Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-25 / 253. szám

1989. október 25. TtoinaN KÉPÚJSÁG 5 A Magyar Orvosi Kamara nyilatkozata Az utolsó sző jogán című filmről és a Béres-cseppröl Jönnek a harangok értünk Harangszentelési ünnepség a dunaszentgyörgyi református templomban Dr. Balogh Sándor, a Magyar Or­vosi Kamara Sajtó- és Propaganda Bizottságának elnöke szerkesztő­ségünkhöz írt levelében arra kért bennünket, hogy közöljük a kamara nyilatkozatát. Mivel szükségesnek érezzük, hogy ezt minél több állam­polgár ismerje meg, eleget teszünk a kérésnek. A Magyar Orvosi Kamara tagjait mély­séges aggodalom tölti el annak a tö­megpszichózisnak láttán, amit a szep­tember 8-án és 9-én vetített fenti című film és az azt követő napzártabeli tv-be- szélgetés váltott ki. Az aggodalom alapja az, hogy a film és a beszélgetés azt sugallta, hogy 1) a rák az orvostudomány számára gyógyíthatatlan betegség 2) a Béres-csepptől a rákos betegek meggyógyulnak. A rák gyógyíthatóságára vonatkozó el­ső kérdéskörrel kijelentjük, hogy bár az orvostudomány többféle rákokozó té­nyezőről tud, annak keletkezési mecha­nizmusát nem ismeri és nem rendelkezik olyan gyógyító módszerrel sem, ami min­denféle rosszindulatú daganatot bár­mely stádiumban meg tud gyógyítani. A már kifejlesztett gyógymódok azonban egy bizonyos stádiumig a rák teljes gyó­gyítására alkalmasak. Világstatisztika szerint - amivel egybevág a hazai is - az összes rákos beteg több mint felét telje­sen meg lehet gyógyítani, egy jelentős hányad életét pedig meghosszabbítani. A nem gyógyítható esetek nem korai stá­diumban lévő daganatosok, tehát azok, akik vagy későn jelentkeztek orvosi ke­zelésre, vagy tüneteik jelentkeztek ké­sőn. Az idöfaktornak tehát döntő jelentő­sége van! Korai stádiumban a rák bizto­san gyógyítható! Erről hivatalos nemzetközi és hazai tu­dományos statisztikákból bárki meggyő­ződhet, és levonhatja azt a következtetést is, hogy nem állja meg a helyét a film alaphangjából kicsengő tézis, miszerint a rák az orvostudomány számára gyó­gyíthatatlan kór. A második kérdéskörrel, a Béres-csepp rákgyógyitó hatásával kapcsolatban állítjuk, hogy a filmben lá­tott esetek nagy része tudományos szempontból nem bizonyító erejű. Az esetek egy részében szövettani vizsgála­tot nem végeztek, vagy arról a filmben nem esett szó, más esetekben hatásos orvosi kezelés történt, míg volt olyan be­teg, aki néhány héttel az operálhatatlan daganat megállapítása után, a filmfelvé­tel idején a Béres-csepp nélkül is élhe­tett, sőt átmenetileg javulhatott. Az orvostudományban egy gyógyeljá- rás hatékonysága bizonyításának meg­vannak az exakt szabályai, amiktől a tu­dományosság igénye mellett nem lehet eltérni. Ezek hiányában a Béres-csepp rákot gyógyító hatását bizonyíthatatlan­nak látjuk. Kétségtelen, hogy a film rendkívül nagy hatású volt és a laikus közvélemény egy részével elhitette azt, hogy a Béres- csepp a rákot meggyógyítja. A film be­mutatása óta eltelt idő alatt erre konkrét klinikai tapasztalataink vannak. Köteles­ségünk felhívni a figyelmet arra, hogy a Béres-csepp roboráló, erősítőszer, és mint ilyen kerül gyógyszertári forgalom­ba gyógyhatású készítményként, de nem gyógyszer! Ezért ha valóban daganatos betegek orvosi kezelés helyett szedik, úgy a da­ganat kezelésében a legértékesebbet, az időt veszítik el! Nincs kifogásunk az ellen, hogy miután a cseppet ártalmatlansága bizonyított, azt bárki az orvosi kezelés mellett, vagy után szedje, de helyette semmi esetre sem! Egyetértünk a közvéleménynek, a film készítőinek és dr. Béresnek azzal az óha­jával, hogy mielőbb tisztázzuk, hatásos-e a szer a rákra, mint ahogy azt dr. Béres és a film állítja, vagy nem. Ez a feltétele annak, hogy gyógyhatású szerből gyógyszer legyen. Minél hamarább a közvélemény elé kell tárni az igazságot, mert ha nem hatásos a csepp, félő, hogy sokan téves kezelésben részesülnek, aminek súlyosan megadják az árát, ha pedig hatásos, úgy gyógyszerré nyilvání­tása jogos és szükséges. A kérdés eldöntése nem hosszadal­mas, nem pénzigényes és dr. Béresnek sem kell féltve őrzött titkát idő előtt kiadni. Tekintettel arra, hogy dr. Béres filmbéli. állítása szerint 19 éve adja a betegeknek a cseppet, s hogy Kósa Ferenc több ezer betegről beszélt, így azt mondhatjuk, hogy kellő számban, megfelelő időtávlat­ban lezajlott kísérletről van szó. Az orvos- tudomány egy-egy gyógymód hatékony­ságát úgy állapítja meg, hogy utánvizs- gálja a kezelésben részesített beteget. Mivel a filmben az is elhangzott, hogy ed­dig egyetlen orvoscsoport sem vállalta a cseppel kapcsolatos vizsgálatokat, a Magyar Oő/osi Kamara felajánlja, hogy megfelelő szakemberekből orvoscso­portot állít fel azzal a céllal, vizsgálja felül azt a több ezer beteget, akikről a tv-inter- júban Kósa Ferenc beszélt, és vonja le a tudományos következtetést. E bizottság­ba meghívjuk azokat az orvosokat is, akik a filmben a Béres-csepp hatékonyságá­ról nyilatkoztak. A rák gyógyításával azonos súlyú felfe­dezés lenne a rák korai diagnózisára szolgáló vizeletvizsgálat, amiről a filmben szintén szó volt. Lehetővé tudjuk tenni, hogy dr. Béres József egyetlen nap alatt bizonyítsa vizeletvizsgálatának haté­konyságát, ha egy laboratóriumban haj­landó megvizsgálni kódszámokkal jel­zett, bizonyítottan rákos és nem rákos vi­zeletmintákat. Ezúton felhívjuk dr. Béres Józsefet, hogy a szer és a diagnosztikus vizelet­teszt közvélemény előtti tisztázása érde­kében bocsássa a létrehozandó orvosbi­zottság rendelkezésére azok névsorát, akik Béres-csepp kezelésben részesül­tek, és vállalja a rákdiagnosztikus labo­ratóriumi vizsgálatokat. Kérjük, hogy e felhívásunkra a nyilvá­nosság előtt válaszoljon. Magyar Orvosi Kamara Visszhang Hol áll meg a vonat? A Tolna Megyei Népújságban megjelent' „...vonat valahol megáll” című cikkben foglaltakat kivizsgáltat­tam. A cikkben szereplő vonat száma 8354. Továbbítja: Bátaszék vontatási kirendeltség MD szerelvénnyel. A szerelvény hossza 104,82 méter (4 részes). Öcsény megálló-rakodóhelyre ér­kező páros vonatok utolsó kocsija akkor van az „állomásépület” előtt, ha közvetlenül a biztonsági határon belül áll meg a vonat. Amennyiben a vonat előbb megáll, az utolsó kocsik­ból a le-felszállás a terepviszonyok és a váltókörzet miatt botlásveszé­lyes. A panaszok csökkentése érdeké­ben a bátaszéki mozdonyvezetők fe­lé a kirendeltség vezetője rendelke­zett, hogy a lehetőségen belül minél közelebb álljanak meg az állomás- épülethez, hogy az utazóközönség a lehető legrövidebb úton tudja meg­közelíteni a kijáratot. Az azóta eltelt időszakban az uta­zóközönség részéről panasz nem érkezett. Az okozott kényelmetlenségért az utazóközönség elnézését kérjük. BUSCH KÁROLY Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága igazgatóhelyettese 45 év után újra három harang hívja a gyülekezetét A dunaszentgyörgyi református temp­lomot 1774-ben Mária Terézia építtette. Az alapítás óta eltelt évek viharos esemé­nyei az Isten házát sem kímélték. Mindkét világháborút alaposan megsínylette az épület: az első világégés idején, 1916- ban, amikor már egyre jobban ráfonódik a hurok a nagyhatalmak nyakára, min­den lehetőséget és forrást felhasználnak az utolsó, elkeseredett hadműveletek­hez. Pénz, katona, és persze fegyver kell. Nagy hatású fegyver, lehetőleg ágyú. Ebből a megfontolásból jönnek Ferenc József katonái a község templomába, ahonnét két harangot is sikerül zsákmá­nyolniuk: elviszik a kis- és a nagyharan­got is. Az istenfélő lakosság hosszas ri- mánkodásának köszönhető, hogy a kö­zépső harang nem ágyúként, kint a csa­tatéren funkcionál tovább. Hat évig szolgálja az egyházat a kö­zépső harang, amikor is Ferenczi Sándor és neje, Pázsit Julianna adományaiból, az ő gyűjtésük nyomán sikerül pótolni a hiányzó harangokat. 1944 már a második világháború utol­só fejezetét jelenti - s a hűségesen szol­gáló középső harang elvesztését is. Me­gint csak a gyülekezet állhatatosságá­nak köszönhető, hogy nem esett áldoza­tul a nagyharang is az újabbb gyilkos há­ború nyersanyaghiányának. A bronzha­rangból újra életeket kioltó ágyú lesz, míg bátyja és öccse békésen istentisztele­tekre hívja otthon a hívőket. A harangok nem Rómába mentek. Békében születtek és a háborúban haltak meg - hasonlóan a harcolókhoz. 45 éven át üres volt a hajdani középső harang helye a dunaszentgyörgyi refor­mátus templomban, egészen addig, míg dr. Zábó István, aki már régen elszárma­zott e kis községből, gyűjtést nem indított a középső harang elkészítési költségé­nek összeállítására. Jobbára Dunaszent- györgyről elszármazott, külföldön élő magyarokat keresett fel, s a hívó, kérő szó nem maradt válasz nélkül: Svájcból, Hollandiából, Kanadából, Svédország­ból is érkeztek nem kis összegek. Olyan emberek állítottak ki csekket, akik még emlékeztek arra az időre, ami­kor három harang szólította istentiszte­letre a gyülekezetét, három harang kö­szöntötte a reggelt, emlékezett meg a nándorfehérvári 1456-ról, s áldotta meg az aznap elvégzett munkát. Egyházi ün­nepeken, keresztelőkor, temetéskor egyaránt három harang tiszte volt helyet­tesíteni az égi harsonákat. Kevesebb, mint egy év szükségeltetett ahhoz, hogy dr. Zábó István kezdemé­nyezése nyomán összegyűljön az a pénz, ami az anyagköltség és a mester­munka költségeit fedezi. 1989 októberében az utolsó simítások is elkészültek azon a harangon, aminek felszentelése vasárnap, október 15-én történt meg a dunaszentgyörgyi reformá­tus templom előtt. Nagy ünnep volt ez a község életében, hiszen utoljára 49 évvel ezelőtt, 1944 ele­jén volt teljes a harang-triumvirátus, azó­ta csak csonka hangokat tudott előcsa­logatni hangszeréből a harangozó. A jeles napra minden család meghívót kapott, vasárnap 10 órára, az új harang felszentelésének ünnepére. Nemzeti színű lobogókra helyezve, méltóságteljesen nehezkedik alkalmi he­lyére az új harang. Van még idő a szertartás kezdetéig, de a falu nagy része már körülállta az új „jö­vevényt” a templom előtti téren, betűzi feliratait, találgatja paramétereit. Az őrbottyáni harangöntő mester, Gombos Lajos két és fél mázsás alkotá­sát Horváth Emil bogyiszlói esperes szenteli fel a kezdő zsoltár elhangzása után. Szavait követően kötélgyűrűbe fog­ják a harangot, mely lassan, nagyon las­san emelkedik a magasba, hogy rendel­tetési helyére kerüljön. A gyülekezet eközben zsoltárokat éne­kel. A súlyos tárgy beemelése után isten- tisztelet kezdődött a templomban, Hor­váth Emil vezetésével. Igehirdetés után a község lelkipásztora, Figler János ismer­tette pár szóban a község harangjainak történetét, majd felkérte dr. Zábó Istvánt, hogy köszöntse a megjelent gyülekeze­tét. Az ő egyszerű, szerény szavai után megszólalt az új harang. Jellegzetes hangját csakhamar kiegészítette a kis-, majd a nagyharang zenéje, s a megjelen­tek rövid ideig áhított csendben hallgat­ták az égi hármashangzatot. A záróének és Himnusz eléneklésével ért véget az ünnepi istentisztelet. Figler János szerint ennek az új ha­rangnak a megjelenése, megszólalása jelkép kell legyen a nép számára. Azokat az embereket is templomba kell hívogat­nia, akik eddig távol tartották magukat a hittől, s nem járultak rendszeresen az Is­ten színe elé. A falu lelkésze úgy vélekedik, hogy a harmadik harang jelkép, szimbólum, s az „alvó” gyülekezetét ennek a harangnak a zúgása - talán küldetése miatt is -, képes lesz felverni. Kölcsönvett szavakkal azt mondhatnám: jönnek a harangok értünk. Vasárnaptól Szekszárd és Bogyiszló után Dunaszent- györgyön is három harangon szólítja Isten az ő népét a reformátusok templomába, „s az új harang csengő szava zeng is messze, hívogatva". - sz. a. ­Emlékművet állítanak Magyarkesziben (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Magyarkesziben a művelődési házban a második világháború áldozatainak hozzátartozói és számos érdeklődő je­lenlétében megbeszélést tartottak arról, hogy a második világháborúban eleset­járulásából és közadakozásból kívánják pótolni. A megbeszélésen jelen volt még a helyi plébános és a tanácselnök is, ahol ar­ról döntöttek, hogy a községben, a Hősök terén fogják az emlékművet a közeljövőben felállítani. MINÁRIK LAJOS Gyertyák, virágok Megemlékezések halottak napja alkalmából A holtak társadalma sem egyenlő: van­nak, akikről ünnepélyes rítus közepette emlékeznek meg, vannak, akik sírjánál családtagjaik gyújtanak gyertyát, van­nak, akiket már elfeledtek... A halottak napja mégis mindazoknak szóló, általános emberi megemlékezés, akik nincsenek már közöttünk. Bár november 1. a „halottak születés­napja” - bátran fogalmazhatok így, hi­szen ezen a napon emlékezetünkben új­ra élnek -, az utóbbi években egyre álta­lánosabb, hogy pár nappal előbb, sőt pár nappal később is világítanak a gyertyák a temetőkben. Sokan igénylik, hogy elhunyt szeret­teikről másokkal együtt, ünnepélyesen, kulturáltan emlékezhessenek meg. Ezt az igényt tartja szem előtt a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iro­da, melynek munkatársai - a lakosok ké­résére - október 29-én 17.30 órakor Szedresen, november elsején 17.30 óra­kor Decsen, valamint Szekszárdon, az új­városi temetőben, november 2-án 17.30 órakor a szekszárdi alsóvárosi temető­ben, illeve november 5-én 15 órakor Mö- zsön, 16 órakor pedig Tolnán tartanak megemlékezési ünnepséget a halottak emlékére. d. e. - gk tek és elhurcoltaknak méltó emléket állít­sanak. Az emlékmű költségeinek túlnyomó részét a termelőszövetkezet nevében Komlóczi József téeszelnök vállalta, a hiányzó összeget a hozzátartozók hozzá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents