Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-26 / 254. szám

• TÁRSADALMI POLITIKAI NAPILAP • XXXIX. évfolyam, 254. szám ARA: 4,30 Ft 1989. október 26., CSÜTÖRTÖK A dán külügyminiszter budapesti programja Tárgyalások a Külügyminisztériumban Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke fogadta Uffe Ellemann-Jensent, a Dán Ki­rályság nem hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminiszterét (MTI-telefotó) Uffe Ellemann-Jensen, a Dán Király­ság nem hivatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó külügyminisztere ma­gyarországi útjának második napján, szerdán délelőtt vendéglátójával, Horn Gyula külügyminiszterrel tárgyalt. A külügyminiszteri találkozón áttekin­tették a magyar-dán kapcsolatok alaku­lását, s mindkét részről a kontaktusok to­vábbi fejlesztését szorgalmazták. Uffe El­lemann-Jensen a kapcsolatépítés egy konkrét lépéséről is tájékoztatta magyar kollégáját; elmondta, hogy Dánia ipari beruházási alapot hoz létre a vegyes vál­lalatok dán résztvevőinek ösztönzésére. Arról is tájékoztatta Horn Gyulát: a közel­jövőben egy küldöttség látogat Magyar- országra azzal a céllal, hogy feltárja a beruházási lehetőségeket. Dánia azt szeretné, hogy a már működő hét vegyes vállalat mellé újabb közös vállalkozások zárkózzanak fel. Uffe Ellemann-Jensen bejelentette azt is, hogy Dánia elfogadja azt a magyar javaslatot, amely egyez­mény megkötését szorgalmazza a diplo­mata- és a szolgálati útlevelek vízum- kényszerének eltörlésére. Az egyezmény megkötéséről hamarosan tárgyalások kezdődnek. A dán külügyminiszter osztotta ven­déglátójának azt a véleményét, hogy a magyar reformtörekvések sikere Euró­pának is érdeke. A magyarországi válto­zások sikeres végrehajtása érdekében Horn Gyula ismételten kifejtette azt a ma­gyar álláspontot, miszerint a nyugat-eu­rópai közösség országainak mindenek­előtt a magyar kereskedelmet még min­dig sújtó mennyiségi korlátozások és vámhátrányok felszámolásával kellene segítséget nyújtaniuk. Horn Gyula el­mondta azt is, hogy Magyarország merí­teni szeretne a társadalomszervezés, a demokratikus berendezkedés dániai modelljének tapasztalataiból is. A nemzetközi helyzetet áttekintve a két külügyminiszter egyöntetűen állást fog­lalt az európai hagyományos leszerelés jelentősége mellett. Mindkét részről han­goztatták: az európai államok közös ügye Európa jövőjének megtervezése. A dán külügyminiszter megerősítette a magyar külügyminiszter dániai meghívá­sát, amelyet Horn Gyula azzal fogadott el, hogy a legelső adandó alkalommal ellá­togat az észak-európai országba. A dán külügyminisztert délelőtt fogad­ta Németh Miklós kormányfő a Parla­mentben. A Minisztertanács elnöke tájé­koztatta a dán vendéget Magyarország reformterveiről, a pluralista politikai (Folytatás a 2. oldalon.) A munkásőrség vagyonának hasznosítása Londonba érkezett Pozsgay Imre Szerdán délben Londonba érkezett Pozsgay Imre államminiszter, hogy a „Magyarok: Nagy-Britannia tiszteleg Ma­gyarország előtt” címmel rendezett, egy hónapig tartó fesztivál magyar fővédnö­keként részt vegyen a Barbican Központ­ban este sorra kerülő ünnepélyes meg­nyitón. Az államminisztert Lord Rother- mere, a magyar hetek brit szervezőbi­zottságának elnöke köszöntötte London heathrowi repülőterén. A munkásőrség jogutód nélküli meg­szüntetéséről hozott országgyűlési döntés nyomán a Pénzügyminisztérium zárolta a munkásőrség vagyonát. A könyvelési ada­tok szerint több, mint 11 milliárd forintot érő ingatlan és ingó vagyontárgyak - forgalmi értékük nem azonos a könyvelésivel - hasznosítására a pénzügyminiszter Gru­ber Nándor PM-főosztályvezetőt nevezte ki miniszteri biztosnak. Gruber Nándor az MTI munkatársának kérdésére elmondta: tár­sadalmi és államigazgatási szervek bevo­násával bizottság alakult a felszámolási teendők végrehajtására. A bizottság a zá­rolt vagyon hasznosítására pályázati felhí­vást ír ki. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a felszámolási eljárás során elsődlegesnek tekintik, hogy a lehető legmagasabb árbe­vétellel értékesítsék a vagyontárgyakat. Té­rítés nélküli átadásra csak rendkívül indo­kolt esetben, más hasznosítási mód hiá­nyában lesz lehetőség. Az eljárás során fi­gyelembe kívánják venni, hogy a helyi ön- kormányzatok milyen elképzeléseket ala­kítottak ki a területükön lévő épületek, székházak, üdülők stb. sorsáról. Az MSZP Országos Elnökségének állásfoglalása A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége szerdán állásfoglalást tett közzé a párt jogfolytonosságával, nevé­vel és testületéinek megbízatásával ösz- szefüggő kérdésekről. A dokumentum - amelyet eljuttattak az MTI-hez - rögzíti, hogy az MSZMP kongresszusa - amely létrehozta a Magyar Szocialista Pártot - mandátumának megfelelően járt el. Ezért a Magyar Szocialista Párt egyetlen jog­folytonos utódja az MSZMP-nek. Ezt a kongresszusi dokumentumok is rögzítik. A kongresszuson nem következett be pártszakadás, a kisebbségben maradt küldöttek is tudomásul vették a többségi döntést, és részt vettek a kongresszus további munkájában. Ezért semmiféle utólagos hivatkozás sem teremtheti meg a Magyar Szocialista Párton kívül más­nak az alapot a kongresszus előtti MSZMP-vel való jogfolytonos azonosság hirdetésére. Minden olyan kezdeménye­zés, amely az MSZMP - mint a Magyar Szocialista Párttól különböző szervezet - kongresszus előtti állapotában való to­vábbéltetésére irányul, jogszerűtlen és megtévesztő - emeli ki az MSZP állásfog­lalása. Ugyancsak jogszerűtlennek ítéli az El­nökség azt a kísérletet is, amely MSZMP néven új szervezet, párt létrehozását kezdeményezi. Ez nézetük szerint az egyesülési jogról szóló törvénybe ütkö­zik, amelynek egyik paragrafusa kifejti: „A társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegy­zett társadalmi szervezetek elnevezésé­től különböznie kell”. Mindezek alapján az Elnökség ismételten deklarálja: a Ma­gyar Szocialista Párt az egyetlen jogfoly­tonos utódja a volt MSZMP-nek. A dokumentum kitér egyebek között arra is, hogy mindazoknak, a volt MSZMP-ben megválasztott, függetlení­tett tisztségviselőknek, akik 1989. októ­ber 20-áig nyilatkozatukkal megerősítet­ték tagságukat az MSZP-ben, az új testü­letek létrejöttéig érvényes a megbízatá­suk. Varkonyi Péter átadta megbízólevelét Washingtonban Várkonyi Péter, Magyarországnak az Egyesült Államokban akkreditált új nagy­követe kedden átadta megbízólevelét George Bush elnöknek. A megbízólevél átadása alkalmából az amerikai elnök elmondta: júliusi buda­pesti látogatása elismerését jelentette a magyarországi politikai szabadságnak, a haladásnak a piacorientált gazdaság fe­lé. „Biztató kormányuk és népük bá­torsága, amellyel vállalja a változásokkal, az országnak a világ felé való megnyitá­sával járó kihívásokat” - hangoztatta Bush. Az amerikai elnök emlékeztetett buda­pesti és párizsi (a nyugati csúcstalálko­zón tett) kezdeményezéseire Magyaror­szág támogatására az átmenet fontos szakaszában, s hangoztatta, hogy az Egyesült Államok szorosan együtt fog működni Magyarországgal e programok megvalósításában. „Magyarország fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy csatlakozzék a nemzetek közösségéhez: elősegítve a népek közötti szélesebb kapcsolatokat, tiszteletben tartva az emberi jogokat és menedéket adva más országokból érke­zett embereknek" - mondotta George Bush. Beck Tamás Szekszárdon A kereskedelmi miniszter a megyei tanácson tárgyalt Szekszárdon járt tegnap délután Beck Tamás kereskedelmi miniszter és a me­gyei tanácson tárgyalt a TOT, a Kisosz, a Mészöv, a Szövosz és a kamarai veze­tőkkel, a megye országgyűlési képvise­lőivel és a megyei tanács illetékes veze­tőivel. A megbeszélést követő sajtótájé­koztatón a miniszter és Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke elmondták, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt tizenkét témát vitattak meg, köztük olyanokat, minta szocialista és tőkés külkereskede­lem szabályozása és várható változásai, illetve ennek Tolna megyét érintő vonat­kozásai, az importliberalizáció eddigi ta­pasztalatai és bővítésének lehetőségei, az alanyi jogú külkereskedelem tapasz­talatai, a kiskereskedelem fejlesztésének lehetőségei, a fogyasztói érdekvédelem kérdései vagy az idegenforgalom fejlesz­tésének Tolna megyei kilátásai. (Folytatás a 2. oldalon.) Szerkezetváltás a Pannóniában? Az ország több mint ezer termelőszö­vetkezete között igen előkelő helyet vívott ki magának a bonyhádi Pannónia. Ösz- szességében az első 15-20 közöt tartják számon a szövetkezetei. A szigorú gaz­dasági hatások persze őket sem kerülik el. Napról napra emelkednek a termelési költségek. Az elért magas hozamok to­A szakközépiskolák régi, jogos igénye, hogy a tanulóik gyakorlati oktatásának költségei ne csupán őket terheljék, ve­gyék ki ebből részüket a szakembereket majdan foglalkoztató vállalatok, szövet­kezetek is. Hosszú várakozás, kérés, kö­vetelés után tavaly végre jogszabály szü­letett a vállalkozási nyereségadó fizeté­vább már nemigen fokozhatok, ám ugyanakkor ma még vannak tartalékok, de ha mindez nem a megújulást szolgál­ja, akkor ennek fölélése után számukra sem maradna más, mint a „vegetáció”. Tartalékaik különösen üzemen belül lel­hetők fel, jobbára az állattenyésztésben. (Folytatás a 3. oldalon.) sére kötelezett gazdálkodó szervezetek - a külföldi részvétellel működö gazda­sági társaságok, valamint a büntetésvég­rehajtó intézetek kivételével - az ipari és szolgáltató szövetkezeti valamint a me­zőgazdasági szakcsoportok szakképzé­si hozzájárulásáról. (Folytatás a 2. oldalon.) MEDOSZ-küldöttértekezlet . Kiábrándultság és kényszer Alapkérdés az agrárszféra helyzetének javítása Küldöttértekezletet tartott tegnap a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátta­nácstermében a Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerveze­tének Tolna Megyei Bizottsága. Kiss Ist­ván levezető elnök, a Dalmandi Mező- gazdasági Kombinát szakszervezeti tit­kára megnyitója után a megjelent küldöt­tek egyhangú szavazással megerősítet­ték a munkabizottságok összetételét és elfogadták, hogy a megyei bizottság ezentúl is kilenc főből álljon. Ezután Kovács József, a MEDOSZ Tol­na Megyei Bizottságának titkára tartott beszámolót az előző, 1985. évi megyei küldöttértekezlet óta végzett munkáról. Bár az ágazathoz tartozó munkáltatóknál minden évben volt jelentős bérfejlesztés, mégsem lehet elégedett a szakszervezet, mert a más gazdasági ágazatokban dol­gozókénál itt alacsonyabbak a bérek, ráadásul nem nyolcórás munkával. Fi­gyelemmel kísérték a dolgozók szociális és egészségügyi ellátását is és az elmúlt öt évben jelentős eredményeket értek el. Ugyanakkor a jelenlegi politikai, gazda­sági helyzetben erősödik az elégedet­lenség a szakszervezeti munkával kap­csolatban. A tagság erősebb, hatéko­nyabb szakszervezetet akar, amely kö­vetkezetesebben kiáll a tagjai mellett, amely nem utólag tiltakozik az állami ve­zetés hibás döntései miatt, hanem leteszi a kormány asztalára a megalapozott kö­veteléseit. Az agrárszféra érdekvédelmé­nek hiánya súlyos problémákat okozhat. Az alacsony jövedelmezőség és munka­bérek nem tarthatók, mert kiürülhetnek az élelmiszerüzletek. A vendégként jelenlevő Bereczky And­rás, a MEDOSZ KB titkára reagált a felve­tett problémákra. A politikai intézmény- rendszer - amelynek a szakszervezet is része volt - elvesztette az emberek bizal­mát. A kiábrándultság ellenére tovább kellTépni, sürgető kényszer a megújulás, a hatékonyabb mozgalom kialakítása. Alapkérdés most a kormányzati politika megváltoztatása az agrárágazattal kap­csolatban. Ezen múlik minden, ezért kell össze­fogni mindenkivel - például politikai pár­tokkal - akinek a céljai egyeznek a szak- szervezet céljaival. Ennek lehet valós, ér­zékelhető hatása. A titkári beszámoló elfogadása után került sor a megyei bizottság új tagjainak, titkárának és a jövő év januárban sorra kerülő 27. MEDOSZ-kongresszus Tolna megyei küldötteinek megválasztására. Kovács József az eddigi titkár nyugdiba vonul, a küldöttek titkos szavazással Hopp Jánost, a MEDOSZ Tolna Megyei Bizottságának eddigi politikai munkatár­sát választották utódjául.- áa ­A szakképzési hozzájárulásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents