Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-25 / 253. szám
/tolnaN 4 KÉPÚJSÁG 1989. október 25. Pályázat Merre tart a szabadegyetem? Bucher Rónán válaszol Szabadegyetemi tanács muködik'a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban, tizenhat taggal. Ök határozzák meg az ismeretterjesztő előadássorozata k té m aköre it. M u n káj u król, terve i k- röl beszélgetünk az intézményfőmunka- társával, Bucher Flóriánnal.- A szeptemberi ülésünkön - kezdi Bucher Flórián - elfogadtuk az idei őszi, téli és a jövő év első negyedévi sorozatainak programját. Itt született a döntés és ennek alapján indul egy földrajzi, egy egészségnevelési, egy a Bibliával, egy a hiedelmekkel, babonákkal, misztikummal foglalkozó sorozat, aztán a későbbiek során, a Magyar Rádió Vasárnapi Újság rovatával szeretnénk közös programot. Hétfői napokon lesz a földrajzi, csütörtökön a Bibliával foglalkozó előadás. Október 30-án indul az előbbi, november 2-án az utóbbi sorozat.- Egy-egy előadás cimét említse az érdekesség miatt! Van-e eltérés, valami rendhagyó a korábbi évektől?- A Bibliát bemutató előadásaink rendhagyósága abban van, hogy az előadó, dr. Mákus Mihály hittörténész, református lelkész, közel tízezer darab diából válogatott illusztrációt. Emellett szeretnénk minden témakörhöz játékfilmekből részleteket vetíteni. Gondoltunk Zeffirelli „Jézus élete” című filmjére, a „Dávid király’’-ra. Az ismertebbek közül a „Ben Hur”, a „Quo vadis”. Ezekből is lesz bemutató. Természetesen olyan lehetőséggel, hogy amennyiben a közönség kéri a filmek teljes levetitését, arra is mód lesz, egy megbeszélt időpontban.- A meghívók programjaiban, a földrajzi tagozat előadója, dr. Juhász Árpád, a Magyar Televízió Közművelődési Főszerkesztőség helyettes vezetője, nem ismeretlen a szabadegyetemi hallgatók előtt. Itt Szekszárdon is járt több alkalommal. Most milyen területeket mutat be?- Az első előadásának cime: Ahol Aphrodite született, Ciprus. Ezt követi majd a Máltát, aztán Krétát, Nápolyi, Mar- seille-t és Marokkót idéző előadása. Valamennyit videobejátszással szemléltet majd.- Segit-e a hallgatóság a különböző sorozatok összeállításában? Mennyire mérhető a szabadegyetem sikere?- Próbálkoztunk felmérésekkel, írásban kértünk volna véleményt, de ez nem hozta meg a várt eredményt. Viszont személyes beszélgetések alkalmával, nagyon pontosan megfogalmazódott az igény, ilyen előadások iránt. Erre egyetlen példát említek csupán, a Vasárnapi Újságot, a rádióban. Ezért vettük a programunkba. A siker, az érdeklődők számával realizálható leginkább. A Petöfi- expedició munkájáról Szabó Géza régész tartott tájékoztatót. Harminc ember nem fért már be a zsúfolt terembe. Máskor elmaradnak a hallgatók. Szinte állandó közönsége van a földrajzi tagozatnak és zömmel fiatalok. Iskolások, akik tanulmányaik kiegészítőjeként vesznek részt. Most, hogy a hitoktatás ismét indul, már jelezték érdeklődéseiket különböző egyházak képviselői is, a szabadegyetem előadásaira, amelyekre bérleteket bocsátunk ki.- A kultúra, a közművelődés gazdasági, anyagi oldaláról, annak nehézségeiről mind több szó esik napjainkban. Mennyire ráfizetéses, mennyibe kerül egy-egy szabadegyetemi sorozat? A belépődíjak aligha fedezik.- Nem, nem! Arra nem lehet alapozni, hiszen a földrajzi sorozatunk várható költsége 20-21 ezer forint lesz, a bibliaié 18-24 ezer. Az előadói tiszteletdíjak, ha nem is magasak, de az utazás, az esetleges szállásköltség, már növeli a kiadást. A hiedelmek, babonák előadásainak végösszege megközelíti majd a 30 ezer forintot. A rangos tudósok közül csak néhányat említek: Gazda László tudomány- történész, Tomka Miklós vallásszociológus, Raj Tamás rabbi, történész, Kornis Mihály író, Eörsi István író, Klaniczay Gábor tudományos főmunkatárs.- Az előadások helye?- Mint korábban, most is a Babits művelődési központ társalgója, a földszinten. Ennek bejárata a 160 lakásos épület felöl van. DECSI KISS JÁNOS Tehetséginformációs központok kialakítására és működtetésére A Talent Kft. a G-2000 Alapítvánnyal közösen pályázatot hirdet azon szervezetek, csoportok, magánszemélyek vagy a felsoroltak bármelyik társulásai részére, akik vállalják, hogy tágabb környezetükben (nagyváros és környéke, megye, régió stb.) élő tehetséges fiatalok felkarolása érdekében információs rendszer létrehozásában részt vesznek és vállalják a rendszer folyamatos működtetését. A pályázatnak (max. 10 gépelt oldal terjedelemben) tartalmaznia kell a következőket:- a pályázó nevét, cimét (szervezet vagy csoport esetében a konkrétan pályázóik) nevét),- a pályázó tehetséggondozásban eddig végzett tevékenységének rövid tartalmi ismertetését,- a tehetségek nyilvántartását, a velük kapcsolatos közérdekű információkat mely körzetben (földrajzi, közigazgatási területen) vállalja,- a tehetségekről szóló információk folyamatos gyűjtésének a pályázó által elgondolt módját, rendszerét, (e körben felvázolva az egyes helyi szervezetek, csoportok stb. együttműködésének rendszerét, amelyben a tehetségek érvényesülése és tudásuk társadalmi hasznosulása lehetővé válhat),- a kialakítandó információs központ pályázó által vállalt személyi és tárgyi feltételeit (létszám, helyiség, meglévő számítástechnikai eszközök stb.),- az ország különböző pontjain létesülő tehetséginformációs központok együttműködésére, annak tartalmi és szervezeti megoldására tett javaslatokat,- minden egyéb olyan véleményt, javaslatot, elképzelést amely hozzájárul a tehetségek felfedezésének, gondozásának és hasznosulásának elősegítéséhez. A pályázatokat szakmai bizottság bírálja el. A sikeres pályázók részére az információs rendszer kialakításához biztosítjuk a számitógépes hátteret, illetve kiegészítjük a meglévő hardver állományt, gondoskodunk a nyilvántartáshoz szükséges számítástechnikai programcsomagról és a betanításról. A rendszer működtetése NEM IGÉNYEL számítástechnikai előképzettséget! A pályázat beadásának határideje: 1989. december 31. A pályázatokat 1990. január 31 -ig elbíráljuk, amelyről értesítést küldünk. A pályázatokat a következő címre kérjük: Talent Kft. 6701 Szeged, Pf. 2000. További információk kérhetők a fenti cimen dr. Farkas Katalintól és Renkó Fe- renctől. (Telefon: 62-12-466) Barbican: a kultúra fellegvára Igaz, maga a szó, Barbican pontos fordításban „őrtornyot” jelent. Ám funkcióját tekintve ez a különös formájú épületegyüttes a londoni City peremén, az egykori, 1940-ben lebombázott Cripplegate negyed helyén igazi fellegvára a kultúrának. Már csak azért is, mert korszerűen megépített létesítményei minden műfajban kínálnak lehetőséget színvonalas rendezvényekre. Jól számított tehát az a két rangos társulat, amely már a hatvanas években felfedezte a maga lehetőségeit az éppen csak beindult tervezgetésben: a Royal Shakespeare Company és a Londoni Szimfonikus Zenekar már ebben a szakaszban bekapcsolódott az előkészületekbe. A Shakespeare társulat számára az épületegyüttes új londoni székhelyet ígért, a jócskán kinőtt Aldwych színház helyett. S hogy szakértőik - a szimfonikusokéval egyetemben - személyesen tudták a tervezőknek előadni igényeiket, az nagyban hozzájárult a sikerhez. A koncertterem, a Barbican Hall a legnagyobb befogadóképességű és emellett igen reprezentatív helyisége a kulturális központnak. A London Symphony Orchestra otthona, ám ők készségesen megosztják más vendégzenekarokkal, nem beszélve arról, hogy a terem konferenciák rendezésére is alkalmas. Összesen 2026 férőhelye van, jócskán „lekörözve” a szomszédos színháztermet, amelyben 1166-an élvezhetnek egyszerre egy-egy előadást. Itt is tartanak tanácskozásokat, nem véletlenül a kultúr- központ teljes neve: Barbican Művészeti és Konferencia Központ. Más célra nemigen használják viszont a föld alá süllyesztett kamaratermet (The Pit - a Gödör stílusosan a neve) - amelyben 200-240 néző számára sokkal meghittebb légkörű előadásokat tarthatnak. A próbatermek, az öltözők, a színészek, zenészek pihenői - minden igényt kielégítenek. Van lehetőség meghittebb tanácskozásra is: öt kisebb terem - 20 és 80 közötti férőhellyel - szolgálja a kisebb rendezvények céljait. Ha pedig 100-200 a leendő tanácskozók száma, akkor nekik a három moziterem valamelyikét biztosítják. Ezek közül a legnagyobb - mellesleg a City legnagyobb nyilvános filmszinhza - 280 férőhelyű; a két kisebb teremben 255 illetve 153 a székek száma. Ez utóbbiakban gyakoriak a klubszerű mozielőadások. Nem panaszkodhatnak a képzőművészek sem: 1400 négyzetméteren rendezhetnek elegáns, korszerű és tágas tárlatokat. Szép az épületek között, előtt ízlésesen berendezett szabadtéri szobor- kiállítás. A máris 100 ezer kötetes könyvtár nem csupán a kölcsönzés vagy helyben olvasás nemes küldetését szolgálja. Felolvasóesteket, gyerekeknek irodalmi foglalkozásokat tartanak itt, nagy sikerrel. Kapcsolódik az épületekhez - bár a napi oktatómunka védelmében turistákat ide nem engednek be - a Guildhall (városháza) Zene és Dráma iskola, amelynek 650 nappali tagozatos növendéke mellett esti'tanfolyamai is vannak. A kultúra a szigetországban nem olcsó mulatság, sem a közönség, sem a rendezők szemszögéből. A költségek fedezésére a Barbican évi költségvetést kap a Citytől (London és a világ e pénzközpontja volt a fő beruházó is). Ezt a pénzt, éppen a jobb produkciók érdekében, célszerű saját bevételekből is kiegészíteni. A Barbican jegyei nem olcsók tehát. Mégsem fosztják meg a kultúrától azokat, akiknek nem telik a belépti díjra: mindennaposak az úgynevezett foyer-elöadá- sok. Előre meghirdetett program szerint a termek előtti előcsarnokokban (összesen 4650 négyzetméteren) délidőben, délután, olykor este ingyen élvezheti a közönség a színvonalas koncerteket, előadásokat. Hogy ezek milyen színvonalúak, az nem utolsósorban az egyéb létesítmények bevételeitől is függ. Ez pedig néhány étterem, a szökőkutas tó partján létesített hangulatos kávézó, az autóparkoló, könyv-és emléktárgyboltok forgalmától, a konferenciarendező tevékenységtől, a 8 ezer négyzetméternyi árubemutató helyiség kiadásától, vagy aturistáknak szervezett „Barbican-néző körutak” eladhatóságától függ. Igazgatótanács vigyázza a pénzügyeket éppúgy, mint azt, nehogy a kereskedelmi tevékenység ártson a művészetinek. E bizottságban pénzügyi és kulturális szakértők egyaránt jelen vannak, és éves jelentésük igen részletesen beszámol tevékenységükről. A csinos füzetecskét, amelyben az adatokon kívül a legemlékezetesebb előadások fotói is helyet kapnak, évről évre kiadják. Már csak a büszkélkedés okán is: alig hét és fél év alatt a Központ a világ kulturális centrumainak élvonalába került, rangos művészek érzik megtiszteltetésnek a meghívást, szívesen jönnek, és művészetük javát adják. Jó érzés, hogy október 25-től négy héten át a magyar kultúra követei népesítik be minden műfajban a Barbican összes színhelyét. London-szeiíe hirdetik a plakátok a „Magyarok” (így, nem angol fordításban!) jövetelét, angolul hozzáfűzve: Britannia üdvözli Magyarországot. SZÁSZI JÚLIA Pakson láttuk Népi fafaragások Baranyából Szerény és ízléses kiállitóterem. A falakon mindenütt a népművészet remekei láthatók. Csendes és örökkévaló konok- sággal megfaragott eszközök, használati tárgyak. Egy letűnőben lévő életforma, a pásztorkodás mindennapjainak termékei, melyek egyszerű és tiszta formába vannak vésbe, ácsolva. Szépek durvaságukban is, ugyanakkor imponáló számunkra az a hatalmas mesterségbeli tudás, az a mélyről jövő ősi ösztön, mely az anyagba álmodta a hullámvonalasán hajladozó virágokat, leányalakokat. Szinte megszólalnak a jelenetek szereplői, annyira életszerűek, annyira hűek korukhoz. És ez a fajta vidám élethelyzetek ábrázolása csak a dunántúli pásztorfaragásokra jellemző. Egykor az Alföld kietlen pusztáin egynapi járóföldre sem lehetett valamirevaló fát talál ni. A faragó pásztorok a faluk alatti szőlőskertek szilvafáit csonkították meg, hogy ostornyélhez, gulyásbothoz alkalmas faanyagot szerezzenek. Érthető tehát ezért, hogy a fából készített tárgyak mellett az Alföld népi faragókultúrája a szaruból, csontból készült tárgyakon és bőrmunkákon teljesedik ki. A dunántúli pásztorfaragásokra viszont éppen a faféleségek bőséges föl- használása a jellemző. Somogy és Baranya lejtőit áthatolhatatlan erdőség borította, és ez nyilván meghatározta a népi díszítőművészet fejlődését, mégpedig olyan irányban, hogy egyes kiemelkedő tehetségű pásztorfaragók iskolát teremtettek. Ismerték és alkalmazták a fa megmunkálásának minden formáját. Új díszítési módszerként jelent meg náluk a „spanyolozás”: az ábrázolni kívánt mintákat bemetszették, majd tüzesített késpengével vagy kanálnyéllel a mélyedésbe különböző színű spanyolviaszt vasaltak be. A spanyolozás az elnevezését Spanyolországból, a merinói juhokkal bejövő pásztoroktól kapta, akik ezt a dí- szltésmódot meghonosították. A népművészet sohasem lehet öncélú, formavilága, hite, sokkal mélyebben gyökeredzik. Egy egész nemzet kultúrkin- cse, színes, sajátos világa lenyomata a magyar nép történelmének. Érdemes, akár csak egy pillanatra is betérni a kiállításra, hiszen nem ugyanaz, mint a saját lakásunk, ahol a falra felaggatunk pusztán divatból kézzel munkált használati tárgyakat, mezőgazdasági munkaeszközöket. Ez több annál! A néprajzi anyag a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből való. Október 31-ig megtekinthető a paksi Munkásművelődési Központ emeleti kiállító- termében. 4- kovács Gimnázium kontra piacgazdaság A felsőfokú informatikai gimnázium tervével hívta fel magára a figyelmet a közelmúltban megalakult Magyar Pedagógus Kamara. Az új intézmény strukturális körvonalaiban, oktatási nevelési, képzési szférájában teljesen eltér az eddigi hagyományos középiskolai modelltől. Képzési célként jelöli meg a tervezet egyrészt azt a korszerű műveltségi tartomány biztosítását a tanulók számára, mely garantálja a belépést bármely felsőfokú iskolába. Más oldalról pedig olyan speciális tudást ad, mely alapfokon elégít ki valamely társadalmi szükségletet. Mellékfunkcióként felkészíti a hallgatót a társadalom szféráiban való eligazodásra, a társadalmi szerepekhez tartozó minták elsajátítására. A hat és fél éves kiképzési idő három ciklusra tagolódik. Kezdete a nyolc általános iskola utáni periódus, mely 14-16 éves korig tart. A második ciklusban a 14-16 évesek, a harmadikban a 18-21 éveseket tömöríti. A hagyományos tanítási rendszertől eltekintve a tervezet, mely a tananyagot az oktatási időszakot, a képzésben való részvételt az életkori sajátosságok alapján állapítja meg, mely a személyiség fejlődésének legjobban megfelel. Az alapképzési ciklus mindenki számára egységes, a második szakasz három irányultságú. Akik az érettségi megszerzése után a közvetlen termelőmunkában helyezkednek el, azok számára speciális programot ad a középfokú képesítés megszerzése mellett. A továbbtanulni szándékozóknak humán, illetve reálblokkot tervez, s középfokú nyelvvizsga létételét tűzi ki célul, s egy másik idegen nyelvből alapfokú ismereteket ad az érettségi mellé. A harmadik irányultság azokat érinti, akik az érettségi után két és fél évig az iskolában kívánnak speciális blokkok alapján ismereteket szerezni a felsőfokú továbbtanuláshoz. Itt a tantervnövekedés elsősorban a felsőfokú informatikát érinti. Egy másik oktatási ciklus nyújtaná az úgynevezett főiskolai képzést, melyet a két év után féléves diplomavédés követ a gyakorlatban. A felsőfokú informatikai gimnázium autonóm, az intézményi kuratórium, s a parlament irányítja. A tervezett oktatási program bevezetésének időpontját 1991-ben jelöli meg a kamara vezetése. A piacorientáltságú modell iskola első kísérleti helyszíne valószínűleg a baranyai megyeszékhely lesz. CSEFKÓ JUDIT Kerítés fából Fotó: TILINGER SÁNDOR
