Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-26 / 254. szám

2 TvÉPUJSAG 1989. október 26. A dán külügyminiszter budapesti programja Az MSZMP szekszárdi ideiglenes szervezőbizottságának felhívása Tolna megye képviselőihez Az elmúlt időszakban az országgyűlési képviselőknek óriási mértékű feladattal kellett megbirkózniuk. Ezt mindannyian tapasztaltuk és elismeréssel adózunk a helytállásért. Meggyőződésünk, a megtárgyalandó kérdések mennyisége szerepet játszott abban, hogy a megítélésünk szerinti legfontosabb kérdések napirendre tűzésére nem került sor. Melyek ezek a kérdések? Véleményünk szerint a gazdasági válsággal és annak megoldásával foglalkozó kérdé­sek megtárgyalása sajnálatos módon elmaradt. Ezt annál inkább is komoly hibának tartjuk, mert a társadalom tagjainak nagy többsége a teherbíró képességének végéhez közeleg. A nulla nagyságú gazdasági növekedés nem lehet perspektíva. Az adósságállomány nö­vekedését meg kell állítani. Ezt pedig csak az adósságcsapdából való kitöréssel lehet elér­ni. Kérjük a tisztelt képviselőket, hogy olyan gazdaságpolitikai program kidolgozását köve­teljék meg a kormánytól, amely alkalmas a válság felszámolására. Véleményünk szerint a demokratizálódás sikeréről csak akkor beszélhetünk, ha az pozi­tívan hat a lakosság döntő többségének életszínvonalára és életkörülményeire. Ma sokan ünnepi hangulatban sikerpolitikáról, nagy formátumú vezető politikusokról beszélnek, frá­zisokat hangoztatnak a demokratikus szocializmusról, a jogállamiságról, a demokratizáló­dás nagyszerű eredményeiről, de szívesen hallgatnak arról, hogy romlik a munkavállalók nagy többségének a helyzete, az ifjúság lakás-és munkavállalói gondjai szaporodnak és egyre több időskorú kerül katasztrofális helyzetbe, miközben egy szűkebb réteghez tarto­zók (mint pl. a bankvilág emberei) haszonélvezői a kritikus helyzetnek. A gazdaságban - a sokat hangoztatott demokratizálódás ellenére - erőteljes pénzügyi diktatúra van jelen. A vállalatok, a szövetkezetek, különösen a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek mozgástere ennek következtében beszűkült. Még az eredményesen gazdálko­dókat is sújtja a rossz hitelkonstrukció, a magas kamat és a növekvő infláció. A hagyomá­nyos húzó ágazatok lassan leépülnek, újak pedig nem termelődnek. A kormány ennek fel­tételeit elmulasztotta megteremteni. Hagyományos szocialista partnereinkkel elrontjuk vi­lágpiaci kapcsolatainkat, ugyanakkor a nyugati világ üzleti körei mindeddig csak azt bizo­nyították be, hogy természetük nem változik meg azzal, hogy politikusaik gesztus értékű nyilatkozatokat tesznek. Gazdasági kapcsolataink alakulását nem nevezhetjük átütő sike­rűnek. Nagy siker talán az ország vagyonának kiárusítása? Szerintünk nem. Ez ellen hatá­rozottan tiltakozunk. Nem tartjuk megfelelőnek az úgynevezett válságágazatok - mint például az acélipar, a bányászat - problémáinak megoldását sem. Egyes politikusok ugyan megoldottnak tekin­tik ezt a problémakört, mi nem. Mindezek érthetővé teszik, hogy hangsúlyos, fontos kérdések napirendre tűzését, meg­tárgyalását és megoldásának elindítását várjuk a parlamenttől. A késlekedés tovább rontja a helyzetet. A megoldást nem lehet elodázni addig, amíg az egyes pártok gazdaságpolitikai koncepciója megszületik, vagy amíg a választások során eldől, hogy melyik párt, vagy pár­tok alakítanak kormányt. Van felelős parlamentünk, van neki felelős kormány, ezért a cse­lekvést nem szabad tovább halasztani. Kérjük megyénk képviselőit, hogy határozottan lépjenek fel a gazdaságpolitikai kérdé­sek napirendre tűzése és megoldása érdekében. Szekszárd, 1989. október 24. MSZMP Ideiglenes Szervező Bizottsága, Szekszárd K. Balog János Halmosi István Benkő Zoltán Koncz Zoltán Göndöcs Ferencné Lehöcz János György