Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-16 / 245. szám

1989. október 16. 2 KÉPÚJSÁG A népfront civilizált, humanizált- emberi társadalmat akar NDK-pártvezetők a dolgozók között (Folytatás az 1. oldalról.) zetö elnök. - Ma Magyarországnak közössé­gi demokráciára, helyi társadalmakra, egye­sületekre, szakmai önkormányzatokra van szüksége, s ez többet, mást jelent, mint a többpártrendszer. E közösségteremtést a népfront hagyományaihoz híven fő célkitűzé­sének tartja. Ugyanakkor olyan közhatalmat képzel el, amely a közakaratból származik, társadalmilag ellenőrzött és jogilag korláto­zott. A népfront jövőbeni lehetséges szövet­ségeseit azokban látta az ügyvezető elnök, akiknek céljai lényegében azonosak a moz­galoméval. A választásokon való szereplés­ről szólva kifejtette: a jelenlegi politikai hely­zetben nincs jobb megoldás a népfront szá­mára, mint a választásokon való részvétel, vá­lasztási szövetség kezdeményezése. Hang­súlyozta: a HNF jelöltet indít minden ország- gyűlési választókerületben, a megyei és az országos listán, ám ez nem jelenti a mozgalmi jelleg feladását - mondta végezetül Kukorelli István. A kongresszus dokumentumai - az Orszá­gos Tanács beszámolója, a népfront jövöter- ve és alapszabálya - feletti vita első szaka­szában hozzászóló küldöttek elsősorban az országgyűlési képviselő-, valamint a köztár- saságielnök-választásokkal, az önkormány­zatokkal, a falu szerepével, a népfront helyi tennivalóival, a mozgalom jellegének tartalmi kérdéseivel foglalkozott. Több küldött - a megyei népfrontértekez­letek állásfoglalásának megfelelően és meg-- bízásából - egyértelműen arra voksolt, hogy A miniszterelnök szabadsága A soros elnök, Dobos László, az országos tanács titkára azt indítvá­nyozza, hogy szabják meg, hány percesek lehetnek a hozzászólá­sok. Javasolja, mindössze egy kivé­tel legyen: a miniszterelnök. Mind­járt indokkal is szolgál: „Öt úgyis annyian korlátozzák, legalább mi tekintsünk el ettől!” A jegyzőkönyv- vezetők ezután valószínűleg ezt ír­ják: „Derültség, taps”. a Hazafias Népfront állítson köztársaságiel- nök-jelöltet Kulcsár Kálmán személyében. Emellett annak a véleményüknek adtak han­got, hogy a népfront a választásokon indítson saját országgyűlési képviselőjelölteket. Többen az önkormányzatok kiépítésének fontosságát hangsúlyozták, s ezzel össze­függésben a vidéki Magyarország felzárkóz­tatását sürgették. A népfrontmozgalom jövőjét illetően szinte minden hozzászóló álláspontja az volt, hogy a mozgalom neve maradjon Hazafias Nép­front, ezen felesleges vitatkozni, inkább a tar­talmi kérdésekre, a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt, mert ez teszi hitelessé a nép­frontmozgalmat A vitában felszólalt Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke. Elöljáróban - a vidéki Magyarországról, illetve az egységes Ma­gyarországról kifejtett nézetekre reagálva - arra figyelmeztetett: támaszkodjunk a vidéki Magyarországra, hogy minél előbb egysé­ges ország legyünk! A miniszterelnök a továbbiakban, a nép­frontmozgalom értékteremtő hivatásáról szólva, kifejtette: ez a hivatás a formálódó plu­rális politikai rendszerben világos és egyér­telmű. A különböző embercsoportok érde­keit képviselő és kifejező intézmények kiépí­tésével egy időben segítenie kell azoknak az ország sorsáért felelősséget érző emberek­nek az összefogását, akik nem kívánnak be­lépni egyetlen pártba sem. Kiemelten foglalkozott az önkormányza­tokkal, amelyeknek kiépítésében a népfront­mozgalomnak meghatározó szerepe volt ed­dig is és lesz a jövőben is. A társadalom - kitörve az évtizedeken át rákényszeritett monolit sémákból - szaba­don szerveződik újjá - hangsúlyozta. Az or­szágnak azonban szüksége van egy széles nemzeti centrumra, s ennek kialakítását ép­pen az olyan integrativ szerepet betöltő szer­vezetek segíthetik, mint a HNF, az egyházak, a MISZOT, az Új Márciusi Front a Demokrati­kus Magyarországért mozgalom. Ha az indulatokat, a szélsőséges törekvé­Egy kis belemagyarázás Az első sorban ülnek a vendégek, a kormány néhány tagja, így Kul­csár Kálmán és Pozsgay Imre is. Egymás mellett, olykor egymással szót váltva, jó témát adva a fotósok­nak. Egyszer csak szóba kerül Kul­csár Kálmán köztársaságielnök-je- löltsége. Ettől kezdve Pozsgay mintha egy kicsit arréb húzódna, ta­lán félig-meddig még hátat is fordít szomszédjának. Ha nem tudnánk, hogy milyen fárasztó lehet órákig jóformán mozdulatlanul ülni, még másra gondolnánk... seket nem tudják megfékezni, az nemcsak a politikai stabilitást, az átmenet kiegyensúlyo­zott lendületét veszélyezteti, hanem ka­tasztrófát is okozhat. Ennek elkerülése pedig a legalapvetőbb nemzeti érdek - húzta alá Németh Miklós. Végezetül a miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy a népfrontmozgalom eredményei és tö­rekvései tisztességesek, vonzerőt jelenthet­nek minden magyar ember számára. A nép­frontmozgalom a haza javát kívánja szolgálni, s e munkának maga is részese kíván lenni, hiszen közös munkával, összefagással érhe­tő el, hogy a folytonos honfoglalások során végre ne csak halni, de élni is tudjanak a ma­gyarok e hazában. A vita további részében nagy ellenérzést váltott ki dr. Ruttner Györgynek, a Fiatal Ügy­védek Klubja képviselőjének egyik hasonla­ta: miszerint a népfront az elmúlt évtizedek­ben mintegy a „pótmama” szerepét töltötte be, vigyázott a gyerekre, amíg a szülők szín­házba mentek. Azonban a szülök most haza­jöttek, a gyerek is felnőtt közben, s a pótma­mára nincsen szükség már. Nem haragszunk rá, nem kell elzavarni, hiszen korábban na­gyon fontos volt. A pótmamának azonban az új helyzetben meg kell találnia a maga való­ban hazafias feladatát: segítenie kell meglévő apparátusával, infrastruktúrájával a több­pártrendszer kialakítását, valódi működését. Egy felszólaló ehhez kapcsolódóan szük­ségesnek tartotta megjegyezni: a mozgalom­nak volt egy „pótnagypapája’’ is, aki nélkül a pluralizmus és a többpártrendszer nem lé­tezhetne: Pozsgay Imre! Délután kért szót Pozsgay Imre állammi­niszter, az MSZP elnökségének tagja, a Ha­zafias Népfront korábbi főtitkára, aki hangoz­tatta: egy új párt, a Magyar Szocialista Párt képviseletében is vállalta a részvételt ezen a fórumon. Beszédében reagált azokra a vélemé­nyekre is, miszerint személyét a legmaga­sabb méltóságra is elfogadná a nép, ha ki­lépne a pártból. Pozsgay Imre kijelentette: „Nem tudok megfelelni ennek a követel­ménynek! Én a magam méltóságát sohasem valamiféle pártoskodásban teremtettem meg. Soha nem hittem, hogy egy párthoz tar­tozás olyan, mint valamiféle lakásbérlemény, amelyet aszerint hagyok el és aszerint váltok, amiként a politikai fordulatok kívánják. Ezért úgy hiszem - mondotta -, éppen a közmeg­egyezés, a nemzeti együttműködés jegyében hinni, bízni olyan módon lehet egymásban, ha tudjuk, kik vagyunk, honnét jöttünk, sa be­csület vonalát nem a pártok vagy a pártonki- vüliség vonalán húzzuk meg. Mert az valahol a gerinc mellett és a jellem vonalán húzódik meg.” A délutáni, majd az esti órákba nyúló vitá­ban több hozzászóló kitért a civil társadalom megszerveződésének fontosságára, a nép­front szerepére a békés átmenet folyamatá­ban, valamint arra, mely szervezetekkel kar­öltve működhet a jövő népfrontja. Vasárnap a délelőtti órák nemegyszer parttalanul szétfolyó vitájában egymást érték a népfront jövőjével vagy éppen a helyi prob­lémákkal kapcsolatos, jórészt már a koráb­ban elhangzottakat ismétlő vagy újrafogal­mazó felszólalások. A népfront jövőtervének megítélésében jó­szerével teljes egyetértés mutatkozott a kül­döttek körében, ám többen megjegyezték: nemcsak hosszú távú koncepciókban kelle­ne gondolkozni, szükséges lenne a követke­ző egy-két év feladatait felölelő konkrét doku­mentumokra is. A kongresszuson szót kért Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter, akit több felszó­laló a HNF köztársaságielnök-jelöltjeként ja­vasolt az előző napon. A népfrontmozgalomról szólva Kulcsár Kálmán úgy vélekedett, hogy a HNF pártokon felülemelkedve - de azokkal együttműködve alkalmas erő lehet az integrálásra, a progresz- sziv erők összefogására. Emlékeztetett arra, hogy a békés átmenet politikai „játékszabá­lyait” megállapító sarkalatos törvények elő­készítésében a népfront nagy segítséget nyújtott. A miniszterelnökhöz hasonlóan ő is azt kérte, hogy az országgyűlés álljon e törvé­nyek mellé, mert ezek nélkül nem lesz kibon­takozás. A Hazafias Népfront kongresszusának vi­tájában minduntalan visszatérő önkormány­zatok kiépítésének lehetőségeivel foglalko­zott elsősorban felszólalásában Horváth Ist­ván belügyminiszter is. Elöljáróban elismerően szólt a plénum munkájáról, hangsúlyozva:az felülemelkedik a személyi torzsalkodásokon, a rosszízű kor­teskedés áldemokratizmusán. Olyan erők keresik itt az összefogást - mondotta -, akik képesek kimondani az igazat a múltról, vállal­ják a jelen irgalmatlan terheit és a jövendő fe­lelősségét. Áttérve a hatalmi ágak megosztásának el­veire, kiemelte a területi átrendezés szüksé­gességét a központi és a helyi szervek között - az önkormányzatok javára. Ehhez kapcso­lódva szólt az önkormányzati törvény előké­szítéséről. Kitért az önkormányzatok szabályozási koncepciójának már eddig is legvitatottabb elemére, a megyék szerepére is. Kifejtette: az állam felépítésében a középszint nem mel­lőzhető, ezért a kérdés ma nem az, hogy szükség van-e megyére, hanem az, hogy mi­lyen megyére van szükség. E kérdésre vála­szolva aláhúzta: alapvető követelmény, hogy a megyék ne váljanak a hierarchikus politizá­lás színterévé, ne korlátozhassák az önkor­mányzatok jogait, sőt, azok kiteljesedését se­A lelkiismeret szerint A tágas előcsarnokban lépni is alig lehet, lassan hullámzik a tömeg a szünetben. Tamás Ádámot, a me­gyei tanács elnökét és Varjas Já­nost, a népfront megyei titkárát el­mélyült beszélgetés közben pillant­ja meg a tudósitó. Utóbbit kérdez­tük: nem lát-e ellentmondást a ter­vezett alapszabály két megállapítá­sa között. Ezek szerint a Hazafias Népfrontban bármely párt tagjai is részt vehetnek, ugyanakkor a HNF tagjai és résztvevői kötelesek aktí­van közreműködni a népfront célki­tűzéseinek, feladatainak megvaló­sításában. Köztudott, hogy a nép­front is és a pártok nagy része is ál­lít köztársaságielnök-jelölteket. Melyikre szavazzon, aki itt is, ott is tag?- Azt válassza, akit a lelkiismere­te diktál - hangzott a válasz. - A népfront nem párt, nem is akar az lenni, a benne tevékenykedők több­sége idegenkedik a mozgalom párttá válásától. Tehát nem érvé­nyes rá a szó hagyományos értel­mében vett pártfegyelem sem. gítsék elő. S ebben az önkormányzati törvény mérföldkő lehet. Ezzel összefüggésben szólt arról is, hogy a monopolhelyzetű település­politikát tehát olyannal kell felváltani, amely il­leszkedni tud az új politikai versenyhelyzet­hez. Végezetül azt a reményét fejezte ki, hogy a Hazafias Népfront támogatja mindazokat akik az önkormányzatok, a település-és terü­letfejlesztés megújítását tűzték zászlajukra. A vita zárásaként Kukorelli István össze­gezte a másfél nap során felvetődött gondo­latokat, javaslatokat. A Hazafias Népfront IX. kongresszusa ezt követően nagy többséggel elfogadta az Or­szágos Tanács beszámolóját a pénzügyi el­lenőrző bizottság jelentését, a mozgalom jö­vőtervét, az elhangzott szóbeli kiegészítések­kel, illetve Kukorelli István vitazárójával együtt. A tanácskozás tudomásul vette a tör­ténelmi bizottság jelentését is á népfront tör­ténetéről. Minek nevezzelek? A szónoki mikrofonhoz lépők rit­kán kerülhetik el, hogy megszólít­sák a hallgatóságot. Néhány ezek közül: „Högyeim, uraim; elvtársak; elvbarátaim.” Sokszínű mozgalom, sokszínű megszólítások. Mivel az előre kiküldött alapszabályterve­zetet a szerkesztőbizottság lényegesen módosította, annak sokszorosítása alatt Ist­ván Lajos, a jelölő bizottság elnöke kapott szót, s röviden ismertette a bizottság szem­pontjait. Cseres Tibor, a Magyar írók Szövetségé­nek elnöke - aki Kulcsár Kálmán és Szokolay Sándor zeneszerző mellett szintén szerepelt a listán HNF-elnökjelöltként - visszalépett a mozgalom elnökévé jelölésétől. Miután a résztvevők megkapták az alap­szabály tervezetét, hosszas vitába kezdtek az egyes pontokról, számos módosító javaslatot fogalmaztak meg. A délutáni órákban - mintegy háromórás vita után - a küldöttek elfogadták a Hazafias Népfront alapszabályát Az új alapszabály értelmében a Hazafias Népfront tömegmozgalomként működő tár­sadalmi szervezet amely az önkormányzati • szervek, illetve az azokra épülő független, de­mokratikus, szociális biztonságot nyújtó jog­állam megteremtésén munkálkodik. Egyúttal kezdeményezi a pártok közötti együttműkö­dést. Újdonságnak számit az alapszabályban az a kitétel, miszerint a népfront vezetőségében csak olyan személyek tölthetnek be tisztsé­get, akik nem vesznek részt valamely párt or­szágos testületében. Az alapszabály értelmében a Hazafias Népfront központi vezető testületéi: a kong­resszus, az országos tanács, és az országos elnökség, mig a tisztségviselők: elnök, ügy­vezető elnök, hét alelnök, ügyvezető titkár, valamint két titkár. Új testület az országos ta­nács mellett működő tanácsadó testület, amely tudományos, a művészeti élet, az egy­házak és a nemzetiségi szövetségek kiemel­kedő személyiségeiből verbuválódik. Nyilt szavazással, elsöprő többséggel Ku­korelli Istvánt választotta ügyvezető elnökévé a Hazafias Népfront IX. kongresszusa. Az EL­TE Állam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének 37 éves egyetemi tanára 1989 áprilisától ugyanezt a posztot töltötte be a népfrontban. Nyílt szavazással döntött a kongresszus: túlnyomó többséggel, 12 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett elnökévé választotta Kul­csár Kálmánt. (Folytatás az 1. oldalról.) gyéje dolgozóival. Utóbbiak elsősorban a teljesítményt hűen tükröző bérezést és az utazási problémák őszintébb megvita­tását tették szóvá a politikai bizottság tagjai előtt. A magdeburgi ADN-beszámoló érde­kessége, hogy benne jóval nagyobb teret kaptak a dolgozók panaszai és kívánsá­gai, mint a megyei első titkár megállapítá­sai (a múltban ez pontosan fordítva volt). Eberlein - miután figyelmesen meghall­A Fidesz 2. országos kongresszusán jelentős döntések születtek, mondotta Fodor Gábor, a választmány tagja a ta­nácskozást követő sajtótájékoztatón. Úgy vélekedett, hogy szakmailag meg­alapozott és jól védhető programmal vághat neki a szervezet az országgyűlési képviselői választásoknak. Az újságírók kérdéseire Deutsch Ta­más, a választmány tagja elmondta: a szervezeten belül már körvonalazódik, hogy ki lesz az a 45-50 Fidesz-tag, akit a szervezet képviselőjelöltként indít majd a választásokon. Ugyanakkor még nem döntöttek arról, hogy ki lesz a Fidesz első számú jelöltje. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a kongresszuson a 3500-4000 tagot tömö­rítő szervezetből 450-en voltak jelen, s a résztvevők fele vidéki volt. Orbán Viktor megerősítette: A Fidesz mindenképp meg kívánja akadályozni, hogy a szabad parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak. A tanácsi önkormányzatok működési feltételeit rendezni hivatott leendő jog­szabályoknak többen - még szakmai berkekben is - olyan varázserőt tulajdo­nítanak, ami a dolgok természete szerint azokból ténylegesen hiányzik. Ennek fő oka az, hogy a szabályzási kereteken fe­lül álló, és az arra visszaható társadalmi­gazdasági viszonyok határozzák meg a kiépíteni kívánt önkormányzatok erejét és cselekvőképességének mértékét. A társadalmi javak dinamikus, bővített újratermelésének hiányában az önkor­mányzatok csupán az újraelosztás mód­szereinek változásaiban és az erőforrá­sok racionálisabb felhasználásának le­hetőségében reménykedhetnek. A társadalmi vagyon részeként említett ún. idealisztikus „önkormányzati va­gyon” létrehozásának és hasznosításá­nak lehetősége egyelőre a tulajdonre­form nehezen cipelhető csomagjába van begöngyölve, ami arra utal, hogy annak leendő hasznait - ha lesznek olyanok - a közösségek csak évek múltán gyűjthetik be. Az említett tényekre tekintettel a taná­csok továbbra is kénytelenek lesznek a reális és alapvető igényeket fontossági rendbe sorolni és ennek alapján meg­határozni a lakossági elvárásoknak leg­inkább megfelelő súlypontokat. Ez a sze­lektivitás - az önállóság fokozódása ré­vén - várhatóan ellentétbe kerül az ún. „ellátási felelősség” rendszerével. Ez az atavisztikus forma a testületekre olyan felelősséget ró, amit úgy kénytele­nek vállalni, hogy az alapul szolgáló folyamatokat befolyásolni sem képesek. (Pl. élelmiszerellátás, szállítás, hírközlés stb.) A különböző politikai irányultságú helyi hatalmi csoportosulások választási programjaikban - ha azok reális társa­gatta a gépgyári munkásokat - kijelen­tette: az országnak most valamennyi pol­gár gondolataira és tetteire szüksége van. A párbeszéd során egyetértésre kell jutni arról, mitől kell megszabadulni és mi az, amit konkrétan és építő szellemben meg kell újítani. Siegfried Lorenz egy Karl-Marx-Stadt megyei kisvárosban járva megállapította: a jelenlegi helyzetet „nagyfokú politikai aktivitás és nagy társadalmi változások" jellemzik. Amennyiben erre mégis sor kerül, min­denképp konzultálnak majd a magas közjogi méltóságra javasolt személyisé­gekkel, legalábbis az ellenzéki jelöltekkel - tette hozzá Orbán Viktor. Nem zárta azonban ki, hogy Pozsgay Imrével vagy Kulcsár Kálmánnal is megbeszélést foly­tatnak. Kifejtette azonban, hogy a hivata­los jelöltekkel való tárgyalás nem olyan egyszerű, mint ahogy az újságírók gon­dolnák. Végezetül szó volt a Fidesz-rádió ter­véről. Fodor Gábor ezzel kapcsolatban kiemelte: ha terveik megvalósulnak, Ke- let-Európa első független rádiója lenne a Fideszé, amelynek a Kalóz Rádió nevet kí­vánják adni. Támogatóként jelentős nyuga­ti alapítványok és magánszemélyek is ér­deklődnek. A Fidesz elképzelései szerint a rádió Budapest környékén 50-80 kilomé­teres körzetben sugározná adásait napon­ta 12 órán át. Bíznak benne, hogy az enge­délyezés kérdése néhány hónapon belül megoldódik - mondta Fodor Gábor. dalmi értéket képviselnek - valószínű fa­vorizálni fogják a legszükségesebbnek tekintett és népszerűségre is számot tar­tó ígérvényeket. A jelenünk gazdaságát meghatározó kényszerpályák a testületek mozgásterét erősen korlátozzák, ezért a demokrácia első lépcsőjére érve a meghirdetett programok nem elsődlegesen tartalmuk­ban, hanem aláíróikban különbözhetnek egymástól. A helyi körülmények értékelése alap­ján levont konzekvenciák és az azokhoz kapcsolódó döntéssorozat kialakítása lesz a testületek és a tisztségviselők leg­fontosabb kötelezettsége. A „versenyhelyzet’’ jobb esetben azt eredményezheti, hogy a döntésre hiva­tott szervek és személyek csak olyan fel­adatokat határoznak meg, ami a gyakor­latban megoldható. A javaslatok előké­szítése és a döntés utáni végrehajtás ra­cionális megszervezése, a működés kor­rigálására alkalmas információs rend­szer kialakítása nem képzelhető el szak­értő apparátus nélkül. Ebben az össze­függésben - ha komolyan gondoljuk az önkormányzatok megteremtésének szándékát - fel kell tárni a jelenlegi rend­szer „eredendő hibáit”, mert ennek isme­retében lehet kialakítani az új működési metodikát. A problémacsokor elemzésekor abból kell kiindulni, hogy a testületek és a tiszt­ségviselői kör hivatása, funkciója alapve­tően megváltozik. A választmányok a to­vábbiakban nem vezényelt kórusként, ha­nem alkotó közösségként szerepelnek majd a közélet színpadán. A latens elosztá­si szféra háttérbe szorulásával várhatóan csökken az informális kapcsolatok szele­pe és ezáltal a tisztségviselőktől kötelezően elvárt „kijáró” szerepkör értéke. Befejeződött a Fidesz-kongresszus Közéleti hírek A Magyar Szocialista Párt Tolna Megyei Szervező Irodája dr. Jánosi György és And- ráskó Pál kongresszusi küldöttek részvételével nyílt pártnapot tart október 17-én 16 órakor Simontornyán, a művelődési házban. A rendezvényre várják azokat az MSZMP-tagokat, akiknek érvényes tagsági viszonyuk van és hívják mindazokat, akik szimpatizálnak az MSZP programjával. * A Magyar Demokrata Fórum paksi szervezete fórumot szervezett október 14-én dél­után 3 órára, az oktatási programtervezetéről. A meghívókban Beke Kata tanárt, az MDF választmányának tagját jelölték vitavezetőnek. Sajnos, ő nem jelent meg, pedig az érdeklődés az ö személyének is szólt. Ettől függetlenül a nagyszámú - többségében helyi pedagógusokból álló - közönség kötetlen beszélgetés formájában megvitatta a programtervezetet. Vélemények, viták közügyben Milyen megyei tanácsot akarunk?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents