Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-17 / 246. szám
1989. október 17. ^ÉPÜJSÁG 3 Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Tárgyalnak majd a képviselők az alkotmány módosításáról. Törvényt hoznak a politikai pártok működéséről és azok gazdálkodásáról, az alkotmánybíróságról, az országgyűlési képviselők választásának a rendjéről, a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről és az elnök megválasztásáról, az Állami Számvevőszékről és az 1956-os népfelkelés , kapcsán hozott ítéletek jogorvoslásáról. Feltehetően - képviselői interpelláció nyomán - módosítják majd a földtörvényt, és Békési László pénzügyminiszter tájékoztatja a törvényhozókat az állami, de a volt MSZMP és egyéb társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról. Pártoktól és a meglévő közhatalmi intézményektől teljesen független alkotmánybíróság felállításáról született megállapodás egy hónappal ezelőtt a nemzeti politikai egyeztető tárgyalásokon. Az alkotmánybíróság feladata többek között az lesz, hogy megvizsgálja a már érvényben lévő, illetve ezután meghozandó törvényeket, jogszabályokat abból a szempontból, hogy megegyeznek-e az alkotmány előírásaival. Hasonlóképpen e testület elé kerülnek - rendszerint képviselők vagy képviselőcsoportok javaslatára - a törvényjavaslatok és a nemzetközi szerződések. Az alkotmánybíróságra vonatkozó törvényjavaslat kimondja, hogy a testület tagja nem lehet országgyűlési képviselő, nem lehet tagja egyetlen politikai pártnak sem, és az sem választható alkotmánybírónak, aki a megválasztását megelőző négy évben tagja volt a kormánynak, vezető állami tisztséget viselt, vagy valamelyik párt alkalmazottja volt. Érdekesség, hogy a törvényjavaslat korhatárt is tartalmaz - 45 évnél fiatalabb tagja az alkotmánybíróságnak nem lehet, és a megválasztandó személynek legalább 20 éves jogi gyakorlattal kell bírnia. A 15 tagú testületnek egyelőre öt tagját választják meg, másik ötöt az új Ország- gyűlés, s a testület csak öt esztendő múlva teljesedik ki. Hasonlóan érdekes és a közvélemény figyelmét felkeltő törvényjavaslat az is, amely a pártok működésével és azok gazdálkodásával foglalkozik. A politikai egyeztető tárgyalások során az MSZMP és az Ellenzéki Kerékasztal nem tudott megegyezni abban, hogy működjenek-e a pártok a munkahelyeken, csak annyi dőlt el, hogy minisztériumokban és egyéb közhatalmi szervezetekben politikai pártok nem működhetnek. Az MSZMP annak idején beleegyezett, hogy a politikai pártok a munkahelyeken munkaidőben nem politizálhatnak, a munkahely szervezeti-vezetési rendszerébe nem épülhetnek be, tehát az eddigi gyakorlattól eltérően a gazdálkodásba sem szólhatnak bele. Valószínű a törvényjavaslat tárgyalása során hosz- szas vita következik majd a pártvagyon- ról, mivel az állami tulajdonú, de a volt MSZMP kezelésében lévő ingatlanok és egyéb vagyontárgyak esetében a tulajdonjog és a kezelői jog szinte összemosódott, az egykori állampárt tulajdonaként kezelte az állami vagyon eme részét. Amint országgyűlési képviselőktől az utóbbi egy-két hétben hallani lehetett, a választópolgároknak nemigen tetszik az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényjavaslatnak az a része, amely egyéni kerületekben csak 152 képviselőt kíván megválasztani. így mintegy 70 ezer választópolgárnak lenne egy képviselője és ez jóformán a kétszerese a jelenlegi képviselői körzetek választó- polgárai számának. Az Állami Számvevőszék felállítása elsősorban az állami gazdálkodással kapcsolatos pénzügyek miatt szükséges, ennek a szervnek a joga lesz a költségvetés és az állami szervek gazdálkodásának rendszeres és folyamatos felülvizsgálata. A jövő év január 1-jével megszűnik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amely eddig ezt a feladatot ellátta. (MTI-Press) HEGYES ZOLTÁN A MTESZ megújulásáról A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megújulási törekvéseiről tájékoztatták a sajtó képviselőit hétfőn a MTESZ vezetői. Tóth János főtitkár tájékoztatójában kiemelte: a szövetség a társadalomban és a gazdaságban végbemenő folyamatokkal összhangban szeretné javítani a MTESZ-be tömörült mintegy 170 ezer értelmiségi érdekképviseletét és érdekvédelmét. Ezért a MTESZ átfogó reformjával, a tagság érdekeit az eddigieknél is jobban szem előtt tartó, alulról építkező szervezetet szeretnének létrehozni. A szervezeti reform lényege, hogy a továbbiakban a központ csakis koordinációs munkát, illetve általános érdekképviseleti, érdekvédelmi és szolgáltatási tevékenységet végezne. Alapvető működésbeli változásokat is végre kívánnak hajtani. Eszerint a szövetségbe tömörült, egyes tudományos szakágakat képviselő tagegyesületek - az egyesületi törvénynek megfelelően - önállóan tevékenykednének mind szakmailag, mind gazdaságilag. A hathatósabb érdekvédelmet és érdekképviseletet pedig az egyesületeken belül - esetleg a szövetségben - létrehozandó mérnökkamarák vállalnák fel. A jobb tájékoztatás érdekében 1990-től újra kívánják indítani a szövetség lapját, melynek megjelenését főként anyagi gondok miatt szüneteltetik. Addig is időszaki tájékoztató megjelentetését határozták el, MTESZ Mozaik címmel. A szövetség megújulására tett valamennyi javaslatot a MTESZ tagsága a következő hetekben széleskörűen megvitatja. esetén darabonként 4000 forintnyi előleget ad. Ez először is 1500 Ft-tal több, mint a Kisállattenyésztő Szövetkezeté, másodszor e gazdálkodó szervezet - a kisállattenyésztőktől eltérően - a minőségi felárat is kifizeti a kistermelőknek. A szövetkezet vezetése az újságíró tollán keresztül hanyag munkával vádolja az árhatóságot. Ezt a fentiek alapján határozottan visszautasítom. Az árhatóság munkáját is természetesen ellenőrzik - Árhivatal, Főügyészség - és kötelezettségmulasztás esetén keményen szankcionálják. Mi háta hatóság kötelessége? Az, hogy a törvényben és egyéb jogszabályban foglaltak szerinti gyakorlatot biztosítsa. És ha ellenőrzést végez a gazdálkodó szerveknél, ezt azért teszi, mert ez a dolga. Ha pedig ellenőrzései során jogszabályba ütköző magatartást tapasztal - mivel nem ő a jogszabályalkotó - nem áll módjában megegyezni a jogszabályt sértő magatartást folytatóval. Még akkor sem áll módjában az árellenőrnek a vizsgálat megállapításait saját hatáskörben „elrendezni”, ha közgazdasági indíttatású meggyőződése nem egyező a jog, a jogszabályalkotó szavával. Lehetősége ilyenkor arra van, hogy jogszabály-módosítást kezdeményezzen, a konkrét ügyben pedig állásfoglalást kérjen. Az ellenőrzött gazdálkodó szervre nézve negatív állásfoglalás esetén az árhatóság kötelessége bírósági indítvány kezdeményezése. Az árhatóság ellenőrzési munkája során az elmúlt évben 60 államigazgatási határozatot hozott. Ebből 27 esetben Piaci Intervenciós Alapba történő befizetést rendelt el összesen 888 ezer forint összegről, 33 esetben pedig vevőkárta- lanitást, összesen 10 303 ezer forint összegről. Szabálysértési eljárást 28 esetben kezdeményezett. Gazdasági bírság indítványt, büntetőeljárási indítványt, fegyelmi felelősségre vonást, pénzbírságot jutalom- vagy prémiumcsökkenést nem kezdeményezett. A Tolna Megyei Tanács ipari osztálya, az árcsoport valamennyi dolgozója nevében visszautasítok minden olyan vádat, sértést, megvesztegetési kísérletet, fenyegetést, amelyet - a közszimpátiát egyáltalán nem élvező ellenőri - munkájuk során volt módjuk tapasztalni. Ez utóbbira legyen itt egy példa. Az éppen ellenőrzött gazdálkodó szerv vezetője indulatosan - többek között!!! - arra hívta fel az árellenőr „figyelmét”, hogy jelentésben foglalt megállapításain X összegű prémiuma múlik. Az X összeg közel akkora volt, mint a helytelen áralkalmazás szerinti, illetve az árellenőr éves fizetésének háromszorosa. Végül mindenképpen elgondolkodtató, hogy a kisállattenyésztökön kívül nincs még egy olyan sertésfelvásárlással foglalkozó gazdálkodó szervezet a megyében, aki a minőségi felárat nem fizetné ki annak a kistermelőnek, aki véleményem szerint rendkívül keményen megdolgozott érte. DR. MÁRKUS ISTVÁN osztályvezető megyei árhatóság vezetője * Szerkesztőségünk megjegyzése: a sertéstenyésztéssel és a felvásárlással kapcsolatosan várjuk olvasóink véleményét. Sürgető kérdések Magyar-szovjet kereskedelem A világháború óta politikai és gazdasági szempontból egyaránt meghatározó jelentőségű volt Magyarország számára a Szovjetunió. Miután a politikai helyzet alaposan megváltozott az elmúlt néhány évben a keleti tömbben, nyugodtan feltehetjük, hogy a Szovjetunió nem avatkozik politikai (netán katonai) eszközökkel többé országunk belügyeibe, sőt mindkét fél érdeke, hogy gazdasági kapcsolataink is kiegyensúlyozottak legyenek, jól fejlődjenek. Az emberekben mégis kérdőjelek, kétkedések, félelmek fogalmazódnak meg a nap mint nap érkező híradások nyomán, amelyek a Szovjetunió nehéz belpolitikai és gazdasági helyzetét mutatják be. A magyar vállalatokat már régóta, de az utóbbi időben egyre erőteljesebben sújtja hol a Szovjetunióból származó papír, hol a szén, a benzin, a fa vagy a vasérc hiánya, de a fogyasztók is érzik a szállítások akadozását, ha máson nem hát a Lada gépkocsik átvételének csúszásán biztosan. Maga Németh Miklós írt nemrégiben levelet szovjetunióbeli kollégájának, Rizskov miniszterelnöknek, amelyben sürgette az elmaradt szállítások pótlását. A szállítási fegyelem persze régen sem tartozott a KGST-tagországok vállalatainak erényeihez, az idén azonban a megszokottnál is jóval nagyobb a szovjet fél lemaradása szénhidrogénekből és villamos energiából. Különösen az áramellátás nemrégiben történt átmeneti csökkentése tekinthető figyelmeztető jelzésnek. Az illetékesek hivatalos bejelentése szerint ugyan már helyreállt a normális áramszolgáltatás, kérdés azonban, hogy lehetünk-e optimisták a jövőre nézve. A Szovjetunió nyilván tartja magát a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokhoz, amíg ezt a gazdasági helyzete lehetővé teszi, hiszen szüksége van a magyar élelmiszeripari és közszükségleti cikkekre. A magyar gazdaságnak viszont égetően szüksége van a szovjet szállításokra, hiszen köztudott, hogy a felhasznált energiahordozók és ipari nyersanyagok túlnyomó részét tőlük vásároljuk. A szállítások jelentős csökkenése vagy elmaradása lehetetlen helyzetbe hozná az egész magyar gazdaságot, amely amúgy sem áll biztos lábakon. A Szovjetunió sztrájkokkal, véres ösz- szeütközésekkel, nemzetiségi-vallási ellentétekkel terhes új arca láttán nem csoda, ha egyre gyakrabban hallani olyan hangokat, hogy a nagy birodalom a polgárháború, a széthullás küszöbére érkezett. Vannak persze optimista megnyilatkozások is, amelyek szerint a Szovjetunió elég nagy és gazdag ország ahhoz, hogy átvészelje a nehézségeket. A gazdasági helyzetet mindenesetre nyugodtan nevezhetjük katasztrofálisnak, az ellátási gondok már a fővárosban is kritikus szintet értek el, bővül a csak jegyre vásárolható áruk köre, fontolgatják a kenyérjegy bevezetését is. A sztrájkok és zavargások szétzilálták a termelők közötti kapcsolatokat, teljes a csőd és szervezetlenség a vasúti szállítás terén. Nehézségek várhatók az áram- és tüzelőanyag-ellátásban, a készletek vészesen megfogyatkoztak. És jön a tél! Logikusnak tűnik az a feltételezés, hogy ilyen kritikus helyzetben, a növekvő elégedetlenség nyomán a szovjet kormány legfőbb célja a belső igények kielégítése lehet bármi áron, akár az export korlátozásával is. De enélkül is lehet fennakadás, hiszen amit a sztrájkoló munkások nem termelnek meg, nem bányásznak ki, azt nem tudják leszállítani akkor sem, ha erre érvényes államközi szerződésük van. Bízom benne, hogy szakértő kormányunk illetékesei is végiggondolták ezt, és van elkézpelésük a szovjetunióbeli gazdasági problémák számunkra hátrányos következményeinek kivédésére.-árkiVarsádi változások Varsád község utcáján látványos munkát végeznek a vízművek dolgozói. Vízkivételi művet építenek, amely a település részleges vízellátását biztosítja. Két közkifolyót jelent ez és az óvoda rákötését. A későbbiek során természetesen az egész falura kiterjesztik a hálózatot. A lakosság az összefogási szándékát is jelezte már az egészséges ivóvíz megteremtése érdekében. A munkák még tavaly elkezdődtek egy kútfúrással. A tervezett költségek meghaladják a kétmillió forintot. Ennek tíz százalékát a Gyönki Nagyközségi Közös Tanács, a többit a Tolna Megyei Tanács adja. Ez a varsádi változás érinti az óvodát is, ahol belső átalakításokat is végeznek. Nem csupán a legapróbb varsádi lakosságért, de a legidősebbek javára is. Gondot jelentett az egyedül élők, nehezen mozgó, magukat ellátni alig tudó emberek köz- étkeztetése. A jelenlegi átalakítási munkákkal ez megoldottnak látszik. Az óvoda konyhája korszerűsödik, bővül. így már ötven személyre tudnak majd főzni a jövőben. Új vízvezeték-, szennyvíz-, villamossági rendszert építenek, természetesen új burkolatokkal. A költségekhez megyei támogatást kértek a tanácstól és kétszázötvenezer forintot kaptak is. A szükséges különbözetet a gyönki tanács fedezi. Szerelvényezés az óvoda konyhájában A talajvíz magas szintje gondot jelent A vízvezeték árkának kiásása Az óvoda belső átalakításával a külső udvar is változik majd Sorsdöntő ülésszak?