József Scherer Sándor Tóth József * Az MSZMP ideiglenes szervező bizottsága értesíti azokat, akik eszmei elkötelezettségük, politikai hitvallásuk szerint szívesen tevékenykednének egy korszerű, marxista szellemű, kommunista típusú, baloldali munkáspártban, az MSZMP-ben, hogy 1989. november 1 -én 17 óra 30-kor a volt oktatási igazgatóság nagytermében kommunista aktívát tart. SZDSZ-közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) rendszer és a vegyes gazdaság kiépítését szolgáló intézkedésekről. Hangsúlyozta a magyarországi változások úttörő jellegét, amihez az európai integráció országainak támogatását kérte. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke délben a párt székházában fogadta Uffe Ellemann-Jensent. A dán külügymi­niszter tájékoztatást kért vendéglátójától a párt strukturális átalakulásáról, a magyar belpolitikai életben elfogalt helyéről. Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy a Magyar Szo­cialista Párt továbbra is tömegpártként funkcionál, az viszont természetes, hogy az új pártnak nem lesz olyan népes tagsága, mint az MSZMP-nek. Az MSZP nem is tö­rekszik olyan mértékű tömeges tagságra, azonban továbbra is a legnagyobb tömeg- pártként szeretne jelen lenni a magyar bel­politikai életben. A pártstruktúra mellett át­alakulóban van a parlament összetétele is. Az MSZP-nek jelenleg mintegy 150 képvi­selője van a parlamentben, ami az MSZMP korábbi képviseletéhez képest mintegy 100 fős csökkenés. Mindazonáltal az MSZP parlamenti jelenléte így is lehetővé teszi, hogy a párt ellássa a békés átmenet (Folytatás az 1. oldalról.) Beck Tamás elmondta, hogy olyan konkrét elképzelésekről is szó esett, mint egy nyugati színvonalú szálloda építése a gemenci terület bejáratánál, motel épí­tése a 6-os út mellett, minőségi palackos szekszárdi borokat kínáló és népszerűsí­tő üzlet létrehozása. A világkiállítás meg­rendezése megkívánja az idegenforgal­mi infrastruktúra fejlesztését, ilyen célra pályázat útján lehet pénzt igényelni az idegenforgalmi alapból. Potenciális lehe­tőséget jelent még a termálturizmus Gu- naras és Tamási vonatkozásában, illetve a Dunát is jobban ki lehetne használni az osztrák viziturizmus céljaira. A miniszter friss információként jelen­tette be, hogy sikerült elérni az élelmi­biztosítékának szerepét. Uffe Ellemann- Jensen érdeklődött arról is: a nemzetközi színtéren mely pártokkal kíván szorosabb kapcsolatokat ápolni az MSZP. Nyers Rezső úgy válaszolt, hogy a reform kommu­nista irányzatú pártoktól a szocialista, szo­ciáldemokrata pártokig minden politikai szervezettel jó kapcsolatokra törekszenek, s természetesen a jó viszony fenntartását szorgalmazzák a szocialista országok munkáspártjaival is. Különösen fontosnak nevezte az SZKP-hoz, illetve a lengyel és a jugoszláv testvérpártokhoz fűződő jó vi­szonyt. Az MSZP elnöke elmondta azt is, hogy pártja a kapcsolatok fejlesztésére törekszik a Szocialista Internacionáléval. Uffe Ellemann-Jensen - mint egykori új­ságíró - egy személyes jellegű kérdést is feltett Nyers Rezsőnek. Emlékeztetett arra, hogy Nyers Rezsőt a ’68-as reformok „aty­jaként” tartják számon, a reformtörekvések azonban akkor megfeneklettek. Vajon most nem fenyeget-e ez a veszély? - kérdezte. Nyers Rezső szerint 1968 után nem bon­takozhattak ki a maguk teljességében a magyarországi reformok, végső soron ez okozta a változások lefékeződését. Ezzel szer-kiskereskedelem számára 40 szá­zalékos kedvezményt a jövő évtől az álla­mi tulajdon után fizetendő osztalékból. Beck Tamás tájékoztatást adott még az ország külkereskedelmének helyzetéről is. Tőkés elszámolásban mintegy 4-500 millió dolláros aktívumra számíthatunk, rubelelszámolásban katasztrofálisan magas, egymilliárd rubel feletti többlet várható év végéig. Ez utóbbi végső soron kamatmentes hitelként jelentkezik, levásárolni nem tudjuk a Szovjetunióban, ezért a minisz­térium továbbra is ösztönzi a tőkés és korlátozza a szocialista exportot. Sajnos, ez utóbbi súlyosan érint jó néhány Tolna megyei vállalatot is.-áa­szemben most Magyarország a maga logi­kájának teljességében fogott hozzá a piac- gazdaság kiépítéséhez. A pártelnök meg­ítélése szerint Magyarországon jó irányú folyamatok bontakoznak ki, amihez a Nyu­gat jelentős támogatást nyújthat. Magyar részről mindenekelőtt azt szeretnék, ha a nemzetközi pénzintézetek nagyobb meg­értéssel kezelnék a magyar gazdaságot. Bár igaz, hogy avilág pénzintézetei nem po­litikai szervezetek - s jobbára csak a gaz­dasági teljesítményeket figyelik—, mégis te­kintettel kellene lenniük arra, hogy a ma­gyarországi változások történelmi jelentő­ségűek, amelyeket érdemes támogatni. Nyers Rezső példaként említette a Nemzet­közi Valutaalapot. Magyarország nagyvo­nalúbb magatartást vár az IMF-től; egy olyan megállapodást szeretne kötni a nem­zetközi pénzintézettel, amely hároméves prograrrtot irányozna elő a készenléti hite­lekre. * Uffe Ellemann-Jensen kétnapos, nem hi­vatalos magyarországi látogatásának be­fejeztével szerda délután elutazott Magyar- országról. Németh Miklós Pozsonyba látogat Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke október 26-án munkalátogatást tesz Pozsonyban, ahol újabb megbeszé­lést folytat Ladislav Adamec csehszlovák kormányfővel. A találkozó napirendjén a bős-nagymarosi beruházás kérdései szerepelnek. Horn Gyula Varsóba utazott Horn Gyula külügyminiszter szerdán délután Varsóba utazott, ahol október 26-án és 27-én részt vesz a Varsói Szer­ződés tagállamai Külügyminiszteri Bi­zottságának soros ülésén. Közéleti hír Tanácsülés lesz Pakson a városi ta­nácstanácstermében 1989. október 27- én pénteken, amelyen számos, a város életét érintő fontos kérdés kerül megtár­gyalásra. A Szabad Demokraták Szekszárdi Szervezete 1989. október 20-án küldött­választó gyűlést tartott a Bezerédj utcai irodájában. Egyidejűleg megválasztotta a hét főből álló ügyvivői testületet is. A szervezet helyi ügyvivői: Ágner László, Görbéi József, Panghy László, Papp Aranka, Pólyák Sándor, Szabó Zol­tán, Tarnóy László. Az SZDSZ 1989. október 28-29-én megtartandó országos közgyűlésén az alábbi küldöttek képviselik a szekszárdi szervezetet: Borbély Ferenc, dr. Daczy Margit, Görbéi József, Panghy László, Pólyák Sándor, Szabó Zoltán, Tarnóy László. Ezenkívül szeretnénk még tudatni Tol­na megye lakosságával, hogy az SZDSZ Szekszárdi, Szervezete minden héten pénteken 18 óra 30-as kezdéssel cso­portgyűlést tart a Bezerédj u. 22-es szám alatt. Minden érdeklődőt szeretettel vá­runk. SZDSZ Szekszárdi Szervezete A Rudé Právo írja A Rudé Právo szerint külföldön azoknak a magyarországi politikai áramlatoknak van a legna­gyobb visszhangja, amelyek lényegüket tekintve a nyugati szociáldemokrata és szocialista pár­tok eszmerendszeréhez és politikai tevékenységéhez kapcsolódnak. - Azokról a pártokról van szó, amelyek, akárcsak az újonnan létrejött Magyar Szocialista Párt, Marx szellemi örökségét te­kintik ugyan sajátjuknak, de olyan szocializmus felfogást vallanak, amelyet éppen azok a szociál­demokrata teoretikusok dolgoztak ki, akikkel szemben Lenin kérlelhetetlen elméleti harcot folyta­tott. Azokra, akik ma Magyarországon a szociáldemokrata zászló alá gyülekeznek és a Szocialis­ta Internacionálénál jelentkeznek, az a jellemző, hogy elutasítják a leninizmust. A csehszlovák pártlap ezzel összefüggésben így vélekedett: - Ha ezek a magyarországi politi­kai erők egyidejűleg a szovjet átalakítás támogatóinak is vallják magukat, akkor tisztában kell len­niük azzal, hogy a szovjet peresztrojka alapját a marxizmus-leninizmus elvei alkotják. - Mintegy