Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-27 / 255. szám
1989. október 27. 2 Képújság Pozsgay: „lezárult a politikai emigráció korszaka” Munkaügy 1989 „Lezárult a politikai emigráció korszaka Magyarország történetében” - hangsúlyozta Pozsgay Imre államminiszter csütörtökön a londoni magyar nagykövetségen, ahol Angliában élő jeles magyarokkal találkozott. Nagy taps fogadta ezt a kijelentését, amelyhez hozzáfűzte: meg nem történtté nem tehetjük azokat az okokat, amelyek 1945 után a magyarok sokaságát késztették hazájuk elhagyására, de a múltbéli sérelmeket jóvátenni kötelességünk, s a magyar kormány erre törekszik. A magyar fesztivál megnyitása alkalmából Londonban tartózkodó Pozsgay Imre csütörtökön reggel Tom King védelmi miniszterrel folytatott eszmecserét. Ezután került sor a nagykövetségi találkozóra, amelynek résztvevői rendkívüli érdeklődéssel és a kérdéseikből is érezhető rokonszenwel fogadták a magyar politikus tájékoztatóját. Pozsgay Imre röviden vázolta azokat a folyamatokat, amelyek során - mint mondotta - „egy hatalmon lévő párt Kelet- Európa történetében példátlan módon, golyózápor nélkül jutott el hatalmi monopóliuma, s végül önmaga felszámolásáig, utat nyitva a többpártrendszerű demokrácia előtt”. A szigetországban élő magyarok kérdéseiben az otthon- is élénken vitatott témák kerültek előtérbe, így például az alkotmánymódosítás jogi, politikai és társadalmi kihatásai, az egyházakhoz, illetve a nemzeti és vallási kisebbségekhez való viszony. Egy katolikus pap kérdésére válaszolva az államminiszter elmondotta, tiogy minden 1945 utáni politikai pert, így a Mindszenty-ügyet is újravizsgálja az igazságszolgáltatás és a hercegprímás esetében az eddigi adatok „több,'mint kétségessé teszik az egykori ítélet megalapozottságát”. Egy kérdésre válaszolva bejelentette, hogy a magyar kormány kezdeményezni fogja európai értekezlet összehívását a nemzetiségek és kisebbségek védelmét szolgáló nemzetközi garanciák kidolgozására. A gazdasági válság leküzdésének esélyeiről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem elsősorban gazdasági segélyre van szüksége, hanem működő tőke beáramlására és olyan hitelekre, amelyek a mgánvállalkozások kibontakozását segítik. Mint mondotta, ezt iparkodik világossá tenni Londonban és soron következő kanadai, illetve egyesült államokbeli látogatásán is. Lesz-e köztársaságielnök-választás? - kérdezték az államminisztertől. - Annak ellenére, hogy két ellenzéki szervezet „parlamenten kívüli obstrukció” eszközével élve igyekszik az e kérdésben létrejött konszenzust megtorpedózni, az Országgyűlés október végi ülésszakán várhatólag kitűzi az elnökválasztás időpontját - hangzott a válasz. Az államminiszter hozzáfűzte: „Ami engem illet, a tisztességes versenyt, a megmérettetést bármely jelölttel szemben vállalom, beleértve a tv-vitákat is, az ország nyilvánossága előtt”. i Bányászsztrájkok a Szovjetunióban A szibériai Vorkutából egymásnak ellentmondó jelentések érkeznek a bányászsztrájkokról: a Reuter hírügynökség úgy tudja, hogy a sztrájkolók csütörtökre virradóra a munka újbóli felvétele mellett döntöttek. Más források szerint azonban a sztrájk kiterjedt, s a város körüli 13 bánya közül már 9-ben szünetel a termelés. A Reuter brit hírügynökségnek a sztrájkbizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a bányászok vezetői engedtek a helyi hatóságok nyomásának, akik szerint a jelenlegi munkabeszüntetés megsérti a múlt hónapban elfogadott új sztrájktörvény rendelkezéseit. A szóvivő úgy fogalmazott: „túl nagy a nyomás, főként a pártapparátus részéről” - s ezért döntöttek éjféltől a sztrájk felfüggesztése mellett. Az elégedetlen bányászok több fizetést, jobb életfeltételeket, valamint politikai változásokat követelnek. Szükségesnek tartják az alkotmánynak a kommunista párt vezető szerepére vonatkozó cikkelye eltörlését, valamint az államfő közvetlen megválasztásának lehetőségét, illetve az államfői és a pártfőtitkári tisztség elválasztását. Az ukrajnai Pavlográdban ugyanakkor ülést tartott a donyeci szénmedence - donyecki, rosz- tovi, dnyepropetrovszki, vorosilovgrádi - területi sztrájkbizottságainak regionális tanácsa. Az ülésen a bányászok követeléseinek megvalósítását vitatták meg. A tanács tagjai elégedetlenek a munkásokkal párbeszédet folytató szénbányászati minisztérium álláspontjával, ennek ellenére a szavazáskor a 24 tagból csak öten foglaltak állást az újabb munkabeszüntetés mellett, s egy tartózkodás mellett tizennyolcán elutasították azt. A munkabeszüntetés kérdését egyébként a ta- nács a négy terület munkásai körében vitára bocsátja, és az eredménytől függően szavaznak az október 31-én tartandó újabb ülésen a sztrájk esetleges megtartásáról. Háromnapos országos konferenciára hívták Pécsre az ország minden tájáról a munkaügyi és személyzeti vezetőket, hogy az ez évi tapasztalatokat, s a jövőt érintő elképzeléseket vitassák meg. A rendezvényt Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnökének előadása nyitotta meg. Történeti áttekintésben utalt a pártállam alakította érdekviszonyokra, s az 1968-as formai, s nem érdemi változásokra. A mai helyzetből adódóan már alapvető funkcióváltásra van szükség, nem kerülhető el a munkaügyi minisztérium életre hívása sem. Kiszorulhat-e a kormány a .munkaügyi szférából? Nem, hanem új szerepvállalásra van szükség, hogy differenciáltabb feladatokat - többek közt az érdekegyeztetést - lásson el a jövőben. Halmos Csaba szólt arról, hogy ez évben a tervezetet jóval meghaladó, 18-20 százalékos bérnövekedés volt a vállalatoknál. Történtek felelőtlenségek is: egyesek úgy emeltek bért, hogy közben más vállalatok felé fizetendő tartozásaikról, adósságaikról elfeledkeztek. A foglalkoztatáspolitikáról szólva az államtitkár elmondta, hogy a magyar munkaerő minősége és alkalmazkodó képessége nem megfelelő. Ismét felvetődött az aktív kor öt évvel történő meghosz- szabbitása is. 1990 krízis költségvetési év lesz, várhatóan 15 százalékos béremelésekkel kell számolni. Teljes bérfedezetet csak az oktatásban és az egészségügyben dolgozók kapnak. A minimális bér november elsejétől 4000 forint. A kormány kezdeményezni fogja bizonyos munkakörökben az alapbértarifák rendezését, többek közt a magasan kvalifikált szakmunkásoknál, s a közvetlen termelésirányítóknál. ÁBMH-ajánlások készülnek arra vonatkozóan, hogy mennyi legyen az első számú vezetők sok feszültségforrást okozó alapbér minimuma, illetve prémium maximuma a 200 százalék feletti prémiumok nagyságrendjének irreális volta miatt. A szünetben kétTolna megyei résztvevőt kérdeztünk arról, hogyan látja a jövő évi várható változásokat az előadások tükrében. Lendvai Klára, a DDGÁZ szekszárdi üzemigazgatóságának munkaerőfejlesztési csoportjától érkezett.- Az elképzelések szintjén hallottunk a jövő évi tervekről, melyeket még nem lehet kiforrottnak tekinteni. Sok korlátot szándékozik lebontani néhány tervezett rendelkezés, s még nagyobb önállóságot kívánnak adni a vállalatoknak a munkaerő- és bérgazdálkodásban. Csányi Rozália a Tolna Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkaügyi osztályának vezető helyettese:- Az érdekegyeztetés érdekes és lényeges elem a munkáltatói, s a munka- vállalói viszonynak. Úgy tűnik, hogy csak tájékoztatnak bennünket az elvi kérdésekről, s a gyakorlati konkrét ügyekről nem esik szó a tanácskozáson. Az ismertetett bérliberalizálás megint a jó pozícióban levő vállalatokat érinti kedvezően,, akik nagyobb lehetőségekkel rendelkeznek a differenciálás szempontjából. Az országos tanácskozás, melyet az Orvostudományi Egyetem aulájában tartottak, ma konzultációkkal fejezi be a munkáját. CSEFKÓ JUDIT Tanácsrendszer helyett valódi önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról.) nak alárendelt szerepet: a községi, városi, megyei önkormányzatok nem működhetnek egymásnak hierarchikusan alárendelten. A megyék jövőbeni működésére három változatot dolgoztak ki. Az egyik elképzelés szerint, a közjogi önkormányzatként működő megye összefogná és hatékonyan megjelenítené a települései érdekeket. Egy másik megoldás szerint a helyi önkormányzatok a jogszabályban meghatározott közjogi intézmények fenntartására megyei társulást alakítanának. A harmadik elképzelés szerint a hivatali megyében nem működne semmilyen választott testület. A megyei hivatal a kormány kihelyezett szerveként csak államigazgatási feladatokat látna el. A törvénykoncepció szerint az állampolgárok jogaik gyakorlására helyi képviselőtestületet választanak, illetve egyes ügyekben közvelenül helyi népszavazással döntenek. Az önkormányzat vezetője és képviselője az elsődlegesen településpolitikai feladatokat ellátó polgár- mester lenne. Az önkormányzati hivatal vezetőjét - pályázat útján - a képviselőtestület nevezné ki. Az önkormányzatok gazdasági tevékenységéről elmondta: az önkormányzat - a törvény által meghatározott keretek között -«költségvetésével önállóan gazdálkodna, szabadon rendelkezne tulajdonával, emellett vállalkozási tevékenységet folytathatna és adót állapíthatna meg. Szólt arról is, hogy az államnak visz- sza kell adnia a város és a falu népének régi tulajdonát, a földet, a közműveket, az intézményeket stb. Verebély Imre mondanivalójának végén hangsúlyozta: az elképzelések szerint csak törvényi szintű szabályozások lennének kötelező érvényűek az önkormányzatok számára, illetve ha az önkormányzat törvényességet sértene, akkor az állam a mainál szigorúbb eszközökkel lépne fel ellene. A sajtótájékoztató második részében a BM jelenlévő vezetői szóltak arról, hogy megkezdődött a közigazgatási deregulációs folyamat, amelynek során radikálisan csökkenteni kívánják az állampolgárokat és a tanácsokat feleslegesen korlátozó jogszabályokat. Az adórendszer változása Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztériumban Szovjetszkaja Rosszija Kemény vélemény Tartós lesz a legnagyobb kedvezmény „Csodáljuk a Magyar Köztársaság népét, senki ne kételkedjék elkötelezettségünkben a szabadság kelet-európai győzelme iránt.” Ezekkel a lelkes szavakkal kísérte csütörtökön George Bush amerikai elnök hivatalos bejelentését, hogy hazánknak tartósan biztosítják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A fehér házi ünnepségre a kormány és a törvényhozás számos tagjának jelenlétében került sor. Hazánk 1978 óta évenkénti hosszabbítással kapta meg az egyébként normális kereskedelmi feltételeket, most ez - a magyar emigrációs törvény életbe lépte után - tartóssá válik és ösztönzi, elősegíti a két ország szorosabb és ffirtósabb gazdasági kapcsolatait. Az elnök emlékeztetett először Budapesten bejelentett tervére, hogy 25 millió dollárt adnak magyarországi beruházási alap, 5 milliót környezetvédelmi központ céljára, 6 milliót kulturális és csereprogramokra. (Az amerikai törvényhozás most tárgyal arról, hogy a kormány által javasoltnál jóval magasabb összegben nyújtson támogatást Lengyelországnak és hazánknak.) Bush reményét fejezte ki, hogy a szenátusi jóváhagyás után a külföldi amerikai beruházásokattámogató társaság (OPIC), amelynek vezetője már tárgyalt Budapesten, hamarosan megkezdheti működését magyar vonatkozásban, s szólt arról, hogy amerikai cégek növekvő érdeklődéssel fordulnak Magyarország felé. (Munkatársunk telefonjelentése) Farkas István pénzügyminiszter-helyettes tartott sajtótájékoztatót tegnap a Pénzügyminisztériumban, ahol ismertette az újságírókkal az adórendszer folyamatban lévő változtatásának következő lépéseit. A Minisztertanács 21-i ülésén jóváhagyta és a novemberi ülésszakon az Országgyűlés elé terjeszti a személyi jövedelemadóval, a vállalkozói nyereségadóval, az általános forgalmi adóval kapcsolatos törvénymódosító javaslatokat, valamint az állami vagyon utáni részesedéssel kapcsolatos törvényjavaslatot. A Pénzügyminisztérium illetve a kormány a javaslatok kidolgozása során mindenekelőtt a népgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozását tartotta szem előtt, ha nem is játszik e téren az adórendszer döntő szerepet. Célul tűzték ki az adók mértékének csökkentését, ezáltal a teljesítmény-visszatartás mérséklését, továbbá a rendszer eddigi működése során felszínre kerülő anomáliák és a nem szervesen az adórendszerbe illeszkedő szociálpolitikai elemek kiküszöbölését. A módosított adórendszernek a maga módján segítenie kell a gazdaság szerkezetének módosítását, azaz bizonyos területek leépítését, illetve az így kieső kapacitások, munkahelyek stb. pótlását. Az előzőek figyelembevételével némileg csökkennek az szja adókulcsai, például a legalacsonyabb sávban 15, a legmagasabban pedig 50 százalékra. A vállalkozói nyereségadó mértéke is mérséklődik 5 százalékponttal. Az adók mérséklése nem lesz akkora - hangsúlyozta Farkas István -, mint azt a közvélemény várja. Preferálja a javaslat a munkahelyteremtést, a kedvezmények mértékének növelésével (pl. munkahelyteremtő - és a világbanki - beruházások esetében teljesen visszaigényelhető lesz a áfa 1990-. ben; 3 év helyett mód lesz 2 év alatt leírni az értékcsökkenést; nyilvános forgalomba kerülő részvényeket vásároló magán- személyek a befektetett összeg 30 százalékát levonhatják az adóalapjukból.) A mérséklések következtében egy-két százalékkal csökken jövőre az állampolgárok adóterhe. Nem kifejezetten adó, de a vállalatok szempontjából hasonlóan viselkedik a jövő évtől az állami vagyon után, az adózott nyereségből fizetendő 18 százalék részesedés - mondta tájékoztatójában a pénzügyminiszter-helyettes.- rí Közéleti hírek- Szombat és vasárnap kivételével a hét minden napján 18.30 órától 20 óráig ügyeletet tart a Fidesz szekszárdi szervezete a belépni kívánók vagy érdeklődők számára az MDF Be- zerédj utca 22. szám alatti székházában. * Csütörtökön ülést tartott a Tolna Megyei Tanács V. B. Cigányügyi Koordinációs Bizottsága. Az ülés napirendjén a Bölcske, Tevel és Szakály települések közigazgatási területén élő cigány lakosság helyzetének elemzése, a további feladatok megállapítása szerepelt. „Amikora nyilvánosság nem ismer határokat” címmel közölt a Magyarországon hallható, olvasható szovjetellenes megnyilvánulásokról, egyes lapokban fellelhető területi követelésekről kemény hangú kommentárt csütörtökön a Szovjetszkaja Rosszija.- Egyértelmű sajnálkozással kell megállapítanunk, hogy a magyar reformok viharos folyama kissé túl sok tajtékot hoz a felszínre - kezdi kommentárját Alek- szandr Kondrasov, aki egyébként a TASZSZ szemleírója. Elsőként az október 23-iki ellenzéki rendezvényeken gyakran felcsattanó „Ruszkik, haza!” jelszó hátterén gondolkodik el a szerző, utalva arra, hogy Magyarországon vannak olyanok, akik valamilyen megszálló erőként akarják beállítani azokat a szovjet csapatokat, amelyek - mint írja - kizárólag európai NATO-erők ellensúlyozására állomásoznak hazánkban.- Az utóbbi időben - folytatja Kondrasov - ellenzéki vagy „független” újságok a történelmi tényeket eltorzító írásokat közöltek. Példaként a budapesti (sic!) Dátum című lapot hozza fel. A téma, mint kiderül az írásból, a Kárpátalja története. A Dátum - a cikk szerint - leroha- násnak, megszállásnak, bekebelezésnek nevezi a Vörös Hadsereg 1944-45- ös tevékenységét, áldozatnak állítja be a horthysta és nyilas rezsimet. Kondrasov idézi a lapból azt a megállapítást, amely szerint a Kárpátalja sosem volt szuverén terület, sosem tartozott a cári Oroszországhoz, az ezer éven át a magyar államhoz tartozott.- Felvetődik a kérdés - zárja le gondolatmenetét Kondrasov - szükségük van- e a népeknek hasonló történelmi elszámolásokra, a szerződések és a határok felülvizsgálatára, amint azt a Dátum szerzője követeli. Fel lehetne fogni az ilyen egyes felhívásokat, felelőtlen írásokat a reform és a nyilvánosság elkerülhetetlen vadhajtásaiként.- Meggyőződésem azonban - fejeződik be a Szovjetszkaja Rosszija kommentárja hogy a nyilvánosságnak is kell határokat ismernie. Egyfelől az illetékesség és a józan gondolkodás határait, másfelől tiszteletben kell tartani az államok határait. * Tegnap délután felhívtuk a Dátum című, Szekszárdon szerkesztett napilapnál Czakó Sándor főszerkesztő-helyettest. Elmondta, a hírből nem derül ki, hogy melyik írásukról van szó, ezért nehéz érdemben reflektálnia. Ugyanakkor nem felel meg a tényeknek, hogy ők valaha is áldozatnak állították volna be a nyilas és a horthysta rezsimet. A katonai pályára irányítás tennivalói A néphadsereg a reformok elkötelezettje Ez az év - s főként annak néhány legutóbbi hónapja - jelentős változást hozott a Magyar Néphadsereg életében is. A fenti tény jól tükröződött azon a katonai pályára irányítási koordinációs bizottsági értekezleten, melyet tegnap tartottak meg a megyeszékhelyen. A résztvevőket Erdős László ezredes, a Tolna Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnoka köszöntötte, aki egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a néphadsereg a fiatalok megnyerése érdekében folytatott tevékenységekor pártsemleges. A hazaszeretetre való nevelés azt is jelenti - húzta alá Erdős László -, hogy ennek eredményeként a fiatalság büszkén vállalja a magyar haza szolgálatát. Mandler Ervin őrnagy, pályára irányítási főtiszt a katonai hivatás iránti érdeklődés, a beiskolázások megyei tapasztalatairól, az ezzel kapcsolatos tennivalókról számolt be. A munkát számos tényező - a néphadsereg csökkenő presztízse, az egyetemekre való bejutás nagyobb lehetősége, a más területen való jó kereseti lehetőség igénye - nehezíti. Ennek következtében Tolna megye a betölthető ötven katonai főiskolás helyre csak huszonöt fiatalt tudott küldeni, de közülük is mindössze hatan kerülhettek be az érintett intézményekbe. A közeljövő feladatai közé tartozik ennek megfelelően többek között a hadsereg tekintélyének növelése, türelmes, meggyőző érvekkel bizonyítani, hogy ez a szervezet a reformok elkötelezettje. Az eddigieknél nagyobb energiát kell fordítani az általános iskolákra, a pedagógusokkal és a szülőkkel való kapcsolatra, főképpen az előnyös lehetőségek megismertetésével, népszerűsítésével. Mindehhez elengedhetetlen a megfelelő propaganda, melyben sokat segíthet a tömegkommunikáció a helyzet tárgyilagos bemutatásával.
