Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-12 / 215. szám
Kényszerből állatot? Megindult Nyugatra az NDK-menekültek áradata Marhahizlalás A húsárak, a felvágottak, a tej, az állati termékek árának emelése bizony mostanában gyakran ingerelte fel a kedélyeket. Nálunk mindig az élelem volt az olcsó, s nem voltunk híresek arról, hogy a hasunkon spórolnánk. Pedig meglehet erre is sor kerül. Mert mind kevesebb az állat, a tartásuk nem kifizetődő, s sok nagyüzem csak azért tart sertést, tehenet, mert az hétforintos órabérben épületeket másként hasznosítani nem tudja. Nem rózsás tehát az állattenyésztés helyzete sehol sem Magyarországon - erről tanúskodik az a megye helyzetét elemző felmérés, amelyet dr. Vida György, a megyei tanács mezőgazdasági, élelmezésügyi és szakfelügyeleti csoportvezetője készített. (Folytatás a 2.-3. oldalakon.) „Magyarorszag rés a berlini falon” Sajnálatos, hogy a Varsói Szerződésen belül csak kevés megértés mutatkozik a magyar döntés iránt A kormány döntésének megfelelően hétfőn 0.00 órakor életbe lépett az az intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK-állampolgároktávoz- zanak bármely befogadó országba. Hegyeshalomnál és Sopronnál már az első órák rendkívül mozgalmasak voltak. A hegyeshalmi közúti határátkelőhelyen az óriási parkoló már éjfél előtt megtelt menekülőkkel, akik előtt pontosan éjfélkor megnyílt a határ. Hajnalban sok százan lépték át a határvonalat Ausztria irányába. Az átkelés gyors volt. A magyar határőrök mindössze a személyazonosságot igazoló okmányokat ellenőrizték. Osztrák oldalon alaposabb volt a kontroll, de azután autóbuszokkal, személy- gépkocsikkal haladéktalanul gondoskodtak a továbbutaztatásról. Bár a forgalom mérete a hegyeshalmit és a sopronit nem érte el, de a többi magyar-osztrák átkelőhelyen, így Rábafü- zesnél, Búcsúnál és Kőszegnél is már éj- Az NDK-beli kivándorolni szándékozók kocsisora a sorompó felnyitására vár (Folytatás a 2. oldalon.) (MTI TELEFOTÓ) Lord, a köszörűs Egy csiszolás jobbról, kettő balról. Majd a köszörűkőcsere után még egyszer ugyanez. Pattan a szikra, sivít a fém. Még két tekerés a pedálon, és kész a bicska. Jobb mint új korában. Lehet vele a nyár végére már keményre szikkadt sódarból szép, vékony szeleteket vágni. (Folytatás a 3. oldalon.) Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága szeptember 12- ére, mára összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bizottság hallgasson meg tájékoztatót a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, vitassa meg a kongresz- szusi beszámoló téziseit, s párt program- nyilatkozatáról és alapszabályáról szóló előterjesztést, valamint a kongresszussal összefüggő szervezeti kérdéseket. A Központi Bizottság napirendjére kerül a világgazdasági nyitással és az Európa- politikával összefüggő MSZMP-straté- gia, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztató, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javaslat. A testület kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. Újabb forduló Az alkotmánymódosítás még függőben lévő kérdéseit vitatták meg a középszintű politikai egyeztető tárgyalások hétfői megbeszélésén a Parlamentben. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasztalét Horn Gábor, a Harmadik Oldalét Nagy Imre vezette. Somogyvári István (MSZMP) beszámolt arról: hétfőn délelőtt a szakértők megállapodtak, hogy az alkotmány ne rendelkezzék az új címerről, hanem alkotmányerejű törvényt alkossanak erről. Ha ez még a jelenlegi parlament működésének idejében történne meg, akkor népszavazás döntene a cimerröl. Az állami szektor beruházásai az év első felében Az állami szektorban, az első félévben 97,5 milliárd forintot ruháztak be, ez 21 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában teljesített beruházások összegét - ez derült ki az Állami Fejlesztési Intézet jelentéséből. Az állami szektor 1989. évi beruházásainak színvonalát a népgazdasági terv 286-289 milliárd forintban határozta meg; év közben a tervet módosították, ezek szerint a beruházások összege 284-287 milliárd forintot ér el az év végéig. A központi nagyberuházások ráfordításait egész évre a tervmódosítás 11,1 milliárd forintban jelölte meg, az év első felében ebből 6,1 milliárd forintot költöttek el népgazdasági szinten. Az összeg négyötödét - 5,1 milliárd forintot - két jelentős fejlesztésre, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer felfüggesztés alá nem eső munkálataira, valamint a paksi atomerőmű I. ütemének folytatására és bővítésére fordították. A fennmaradó egyötödből főleg az észak-déli metró építését, valamint a mecseki kokszolható szén kitermelésének fejlesztését, a Mecseki Ércbányászati Vállalat beruházásait, a budavári palota építkezéseit finanszírozták. A nagyberuházásokra fordított ösz- szegből az Állami Fejlesztési Intézet a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos munkának csak a felfüggesztés alá nem eső részeire teljesített befizetéseket. A paksi atomerőmű l-es üteménél a legfontosabb beruházások az erőmű biztonságát növelték, emellett befejeződött az erőmű irányító központjának, valamint a szimulátorközpontnak a kivitelezése. A metró észak-déli szakaszának pénzügyi lehetőségeit év közben némileg csökkentették, de még így is jól haladnak a Forgács utcai, a Gyöngyösi úti állomás munkálatai. Még el sem készült, de a köznyelv már nevet adott neki, a bejárati torony és a stilizált gótikus ablakok miatt „katedrá- lisként" kezdték emlegetni a Paksi Energetikai Szakképzési Intézet új, főiskolai szárnyát. Az intézmény, amely szerves egységet alkot a középiskolával, tegnap nyitotta meg kapuit a hallgatók előtt, akik eddig a középiskola emeletén tanultak. A százhetven személyes előadóteremben először Kováts Balázs igazgató köszöntötte a diákokat és a megjelent vendégeket, köztük Czipper Gyula építési és városfejlesztési miniszterhelyettest, Hatvani Györgyöt, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatóját és Artinger István, a gépészkar dékánját. Elmondta, hogy Pakson már száz évvel ezelőtt felmerült a főiskolai képzés gondolata, de az álom csak most válhatott valóra. Illetve két éve, hiszen a Budapesti Műszaki Egyetem paksi kihelyezett gépészmérnöki karára tavaly előtt iskolázták be az első hallgatókat, de önálló épületbe csak most költözhettek. Az igazgató hangsúlyozta továbbá, hogy a főiskola nem csupán oktatási intézmény, szellemi központja is igyekszik lenni a városnak. Ezután a Művelődési Minisztérium képviseletében dr. Agg Géza lépett a mikrofon elé, hogy felavassa az új szárnyat. Beszédében modell értékűnek nevezte a főiskola létrejöttét, egyrészt mert bár ipari beruházásként készült el, szakmai felügyeletét egy régi hagyományokkal rendelkező egyetem gyakorolja, másrészt mert a műszaki-oktatási vertikum keretében lehetőség nyílik arra, hogy a közép- és a főiskola szorosan egymásra épülve képezze növendékeit. Ezt követően általánosan szólt a műszaki felsőoktatás előtt álló feladatokról. Dr. Baráth Etele, az ÉVM képviselője is üdvözölte a hallgatókat. Felhívta a figyelmüket arra, hogy óriási erőforrások rejlenek abban, ha a helyi önkormányzat vezetői az üzemek, a pártok, az egyházak összefognak egy közös célért, s kérte a fiatalokat, éljenek a lehetőséggel, hogy a helyi társadalom részesei, alakítói lehetnek. Ezután a létesítmény kivitelezői közül Magasi Andrásnak, a TÁÉV művezetőjének, valamint Farkas László kőművesnek Kiváló Munkáért kitüntetést adott át, majd dr. Fodor Lajos, a BME rektora megnyitotta a főiskola harmadik tanévét. Az ünnepség végén Kováts Balázs átnyújtotta a 115-ös tankör képviselőinek a tavalyi Eszi-Foci bajnokság első helyezésért járó futball-labdát és serleget, majd a végzős szakközépiskolások zenés-verses műsorral kedveskedtek diáktársaiknak. Dr. Fodor Lajos szólt a jövendő műszaki értelmiségéhez A nagyelőadó Jövőre végeznek az első üzemmérnökök Már száz éve tervezgették Tanévnyitó a paksi „katedrálisban” é * $ # f