meghúzva a határvonalat a csehszlovák és az új magyar párt, az MSZP között, a Rudé Právo hangsúlyozta: „Az SZKP, akárcsak Csehszlovákia Kommunista Pártja és más testvéri kommunis­ta pártok, egységesek abban, hogy éppen a lenini hagyományok, a párt- és államirányitás eszkö­zeinek és módjainak megújítása, a népi önigazgatás és egyáltalán a demokratikus elemek fej­lesztése, a kommunista párt mint a szocialista társadalom élcsapata szerepének növelése - ezek a hajtómotorjai a szocialista társadalmi rendszer tökéletesítésének, kulcsai az átalakítási politika sikerének. Idén 100 millió forint várható Miért a (k) A szakképzési hozzájárulásról (Folytatás az 1. oldalról.) Az 1988. évi XXIII. törvény szerint a hozzájárulás mértéke a tárgyévi mérleg szerinti bérköltség 1,5 százaléka, agrár- tevékenység esetén 1 százaléka. A hoz­zájárulási kötelezettséget a gyakorlati oktatásban való részvétellel, csoportos oktatást szolgáló állóeszköz beszerzésé­re fordított kifizetéssel, szakközépiskola számára a gyakorlati oktatás tárgyi felté­teleinek fejlesztését szolgáló támogatás nyújtásával, illetőleg a gyakorlati oktatás céljából létesülő Szakképzési Alapba va­ló befizetéssel lehet teljesíteni. A TELJE­SÍTÉS MÓDJÁT - a törvény keretei között - A HOZZÁJÁRULÁSRA KÖTELEZETT VÁLASZTJA MEG. A Szakképzési Alapba (a továbbiak­ban: Alap) a hozzájárulásnak azta részét kell befizetni, amelyet az oktatásban való részvétellel, állóeszköz-beszerzéssel vagy fejlesztési támogatás nyújtásával nem teljesítettek. A félévi illetőleg az év végi mérleg - egyszeres könyvvezetés esetén - a naplófőkönyv zárását és az éves beszámoló elkészítését követő ti­zenöt napon belül. Az Alapból pályázat útján lehet támo­gatást elnyerni, mely odaítéléséről egy bizottság dönt. Azaz a termelőegységektől függ, köz­vetlenül odaadják-e egy-egy intézmény­nek a pénzt, vagy az egyszerűbb mód­szert választva átutalják a központi Alap számlaszámára. Ahonnan aztán az isko­láknak vagy visszacsurran-cseppen va­lami, vagy nem. Az ésszerű az lenne, ha ebből minél több maradna a megyében, ezért a mű­velődési osztály kezdeményezésére a megyei tanács elnöke körlevélben kérte a vállalatokat, közvetlenül támogassák az iskolákat. Azóta az első féléves mérlegek elké­szültek, lassan az év végi záráshoz köze­ledünk. Érdeklődtem néhány középisko­lában, élvezik-e az új jogszabály előnyeit. Ambu-baba és komputer- Szinte minden olyan, a mi képzési profilunknak megfelelő vállalattal megál­lapodtunk, ahol nincs tanműhely - mondja Péter Mihály, a szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskola igaz­gatója. - Közvetlenül utalja át a pénzt a Városgazdálkodási Vállalat, a Tolna Me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Tolna Megyei Tervező Vállalat és a tolnai GÉM is. Volt, aki maga ajánlotta fel a segítsé­get, másokat mi kerestünk meg. A vízmű kikötötte, hogy az épületgépész techni­kusok, a GÉM például az elektronikai műszerészek képzését támogatja. Kéré­süket természetesen figyelembe vesszük. Óriási segítséget jelent nekünk a hozzájárulás, enélkül nem boldogul­nánk. Az 1986-tól bevezetett új tanterv ugyanis olyan eszközigényes, hogy így is csak a szintért tartásra futja. Összesen 1 millió 500 ezer forintot kapunk idén, az első félévit már költjük is.- Millió helye lenne a pénznek - feleli Varjas László, az Egészségügyi Szakkö­zépiskola igazgatója és már sorolja is. - Az egyik legfontosabb egy IBM kompu­terpark kiépítése, melyen megtaníthat­nánk növendékeinknek a számítógépes adatnyilvántartást a betegfelvételtől a le­letek lehívásáig, úgy ahogy az a kórház­ban történik. Néhány éven belül tíz-tizen­öt ilyen munkahelyet szeretnénk kialakí­tani, melyek egyenként is százezrekbe kerülnek. Jó lenne videofelvételeket ké­szíteni olyan dolgokról, melyekhez nem férünk hozzá. Agonizáláskor például a gyerekek személyesen nem lehetnek je­len. Ugyanakkor „földhöz ragadt” gond­jaink is vannak. Kevés a szemléltetőesz­köz, az injekcióstű, a gyógyszer, a tizen­négy éve vásárolt ambu-babák pótlására gondolni se merünk. Nincs szabadtéri sportlétesítményünk sem. De mi, az egészségügy speciális hely­zetben vagyunk, közvetlenül alig érdekelt valaki a támogatásunkban, ezért hiába indultunk el kunyerálni, legtöbb helyen elutasítottak. Pedig cserébe felajánlot­tuk, hogy tanulóink pótmamaszolgálatot, szociális gondozást vállalnak, még azt is hiába kértük, hogy az utóbbi öt évben nyugdíjba ment dolgozók listáját adják meg. Áz irodalmi színpadunk fellépne vállalati ünnepségeken, a tornatermün­ket odaadnánk sportrendezvényekre. Hiába. Úgy tűnik, egyedül a gyógyszertá­ri központ lesz a partnerünk.- Szinte minden pénzintézetnek képe­zünk szakembereket, ezért kedvező helyzetben vagyunk - hallottam Bábel Ernőtől, a bonyhádi Perczel Mór Közgaz­dasági Szakközépiskola igazgatójától. - Mikor a törvény megjelent, a helyi taka­rékszövetkezet vezetője felkeresett ben­nünket, aztán mi fordultunk a többi taka­rékhoz. Igenlő válaszokat kaptunk. Együttműködik velünk a bonyhádi OTP, konkrét levélváltás történt már az Állami Biztosító szekszárdi igazgatójával s haj­landóságot mutat a Szekszárdi Mező- gazdasági Kombinát is. Előnyösebbnek érezzük a közvetlen kapcsolatot, hiszen a centralizációs elv­ről köztudott, hogy a visszaosztás bi­zonytalan. Hogy hány forintot kapunk, még nem tudjuk pontosan, ezt novem­berben mérjük fel. Fénymásoló gépet szeretnénk venni majd, hogy megköny- nyitsük a pénzügyi tagozat munkáját, mert a sűrűn változó jogszabályokat a tankönyvek nem tudják követni. A számí­tógép-parkunkat is fejleszteni kellene, hiszen gépi feldolgozásra alkalmas kivá­ló könyvelési programjaink vannak. Közös érdek- Jó kapcsolatban vagyunk az 505-ös szakmunkásképzővel, autószerelői sza­kon középfokú oktatás is folyik ott, szíve­sen fizetnénk nekik közvetlenül - véleke­dik Beck József, a szekszárdi Volán igaz­gatója. - Úgy tudjuk azonban, hogy eh­hez minisztériumi hozzájárulás kell, amit kértünk is, de még nem érkezett meg a válasz. A visszajelzéstől függően átutal­juk a pénzt. Az idei bértömeg közel 185 ezer forint lesz, ennek megfelelően úgy 2 milliót adhatunk az iskolának. Azt azon­ban igazságtalannak tartjuk, hogy míg a tanműhelyt fenntartó vállalatok támoga­tást kapnak a tanulóbérletekhez, mi, akik ingyen utaztatjuk a diákjainkat, nem szá­molhatjuk el ezt költségként.- Épp egy többhetes APEH-vizsgálat folyt nálunk, mikor az egészségügyi szakközépiskola javasolta, hogy egye­nesen nekik fizessünk. Az adószakem­berek szerint ez szabályellenes - mondja Pap Ferenc, a gyógyszertári központ igazgatója. - így az első félévi bérek utáni 485 ezer forintot a központi alapba utal­tuk át. Ebből úgy tudom, Tolna megye nem kapott vissza semmit. Az asszisz­tensképzésben csak a szakközépiskolá­ra támaszkodhatunk, az érdekeink vala­hol találkoznak. Ezért újra átnézzük a tör­vényt, és bár a korábbi középkáder tan­folyamra idén és jövőre sem mennek dol­gozóink, a decemberi bérből vala­mennyit már fogunk fizetni az intézmény­nek. * Az 1988. évi bérköltségek alapján a megyei tanács tervosztálya mintegy 100 millió forintra becsüli a gazdálkodó szer­vek idén esedékes hozzájárulási kötele­zettségének összegét. Iskoláink felsze­reltségét, pénzügyi kondícióit ismerve valószínű, hogy ezt a pénzt hasznosan el tudnánk költeni. Miért ne bízhatnánk rög­tön rájuk. Ez a vállalatoknak is érdeke, hi­szen ők is jobban járnának, ha helyben jutnak szakemberekhez. Akkor meg miért kell a nagy feneketlen közös kalap­ba dobni a forintokat? CSER ILDIKÓ Beck Tamás Szekszárdim %

Next

/
Thumbnails
Contents