Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-28 / 256. szám
4 rtEPÜJSÄG 1989. Oktober 28. Delizsánszon érkezett az utas, meg a levél Futárok, küldöncök hozták-vitték egykoron a híreket, s a gondjaikra bízott leveleket. A küldemények célba juttatására csak a 18. századtól kezdődően vállalkozott a hazai posta. Mária Terézia 1750-ben kiadott postarendeletét követően alakult ki a posta- utak hálózata. Kezdetben csak Bécs és Pozsony, illetve Bécs és Buda között, de hamarosan behálózta az egész országot. Az egymástól 1 -1,5 postamérföldre lévő állomásokon nemcsak a lovakat cserélték ki, hanem a delizsánszon, a kor kedvelt személy- és postaszállító járművén utazók is kipihenhették magukat. Akkoriban borítékot nem használtak, a megirt és összehajtott leveleket viaszpecséttel zárták le, igy adták fel, vagy dobták be a postaállomások levélszekrényeibe. Ekkor még a feladóhely nevével ellátott bélyegzés, úgynevezett előfutár került a levelekre, amelyeket - elsősorban a városokban - házhoz kézbesítették. Hazánk területén a 19. század közepéig az osztrák császári posta működött. A postamesterek is császári egyenruhát hordtak. 1867-ben, a kiegyezés értelmében vált önállóvá a Magyar Királyi Posta. Ezt jelezte a hivatalos nyelv magyarra változása, a magyar cimer használata a postai címtáblákon és a koronás posta- kürtjelvény megjelenése a postai berendezéseken. A postamesterek szerződéses alkalmazottai voltak a Magyar Királyi Postának. Amennyiben kellő szakképzettséggel rendelkeztek, szerződésben vállalták a postahivatal működtetését, a küldemények felvételét, a szállítás és kézbesítés ellátását. Ezért évdíjat, irodai, kézbesítési és esetleg szállítási átalányt kaptak, egyébént minden terhet maguk viseltek. Szerény jövedelmükből ritkán tellett arra, hogy alkalmazottat tartsanak, igy rendszerint az egész családot bevonták a munkába - mindezt Nagyvázsony ban, a Postamúzeum gazdag kiállítási anyagából tudhatja meg a látogató. A nagyvázsonyi lóváltó állomás a Bu- da-Székesfehérvár- Körmend-Gráz főútvonalon állt. Ezt csak 1862-ben váltotta föl állandó postamesteri hivatal; az első postamester, Madár János csaknem 20 évig látta el tisztét. A jól felszerelt hivatalban 1901-től távíró is működött, mivel a község vállalta, hogy öt éven keresztül évi 400 korona értékben ad fel táviratot. Távbeszélő állomást 1913 szeptemberében létesítettek itt. A hajdani postamesteri hivatal most múzeumként szolgál. Megsárgult dokumentumok, régi postai berendezések és makettek segítségével mutatják be e szolgáltatás múltját és fejlődését. Itt látható például az első hazai gyártású bélyeg, amelyet az Állami Nyomdában készítettek 1871-ben. Kevesen tudják, hogy a világ első postai levelezőlapját az osztrák és a magyar postaigazgatás adta ki 1869-ben. A levelezőlap jó szolgálatot tett a háború idején is: kapcsolatot teremtett a mozgósított csapatok és a hátország, az otthon között. A tábori postai levelezőlapok díjmentesek voltak. Ezekből is látható egy csokorra való. A hírközlés régi és új eszközeinek bemutatása mellett egy külön teremben gyűjtötték össze és tárják a látogató elé a távbeszélő-készülékek és -hálózatok fejlődésének dokumentumait. A sok-sok öreg készülék mellett a ma használatos típusokat is felfedezhetjük. A legnépszerűbb kiállítási tárgy az 1890- es évekből származó városi telefonközpont, amely ma is működőképes. Gyerekek és felnőttek egyaránt szívesen játsz- szák el a hajdani telefonos kisasszony szerepét. GYERKÓ KATALIN Légiposta 1931-ből, a Zeppelin léghajó magyarországi körrepülése alkalmából Cél a Neptunusz A Naprendszer perifériáján három bolygó járja örökös útját a Nap körül. Ez a három égitest - a Naptól mért közepes távolságuknak megfelelő sorrendben - az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó. Az elsőt William Herschel angol csillagász majdhogynem véletlenül fedezte fel, az utóbbi kettőnek a felfedezése azonban a csillagászat legnagyobb diadalai közé tartozott. Már akkor is tudtak ugyanis mindkét bolygónak a létezéséről, sőt az égbolton azokban az években elfoglalt helyéről is, amikor távcsővel még egyiket sem sikerült megpillantani. Az Uránusz és a Neptunusz az óriásbolygók közé tartoznak, noha sokkal kisebbek, mint a Jupiter és a Szaturnusz. - Mindkét bolygó rendkívül gyorsan forog a tengely körül, és emiatt a sarki lapultságuk meglehetősen nagy. Az Uránuszt kedvező légköri körülmények esetén szabad szemmel is felfedezhetjük az égbolton, a'Neptunusz azonban szabad szemmel már nem látható. Távcsövön át szemlélve mindkét bolygó zöldes színűnek, a Neptunusz néha kékes árnyalatúnak látszik. Régebben egyesek azt hitték, hogy az Uránuszon növényi élet honosodott meg, a zöld szín ennek a következménye. Am később bebizonyosodott, hogy mindkét bolygó teljességgel alkalmatlan az élet számára, hiszen mindkettő felületén roppant hideg van. Egyébként a két bolygó kielégítő, tudományos értékű és érvényű megfigyelése eddig az óriási távolság miatt a legkorszerűbben felszerelt nagy csillagvizsgálók számára is nehéz feladat. Ez a helyzet azonban - remélhetőleg - rövidesen megváltozik. Az amerikai bolygókutatási program hosszabb szünet után ismét fontos mérföldkőhöz érkezik. Ez a mérföldkő 4,5 milliárd kilométerre van, valahol a bolygórendszer határvidékén, ahol a Voya- ger-2 űrszonda közeledik utolsó célpontja, a Neptunusz felé. Június 5-én 120 millió kilométerrel a bolygótól megkezdte a megfigyelési fázist. Az eddig a Neptunuszról készült felvételek arra mutatnak, hogy e bolygó légkörében felhők lebegnek és a déli féltekén egy hatalmas sötét folt látható. Augusztus 4-i híradás szerint a Voya- ger-2 a Neptunusz négy eddig ismeretlen holdját fedezte fel, sőt, néhány nap múlva gyűrűdarabokat is. Emlékek a múltból Gabonafeldolgozás a kőkorszaktól napjainkig A budapesti Concordia Gőzmalom az 1870-es években. Itt található a Malomipari Múzeum. Éppen 150 éve annak, hogy Széchenyi István megalapította az első hazai nagy gőzmalmot, s egyúttal az első élelmiszeripari részvénytársaságot. Zseniális előrelátással felismerte: előnyösebb, ha a messze földön híres magyar gabonát feldolgozva, tehát őrölve, lisztként szállítják külföldre. Mert nemcsak jobb árat kapnak érte, hanem - mai szóhasználatunk szerint - a háttéripar foglalkoztatása is biztosított lesz. Érdemes idézni gondolatait, a Pesti Hengermalom építésének céljáról így irt Pest vármegye közönségéhez címzett levelében: „Nemes Pest megyének határában alkalmasint Pesten, vagy Budán részvényes Társasággal gőzmalmot szándékozom állítani, s pedig nem azért, hogy „Egy” gőzmalmunk legyen, hanem hogy ez mintául szolgálván - lassankint mindenütt állíttassanak fel gőzmalmot, s Hazánk gabona helyett végkép liszttel űzze kereskedését; miáltal nem csak mezei gazdáink nyernének tetemesen, de a gyengébb sorsának is új - kőszénásás Mohácsnál, lisztet felfogó dongák stb. készítése által - keresetkör nyittassék...” A jól prosperáló Pesti Hengermalom valóban példaként szolgáit. Hatására az 1860-as években valóságos malomalapítási láz indult meg, előbb csak a székesfővárosban, majd a vidéki városokban is. A gőzmalmok száma 1873-ra például 492-re emelkedett az országban. Sok hasznos ismeretet szerezhet a látogató a Malomipari Múzeum kiállítási anyagából. Már a helyszín is érdekes! A múzeum az egykori - 1866-ban alapított - Concordia Gőzmalom épületében lelt otthonra. A Gabona Tröszt kezdeményezésére a Gabonaipari- és Malomipari Szolgáltató Vállalat hozta létre még 1978-ban. Jóllehet annak idején ipartörténeti állandó kiállításnak szánták, amely elsődlegesen a szakmai oktatást volt hivatott segíteni. A későbbiek során a gyűjtemény tovább gazdagodott, és a Művelődési Minisztérium úgy Ítélte meg, lényegesen nagyobb értékű annál, hogy egyetlen szakma oktatási érdekeit szolgálja: ezért Ünnepi készülődés Még néhány év és elérkezik Amerika felfedezésének ötszázadik évfordulója. Ismert, hogy a hires genovai hajós, Kolumbusz 1492. október 12-én lépett Amerika földjére, pontosabban a Baha- ma-szigetcsoport egyikére, amelyet San Salvadornak nevezett el. Maga Kolumbusz négyszer járt Amerikában, de jóformán csak a nyugat-indiai szigeteket és környékét láthatta meg, s végig azt hitte, hogy Kelet-lndia partjai mellett van, amiért is a bennszülötteket indusoknak nevezte. Számos hír érkezik máris világszerte a közelgő évforduló ünneplésének a terveiről. Nem érdektelen ezért visz- szapillantani, hogyan ünnepelte a világ - száz évvel ezelőtt - a négyszázadik évfordulót. Mindenesetre 1892 szeptemberében- októberében Európa és Ameriika népei versenyző buzgalommal ünnepeltek. A spanyol kormány Madridban Kolumbusz emlékének tiszteletére, szeptember 12-től december 30-ig történelmi kiállítást rendezett, Amerikára vonatkozó emlékekkel. A Huelvához közel fekvő de la Rabida kolostor (melynek barátjai Kolumbuszt szándékában bátorították) hasonló ünnepélynek volt a színhelye. Huelvában leleplezték Kolumbusz szobrát, és a királynő, valamint azjdegen hajórajok tábornagyai előtt történelmi disz- menetet rendeztek. Ugyanitt tartotta gyűlését az amerikanista kongresszus. Lisz- szabonban az orientalista egyesület rendezte X. nagygyűlését. Genua kikötőjében szeptember 18. és 25. között az európai és amerikai államok részéről kiküldött hajórajok gyűltek össze; megjelent a királyi udvar is. Ez alkalommal adták elő Franchetti pazar fénnyel kiállított új operáját, amelynek hőse Kolumbusz. Az olasz földrajzi társulat ugyanekkor tartotta meg I. alakuló ülését, a nemzetközi botanikai társulat pedig rendes évi gyűlését rendezte meg. Ünnepi beszédekben és felolvasásokban sem volt hiány. A bécsi tudományos akadémia 1984-ben múzeumi rangra emelte. Ettől kezdve pedig megnyílt a nagyközönség előtt is. A kiállítás megrendezésekor a múzeum szakemberei nem egyes gépeket és tárgyakat akartak bemutatni, hanem megismertetni a laikus látogatókat is a gabonafeldolgozás történeti fejlődésével. A kőkorszak kezdetleges őrlési módszereitől a mai korszerű malomipari technológiákig bemutatják a fejlődés különböző állomásait. Teszik ezt részben tárgyak és eszközök, másrészt tablók és korabeli dokumentumok segítségével. Rögtön a földszinten az őrlés kezdetleges eszközei láthatók. A következő szinten a malmokban használatos hengerszékek fejlődését mutatják be. Érdemes elidőzni a gabonaszeletelő gép előtt. A gyakorlatban ugyan nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ám a Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban sikeresen szerepelt, s feltalálója, Rajkai Pál Kossuth- díjat kapott érte. Egy emelettel fentebb a kiállított gépek segítségével megismerheti a látogató, milyen tisztítóberendezéseket és szitákat alkalmaztak a múlt századtól kezdődően a malmokban. és a földrajzi társulat, nemkülönben a magyar történelmi társulat felelevenítették Kolumbusz érdemeit. A történelmi társulat gyűlésén Szilágyi Sándor az egyetemi könyvtárban őrzött több egykorú becses levelet és térképet mutatott be, így Amerigo Vespuccinak 1504-ben kelt fontos levelét és egy 1505-ben nyomtatott német újságot. A Földrajzi Közlemények Lóczy Lajos földrajztudós, professzor tollából hozott alkalmi cikket. A negyedik szinten a magyar búzane- mesités kiemelkedő személyiségeinek bemutatása mellett a minőség vizsgálatához használt különféle laboratóriumi műszerek szerepelnek. A legfelső szinten többnyire korabeli dokumentumok kaptak helyet. Akad itt is bőven látnivaló: egykori céhlevelek, pecsétnyomók, mesterlevelek, bizonyítványok sorakoznak - szakkönyvek és szaklapok társaságában - a tárlók üvegei alatt. A Malomipari Múzeum Budapesten, a IX. kerületi Soroksári út 24. alatt található. Nyitva tartási ideje eltér a többi múzeumétól, mivel ma is működő iparterületen át közelíthető meg. A múzeum látogatha- tóságának meghatározásakor alkalmazkodniuk kellett ehhez a körülményhez.' Ezért csak kedden és csütörtökön 10 és 16 óra között nyitott a múzeum, de csoportos látogatások és előzetes bejelentés esetén más időpontban is szívesen fogadják az érdeklődőket. A látottak köny- nyebb megértését szakvezetéssel segítik. Csoportok érkezését dr. Kirsch János múzeumvezetőnek a 334-118-as telefonszámon lehet előre bejelenteni. Gyerkó Katalin A berlini Gesellschaft für Erkunde nagybecsű művet adott ki ez alkalomra, amely Amerikára vonatkozó ritka térképeket tartalmazott; a német császár 15 000 márkával járult a költségek fedezéséhez. Az óceánon túl minden városnak megvolt az ünnepe. New Yorkban leleplezték Kolumbusz szobrát és díszmeneteket rendeztek. Chichagóban pedig felavatták a jubileumra tervezett világkiállítás épületét. Spanyolországban megépítették Kolumbusz vezérhajója, a Santa Maria élethű mását. Az 500. évfordulón megismétli útját az Atlanti-óceánon.
