Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-17 / 246. szám
1989. október 17. ,/70LHAn| 2 NÉPÚJSÁG Megválasztották A Munkásőrség fenntartása nem indokolt ■ a Kisgazdapárt megyei vezetőségét A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Tolna Megyei Választmánya az elmúlt vasárnap tartotta vezetőségválasztó gyűlését. A megye különböző helységeiből érkezett küldöttek, mint választmányi tagok, maguk közül választották a 22 tagú irányi-' tó gárdát, az 5 tagú fegyelmi bizottságot és a 6 szakbizottság elnökeit. A megyei vezetőség: Elnök: Kapitány Ferenc fényképészmester Szekszárd Alelnök: Töttös Pál közgazdász Szekszárd Farkas Sándor főagronómus Bogyiszló Győré István pedagógus Nagydorog Dr. Arbanász Gyula orvos Gyönk Ékes János agronómus Szakály Főtitkár: Kárpáti András pedagógus Tolna Titkárok: Dr. Hadházi Árpád állatorvos Szekszárd Szalontai Jenő agrármérnök Decs Főügyész: Dr. Fényes László jogász Szekszárd Pártigazgató: Bíró Bálint technikus Szekszárd A megyei intéző bizottság tagjai (fentieken kívül) Csábrák Csaba agrármérnök Bogyiszló Ékes Miklós gazdálkodó Szakály Kákái Sándor magánvállalkozó Simontornya Kiss István gépkocsivezető Tolna Raffael Gábor vízvezeték-szerelő Sárpilis Dr. Rubinek Gyula állatorvos Regöly Nagy Gyula gyógyszerész Tengelic Mózes Istvánná ápolónő Sárpilis Szerencsés Sándor kisiparos Tamási Szigeti János tsz-nyugdíjas Zomba Zrínyi Miklós gazdálkodó Nagyszokoly Fegyelmi bizottság: Elnök: Szabó Emil kereskedő Nagyszokoly Tagok: Csike György kisiparos Tamási Domokos Ferenc MÁV-nyugdíjas Bonyhád Görbe Miklós gazdálkodó Bogyiszló Szabó Róbert vendéglátós Simontornya Szakbizottságok elnökei: Választási: Dr. Fényes László Mezőgazdasági: Zrínyi Miklós Egészségügyi: Dr. Arbanász Gyula Dr. Rubinek Gyula Környezetvédelmi: Dr. Hadházi Árpád Női: Mózes Istvánná Ifjúsági: Csábrák Csaba Az országosvezetőséget képviselte és politikai tájékoztatást adott dr. Böröcz István országos alelnök. A Kisgazdapárt berkeiben történt eseményekre és terveikre rövidesen visszatérünk. K. F. (Folytatás az 1. oldalról.) A sajtókonferencián részt vett Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes is, aki a téli energiaellátás helyzetéről tájékoztatta az újságírókat: a lakossági szén- és brikettkészlet megegyezik a múlt évivel, 260 ezer tonnára tehető. A bányászat egyaránt ki tudja elégíteni az erőművek és a lakosság szénigényét. Ezután Bajnok Zsolt elmondotta: a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a közelmúltban lezajlott magyarcsehszlovák, illetve magyar-osztrák kormányfői tárgyalásokról. A magyarcsehszlovák tárgyalásokon mindkét oldalon hangsúlyozták: a két ország együttműködése számos területen magas színvonalat ért el. Nem közeledtek viszont az álláspontok Bös-Nagymaros ügyében. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy - mint ismeretes - még ebben a hónapban csúcstalálkozóra kerül sor. Ezen a két miniszterelnökön kívül részt vesz Nyers Rezső, az MSZP elnöke és Milos Jakes, a CSKP főtitkára. A szóvivő végül arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a kormány a hagyományoknak megfelelően időszerű belpolitikai kérdéseket is áttekintett. A ma folytatódó parlamenti ülésszakkal kapcsolatban a Minisztertanács úgy döntött, hogy a törvényhozás elé terjeszti javaslatát népszavazás megtartásáról két nagy fontosságú és már huzamosabb ideje a közvélemény érdeklődésének homlokterében álló kérdésről. Az egyik ilyen össznépi döntést igénylő kérdés, mi legyen a Magyar Köztársaság címere. Az eddigi viták során sokan voltak amellett, hogy a koronás címer legyen az államiság szimbóluma, többen viszont a Kossuth-cí- merre voksoltak; s természetesen vannak hívei a jelenlegi címer megtartásának is. Nem kevésbé heves viták kereszttüzébe került a nemzeti ünnepek sorsa. A szóvivő ezzel kapcsolatban nemzetközi tapasztalatokra hivatkozott, amelyek szerint minden országnak egy nemzeti ünnepe van. Az elmúlt hetekben Magyar- országon rendkívül élénk, heves, sőt indulatos polémia bontakozott ki akörül, hogy október 23. legyen nemzeti ünnep. Esetleg a nemzeti megbékélés napja, netán nemzeti emléknap. A kormány e vita kapcsán döntött úgy, hogy e kérdésben is népszavazáson kéri ki a lakosság véleményét. A magyar állampolgároknak a népszavazás sorárrarról kell dönteniük, március 15-ét, augusztus 20-át vagy október 23- át választják-e nemzeti ünnepül. Az elgondolások szerint a népszavazást a köztársaságielnök-választással egy időben tartanák. Ez utóbbi tájékoztatás kapcsán a tudósítók arról faggatták Bajnok Zsoltot, vajon az SZDSZ sikeres aláírásgyűjtő akciója a köztársaságielnök-választás elhalasztására nem befolyásolja-e a választás kiírásának időpontját. A szóvivő úgy foglalt állást, hogy ez ügyben nem a kormánynak, hanem a parlamentnek kell majd döntenie. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy az akció nyomán esetleg kiírandó népszavazás egy későbbi időpontot jelöl majd ki a köztársaságielnök-választásra. Kérdésekre válaszolva Bajnok Zsolt elmondta azt is, hogy a kormány hétfői ülésén egyelőre nem került napirendre a tengiz-jamburgi beruházás jövője, de a közeli napokban e kérdéskört is áttekinti a Minisztertanács. Ami az MSZMP-tag miniszterek „átiga- t zolását” illeti, rájuk is vonatkozik az a döntés, miszerint október 31-ig kell nyilatkozniuk az átlépésről. A szóvivő arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy várhatóan a napokban napi- , rendre tűzi a kormány a magyar állampolgárok külföldi munkavállalását megkönnyítő intézkedéseket. Erről azonban egyelőre nem közölt részleteket. PANORÁMA BUDAPEST - A Szabad Demokraták Szövetsége már több mint 100 ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy az állampolgárok népszavazáson nyilváníthassanak véleményt a Munkásőrségről, a munkahelyi pártszerveződésekről, az MSZMP, illetve annak jogutódjának vagyonával való nyilvános elszámoltatásról, valamint a köztársasági elnök megválasztásának időpontját. Haraszti Miklós az MTI érdeklődésére elmondta, hogy újabb 50 ezer aláírást adnak át a parlament elnökének. Hozzátette még: ezután is folytatják az aláírásgyűjtési kampányt. MOSZKVA - Nem igaz, hogy merényletet kíséreltek meg Borisz Jelcin ellen - jelentette ki hétfőn a szovjet Legfelsőbb Tanács ülésén Vagyim Bakatyin belügyminiszter. Maga Borisz Jelcin is rövid nyilatkozatot tett képviselőtársai előtt, megerősítve a belügyminiszter szavait. Hasonló hírek újra meg újra felröppennek Moszkvában a radikálisan reformpárti népi küldöttről. A múlt héten már sokfelé halálhírét is költötték. *•- Az Állambiztonsági Bizottságban (KGB) és a szovjet külügyminisztériumban folytatott megbeszéléseken szovjet részről eddig semmi olyan új bizonyíték nem bukkant elő, amely megingatná a svéd Raoul Wallenberg Bizottság vezetőinek hitét abban, hogy a Budapestről 1945-ben elhurcolt diplomata életben van. PÁRIZS - Fenntartásait hangoztatta a napjainkban ismét gyakran emlegetett német újraegyesítéssel szemben Pierre Beregovoy francia pénzügyminiszter. Mitterrand egyik legközelebbi politikai munkatársa vasárnap televíziós interjújában a riporter kérdésére a többi között a német egység témakörében is kifejtette nézeteit. A miniszter emlékeztetett a német nacionalizmus által okozott múltbeli pusztításra, a német hegemónia szerepére a II. világháborúhoz és nagymértékben az első világháborúhoz is vezető eseményekben. Beregovoy elismerte ugyanakkor, hogy mindkét országban él az újraegyesítés vágya, amelyre szerinte a nyugat-európai integráció felgyorsítása a legjobb válasz. Megemlékezések október 23-án Közélet hírei A Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezetei október 23-án, a vérbe fojtoft '56-os forradalom évfordulóján, délelőtt 11 órakor a még életben lévő, szabadságvesztésre ítélt és meghurcolt volt nemzeti bizottsági és annak elnökségi tagjaival együtt az alsóvárosi, majd az újvárosi temetőben elhelyezik a kegyelet és megemlékezés virágait az időközben elhunyt, ártatlanul bebörtönzött dr. Nagy István és Pillári Lajos, valamint Budai Mátyás volt elnök sírján. Este 6 órakor a belvárosi római katolikus templomban a forradalom emlékére ökonomikus istentiszteletre kerül sor. Ezt követően fél 7 órakor a Béla téren, az Ellenzéki Kerekasztal által felállított kőbe ágyazott kopjafánál ünnepi gyűlésünkre várjuk mindazokat, akiknek drága a haza sorsa és szent a szabadság eszméje. Az ünnepi beszédre felkértük dr. Tóth Lajost, a Nemzeti Bizottság Elnökségének volt elnökét, akit nyolc évre ítélt a zsarnokság. A megemlékezések részletes programját a későbbiekben ismertetjük. Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Keresztény Demokrata Párt Magyar Demokrata Fórum Magyar Néppárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Szabad Demokraták Szövetsége K. F. A FIDESZ Szekszárdi Városi Szervező Bizottsága tisztelettel értesíti a város és Tolna megye fiatalságát, hogy 1989. október 20-án tagtoborzó és alakuló ifjúsági gyűlést rendez Szekszárdon, a szervezet helyiségében- (Bezerédj u. 22.). Várunk minden fiatalt, akik Magyarországon gyökeres változásokat akarnak, akik ezért tenni is hajlandóak, szimpatizálnak mozgalmunkkal, akár belépésükkel is támogatva azt. A szervezőbizottság nevében: Bakonyi Lajos Az MSZP Bonyhád város és városkörnyéki szervezői tegnap délután értekezletet tartottak a városi pártszékházban, melynek napirendjén a két kongresszusi küldött - Mecseki János és Szentes Antal - beszámolója szerepelt. Ezt követően a rövid távú helyi feladatok megbeszélése következett. Az országos pártkongresszust követően október 11 -én megalakult az MSZP Városi Szervező Irodája, amely az MSZMP-tagok csatlakozását segítheti az MSZP-hez., Visszhang Valóban volt egyszer egy árvizsgálat A Tolna Megyei Népújság 1989. október 13-i számában megjelent „Volt egyszer egy árvizsgálat” című cikk reagálásra kötelez. A felvetett téma teljes körű megismeréséhez és megítéléséhez az alábbiak is hozzátartoznak: Már több mint 35 ezer NDK-állampolgár utazott ki (Folytatás az 1. oldalról.) magyar határszakaszon mindössze 15-en érkeztek ily módon, míg a magyar-osztrák határt csupán egy NDK-állampolgár kísérelte meg a „zöld határon” keresztül átlépni. * A hétvégén újra erősen megnövekedett az NSZK-ba Magyarországon és Ausztrián át kivándorló NDK-állampolgárok száma. Osztrák adatok szerint szombat reggeltől vasárnap reggelig kétezerharmincöt, majd azóta hétfő reggelig ezerhétszáznyolcvanegy NDK-menekült utazott keresztül az országon Magyarország felöl. Mint a burgenlandi határőr-parancsnokság közölte, szeptember 11., a magyar kormány ismert intézkedése óta összesen már kereken harminchatezer NDK-polgár választotta az áttelepülésnek ezt az útját A hétvégi létszámemelkedést Ausztriában az NDK-beli őszi iskolai szünettel hozzák összefüggésbe. * Az NDK varsói nagykövetségén hétfőn megkezdték a lengyel fővárosban lévő NDK- menekülteknek kiadni a harmadik országba utazást lehetővé tévő dokumentumokat, azaz azokat a hivatalos papírokat amelyekkel legálisan az NSZK-ba utazhatnak. Az NDK varsói nagykövetségétől származó információ szerint hétfőn 50 személy kapott ilyen dokumentumot a Varsóban tartózkodó mintegy 1400 NDK-menekült közül. A megfelelő dokumentumok birtokában - immár NDK-közreműködés nélkül - hagyhatják el Varsót az NDK-beliek, nem úgy, minta korábbi két esetben, amikor az NDK biztosított számukra különvonatot és azzal az NDK területén keresztül jutottak el, összesen mintegy ezren az NSZK-ba. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valuta(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1989. október 17-töl 23-ig Pénznem vételi eladási ári. 100 egys. Ft-ban angol font 9117,61 9 681,59 ausztrál dollár 4399,40 4671,52 belga frank 147,93 157,08 dán korona 797,70 847,04 finn márka 1354,25 1438,01 francia frank 914,91 971,51 görög drachma a/b 34,92 37,08 holland forint 2758,68 2929,32 Ir font 8267,34 8778,72 japán yen (1000) 409,19 434,51 kanadai dollár 4909,13 5212,79 kuvaiti dinár 19 330,20 20 525,88 norvég korona 832,71 884,21 NSZK márka 3111,92 3304,40 olasz lira (1000) 42,26 44,88 osztrák schilling 441,17 468,45’ portugál escudo 36,36 38,60 spanyol peseta 48,80 51,82 svájci frank 3549,33 3768,87 svéd korona 896,86 952,34 USA dollár 5762,33 6118,77 ECU (közös piac) 6370,04 6764,06 jugoszláv dinár csekk (10000)/b 13,58a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 35,96 36,04 jugoszláv dinár ■esek (10000) 13,99 A Szekszárdi Kisállattenyésztő Szövetkezetnél, de volt számos más olyan gazdálkodó szervezetnél is, ahol a szövetkezethez hasonlóan sertésfelvásárlással foglalkoznak. Szabálytalanságot e témában azonban másutt az árhatóság nem tárt fel. Mégis a Szekszárdi Húsipari Vállalatnak összesen mintegy 100 ezerrel kevesebb sertést adtak át, ezen belül a kistermelők 35 ezerrel kevesebbet. Ha . a csökkenés arányáttekintjük, a Kisállattenyésztő Szövetkezetnél tapasztalt kiesés ehhez illeszkedik. Ebből pedig egyenesen az következik, hogy a szövetkezet „háromezer sertéssel kevesebbje nem az árhatóság működésével, sokkal inkább a kistermelőnek a sertéshizlaláson elérhető alacsony jövedelmével hozható összefüggésbe. Természetesen a sertésfelvásárlás ilyen jelentős visszaesése közügy, de az is természetes, ha az árhatóság ellenőrzi, hogy a felvásárlótól a kistermelő meg- kapja-e az átadott sertésért azt az árat, ami illeti. Ez is közügy. A Kisállattenyésztő Szövetkezettől nem kapta meg. Az újságírót a szövetkezet vezetése erről „elfelejtette” tájékoztatni. Az újságolvasó, s főként a kistermelő - minden igyekezetem szerinti tárgyilagos - tájékoztatása érdekében az említett cikkhez a következő kiegészítés és korrigálás nem kerülhető el. A szóban forgó árvizsgálat kapcsán az árhatóság a Megyei Bírósághoz benyújtott indítványában a szövetkezet áralkalmazási gyakorlatát két vonatkozásban kifogásolta. 1. Az alapár tekintetében: a vonatkozó jogszabályok szerint a vágósertéseknek 1986. és 1987. években hatóságilag rögzített, 1988-ban hatóságilag garantált áruk volt. Ez azt jelenti, hogy ennél alacsonyabb árban nem állapodhatnak meg a felek. A szövetkezet figyelmen kívül hagyta ezt az előírást, a hatóságilag megállapított alapárnál kevesebbet fizetett ki a vele szerződő kistermelőnek és ily módon a vizsgált időszakban 344 389 Ft-tal károsította meg őket. A szövetkezet az árellenőrzési zárótárgyaláson a tényt elismerte és az árvizsgálat megállapítása alapján ez összeget visszafizette a károsult kistermelőknek. 2. A minőségi felár tekintetében ^szövetkezet a húsiparral szerződést kötött a felvásárolt vágósertések vágás utáni minősítése szerinti díjazásra. Ugyanakkor a szövetkezet a kistermelőkkel kötött szerződésben nem tette lehetővé, hogy azok a jó minőségű sertések után minőségi felárat kapjanak. A felvásárlást bonyolító szövetkezet három év leforgása alatt 1366 ezer forint minőségi felárat kapott a húsipari vállalattól, de azt nem adta tovább a kistermelőnek. Biztosított azonban 2500 Ft előleget a szerződött sertések után. Tekintettel erre az árhatóság állásfoglalást kért a jogszabályalkotótól: előleg fejében - mintegy kamatként visszatartható-e a minőségi felár. Az állásfoglalás szerint: ...a kistermelő részére ki kell fizetni, a felár a jó minőségű termékek előállításának ösztönzésére szolgál, ...azt a felvásárló sem nem csökkent- heti, sem nem tarthatja meg.” Az árhatóságnak azonban továbbra is kétségei maradtak a kérdés helyes megítélése tekintetében, ezért nem rendelte el a minőségi felár visszafizetését a kistermelőknek. Ezt, illetve ennek bírságalapként való kezelését a bíróság mérlegelésére bízta. A Megyei Bíróság a szövetkezetét az alapárhoz kapcsolódó magatartása miatt 447 706 Ft gazdasági bírság megfizetésére kötelezte, a minőségi felár vonatkozásában pedig a szövetkezetre nézve kedvező döntést hozott. Az árhatóság a bírósági ítéletet tudomásul vette, fellebbezéssel nem élt. Az ügy törvényes úton a minőségi felár tekintetében - megyei főügyészségi kezdeményezésre - került fellebbvitelre. Természetesen nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a Szekszárdi Kisállattenyésztő Szövetkezeten kívül is van olyan megyei gazdálkodó szervezet, amely a saját pénzeszközéből a kistermelőnek előleget biztosit: 1-9 sertésre kötött felvásárlási szerződés esetén darabonként 800 forintot, 10 vagy annál több sertésre kötött szerződés
