Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-13 / 216. szám

1989. szeptember 13. . TOLNA \ 2 NÉPÚJSÁG A pártlétesítmények hasznosításáról Beszélgetés dr. Jánosi Györggyel- Indulatok dúlnak az MSZMP-vagyon körül, a közvéleményt jogosan foglal­koztatja a nemrég kipattant NEXT 2000 kft. ügye. A pártvagyon átmentéséről be­szélnek és a sajtóban többször olvashattuk az MSZMP-vagyon zárolásáról szóló követeléseket is. Mi erről dr. Jánosi György megyei első titkár véleménye?- Az átmentési kísérletekkel semmiképpen nem értek egyet. De azzal sem, hogy zárolják a pártvagyont, hiszen ezzel megakadályozzák az MSZMP-vagyon társadalmasításának már beindult helyi folyamatait. A megyei pártértekezlet is sürgette a vagyoni helyzet tisztázását, az ingatlanok és bérlemények hasznosítá­sát. Köztudott, hogy a Központi Bizottság számításai szerint 2,2 milliárd forint érté­kű az a vagyon, amelyet az állami támogatás fejében biztosan vissza kell adni az államnak, az állampolgároknak. Ezért is kellene sürgősen a Központi Bizottság­nak a megyékkel egyeztetve eldönteni, hogy a 2,2 milliárd értékben mit ad át az államnak. A lassúság, az, hogy a KB sorozatban netnet mondott a megyei törekvésekre akadályozta a helyi hasznosítást, hiszen a létesítmények kezelői jogáról egyetlen esetben sem mondhattunk le.- Hosszú idő óta visszatérő kérdés és érthető módon Szekszárd lakosságát is foglalkoztatja az oktatási igazgatóság hasznosítása. Legutóbb Glatz Ferenc mű­velődési miniszter tanévnyitó beszédében hallottunk arról, hogy Tolna megyé­ben is felajánlották az épületet a közoktatás céljaira. Mi van a bejelentés mö­gött?- Ez egy hosszabb folyamat eredménye. A korábbi pártvezetés is szorgalmaz­ta, hogy ez az épület az oktatást szolgálja és segítse megoldani a város rendkívül égető közoktatási gondjait. Az akkor született megállapodások szerint az oktatási igazgatóságot elsősorban a középfokú oktatás rendelkezésére kell bocsátani, majd amikor a demográfiai hullám áttevődik a felsőoktatásra, a tanító­képző főiskola bővülését szolgálja. Ezt az elképzelést vittük tovább, és mivel a kö­zépfokú és felsőfokú oktatás legközvetlenebbül a Művelődési Minisztériumban találkozik, az épületet a művelődési tárcának ajánlottuk fel.- Mit jelent a felajánlás Szekszárd tanintézetének?- Először is azt mondanám el, mit nem jelent. Többek között a miniszterelnöktől és a párt főtitkárától is kértük, hogy az épület kerüljön állami kezelésbe. Ezt nem támogatták, tehát a kezelői jogról nem mondott le a Központi Bizottság. így pilla­natnyilag az a lehetőségünk maradt, hogy a Művelődési Minisztériumnak térítés- mentesen adjuk át a teljes épületet. Elsőbbséget a középfoknak kell biztosítani, amelynek igényei a következő tanévben csúcsosodnak. Az oktatási igazgatósá­got jelenleg is igénybe veszi a Garay János Gimnázium, a Vendéglátóipari Szakközépiskola és hosszabb idő óta a tanítóképző főiskola is. Megjegyzem azonban, hogy az oktatási igazgatóság változatlanul csak szükségmegoldást je­lenthet a középfok számára és.nem szabad lemondani arról, hogy a városban is­kola épüljön. A középületek egyike sem alkalmas igazán középfokú oktatásra.- A demográfiai hullám 2-3 év múlva a felsőfokú képzésben jelentkezik és átrendezi az oktatási igazgatóság hasznosítását is. A szekszárdi tanítóképző főiskola mit tervez ennek levezetésére?- A főiskola jelentős fejlesztés előtt áll. Már ebben a tanévben, az országban el­sőként beindult a szociális munkások képzése. A Művelődési Minisztérium tervei között szerepel, hogy a főiskola részt vesz az általános iskolai tanárképzésben is, elsősorban a nyugati idegen nyelveket oktatók képzésében. A fejlesztések helyi, regionális érdekeket szolgálnak, finanszírozója nem a helyi önkormányzat, hanem a művelődési tárca.- A város oktatási intézményei nem csak tanteremgondokkal, de kollégiumi férőhelyek hiányával is küszködnek. Mi a helyzet az oktatási igazgatóság kollégiumának jövőbeni hasznosításával?- A kollégiumra a Garay János Gimnázium és a tanítóképző főiskola nyújtotta be igényét. Mindkettő jogos, mindkettőt meg kell oldani. Döntés ebben a kérdés­ben még nincs, mivel a megoldás összefügg a város más középületeinek sorsával ég a laktanya ügyével. Ismeretes a laktanyával kapcsolatos álláspontunk: a Hon­védelmi Minisztériumtól kértük teljes felszabadítását és a helyi igények szerinti hasznosítását. Várjuk az év végéig ígért választ, de emellett az országgyűlési képviselőcsoport vezetője, a szeptemberi ülésszakon interpellál is ebben a kér­désben. A laktanyában lehetne elhelyezni mindazon szerveket, amelyeknek kö­zük van a honvédelemhez, fegyvertárolási gondjuk van és jelenleg a belvárosban rendelkeznek épületekkel. Ezek az épületek aztán közcélokat, többek között kol­légiumi férőhelyek bővítését szolgálhatnák. Ennek függvényében lehet majd arról dönteni, melyik oktatási intézmény hol kaphat kollégiumot.- A pártházak hasznosítása nagyon sok esetben kudarcba fullad, mert a megyei, vagy a helyi párttestületek szándéka nem találkozik a Központi Bizott­ság akaratával, vagy talán pontosabban: a központi döntés lassúsága az aka­dály.- Tarthatatlan ez a lassúság, bizonytalanná teszi a pártházak hasznosítását is. Itt van például a megyei pártszékház esete. Nagy része üresen állt, fenntartásé tetemes részét képezi a költségvetésünknek. Felajánlottuk az alakuló pártoknak, költözzenek a pártbizottság épületébe, legyen ez a pártok háza. Ezt - tálán érthe­tően - nem fogadták el. Aztán gondolkodtunk abban, hogy kiváltjuk az épülettel az APEH-székházat. A kezelői jogot azonban nem adhattuk át és így ez az elkép­zelés is kudarcba fulladt. Felvetődött az is, költözzünk át az oktatási igazgatóságra és ezt az épületet ajánljuk fel oktatási célokra. A megyei pártszékház azonban, és aki ismeri, könnyen belátja, iskolának teljesen alkalmatlan, átalakítása is lehetet­len. Maradt tehát az a lehetőség, hogy bérleti szerződésekkel kiadjuk az üresen álló irodákat. Hasonló akadályokba ütközünk a többi pártház esetében is, amelyek közcélo­kat szolgálhatnának és a helyi pártbizottságok törekednek is erre. Az MSZMP-nek sok esetben anyagilag is jobb lenne, ha azokat a helyi önkormányzat rendelkezé­sére tudnánk bocsátani és bérleti konstrukcióban másokkal együtt használhat­nánk.- A pártlétesítmények körül fel-fellángoló viták azt jelzik, hogy a pártvagyon társadalmilag igazságos rendezéséről ugyancsak eltérőek a vélemények. Gon­dolom, nincs ez másként ebben a megyében sem?- Nagyon nehéz bármit is csinálni, hiszen két oldalról is támadnak minket. A kü­lönböző pártok és szervezetek kevésnek tartják az eddigi lépéseket. Figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a párttagdíjakból is jelentős vagyon képződött, amelynek tulajdonjoga semmiképp nem kérdőjelezhető meg. Mások úgy látják, hogy elherdáljuk a párt vagyonát és nem látják be, hogy ami az állam, az állampol­gárok pénzéből épült, azt vissza kell adni a helyi önkormányzatoknak közcélú hasznosításra. Ez adott településen állampolgári érdek és egyben a párttag érde­ke is. Nem beszélve arról, hogy a párt költségvetése sem teszi lehetővé a teljes va­gyon működtetését. A pártlétesítmények hasznosításáról eddig sem a tisztségviselők döntöttek, mindig fontos volt, hogy a párttagság, a helyi önkormányzati szervek és a különfé­le pártok véleményének ismeretében foglaljanak állást ebben a kérdésben is a párttestületek. Ezeket a módszereket kívánjuk a későbbiekben is alkalmazni.- Köszönöm a beszélgetést. KAMARÁS GYÖRGYNÉ Mégis lesz népszámlálás ■ ■ ■ mm jovore Miért jelentős a népgazdaság és a tár­sadalom számára az 1990-ben sorra kerülő népszámlálás - amely egyébként a tizenhar­madik rendszeres, tízévenként megtartott tel­jes körű statisztikai felmérés lesz hazánkban -, milyen módszerekkel történik az adatfelvé­tel, s főként milyen garanciák vannak arra, hogy a kérdőívekben szereplő adatokkal sen­ki nem élhet vissza - ezekről a kérdésekről rendeztek kedden szakmai megbeszélést a Központi Statisztikai Hivatal vezetői a sajtó képviselőinek részvételével. Elöljáróban elmondották: hosszú évtizedek óta először fordult elő, hogy a tízévenkénti tel­jes körű népszámlálás helyett - anyagi okok­ból, hiszen ez összesen 700 millió forintba fog kerülni - felmerült a népesség 10 százalékára kiterjedő reprezentatív adatfelvétel gondolata is. Végül azonban - különösen a tudományos intézetek megalapozottnak bizonyult vélemé­nyei alapján - olyan döntés született, hogy ép­pen az ország jelenlegi helyzetében van a leg­nagyobb szükség a teljes társadalmi és gaz­dasági keresztmetszet elkészítésére. A próba­felmérések során a statisztikusok kellő ta­pasztalatot gyűjtöttek arról, hogy bizonyos kérdések feltevésével valószínűleg a lakosság ellenállásába ütköznének, néhány téma ezért kimarad a végleges kérdőívekről. így például nem kérdezik meg, hogy kinek van üdülő in­gatlantulajdona, mennyi a lakbére, mennyi a lakással kapcsolatos kölcsöntörlesztése, mi­lyen tartós fogyasztási cikkek vannak a birto­kában; egyszóval a vagyoni helyzetet bemuta­tó adatokat nem firtatják majd a kérdezőbizto­sok. Tanévnyitó a Pécsi Janus Pannonius Tudomány­egyetemen ' (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) A közös Európai Ház gondolatának szentelte tanévnyitó beszédét dr. Ormos Mária rektor asszony a pécsi tudomány- egyetem tegnap délután megtartott ün­nepségén. „Egyesek úgy fogalmaznak: Magyar- országnak be kell, vissza kell lépnie az Európa Házba. Az első indulatoktól sem mentes válasz az lehetne, hogy a magya­rok tudtunkkal 896 tájékán költöztek bee házba, s onnan ... mind ez idáig nem mozdultak el”. Hogy mégis nekünk európaiknak is­mét fel kell fedeznünk Európát (a konti­nenst, melyet soha nem kellett felfedez­ni), ennek okairól beszélt a történész tár­gyilagosságával dr. Ormos Mária akadé­mikus. Az 1920-as évek egységes Európa tö­rekvéseit történelmi és gazdasági okok akadályozták meg. Az 1940-es évek kö­zepétől a kontinens alatt sokan csak Nyugat-Európát értették, s értik ma is. Nagyon kevesen azonosultak azzal a gondolattal, hogy a Volga Európában ered. De nagyon kevesen tartottak igényt a Volga partján is az egységes Európára. A hermetikus elzárkózás, a hideg - de meleg pillanatokat is tartalmazó - háború időszakában azt az illúziót is táplálta, hogy mindkét tábor elbír egyedül isa kül­ső fenyegetésekkel. Közben beigazoló­dott, hogy a Kelet elmaradt és gyatrán menedzselt gazdaságát nem képes felvi­rágoztatni, s a Nyugat jelentős fejlődése ellenére is mind gyengébb pozícióba került a világ más részeivel szemben. A magyar értelmiség szerepéről ki­emelten szólt a rektor asszony. A kapu: a nyelvtudás az Európa Házhoz való tarto­zás alapvető feltétele. Természetesen belépésünk e házba nem kizárólag raj­tunk múlik. De ha van ott helyünk - sőt sokan úgy ítélik meg -, ne várjunk túl so­káig belépési szándékunk nyilvánvalóvá tételével. A rektor asszony beszéde után az elsőévesek eskütételével, majd egye­temi címek adományozásával zárult a pécsi tudományegyetem tanévnyitó ün­nepsége. CSEFKÓ JUDIT Közéleti hír Miként tartották be a dolgozók érdeké­ben hozott művelődési, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályokat a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság­ban. Erről számolt be Deák István igazga­tó a Tamási Városi Tanács legutóbbi vb- ülésén. Elhagyták a táborokat az NDK-beliek (Folytatás az 1. oldalról.) Szokatlannak minősítette a Magyaror­szágon tartózkodó NDK-állampolgárok ügyében tett magyar lépést a szovjet kül­ügyi szóvivő. Gennagyij Geraszimov ked­di tájékoztatóján egy további kérdésre válaszul úgy vélekedett, hogy a magyar intézkedés bizonyos mértékben váratlan volt. Szerinte az eset joggal kelthet eset­leg aggodalmat Moszkvában, minthogy az ügyben a Szovjetunió két szövetsége­séről is szó van. Minden további értékelő megjegyzés­től tartózkodva Geraszimov ismertette a TASZSZ hírügynökség kommentárját, amely egyebek között elítélte az NSZK tömegtájékoztatásának NDK-ellenes kampányát, amely a szovjet távirati iroda szerint ösztönözte a kiutazásokat. Hétfőn mind a Fehér Ház, mind az amerikai külügyminisztérium szóvivője igen elismerően szólt a magyar kormány döntéséről, az NDK-polgárok kiutazásá­nak engedélyezéséről. Mindkét szóvivő utalt arra, hogy Bush elnök hamarosan állandó jelleggel megadhatja Magyaror­szágnak a legnagyobb kedvezményt, azaz a normális kereskedelmi feltétele­ket. Jól értesült körök szerint Bush elnök a parlament szeptemberi ülésszakának napirendjén szereplő emigrációs tör­vény elfogadása után valószínűleg úgy dönt, hogy Magyarország állandó jelleg­gel jogosult a normális kereskedelmi fel­tételekre. Az sem elképzelhetetlen azon­ban, hogy a kérdés még a szenátus elé is kerül és a pozitív döntés tovább húzódik. A szakszervezet feladatairól A főtitkár nem lát garanciákat Pedagógusok tanácskoztak- Nem az államosított szakszervezet képviselője vagyok, a mozgalomban tör­téntekért pedig megválasztásomtól, 1989. májusától vállalom a felelősséget. E szokatlan bemutatkozással kezdte tá­jékoztatóját Szőllösi Istvánná, a Pedagó­gusok Szakszervezetének főtitkára teg­nap délután az SZMT szekszárdi székhá­zában, ahol a szervezet több mint száz megyei aktivistája gyűlt össze, hogy megvitassák aktuális feladataikat. A kemény, de higgadt hangvételű, reá­lis helyzetképet nyújtó ismertető közép­pontjában a kultuszminiszter által nem­rég bejelentett béremelés állt, s szó esett a sztrájkról, mint végső kényszerítő esz­közről is. A főtitkár aggodalmát fejezte ki a pénzügyi kormányzat államháztartási reformkoncepciójával kapcsolatban, mely szerint a költségvetési egyensúly javítása érdekében az állam a jövőben nem kívánja az óvodai ellátás egészét alapellátásnak tekinteni, és a helyi ön- kormányzatokra akarja átruházni a nap­közi valamint a középfokú diákotthonok költségeit is.- A helyi autonómiát azonban - mint sok mást sem - nem garnatálja senki. Ha az országgyűlési képviselők által első ol­vasatban már elfogadott tervezet tör­vényerőre emelkedik, foglalkoztatási gondok egész sorával kell számolni - tet­te hozzá Szőllösi Istvánné. Ismertette továbbá a szakszervezet ja­vaslatát az ingyenes gyermekétkeztetés pénzügyi fedezetének előteremtésére, valamint leszögezte, hogy az orosztaná­rok ügyét nem politikai kérdésként kell kezelni, s hogy többször is ringbe szállt a szakszervezet azért, hogy az átképzés anyagi terhei ne a pedagógusokra nehe­zedjenek. A később feltett kérdések egyikére vá­laszolva a főtitkár úgy vélekedett, hogy a szakszervezet ne vonuljon ki a politiká­ból, hanem legyen pártsemleges, illetve egy koalíciós kormány létrejötte esetén azzal a párttal működjön együtt, amely oktatáspolitikai programjában a pedagó­gust helyezi első helyre.- esi ­Németh Miklós válasza magyar egyházi vezetők levelére Mindenekelőtt szeretném kifejezni Önöknek köszönetemet azért a segítő magatar­tásért, melyet az egyházak az NDK áttelepülni kívánó állampolgárai iránt tanúsítottak. Ezzel emberek ezreinek nyújtottak támaszt nehéz helyzetükben, és egyúttal segítsé­gére voltak kormányunknak a súlyos feszültségeket keltő és komoly gondokat okozó helyzet megoldásában. Tudjuk, hogy magát az alapproblémát ezzel nem oldottuk meg, de az nem is tőlünk függ. Az a két német állam ügye és csakis ők illetékesek ebben. Mi a kérdést humanitárius ügyként kezeltük, s kormányunk ezen az alapon tett meg minden tőle telhetőt az Önök által is szorgalmazott megoldás érdekében. Az önzetlen, felebaráti segítség nem csak erkölcsi kötelesség, hanem az alapvető emberi jogok érvényesítésének is követelménye. A magyar kormányt - önálló, szuve­rén döntésében - mindkét ok egyaránt vezérelte. Külön örömmel tölt el a magyar nép mély embersége, szolidáris magatartása, amelyről nap mint nap tanúbizonyságot tesz. Az egyházak és a kormány együttműködésében most újabb és újabb fejezeteket nyithatunk. Bízom abban, hogy ezek a lépések együttműködésünket stratégiai szövetséggé szi­lárdítják, olyan közös célokért küzdve, mint a demokratikus átmenet békés jellege, a politikai stabilitás, valamint a társadalom- és közösségépítés. Budapest, 1989. szeptember 12. Ä Őszinte nagyrabecsüléssel NÉMETH MIKLÓS (OS) Az urbanisztikai bizottság ülése Magán buszsofőr kerestetik Első ízben tartott ülést az idén vá- Elképzelések vannak, pénz nincs. rossá avatott Tolnán a urbanisztikai bizottság. A tegnap délelőtt 10 óra­kor kezdődő rendezvényen Szilák Mihály, a helyi tanács elnöke először bemutatta a települést, részletesen ismertetve Tolna múltját, jelenét, eredményeit, gondjait, majd a fel­vetődő kérdésekre válaszolt. Pillanatnyilag egyik legnagyobb probléma a szennyvíz- és gázveze­ték megépítése. Nem tudni, mennyi ideig folytatható még a 30 ezer forin­tos lakossági hozzájárulásokból az állandóan emelkedő árak mellett a hálózatok bővítése. Ugyanilyen égető gond a mözsi is­kolahelyzet. A szükségtantermeket meg kell szüntetni, az újakat át kell adni. De a mindenütt nehezebbé váló anyagi helyzet itt is érezteti hatását. Mederkotrásra lenne szükség a Du­na tolnai holtágában, sport- és üdü­lőcentrummá kellene fejleszteni Tol­na-szigetet, szélesíteni a sok helyen csak háromméteres útburkolatokat, hogy megszervezhető legyen a helyi autóbusz-közlekedés. Ez utóbbinál felvetődött, hogy az országban első­ként meg lehetne próbálni magán- vállalkozásban megoldani. A kábeltévével kapcsolatban azt a választ adta Szilák Mihály a bizott­ságnak, hogy a gázvezetékek még nyitott árkaiba lefektetik a törzská­belhálózatot, további elképzelések szerint pedig a sportcsarnok tetején elhelyezett parabolaantennával fog­ják majd a műholdas adásokat. A je­lenlegi adatok szerint 1 házi rákap­csolás 6000 forintba kerül. - Wy -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents