Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-03 / 233. szám
1989. október 3. 4 iniÉPÜJSÁG Könyv: Artur Herzog: A hőség Tudott dolog, hogy az irodalmi értékű könyvek nem olcsók. A nem irodalmi értékűek se azok, mint például a fenti című, melyet az előttem ismeretlen Rege Kiadó bocsátott közre és amiért 89 forintot kérnek. Herzog tudományos, fantasztikus regénye semmi esetre se tarthat igényt a halhatatlanságra, de tagadhatatlanul jó, olvasmányos, fordulatos. Mindehhez pedig teljesen valószínű is, ami ebben a műfajban nélkülözhetetlen erény. A repülő csészealjakon hozzánk érkező űrbéli szuperlények garázdálkodása Földünkön sose mozgatja meg a fantáziámat, mert se esély nincs rá sok, értelme pedig még kevesebb. Egyébként is erősen földhözragadt fantázia az, amelyik - felettébb emberi módon - szuperlényekből, a miénknél sokszorta fejlettebb civilizációkból se néz ki mást, mint garázdálkodást. Azt sugalva ezzel, hogy ez a fejlődés iránya, esetleg csúcsa. Herzog sokkal okosabb, tényekkel operál. A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése bizonyított tény. Összefügg a széndioxid-szint növekedésével, amiért éppúgy mi magunk vagyunk felelősek, mint az ózonpajzs kilyukasztásáért. Gyengül az a képessége, hogy a napból érkező és számunkra életveszélyes többlethőt visszaverje a világmin„Ne ily halált adj...” denségbe. Az eredmény kézenfekvő. Előbb-utóbb felmelegszenek az óceánok, megolvadnak a jégtakarók, soha nem látott viharok tombolnak majd. A víz- szintemelkedés fél-, vagy egész országokat mos el, a tengerekben megfőtt halak pedig dögtemetővé változtatják a vizeket. Mindez lehetséges, csak Herzog éppenséggel felgyorsítja a folyamatokat. Az emberiség természetesen semmit nem vesz tudomásul, a tényeket ismerő tudósokat pedig elhallgattatják a rossz hírektől választási esélyeiket féltő politikusok. Végül persze születik megoldás. Világösszefogással Föld-napokat, a hű- visszaverö tükröket lőnek az űrbe, az emberiség megmenekül. Amiben valóban jó lenne hinni, hiszen a világösszefogásnak eddig vajmi csekély jelei mutatkoznak. Inkább összefogott erőkkel tovább pusztítjuk a széndioxid elnyelésére képes erdőket és nem rongáljuk a természetet, hanem valósággal küzdünk ellene. A regényben természetesen van intrika, szerelem, szex, lövöldözés, bujkálás éppúgy, mint az egészet lezáró siker. Sajnos azonban tudományos megalapozottság nem kevésbé. Érdekes olvasmány. ORDAS IVÁN A Petőfi-rejtélyről- diákszemmel Mottó: „Ö a magyar költészet Jézus Krisztusa” (Kányádi Sándor) Szeptember 26-án Szabó Géza, az is-- mert szekszárdi régész iskolánk vendége volt. A fiatal szakember több alkalommal végzett ásatásokat Dunaföldváron, a régésztáborokból jó páran már ismertük őt. Ennek köszönhetően elfogadta meghívásunkat, s egy nagyon érdekes, színes előadást kísérhettünk figyelemmel. Csodálatos diaképeivel beavatott a régészet titkaiba, mesterfogásaiba. Az iskolai ebédlőt pillanatok alatt átvarázsoltuk előadóteremmé. A térképen a Petőfi-expedició színhelye, Barguzin volt látható. A diaképek segítségével hirtelen az ottani temetökertben találtuk magunkat, egy kiásott sirgödör mellett. A nagy kérdésre, hogy a talált csontváz Petőfié vagy sem, kis hazánkban megoszlanak a vélemények. (Persze, más ügyekben is, de ezt most hagyjuk!) A vitához, mi diákok, aligha tudunk valamit is hozzátenni, legfeljebb ugyancsak elgondolkodtat néhány mozzanat. Megdöbbentő, hogy a zseni, forradalmár költő maradványainak felkutatása nem az akadémia, hanem egy kazángyártó kisiparos kezébe került... Elképesztő az is, hogy a csontokról úgy folyik a vita, hogy a dokumentumok nem állnak rendelkezésre. (A közvélemény az ott készült filmet sem láthatta.) A vita a csontok felett változatlanul folyik. Bízunk abban, hogy a Petöfi-rejtély megoldásához nem annyira a szponzor, a Mega- morv-expedíció vezetője, hanem a szakértői vizsgálatok visznek közelebb. Mi mindenesetre örültünk, hogy a sok mendemonda, kabarészerű cikk után végre hiteles szakembert hallhattunk. Ballai András és Horváth László Magyar László Gimnázium Dunaföldvár, II. b. Borsos Miklós rajzai Tamásiban A Tamásiban lévő galéria törzsanyagáról éppúgy nevezetes - és tulajdonképpen nehéz lenne megmondani, hogy miért szentelünk az itteni munkának kevesebb figyelmet a kelleténél -, mint időszakos kiállításairól. Október 3-án egy országosan is ritka tárlat zárul itt. A Széchényi Könyvtár adta kölcsön ez elsősorban szobrászként és a kisplasztika művelőjeként ismert Borsos Miklós könyvillusztrációit. Az, hogy Borsos a század legnagyobb magyar művészei közé tartozik, aligha vitatható. Grafikái szinte félelmetesen köny- nyű kézről tesznek tanúbizonyságot, ami azonban nemcsak a technikai tudás jele, hiszen ez utóbbit néhány évtized után bárki elsajátíthatja, hanem azoknak a müveknek fölényes és alapos ismeretéről is, melyeknek rajzait szentelte. Nem akármilyen toliforgatókról van szó, hiszen Ady, Babits igazán nem mondható ilyenek sorába tartozónak. Illusztrálta azonban a derék Garayt, sőt Tüskés Tibor: Pannóniái változatok-ját is. A kiállítást a helyiek, iskolások és felnőttek éppúgy rendszeresen látogatják, mint szerencsére a fürdőt felkereső külföldiek. Ez részben a jó hírverés eredménye, amiről a vendégkönyv bejegyzései tanúskodnak. Köztük olyan kedves és felettébb helytálló sorok is, mint amilyenedet a nem tudjuk honnan jött általános iskolás Miszlay Krisztina irt be: „Ilyen il- lusztrációjú könyveket szeretnék.” Valószínűleg tankönyvekre gondolt, amiben teljesen igaza van. (Ordas) Fotó: (Ótós) Tér és Társadalom „A magyar egészségügy válsága számos dimenzióban megnyilvánuld lakosság romló egészségi állapotában; a szükségletek és az egészségügyi rendszer közötti növekvő szakadékban; az orvos-beteg közötti és az orvostársadalmon belüli kapcsolatokban stb.” Losonczi Ágnest és Szalai Júliát idézi a tanulmány írója, aki az egészségügy területi egyenlőtlenségeiről és az újraértelmezés szükségességéről ír. Orosz Éva kutató Írásának középpontjában a magyar egészségügy struktúrája, s a mechanizmusok immanens egyenlőtlenségeinek vizsgálata áll. Szó van benne halandóságról, emberi életben „fizetett” társadalmi veszteségekről csakúgy, mint a téma társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek más összetevőivel való kapcsolódásáról. Településhálózat - fejlesztés és településrendezés Romániában címmel írt ismertetőt a programról Hunya Gábor. Az elemzés szól az ügy ideológiai hátteréről és az elméleti és gyakorlati előzményekről is. Az 1988-as településrendezési program radikalizmusa a mindent átfogó jellégben és elsorvasztandó települések felszámolásában van. Míg a hetvenes évek eleji magyar, bolgár, román koncepciók a nem fejlesztendő településeket lassú elsorvadásra.ítélték, Románia új megoldása ezeket fel is kívánja számolni. Éppen, amikor a többi említett ország hivatalosan is szakított a sztálini-hruscsovi településpolitikával, Románia az elődöket túllicitálva akarja azt megvalósítani. A Tér és Társadalom ez évi második száma egy vitát, s hozzászólásokat is közread a magyar társadalomföldrajz mai helyzetéről. Van-e szocialista urbanizáció? - teszi fel a kérdést dr. Enyedi György akadémikus. Hasonlóságokról és különbözőségekről, nézetekről, eltérésekről olvashatunk a tanulmányban a „Nyugat" - és a „Kelet" vonatkozásában. A folyóirat az Akadémiai Kiadó budapesti könyvesboltjaiban kapható. -csefMúzeumaink kincsei: Rover Marconi képe (2.) A XVI. századi olasz festő képeiből nagyon keveset őriznek a közgyűjtemények. Sose tartozott az utókor által halhatatlanná tett művészek közé, de a jelesek számát feltétlenül szaporította. A fényképünkön bemutatott táblakép a Wosinsky múzeum képtárának egyik legrégibb darabja. FOTO: KISPAL M. Koncertekről... Ismertebb hazai rockegyütteseinknek is néhány évvel ezelőtt bizony gondot jelentett egy jobb színpadi hangtechnika összeállítása. Mára ez már megoldódott, hiszen az élvonalbeli zenészek között többen akadtak olyanok, akik ebbe fektették be pénzüket. Ma más jelenti a problémát. Ez pedig az egyre beszűkülő koncertpiac, ami egyre elviselhetetlenebb az érintettek körében. Az egykor szép számban koncerteket rendező kisebb művelődési házak ma már nem kockáztathatnak, hiszen egy rosszul sikerült rendezvény elviheti éves költségvetésüket is. Erre a célra maradnak hát a nagyobbak és a sport- csarnokok. Ezek persze, igencsak korlátozott számban. A napokban erről beszélgettem Baka- csi Bélával, akit az idősebbek, mint sikeres táncdalénekest ismerhetnek. Ma, egyik legnevesebb koncertszervezőnk. S mint elmondta, olyan helyek, ahol még másfél évvel ezelőtt is teltházak voltak, mára leálltak. Ma viszont a bekerülési ár alatt kell eladnia a koncerteket. Hogy mégis megérje, ehhez nem kis munkával sponzoro- kat, támogatókat kell keresnie. Ez persze nem jelenti azt, hogy a koncertet rendezőnek nyereséges lesz a vállalkozás, mert ezt ma, a legismertebb hazai sztároknál sem garantálhatja senki sem. Rockfontos-Rockfontos Befejezte 14 állomáshelyből álló koncertsorozatát a Step együttes. A turné eredetileg Ciao című albumuk megjelenésével kezdődött volna, de kiadójuknak időközben problémája akadt a „kék lemezek” minőségével. így a Step albuma csak-később, már jóval a turné megkezdése után került ki. A Rockpont slágerlistája: 1. Kaoma: Lambada 2. Luis Armstrong: What a Wonderful World 3. Prince Batdance 4. J. Bunny & the Mastermixers: Swing the Mood 5. Bobby Brown: On our Own KINDL GÁBOR Step együttes
