Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-27 / 255. szám
1989. október 27. TOt-H* \ "NÉPÚJSÁG 3 Többért kaptunk kevesebbet A Kereskedelmi Miniszterim most közzétett információs jelentése szerint január 1-jétől szeptember 30-áig a lakosság készpénzbevételei 18,4 százalékkal tettek ki többet, mint a. múlt év azonos időszakában, a kiskereskedelmi forgalom pedig valamivel kisebb mértékben, 17,2 százalékkal növekedett. A háromnegyed év átlagában a lakosság 100 forint bevételből áruvásárlásra 81 forintot fordított, a tavalyi 77 forint 40 fillérrel szemben, ez azonban nem jelent forgalomnövekedést, sőt, hiszen az árak jóval nagyobb arányban emelkedtek. A valutavásárlásra fordított összeget megduplázták, ez 9 hónap alatt 40,4 milliárd forint volt. A takarékbetét-állomány szeptember 30-án meghaladta a 290 milliárd forintot - ez csaknem 3 milliárd forinttal kevesebb, mint az év elején volt. A betétösz- szegek csökkenése különösen az utóbbi hónapokban gyorsult meg. Az év eddig eltelt kilenc hónapjában a kiskereskedelem 584,3 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, ez folyó áron 17,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Bolti élelmiszerekből 15 százalékkal, ruházati cikkekből 4,8 százalékkal - vagyis csak mérsékelt ütemben -, vegyes iparcikkekből viszont 24 százalékkal bővült a kiskereskedelem értékesítése; a legkisebb mértékben - mindössze 2,6 százalékkal - a vendéglátás árbevétele növekedett; mindez persze csak folyóáron számítva. A17,4 százalékos árnövekedést figyelembe véve ugyanis - a vegyes iparcikkek kivételével - jóval kevesebb ruházati cikket és élelmiszert vásárolt a lakosság, mint 1988 első háromnegyed évében. Összességében az állami kiskereske-- delem 18,2 százalékkal növelte bevételét háromnegyed év alatt, a szövetkezeti boltok forgalma mindössze 14 százalékkal gyarapodott, a magán kiskereskedelemben azonban több mint 33 százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. A minisztériumi jelentés szerint a nagykereskedelem is óvatosan rendelt, így az árualapok csak mérsékelten, 6,5 százalékkal növekedtek, az import viszont - elsősorban a liberalizáció hatására - 30,7 százalékkal bővült. A kereslet átrendeződése a fogyasztá- sicikk-kereskedelem készleteiben is megmutatkozik; a nagykereskedelem készletei 45,2 százalékkal, á kiskereskedelemé 23,1 százalékkal magasabbak voltak szeptember végén, mint egy évvel korábban. Különösen a vegyesiparcikk- kereskedelem eladatlan készletei halmozódtak fel a keresletnövekedést jóval meghaladó beszerzések miatt; értékük 87,2 százalékkal haladta meg a tavalyit. A készletek forgási ideje általában mindenhol lelassult, egy év alatt átlagosan hét nappal. TIT-parti Tolnában Szakmai tanácskozások, tapasztalatcserék Tolna megyei „partira” hívta a dél-dunántúli megyék TIT-szervezeteinek vezetőit és munkatársait a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Tolna Megyei Szervezete. A kétnapos rendezvényre Somogyból, Zala és Vas megyéből érkeztek vendégek. A tapasztalatcsere nem az első, hiszen a dél-dunántúli régió TIT-es szakemberei egy ideje saját kezdeményezésükre félévenként találkoznak, hogy kicseréljék véleményüket, megbeszéljék aktuális feladataikat a fontosabb koncepcióktól egészen olyan aprólékos feladatokig, mint amit egy-egy tanfolyam szervezése jelent. A tartalmi-szakmai eszmecseréken túl ilyenkor az összejövetelt szervező megye bemutatja jellegzetességeit, a tanácskozás résztvevői megismerkedhetnek a rendezvénynek otthont adó tájegységgel. Szekszárdon, a tegnap kezdődött rendezvényen megjelentek először a társulat jelenével és jövőjével kapcsolatos elképzeléseket, célkitűzéseket beszélték meg. A vélemények egyeztetése után a megye nevezetességeivel ismerkedtek a vendégek. - fké Munkahely ha van - nincs kölcsön Ha lakatos, hát ne legyen iparos! Hogyan teremthetünk magunknak munkahelyet? (Folytatás az 1. oldalról.) Nem igaz a hír, nem így működik ma az újrakezdési támogatás mechanizmusa, valami furcsa, fals információ lehetett az oka annak, hogy a pénzszerzésnek ez a módja a köztudatban elterjedt. Mint ahogy az újrakezdési köleáönt ismertető tájékoztató füzet is invitál: a lakóhelyemhez, és a munkahelyemhez legközelebb lévő munkaerő-közvetítőhöz fordultam, Kis Pál Istvánnéhoz, a szekszárdi iroda vezetőjéhez. A dolog nem olyan egyszerű, mint ahogy az a köztudatban elterjedt: az újrakezdési támogatás alapvető feltétele, hogy aki ezt igényli, nem folytat kereső foglalkozást, a felmondási idejét tölti, bejelentette a kilépési szándékát valamely szövetkezetben, munkamegállapodását a kisszövetkezet felmondta, s ami igen lényeges: a munkaerő-közvetítő a jelentkezését követő egy hónap alatt nem tudott munkahelyet biztosítani. írásban kell kötelezettséget vállalni arra is, hogy az igénylő főfoglalkozásban vállalkozó lesz. Nem kaphat vállalkozási kölcsönt, aki ugyanannak a vállalkozásnak lesz a tagja, amelynek ezt megelőzően alkalmazásában állt, egy korábbi újrakezdési kölcsönét még nem fizette vissza, továbbá az, akinek a munkakönyvében „kilépett” bejegyzés^szerepel. Ez utóbbi kivétellel sokan nem értenek egyet, hisz ma, mikor igen nagy a mun-, kaerőmozgás, előfordulhat, hogy egyik napról a másikra meggondolja magát a dolgozó, s csapot-papot otthagyva hátat fordít a munkahelyének. Ajánlat ha nincs, jár a kölcsön Tehát: csak az kaphat ilyen kölcsönt, aki állás nélkül van és akinek nem tudnak egy hónapon belül a szakképzettségének megfelelő munkahelyet felajánlani ez nem jelenti azt, hogy kötelező elfogadni az állást, de míg álláslehetőség van, vállalkozói kölcsön nem jár. Amennyiben egy hónapig nincs semmilyen, szakképzettségének megfelelő állás, a munkaközvetítő iroda erről igazolást ad. Az igazolással lehet felkeresni valamely pénzintézetet, ahol iparigazolvány, s egyéb okmányok felmutatása után a háromszázezer forint felvehető. Személyenként ez az összeg a maximum, de egyetlen vállalkozáshoz legfeljebb hatmillió forint vehető fel, s a visszafizetés ideje maximum 10 esztendő. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal átvállalja a kölcsön után négy évig a kamatot, valamint az éves bankköltség megfizetését, de csak akkor, ha valóban arra költik a pénzt, mint amire eredetileg felvették. Egyéni, valamint társas vállalkozásba kezdenek, akik valamilyen okból úgy döntenek, vagy arra kényszerültek, hogy gondoskodniuk kell a megélhetésükről. Kisiparosok, magánkereskedők, szerződéses üzletek bérlői vagy üzemeltetői, mezőgazdasági kistermelők, élelmiszerfeldolgozók, virág- és dísznövénytermesztők és díszállattenyésztők alkotják az egyéni vállalkozók csoportját. A társas vállalkozók munkaközösségekben dolgozhatnak, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportokban, kisszövetkezetekben, kistermelők szövetkezetében, mezőgazdasági szakszövetkezetekben, illetve szakcsoportokban, illetőleg gazdasági társaságban. Biztosat a bizonytalanért? Azt, hogy mire ad kölcsönt, milyen lejáratra, mennyit, és milyen feltételekkel, mindenkor a pénzintézet dönti el. Természetesen a kölcsön visszafizetésére megfelelő fedezetet kell biztosítani, ez lehet ingatlan is, de a szokásos készfizető kezes is. Igen csábító, hogy a kölcsön igénybevételéhez saját kezdő anyagi tőke nem szükséges. Ettől függetlenül legalábbis az eddigi gyakorlatban nemigen akadt, aki csak azért hagyta ott a biztos munkahelyét a bizonytalanabb vállalkozásért - aminek a kezdéséhez nem valószínű, hogy elegendő a háromszázezer forint - mert gyors meggazdagodást remélt. Az eddigi tapasztalatok szerint az állattartás még viszonylag jó üzlet, különösen, ha szerződést köt a kistermelő. De bajban vannak a lakatosok, ha maszekok akarnak lenni, mert a lakatosok keresettek, s a munkaközvetítőnél mindig tudnak nekik állást biztosítani. Mint a megyei tanács munkaügyi osztályának a vezetőjétől, dr. Brebán Valériától megtudtuk: 164 engedélyt adtak ki az újrakezdési támogatás igénybevételére, de közülük csupán 75-en részesültek kölcsönben. A többiek? Valószínű útközben meggondolták magukat, vagy még inkább: alaposabban számolni kezdtek... Mire elég ma háromszázezer forint, menynyi a kiadás és a bevétel havonta, hetente, évente... Szerettünk volna felkeresni néhány vállalkozót, aki biztos megélhetését az újrakezdési támogatás igénybevételétől reméli. Az adatok titkosak, így hivatalos helyről nem kaphattunk sem címet, sem nevet, sem vállalkozási formát. Két vállalkozásra azért mégiscsak sikerült rábukkannunk, azonban sem személyesen, sem telefonon nem sikerült utolérnünk őket. Annyit tudtunk meg csupán: a fővárosban és az ország más pontján tartózkodnak éppen, intézik az ügyeiket, hisz egy magánvállalkozás megszervezése is sok munkával, utánjárással, és kilincseléssel kezdődik. D. VARGA MARTA Tanműhely a termelőüzem rovására (pari tanulók a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeliloigoző Vállalatnál Alighanem egyedülálló, amit a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat tett az ipari tanulóiért, mivel termelőüzeme területének rovására bővítette a bőr- és szőrmefeldolgozó szakmunkás- tanulók tanműhelyét. A BSZV portájával szemben álló épület első emelete korábban a labdavarró műhely része volt. Az elmúlt évben a vállalat pályázaton 1,2 millió forintot nyert a^ szakmunkásképzési alapból, amiből célgépeket vásárolt az ipari tanulók oktatásához. A gépeknek kellett a hely, ezért döntöttek úgy, hogy a labdavarrókat a volt Le- vacast-üzembe telepítik, a helyükre pedig szociális helyiségek és a tanműhely kerül, ami addig az egyik üzemcsarnok elkülönített részében volt. A harmincnyolc szűcs és huszonkét bőrruházat-készítő ipari tanuló így az idei tanévtől az eddigieknél korszerűbb körülmények között sajátíthatja el a szakma alapfogásait. A lehető legjobb körülményeket kívántuk biztosítani ipari tanulóinknak, hiszen ezek a fiatalok adják a vállalat szakmunkás-utánpótlását és közülük fognak kikerülni az üzemek vezetői is. Ezért nem mindegy, hogy milyen szinten sajátítják el a szakmát - indokolta a vállalat döntését Perger Imre igazgató.- fké - gk Új gép, új műhely, régi fogások A harmadikos szücstanulók kezéből már elsöosztályú munka kerül ki Az állatállomány Tolna megyében Az 1989. szeptember 30-i állatszámlálás adatai szerint a megyében 80 ezer szarvasmarhát és 536 ezer sertést tartottak a nagyüzemek és a kistermelők. A nagyüzemi gazdaságok állománya szarvasmarhából közel azonos, sertésből kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarhaállomány az állami gazdaságokban, kombinátokban kismértékben növekedett, úgy, hogy hízómarhából lényegesen többet, tehénből valamivel többet, elöhasi üszőből, borjúból jóval kevesebbet jelentettek, mint 1988. szeptember 30-án. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben, ahol az állomány 62%-a koncentrálódik, összességében minimális mértékű csökkenés volt, az összetétel pedig hasonlóan változott, mint az állami gazdaságokban, azzal a különbséggel, hogy itt a tehenek száma kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A tehénállományon belül tovább nőtt az intenzív tejelő-, csökkent a hús- és kettős hasznosítású állatok száma. A szeptember 30-i megyei sertésállomány 25%-át az állami gazdaságokban, 34%-át a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben regisztrálták. Az elmúlt egy év alatt az állami gazdaságokban közel 19 ezerrel csökkent, a termelőszövetkezetekben 2000-rel növekedett a sertések száma. Az állami gazdaságokban 14,4 ezerrel kevesebb árusüldőt és -hízót, 3600-al kevesebb malacot jelentettek, mint egy éve; kisebb mértékben, de csökkent az anyakocák és az elöhasi kocák száma is. Az mgtsz-ekben 50 kg-osnál nagyobb hízósertésből mintegy 9000-rel csökkent az állomány, árusüldőből viszont közel ugyanennyivel több volt, mint az előző év azonos időpontjában. A kocalétszám 1200-al növekedett, az elöhasi kocák száma azonban közel 600-al csökkent. A kistermelők összesen 6,7 ezer szarvasmarhát és 203,4 ezer sertést tartottak, mindkét állomány a szeptember végi létszámokat tekintve 1980 óta a legkisebb. A kisgazdaságok a sertéstenyésztésben vesznek részt jelentős súly- lyal, ezért is figyelemre méltó, hogy a tartási szándékot tükröző kocaállomány - a szeptember 30-i állapotot tekintve - a mostaninál legutoljára 1980-ban volt kisebb. Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Készülnek a bundák
