Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-25 / 253. szám

1989. október 25. NÉPÚJSÁG3 A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT ELNÖKE A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak KedvesElvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt októberi kongresszusán elhatározta, hogy új pártként kíván részt venni Magyarország politikai életében. E döntéssel létrejött a Magyar Szocialista Párt. Az új párt annyit őriz meg a régiből, amennyi értéket tagjai hordoznak: munkás- mozgalmi gyökereit, szolidaritását a társadalom munkából élő tagjaival, vonzódá­sát az igazságossághoz, ellenszenvét a születési és vagyoni előjogokkal szem­ben. Mégis más párt, mint elődje. Alapvető értéknek a munkát, a szabadságot, az igazságosságot és a demokráciát tartja. Tudatában van annak, hogy a társadalom különböző gondolkodású és szemléletű emberekből áll, akiknek joguk van saját nézeteik nyilvános hirdetéséhez; elutasítja a hatalom minden fajta monopóliumát; elfogadhatatlannak tartja, ha bármely csoport politikai ellenfeleit ki akarja szoríta­ni a közéletből; semmilyen körülmények között nem tartja elfogadhatónak erő­szak alkalmazását politikai célok érdekében. Felvilágosult, demokratikus, baloldali szocialista pártot akarunk, amely filozó­fiájának, politikájának meggyőzéssel szerez híveket. A fizikai és szellemi munká­sok, a munkavállalók politikai érdekeit képviseli. Pártfogolja a vállalkozás szabad­ságát. Demokratikus szocializmust akar, amely nem lehet sem sztálini szocializ­mus, sem restaurált kapitalizmus. Az esélyek egyenlőségéért, a szociális bizton­ságért száll síkra. Ez a párt soraiba hív mindenkit, aki felfogásával, a kongresszus által elfogadott programnyilatkozattal és a párt alapszabályával egyetért. Hívja a reformokért ten­ni kész kommunistákat, a szociáldemokrata, baloldali humanista gondolkodású embereket. Ebben a szellemben soraiba várja a programját elfogadó, vallásos vi­lágnézetűeket is. Csak azokat kívánja távol tartani magától, akik a szélsőséges megoldások, a társadalom életébe való erőszakos beavatkozás hívei. Az MSZP számára az egység a működőképesség, az akcióképesség feltétele, s nem jelent kötelezően azonos gondolkodást. Ebben a pártban az alapszabály te­szi lehetővé a különböző eszmeáramlatok létezését, s a belső vitákat senki sem rekesztheti be diktátumokkal. Mindezeket azért tartom szükségesnek elmondani, mert szeretném, ha szándékainkat ismerve hozhatná meg döntését: nyilatkozatá­val fenntartja-e, megerősíti-e tagságát az átalakuló pártban. Tudom és átérzem, hogy az átalakulás nehéz órákat és napokat szerez a párt sok meggyőződéses tagjának. Megértem kétségeiket is, hiszen az új párt jellegét még csak dokumen­tumai körvonalazzák. E körvonalakat senki más, mint a párt tagjai tölthetik ki való­ságos szocialista tartalommal. Magam sem könnyű szívvel vállaltam mindazt, ami érzelmileg együtt jár a párt eddigi korszakának lezárásával és új korszakának megnyitásával. Meg kell azon­ban tennünk, amit a nemzet érdeke s a szocialista mozgalom megújulása tőlünk elvár. Bízom benne, hogy tagságának fenntartása mellett dönt, s együtt dolgozha­tunk a Magyar Szocialista Pártban az emberek jólétéért, értelmes és szép jövő­jéért. Remélem, hogy ha másképp dönt is, pártoló tagjaink vagy párton kívüli tá­mogatóink, szövetségeseink között tudhatjuk önt a jövőben is. Tudnia kell: pár­tunk később is, mindenkor nyitva áll a tisztességes szándékú, szocialista gondol­kodású embejek előtt. Budapest, 1989. október 19. Üdvözlettel (Nyers Rezső) az MSZP elnöke Visszhang Az egyszer volt érvizsgálatról Irodatechnika a Compfair ’89-en Más másolók Minden világcég jelen van a magyar piacon Döbbenten olvastam dr. Márkus István válaszát a Volt egyszer egy árvizsgálat cí­mű cikkre. Először nem értettem, hogy mit akar. Talán nem ért egyet a Legfel­sőbb Bíróság ítéletével? Egyáltalán miről ír? Ennyire tájékozatlan lenne abban az ügyben amit ő vezetett? A szövetkezet vezetése nem vádolta hanyag munkával az árcsoportot, hanem ezt tényként álla­pította meg. Ez utóbbira legyen itt egy példa. A szövetkezet bérfuvarozási tevékeny­sége volt az első vizsgálat tárgya, kezdési időpontja 1988. augusztus 1. A vizsgála­tot végző hatósági árellenör elkérte a ki­menő számlákat - melyekhez természe­tesen menetlevél is csatolva volt, és átad­ta egy ún. külső szakértőnek - miután ő nem ért hozzá. A külső szakértő elkészí­tette a jelentését. Ennek a jelentésnek már a címe sem volt jó. A „Helyszíni vizs­gálat” felírást azonnal megreklamáltuk, miután a helyszínen nem volt az árszak­értő és így vizsgálatot sem végzett. Valahol - otthon vagy a munkahelyén a következő „hiányosságokat” vélelmez­te: 1. Nem állt módjában a fuvarozási te­vékenység engedélyét megtekinteni. 2. Kifogásolta a menetlevelek tárolá­sát, kezelését. 3. Fuvarszámfejtést rossznak találta, mivel a fuvarozási tarifától mínuszban is és pluszban is eltértünk. 4. Megállapította továbbá, hogy nem volt „indokolt” 22 tonnás kamionnal szi­getelőgyapotot szállítani - természete­sen mindezeket otthon, anélkül, hogy a szövetkezetnél bárkivel, akár telefonon is beszélt volna. Nem vette észre az árhatóság, hogy a szövetkezetnek nincs bérfuvarozása, ha­nem erre a célra alakult szerződéses üzeme van, ami ennek következtében szabadáras! Megkerestem az ipari osztály csoport- vezetőjét, dr. Szilágyi Mihályt személye­sen 1988. szeptember 26-án, hogy szó­ban legyen lehetőség a minden kritikán aluli „vizsgálati jegyzőkönyv" nem helyt­álló megállapításának tisztázására. Itt derült ki, hogy nem csak ez a hibánk, ha­nem a vizsgálatot végző Balázsné Geier Klárának a szövetkezet dolgozói nem áll­tak a rendelkezésére. Ezt a vádat írásban is visszautasítottam. Az árszakértőt maximálisan kiszolgál­ták a szövetkezet dolgozói, miután ez kü­lönös nehézséget nem okozott, hisz augusztus 1. és szeptember 26. között csupán 3-4 alkalommal 2-3 órára jelent meg. Volt rá precedens, hogy a telefonon kért anyag 2 hétig a részére rendelke­zésre bocsátott íróasztalon hevert érin­tetlenül. Az említett helyzet írásos kifogásolása után új árszakértő érkezett, és megkez­dődött a macska-egér harc, amiben ma sem tudom eldönteni, hogy ki a macska és ki az egér. A téma a sertésforgalma­zás. Nem kívánok további részleteket leírni - ugyan még lenne mit sorolni -, mert be­lefáradtunk és beleuntunk már az eljá­rásba, de dr. Márkus válaszcikkének el­ső pontjára visszautalnék: A vizsgálat megállapította, hogy néhány termelőnek nem fizettük ki az alapárat. Ezt a tényt egyetlen pillanatig sem vitattuk. Azonnal kártalanítottuk a termelőket - még a vizs-* gálát időtartama alatt - és elnézést kér­tünk valamennyiüktől a tévedésért. Eszünkbe sem volt „elfelejteni” minderről az újságírót tájékoztatni. Tudatosan nem tettük, mert nem ez volta bírósági per tár­gya. Azért, ha már szóba hozta dr. Már­kus István a minőségi felár kifizetését, Az Agrár- reformkörnek vannak hívei és lesznek tagjai Markáns program, mielőbb rend az agrárágazatban, részvétel a hata­lomban, a döntésekben - ezek vol­tak a főbb gondolatai annak az összejövetelnek, amelyet az Agrár­reform kör szervezett, s résztvevői a mezőgazdasági üzemekkel kapcso­latban álló intézmények, szerveze­tek, felvásárló és feldolgozó üzemek vezetői, képviselői voltak. Az Agrárreformkör megyei vá­lasztmányának elnöke Szűcs Lász­ló, a szekszárdi Aranyfürt Téesz el­nöke a végleges program kidolgozá­sához kérte mindazok véleményét, akik munkájuk, s érdeklődési körük szerint is fontosnak tartják azt, hogy az ágazat minél előbb kilábaljon a je­lenlegi mélypontról. Ehhez elsősor­ban az agrárértelmiséget kell meg­nyerni és mozgósítani, akik a szerve­zés munkájában is jelentős részt vál­lalhatnak. A szervezéssel kapcsolatban hosz- szas vita alakult ki, hisz sokan úgy vélik, hogy a parasztság körében nem sokan akadnak, akik bármilyen rossz emlékeket idéző nyilatkozatot aláírnak. Szó esett arról is, hogy ne alakuljon párttá a reformkor, hanem egyesületi formában tevékenyked­jen a jövőben. A párttá alakulást vi­szont sokan azért szorgalmazzák, mert így lenne mód arra, hogy a Par­lamentben ahol a legfontosabb, az ország sorsát meghatározó dolgok eldőlnek, országgyűlési képviselőik lehetnének, s a vidék, az agrárszféra így is erőteljesebben hallathatná hangját. Mindenesetre úgy tűnik - bár a pontos taglétszám még nem ismert -, érdeklődés mutatkozik az Agrár­reformkör iránt, a vidéken élők, a fa­lun, a mezőgazdaságban, élelmi­szeriparban dolgozók körében már vannak hívei, s lesznek tagjai most, amikor a szervezőmunka kezdetét vette. egyetlen megjegyzésem van: Márkus úr szíves figyelmébe ajánlom a Tolna Me­gyei Népújság október 3-ái számát, amelyben a „Kié a 3 Ft?” c. cikkben dr. Reibling József a Szekszárdi Mezőgaz­dasági Kombinát vezérigazgató-helyet­tese nyilatkozik arról, hogy ki mit fizet, il­letve mit tart vissza az árból. A vizsgálat végeztével a hatóság kitűz­te az egyeztető, vagy realizáló tárgyalás napját. Nem tudom, hogy miért hívják egyeztető tárgyalásnak, amikor is az ár­hatóság már leadta a vizsgálati anyagot és hatalmi pozícióból tárgyalt. Minden észrevételünket, javaslatunkat (legalább három ilyet tettünk az ügy rendezésére, miután az Országos Anyag-és Árhivatal egyik vezető munkatársa is ezt tanácsol­ta) eleve visszautasította az osztályveze­tő. Nem hiszem, hogy dr. Márkus felelős­sége tudatában irta le cikkében azt, hogy sértés, megvesztegetési kísérlet, fenye­getés érte munkatársait - ezt bizonyára bizonyítani is tudja, ugyanis attól tartok, hogy szüksége lesz rá. Ha nem a szövet­kezetnél történt a megvesztegetési kísér­let, akkor többen lennénk arra kíván­csiak, hogy hol, melyik vizsgált vállalat­nál? Mert ez is közügy! - * Fenyegetés az valóban volt, csak for­dítva: Márkus doktor fenyegetett meg, mondva, „ez az anyaguk nem fog a vb-tit- kár fiókjában maradni”. Tény: én személy szerint tájékoztattam az árellenőrt, hogy a szövetkezetre nézve milyen hátránnyal jár az általuk valósnak vélt kár összegének kifizetése. Egysze­rűen a szövetkezet dolgozói és vezetői kenyér nélkül maradnak (beleértve a prémiumot is). Ez az első cikkünkben is szerepelt. A prémiumról azt gondolom, hogy nem a szövetkezetünk vagy én te­hetek arról, hogy Márkus István munka­A rengeteg számítógép mellett az iro­datechnikát kínáló cégek sem szűköl­ködtek látványos újdonságokban, érde­kességekben a Compfair ’89 nemzetközi számítástechnikai szakkiállításon. Az utóbbi időben hirtelen nagy tömegben érkeztek az országba a legkülönbözőbb típusú és kategóriájú másológépek, ma már a világ minden jelentősnek számító cége jelen van kínálatával a magyar pia­con. Igen gyorsan telítődött ez a piac - tavaly mintegy hatezer másológépet ér­tékesítettek hazánkban, idén feltehetően eléri a négymilliárd forintot a forgalom - túlkínálat alakult ki erős versennyel. En­nek megfelelően tavaly is és az idén is je­lentősen csökkentek az árak. A legol­csóbb á Sharp 2-30-as másoló, amely már 50 ezer forint körül megvásárolható attól függően, hogy ki forgalmazza. Érdekes újdonság volt a Canon A/1 -es táblamásolója a Microsystem standján. A készülék egy nagyméretű fehér tábla és egy egyszerű kis másológép összeépíté­séből jött létre. Ennek segítségével egy oktató vagy előadó által a táblára felirt szövegről, képletekről, ábrákról egysze­rűen és gyorsan A/4-es méretű kicsinyí­tett másolatok készíthetők és a hallgató­ság között kioszthatók. Újdonság volt a Panasonic FN-500-as személyi másoló­gép is, amelynek a neve jelzi, hogy a gyártók az irodák után az otthonokat is megcélozták termékeikkel. A kisméretű, lapos, alig hat kilogramm tömegű készü­lékkel 14-féle színű A/4-es méretű má­solatok készíthetők kicsinyítéssel és na­gyítással, sőt, képmagnóhoz vagy televí­zióhoz csatlakoztatva a műsor egyes képkockáiról is kaphatunk nyomtatott másolatot. Kezdenek terjedni a színes másológépek is, bár egyelőre még igen bonyolultak és drágák - 10 ezer és 100 ezer dollár között -, erre ma még nincs fi­zetőképes kereslet Magyarországon. Rohamosan terjednek a telefaxkészü­lékek is, ez év végére számuk minden bi­zonnyal eléri a 4 ezret. Az egyik legnép­szerűbb típus a Murata M-1, amelyből már ezer elkelt, valószínűleg azért, mert ez a legolcsóbb, százezer forint alatt van az ára. Számtalan megnyerő külsejű, új szolgáltatásokat nyújtó telefonkészülé­ket láthatott a kiállítás közönsége és nem társainak alacsony a fizetése. A mi szö­vetkezetünk egy termelő üzem. Itt a bé­réért mindenkinek meg kell keményen dolgozni, mi csak akkor fizethetünk, ha megtermeltük a nyereséget. Megtermel­jük és nem fizetünk rosszul a dolgozók­nak sem, viszont a vezetőknek sem. Nem vitatkozni akartunk: csak azt akartuk ér­zékeltetni az olvasóval, hogy min döb­bentünk meg. És ez már közérdekű do­log, mert jól vagy rosszul működő ható­sággal bárkinek dolga akadhat. Az árhatóság vezetője hallgatott arról, ami az ügyben a legegyértelműbb: a Ma­gyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíró­sága úgy döntött, hogy a szövetkezet tör­vényesen és tisztességesen járt el a mi­nőségi felárakkal kapcsolatban. Dr. Már­kus István még mindig nem érti - vagy nem akarja érteni -, hogy mi a minőségi felárakat nem „visszatartjuk”, hanem mást adunk helyette. Minden kistermelő maga választhatott két szerződésfajta között. A gazdák maguk szavaztak a szerződés tisztességére, amikor ezt a megoldást választották. A Legfelsőbb Bí­róság így döntött. Az árhatóság se maguknak a kister­melőknek, sem a Legfelsőbb Bíróságnak nem akart hinni? Az árhatóság a válaszban minden fele­lősséget elhárít magáról. Nekünk az a vé­leményünk, hogy mindenki felelős a munkájáért. A demokratikus jogállam­ban a hatóság sem lehet kivétel. Nagyon fontos az, hogy aki vádat emel, aki indítványt tesz, a lehető legnagyobb gonddal járjon el és meg legyen győződ­ve arról, hogy a vád alapos. Miben felelős az árhatóság? Abban, hogy az irányadó jogszabályokat megfe­lelően alkalmazza-e - ezt az árhatóság vezetője is elismeri. Mi ehhez még azt is hozzátesszük: minden hatóságnak a saját fejével kell gondolkodnia és döntéseit magának kell aláírnia. Nincs helye olyan felelősség-áthárí­Az SZKI Computer Media kiadványszer­kesztő rendszere a kiállításon kevésbé szép, formatervezett, sokoldalú elektronikus írógépet is. Egyre több zsebszámitógépet vagy ún. menedzsernoteszt kínálnak a forgalma­zók. Az egyik ilyen például a Casió SF-7500, amely mindössze 148 gramm tömegű, tenyérben elférő, lapos készü­lék. Több ezer nevet, címet, telefonszá­mot és egyéb adatot tárolhatunk a me­móriájában, használhatjuk óraként, ha­táridőnaplóként, amely a fontos időpon­tokban hangjelzéssel figyelmeztet, stb. A készülék nagyobb személyi számítógép­hez is csatlakoztatható adatcsere érde­kében. Külön fejezetet érdemelnek az úgyne­vezett Desktop Publishing - vagyis asz­tali kiadványszerkesztő rendszerek, amelyek kezdenek Magyarországra is betörni. Itt lényegében speciális kiegé­szítőkkel és programokkal ellátott sze­mélyi számítógépekről van szó, amelyek­kel üzleti levelezés, prospektusok, egyéb kis példányszámú kiadványok készíthe­tők igen magas színvonalú nyomdai mi­nőségben, illetve a nagy példányszámra tervezett kiadványokat - újságok, köny­vek - nyomdakész állapotra lehet szer­keszteni. Egy komplett kiadványszer­kesztő rendszer lézernyomtatóval együtt már egymillió forint alatt megvásárolható.-áa­tásnak, hogy a hatóság a felettes szervé­től állásfoglalást kér, miként kell a jog­szabályt érteni. A jogszabály magáért be­szél, és akit ezért fizetnek, annak magá­nak kell a törvényt értelmeznie. Azzal is tisztában kell lennie, hogy mi a jogsza­bály és mi nem az. A felettes szerv egyedi állásfoglalása nem jogszabály: Az árha­tóságot az állásfoglalás semmire nem kötelezi. A jogszabály az, amit be kell tar­tani. Legyen már vége annak, hogy a ható­ság nem a törvénynek, hanem a felettes szerv útmutatásainak tesz eleget! Valóban az a véleményünk, hogy az árhatóság súlyos mulasztást követett el. Úgy tett javaslatot gazdasági birság ki­szabására, hogy maga sem tudta, meg­sértettük-e a törvényt. Minden objektiv vizsgálatnak állunk elébe, de védelmet kérünk a nyilvános­ságtól olyan hatósággal szemben, aki nem objektív. • Végezetül kijelentem, hogy az ügy kapcsán a továbbiakban semmilyen írásra, észrevételre, egyéb megnyilvánu­lásukra nem kívánok választ adni. Elég volt. Belefáradtunk. Megkíséreljük - ha Márkus István szerint jelentéktelen nye­reségről is van szó - pótolni az elmaradt hízott sertéseket, visszaadni a termelői kedvet, a 2500 Ft-os előleget, de tovább­ra is felár nélkül. DR VARGA JENŐ íg. elnök Kisállattenyésztők Beszerző és Értékesítő Szövetkezete Lapunk eddig is sokat foglalkozott a sertéságazattal, s ezt a továbbiak­ban is folytatni kívánjuk. Ezért a ser­téstenyésztés, a -tartás, a -forgal­mazás és -feldolgozás témaköré­ben november 2-án délután 16 órai kezdettel kerekasztal-beszélgetést szervezünk Szekszárdorí a Sajtó­házban. Az érdeklődőket szívesen várjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents