalva. „Megnye­rem a következő választásokat, mert mindaz, arrrit én mondok, teljes összhangban van az emberek legmé­lyebb érzéseivel” - jelentette ki a brit kor­mányfő. Szomszéd ház ­■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I szociális telep? \ (4. oldal.) Ceausescu szerint Biztosítják az igen jő ellátást Romániában a jövő év tavaszán nagy­nemzetgyűlési és néptanácsi választá­sokat tartanak. Ezt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke jelen­tette be Bukarestben, a Szocialista De­mokrácia és Egység Frontja országos ta­nácsának ülésén, amelyen beszédet mondott. Ceausescu ezúttal szólt a „más állás­pontra helyezkedőkről” is, amikor kije­lentette, hogy a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja által képviselt sokrétű­ségben különböző érdekek, világ- és életszemléletek is fellelhetők. „Csakhogy ennek semmiképpen sem szabad káro­sítania mindenki egységét és cselekvő részvételét a román nép törekvéseinek (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents