Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-03 / 233. szám

1989. október 3. NÉPÚJSÁG 5 Utazni jó! „...Mert utazni élvezet” (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A fővárosban jártam, és hazafelé jövet történt a következő eset. Háromnegyed tíz felé pöfögött be a vonat Mözsre, s az állo­más felől ballagva elégedetten nyugtáztam, hogy bent áll egy busz. Heuréka, nem kell csatlakozásra várni! A járat csak Tol­náig tud vinni bennünket, Paks felé igyekvőket. Puff neki. Nem baj, fő a lelkesedés, lesz csatlakozás Tolnán - bizakodom én, botor lélek. Leszállunk a Muskátli előtt, belemélyedek a menet­rend tanulmányozásába. A Paks irányába közlekedő autóbusz 9.55-kor (kb. 5-10 perccel ezelőtt) robogott el. Bosszankodom, mert legközelebb csak a 12.15-kor induló járattal kelhetek útra. Valami kompromisszumos megoldást keresek, amikor rám­reccsen egy erélyes hang:- Maga volt a WC-n? Ártatlanul és meglepetten nézek rá, majd végre elhebegem, hogy nem tartózkodtam az előbb említett helyiségben.- Biztos, hogy nem maga volt? - érdeklődik elszántan a kér­dező.- Akkor biztos lába kelt! Dohog, aztán faképnél hagy a „hölgy”. Döbbenten nézek utána, miközben azon gondolkodom, vajon kinézte-e belőlem, hogy büntetőjogi felelősségem tudatában jelentettem ki: nem én voltam. Nem értem a dolgot. Kit, miért, miért így, és miért most köröz a „hölgy”. Mert köröz! A megállóban várakozó összes olyan emberhez odalép, (mit lép; perdül, toppan I), akiről feltételezhető, hogy az említett helyi­ség nők számára létesített részét használhatja. Mindenki rázza a fejét, ő pedig szikrázó szemekkel fordul sarkon - dolgavége- zetlenül... Még mindig nem értem, de főleg nem értem meg. Két-három forintért leszólitani az embereket? (Jellemző adat, hogy nem tu­dom, mennyi a tarifa Tolnán..) Miért nem veti vigyázó szemeit a be- és kimenőforgalomra az anyagi érdekeltségű személy, hogy ellenőrizni tudná, fizet-e a kuncsaft. Igaz, ez nem egy esz­ményi munkakör, de hát a pénznek nincs szaga... Újra kombinálok, hogyan tudnék valamivel előbb hazaérni. Nem, minden hiába, feladom a reményt. Elmegyek a Faddig közlekedő busszal. Fadd autóbuszváróját úgy alakították ki, hogy a Szekszárdról érkező, és ugyanoda induló busz a megál­ló bódéja, a Paks felé tartó pedig a templom előtt kanyarodik el és az ennek megfelelő helyre áll be, ahonnét akadály nélkül ki tud evickélni. Egészen az év első negyedéig így volt ez, azóta azonban van egy kis zűrzavar. Szinte mindegyik autóbusz a parkkal szembe­ni megállóba áll be, tartson északnak vagy délnek. Az utas, aki csak ritkán száll föl itt, saját kárán tanulhatta meg, hogy ezt a „régi rendet” is elavultnak tartotta valaki, csak azért, mert éssze­rű volt, és az ember nem maradt le a buszról. Akkor. Most a gyanútlan útra készülődét senki és semmilyen tábla nem figyelmezteti, hogy már ugyanarról az oldalról indulnak a kocsik mindkét irányba. Többen dunaföldvári csatlakozásról maradtak le amiatt, hogy azt hitték, a beálló busz Szekszárdra megy, aztán amikor az Paks felé vette az irányt, már csak mér­gelődni tudtak. Ez a megoldás nemcsak zavaró, hanem ésszerűtlen is, hiszen a paksi-dunaföldvári buszoknak újra meg kell kerülniük a Szentháromság szobrát. Csak egynéhány gerjeni járat áll be a szokott helyére, és egyszer-egyszer „különcködő” sofőrök. A többi egymás sarkát (itt kerekét) taposva sorakozik fel a Béke utcába torkolló megállóba. Nem tudom, igazam van-e, amikor azt mondom, ez a rendel­kezés célszerűtlen és logikátlan. Jó lenne egyszer a változás mellett szóló érveket hallani. Hagynám magam meggyőzni, de egyelőre csak azt tudom hogy egyszer ide-, másszor odaka­nyarodunk. Az utas sétál és morog, hogy megint nem jól tippelt. Volt időm ezen gondolkodni, a megálló akkor még egyetlen padján trónolva, hiszen 12.30-ig, míg a negyed egyes tolnai busz megérkezett ráértem. Viszont az is csak Dunaszent- györgyig közlekedik. És aki Tolnáról Paksra, uram bocsá’, Du- naföldvárra menne? Igaz, Móricz megirta: gyalogolni jó. Régebben több busz ajtaján buzdított a következő felirat: szállj ki és gyalogolj! Lehet, hogy időben jobban járnánk, ha ilyen praktikusak, szervezettek a csatlakozások. Nem bántani akarom a Volánt. Mert utazni élvezet! Ez nem reklám, ez közérdekű! SZEGEDI ANIKÓ ÉPPEN ... az ütötte meg a fülemet a rádió hír­adásából, hogy némely vezetők több­százszorosát is felveszik annak az ösz- szegnek, amit a dolgozók kapnak jutal­mul. Egyre-másra szaporodnak azok a hír­adások is, miszerint a beosztottak meg­tagadták a jutalmak felvételét. Két éve, Kalocsán hallottam először, hogy néhá- nyan visszautasították a pár ezer fo­rintnyi összeget, s a könyvelésen fő a fe­jük: mi legyen? Mit, hova könyveljenek? Mit csináljanak a pénzekkel? Azóta már bizonyára találtak megoldást. Szégyen - mondták a dolgozók -, hogy míg én két- ezer-nyolcszázat kapok, a kisfőnökeim tizenötezret markolnak fel. (Akkor ők még bizonyára nem tudtak a két-három- milliós vállalatvezetői prémiumokról.) Mindazonáltal megértem őket, még ha a manapság oly divatos rend szemléletű megítélésről el is felejtkeztek. A napokban hallom, szintén a rádióból, hogy az egyik baranyai nagyvállalat fő-fő vezetői prémiumuk húsz százalékát egységesen visszafizetik a cég pénztárá­ba. Tudom, ez a lényegen nem változtat. Nem vitatható azonban, hogy ez a gesz­tus figyelmet kíván. * - csefkó ­En inkább elfordulok! Fotó: TILINGER SÁNDOR Jogszabályokról - röviden Vállalkozó mezőgazdaság A honvédelemről szóló, a korábbit módosító 1989. évi XXII. törvény szerint a férfiak hadkötelezettsége a jelent­kezési kötelezettségen túl magában foglalja a katonai szolgálati vagy a polgári szolgálati köte­lezettséget, a katonai szolgálati kötele­zettség alapján a hadköteles sorkatonai és tartalékos katonai szolgálatot teljesít, ez a sor- és tartalékos katonai szolgálat pedig lehet fegyveres vagy fegyver nél­küli. Fegyver nélküli katonai szolgálatot a hadköteles lelkiismereti okból, engedély alapján teljesíthet, kihangsúlyozandó azonban, hogy nem teljesíthet fegyver nélküli katonai szolgálatot az, aki fegy­vertartási engedéllyel rendelkezik. A törvény szabályozza, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg a pol­gári szolgálat - ez utóbbira alább még visszatérünk - teljesítése iránti kérelmet mely időpontig lehet és hová kell benyúj­tani, kimondja azt is, hogy az ez ügyben hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, kérni lehet azonban a hatá­rozat bírósági felülvizsgálatát. Tudni kell, hogy a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített hadkötelesnek a három hóna­pot meghaladó időtartamú külföldi uta­zásához a hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokság engedélyét kell kérnie, ha pedig már behivóparancsot, vagy értesítést kapott a szolgálat várható kezdetének időpontjáról, akkor is enge­délyt kell kérnie, ha külföldi utazása há­rom hónapnál rövidebb időtartamú. A törvény végrehajtására kiadott, a ko­rábbit természetesen ugyancsak módo­sító 74/1989. (VII. 7.) MT számú rendelet részletesen szabályozza a felsőoktatási intézmények hallgatói sorkatonai szolgá­latának mikénti teljesítését, tételesen fel­(TUDOSITONKTOL) Magyarkesziben a Petőfi Termelő­szövetkezetben hagyománya van annak, hogy a nyugdíjasaikat min­den évben saját busszal kirándulni viszik. így történt az idei évben is. A kiránduláson hatvannégyen vettek részt. Reggel hat órakor indultak. sorolja azokat az eseteket, amikor a had­köteles részére tanulmányi szolgálatha­lasztást kell engedélyezni kimondva azt is, hogy ez a halasztás az indoknak meg­felelő legrövidebb időtartamra engedé­lyezhető. A honvédelmi miniszternek a 3/1989. (VII. 7.) HM számú, ugyancsak a honvé­delmi törvénnyel kapcsolatos rendeleté­ből itt csupán annyit idézünk, hogy: „An­nak a hadkötelesnek, aki felsőoktatási intézményt végzett, illetve aki saját ház­tartásában kettő vérszerinti, örökbefoga­dott, illetőleg - ha a bevonulása előtt 1 évig háztartásában volt - nevelt kiskorú gyermekéről gondoskodik, sorkatonai szolgálatának időtartama 12 hónap.” A Minisztertanács 75/1989. (VII. 7.) MT számú rendelete szól a már említett pol­gári szolgálatról, mely szolgálatot első­sorban egészségügyi vagy szociális jel­legű munkavégzéssel lehet teljesíteni. A rendelet előírja a polgári szolgálat idő­tartamát, a szolgálat teljesítésének he­lyét, szabályozza a szolgálat keretében történő munkavégzést kimondva azt is, hogy a polgári szolgálatot teljesítő má­sodállást, mellékfoglalkozást és munka­végzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Rendelkezik a jogszabály a szolgálatot teljesítő munkaidejéről, szabadságáról, az őt megillető illetmény­ről, elhelyezéséről, az őt megillető egyéb juttatásokról, fegyelmi és anyagi felelős­ségéről, felsorolja a polgári szolgálat kö­telező félbeszakításának eseteit és azo­kat a körülményeket is, amelyek fennfor­gása esetén a szolgálat félbeszakítható. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny idei 46. számában jelent meg és kihirdetése napján - 1989. július 7-én - hatályba lépett. Programjukban szerepelt a zirci és a pannonhalmi apátság megtekintése. Onnét Győrbe mentek, ahol a belvá­rossal ismerkedtek, majd Fertődre vitte őket a busz, hogy az Esterházy- kastély termeiben gyönyörködjenek. Onnét már csak egy ugrás Nagy- cenk, ahol a Széchenyiek mauzóleu­(TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Kaposváron megrendezett nem­zetközi mezőgazdasági vásáron részt vett a brühli (NSZK) Finanz und Service Centrum mezőgazdasági gép- és traktorokat szállító részlege, akik szeptember 19-én Dombóváron is bemutatkoztak, majd több más vá­rosban. Három Deutz traktorral és a hozzá­juk tartozó adapterekkel - borona, forgóeke, vetőgép stb. - vonultak egyik helyről a másikra. A Finanz und Service Centrum 1990. januártól irodát nyit Budapes­ten, ami két német és két magyar képviseletből áll. Szervizhálózatot létesítenek az egész ország területére, a hiányzó mát és a Széchenyi-kastélymúzeu- mot tekintették meg. A legtávolabbi állomás Sopron volt. Itt a hangulatos óvárossal, a tűzoltótoronnyal és templomokkal ismerkedtek. A haza­felé vezető útjukat rövid időre Sü­megnél megszakították, hogy a kivi­lágított vár maradványait megcso­alkatrészeket 24 órán belül garantál­tan beszerzik. A németországi központ arra gon­dolt, hogy a jövő évi privatizálás miatt nemcsak a nagygazdaságok érde­keltek a jobb és megbízhatóbb gé­pek megvásárlásában, hanem első­sorban a beinduló kisgazdaságok. Ezek a gépek forintért és cse­reüzlet keretein belül is megvásárol­hatók. A Finanz und Service Centrum a Kereskedelmi Hitelbankkal dolgozik együtt, hogy a kezdeti induláshoz a vállalkozóknak kölcsönt nyújtsanak. A vállalkozás magyarországi képvi­selője Balatoni Gábor, a Róna Kft. exportigazgatója. Szöveg és fotó: DOMBAI ISTVÁN dálják. Tihanynál még elérték az utolsó kompjáratot és Szántódnál értek a somogyi partra. A kirándulást az egyik Balaton- parti vendéglőben közös vacsorával, az összetartozás érzésével fejezték be. MINÁRIK LAJOS Visszhang! Még egyszer a vonatügyről A „Meditáció vonatügyben” c. cikkük kapcsán lapjuk szeptember 5-i számá­ban „Levél Beles Lajosnak" címmel meg­jelent olvasói levél felvetéseire a követke­ző tájékoztatást adom. Paks fővárosi összeköttetésével kap­csolatos álláspontunkat a lapjuk szep­tember 20-i számában megjelent vála­szom tartalmazza. Menetrend szerint soha nem várako­zott az egyébként Dunaújváros-Paks vi­szonylatban személyvonatként közleke­dett közvetlen vonat Dunaújvárosban 40 percet. A legnagyobb várakozási idő az 1987/ 88. évi menetrendben 25 perc volt, amit az ellenirányú személyvonattal való opti­mális vonatkeresztezés indokolt. A vona­tok egyesítése, szétválasztása során bi­zonyos technológiai sorrendet be kell tartani, miközben az áthaladó vonatfor­galmat is le kell bonyolítani. Ezért tűnhe­tett a pusztaszabolcsi tartózkodás hosz- szadalmasnak. A volt közvetlen vonatok utazási se­bessége 46,2-58,17 km/h közti értékek között váltakozott. Az 58,17 km/h-s uta­zási sebesség 1980-ban, a teljes útvona­lon gyorsvonatként közlekedett ún. atomvonatnál adódott, míg a 46,2 km/h- s szélsőértéket a pusztaszabolcsi, vala­mint dunaújvárosi tartózkodási idő befo­lyásolta. Összehasonlításul: a Buda- pest-Baja viszonylatú 838. sz. gyorsvo­natjelenlegi utazási sebessége 52,9 km/ h. Utoljára 1980-ban került kiadásra kü­lön nyári és téli menetrend. Azóta az idő­számítás változása (nyári-téli időszámí­tás) a vonatok menetrendjében nem je­lent változást. A Magyar Vasúti Személy-, Poggyász- és Expresszáru-díjszabás I. Rész 5. cikk 2. § alapján: „A vasút köteles minden állomáson az állomást érintő vo­natok menetrendjét kifüggeszteni.” Saj­nos, Paks-Duna-part személyzet nélküli Megállóhelyünk, ahol az esetről esetre kifüggesztett menetrendhirdetmény ron­gálását, eltulajdonítását megakadályozni nem tudjuk. Az említett hiányt ismételten pótoljuk. Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága BUSCH KÁROLY igazgatóhelyettes DR. DEÁK KONRAD A kiállított mezőgazdasági gépek Kirándulni voltak a nyugdíjasok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents