Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-12 / 215. szám
2 Képújság 1989. szeptember 12. „Magyarország rés a berlini falon” (Folytatás az 1. oldalról.) féltájban feltűntek a menekülők első csoportjai. A Budapest-Győr-Hegyeshalom útvonalon közlekedő Liszt Ferenc Eurocity nemzetközi gyorsvonat hétfőn mentesítő járattal indult, s azon ugyancsak NDK- ból érkezettek utaztak közvetlenül az NSZK-ba. A vonatra Győrött és Hegyes- halomnál is szép számmal szálltak fel azok, akik nem gépkocsival érkeztek a helyszínre. Az osztrák államvasutak két, 12-12 kocsiból álló szerelvénye is átlépte Hegyeshalomnál a határt és még hétfőn hajnalban megérkezett a zánkai vasútállomásra, valamint Budapestre. Ezek a szerelvények a nap folyamán a menekülők további népes csoportjait szállították el. Az NSZK-ból autóbuszok érkeztek és tartanak a menekülttáborok felé. A csillebérci tábor mintegy 2500 lakója közül a reggeli órákban 800-900-an indultak útnak. A táborokat az autóval rendelkezők hagyták el elsőként, a többiek a Vöröskereszt segítségével kisebb csoportokban, turnusokban indulnak el a MÁV pályaudvarai felé. Az éjfél utáni első három órában ezerkétszáz keletnémet hagyta el Magyarországot a hegyeshalom-nickelsdorfi közúti határátkelő helyen. Az osztrák területre gépkocsival érkezők száz márka értékű benzinjegyet, autóstérképet és élelmet kapnak. Hajnali becslések szerint mintegy tízezer keletnémet áttelepülőre számítanak az NSZK-ban. Érthető módon nem Trabanttal, hanem japán sportkocsival érkezett meg az NSZK-ba az első, Magyarországról útjára engedett keletnémet áttelepülő. Hétfőn, hajnali három óra öt perckor, a Pas- sau melletti Subennél a 39 éves Gerhard Meyer kelet-berlini kantinos tévékamerák és vakuk össztüzében vette át vadonatúj nyugatnémet útlevelét. Horn Gyula magyar külügyminiszter az ORF osztrák állami rádió- és tévétársaságnak adott interjújában - a magyar lépés indoklásaként - egyebek közt leszögezte: államközi szerződések nem lehetnek erősebbek a sokoldalú nemzetközi egyezményeknél. Elmondta, hogy a kialakult, feszült helyzetből Magyarország számára hetek óta csak hátrányok származtak. Sajnálattal állapította meg, hogy a Varsói Szerződésen belül csak kevés megértés mutatkozik a magyar döntés iránt. Magyarország számára azonban fontos, hogy „a Szovjetunióban is egyre többen gondolkodnak úgy, mint mi” - fűzte hozzá, és leszögezte: Magyarország szuverén módon cselekszik, még akkor is, ha ezzel esetleg nem értenek egyet mások. „Magyarországi rés a berlini falon”, „A magyarok megnyitják a határt az NDK- menekültek előtt” - ilyen címekkel számolnak be a hétfői lengyel napilapok a Bős-Nagymaros Csehszlovákia „műszaki pótmegoldást’ helyezett kilátásba A csehszlovák kormány továbbra is tartja magát a bös-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatos korábbi álláspontjához - ez tűnik ki abból a nyilatkozatból, amelyet Med- gyessy Péter és Pavel Hrivnák szombati pozsonyi megbeszélései után tett közzé a csehszlováktár- gyalóküldöttség, s amelyet hétfőn a csehszlovák lapok többsége teljes terjedelemben ismertetett. A pozsonyi Pravda külön kommentárt szentelt a kérdésnek, és azzal vádolta Magyarországot, hogy a vízlépcső építésének akadályozásával valójában a csehszlovákiai ellenzéket akarja támogatni. A pozsonyi tárgyalások után kiadott hivatalos csehszlovák állásfoglalás újból azt javasolja, hogy a magyar fél folytassa a vízlépcsőrendszer építését, főként a Duna medrének elrekesztését Dunakilitinél. A nyilatkozatban az olvasható, ha a magyar fél beruházási, műszaki vagy szervezési okok miatt nem képes erre, Csehszlovákia kész saját eszközeivel a magyar fél számlájára megvalósítani a Duna elterelését, s ezt a vízlépcsőrendszerről szóló megállapodáshoz csatolt függelékben rögzítenék. A csehszlovák nyilatkozat szerint, ha a magyar fél nem fogadja el ezeket a javaslatokat és „továbbra is egyoldalúan megsérti az érvényes egyezményt”, Csehszlovákia arra kényszerül, hogy „ideiglenes műszaki pótmegoldáshoz folyamodjon - kizárólag csehszlovák területen -, olyanhoz, amely lehetővé teszi a bősi vízerőmű korlátozott üzemeltetésének megkezdését". Az eltökélt csehszlovák álláspontról tanúskodik egyébként az is, hogy a dokumentumban leszögezik, a csehszlovák nemzetközi jogi szakemberek nem találtak olyan jogi okokat, amelyek megakadályozhatnák Csehszlovákiát „a műszaki pótmegoldás" megvalósításában. magyar kormánynak az NDK-menekül- tek ügyében hozott döntéséről. Valamennyi központi napilap a Magyar Távirati Irodára hivatkozva, kommentár nélkül, részletesen ismerteti a kormány- nyilatkozatot és Horn Gyula külügyminiszter televíziós interjúját. A Die Welt című konzervatív napilap vezércikkében szintén rámutat: a magyar lépést nem lehet eléggé méltányolni. Itt nem egyszerű problémáról volt szó, hanem olyanról, amely megterhelte az ország politikai vezetését, ráadásul egy olyan pillanatban, amikor forradalmi reformpolitikájának védelme közben a varsói szerződésbeli ortodox erők bírálatait is el kell hárítania. A jövőben mindent meg kell tennünk azért, tiogy Magyarország a demokrácia felé vezető útjáról le ne sodródjon gazdasági okokból. Ez az NSZK magától értetődő kötelessége is egyben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében az NDK-ból történő tömeges elvándorlás okait elemezve első helyen említi: az emberek önálló, felelősségteljes életet szeretnének élni, szeretnék valóban kipróbálni a bennük rejlő energiákat. Ez az, ami hiányzik. Az NSZK tévé- és rádióállomásai vasárnap a késő esti, illetve éjszakai órákban egybehangzóan jelentették: az utóbbi napokban lényegesen megromlott Erich Honecker NDK-beli párt- és állami vezető egészségi állapota. Nyugati diplomaták az NSZEP tisztségviselőitől azt az értesülést szerezték, hogy az idős politikust csak most tájékoztatták teljes mélységében a menekültáradatról. Ez is lehangoló hatást gyakorolt rá. Másfelől a Politikai Bizottságban erősödik a vele szembeni bírálat, mert állítólag helytelenül mérte fel a kivonulási mozgalom jelentőségét és mértékét. Sőt makacsságával csak fokozta a problémát - jelentette a ZDF televízió és az NDR észak-német rádió. Alois Mock osztrák külügyminiszter elégedettségét hangoztatta a magyar kormány döntése fölött. Mock megállapította: Budapest magatartása összhangban áll az emberi jogok ENSZ által elfogadott chartájával, amely alapvető jogként ismeri el a kiutazás jogát. Max Streibl bajor kormányfő politikailag bátor, emberileg helyes lépésnek nevezte a magyar kormány döntését. A nyugati hírügynökségek számára a keletnémetek kiengedése jelenti a hétfő reggel fő témáját. Részletes beszámolókban ismertetik a magyar bejelentést, a nyugatnémet és az osztrák vezetés méltató megállapításait, valamint az NDK hír- ügynökségének elitélő közleményét. Nem hiányzik a tudósításokból a színes „életképelem”: a határátkelőhelyeken kialakult kavalkád - és helyenkénti káosz - leírása, egyes áttelepülők személyes Valuta(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1989. szeptember 12-től 18-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 9232,03 9 803,89 ausztrál dollár 4577,55 4860,69 belga frank 143,48 152,36 dán korona 772,96 820,78 finn márka 1333,99 1416,51 francia frank 890,59 945,67 görög drachma a/b 34,84 37,00 holland forint 2662,78 2827,48 ír font 8800,26 8503,62 japán yen (1000) 405,64 430,74 kanadai dollár 5046,34 5358,48 kuvaiti dinár 19 824,42 21 050,68 norvég korona 825,91 876,99 NSZK márka 3001,44 3187,10 olasz lira (1000)* 41,88 44,48 osztrák schilling 426,42 452,80 portugál escudo 35,94 38,16 spanyol peseta 48,13 51,11 svájci frank 3474,74 3689,68 svéd korona 892,11 947,29 USA dollár 5986,98 6357,30 ECU (közös piac) 6231,24 6616,68 jugoszláv dinár csekk (10 000)/b 19,40a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 35,88 35,96 jugoszláv dinár esek (10000) 19,98 sorsának, motivációjának bemutatása sem. A TASZSZ szovjet hírügynökség - budapesti keltezésű tudósításában - kommentár nélkül, tárgyszerűen számolt be a magyar kormány döntéséről. A Reuter brit hírügynökség - saját értékelésként - megállapítja: Budapest döntése súlyos csalódást jelent a keletberlini vezetés számára, amely konokul ellenáll annak, hogy olyan politikai reformokat valósítson meg, amilyenek élére Gorbacsov állt a Szovjetunióban. Az AP amerikai hírügynökség szerint a magyar döntés a legnagyobb méretű keletnémet kivándorlási hullámnak nyitott szabad utat a berlini fal 1961 -es megépítése óta. Magyarország - miközben nyugatnémet pénzügyi támogatásra tart igényt, hogy életet leheljen haldokló gazdaságába - az első olyan varsói szerződésbeli ország lett, amely egy NATO-or- szág mellé áll, és engedi Nyugatra menekülni egyik kommunista szövetségesének polgárait - írja az AP. A prágai sajtó egyelőre kommentár nélkül, véleményét csupán a kiemelésekkel érzékeltetve számolt be arról, hogy Magyarország lehetővé tette a területén tartózkodó NDK-állampolgároknak a továbbutazást nyugati országokba. A lapok többsége Magyarország egyoldalú döntése címmel, röviden számolt be a budapesti lépésről, közölve egyben az NDK hivatalos hírügynökségének reagálását is. A hétfőn megjelenő nyugatnémet orT szágos és tartományi napilapok címoldalait a magyar kormány nagylelkű döntése utáni helyzetről szóló tudósítások töltik be. A lapok idézik a nyugatnémet kormány nyilatkozatát: az NSZK kabinetje sohasem fogja elfelejteni Magyarországnak, amit most saját felelősségére tett a menekülttáborokban hetekig összezsúfolódott németekért. A szociáldemokrata (SPD) Hamburger Morgenpost című nagy példányszámú újság „Hála Magyarországnak" feliratú hírmagyarázatában rámutat: végre fellélegezhetünk, de éppúgy remélni lehet, hogy véget ér Magyarországnak a német-német problémával való súlyos megterhelése is. A The New York Times első oldalas budapesti tudósításában megállapította: ez volt az első alkalom, amikor a VSZ egy tagállama szakított a szövetség tagjainak hagyományos együttműködésével polgáraik Nyugatra jutásának megakadályozásában. Ezzel drámaian megmutatta a kialakult szakadékot: az egyik oldalon a nyugati módszereket elfogadni kész országok, a másikon azok, amelyek ragaszkodnak a régi, ortodox gyakorlathoz. „Magyarország megnyitotta a gátat kelet és nyugat között” - kezdte helyszíni jelentését a BBC tudósítója a magyar (Folytatás az 1. oldalról.) A mostani közgazdasági környezetben az ágazat csökkenő jövedelmezősége miatt a magas, és hosszú ideig tartó tőkelekötés következtében a termelés hullámzása, csökkenése várható, amely az egyes ágazatokat és szektorokat eltérő mértékben érinti. A nagyüzemekben ezeknek a változásoknak a lassúbb üteme várható, mivel itt erősebben hat a meglévő termelőkapacitások kihasználásának kényszere, illetve a rendszeres pénzbevételt jelentő ágazatoknak a pénzgazdálkodásra gyakorolt stabilizáló hatása. Figyelemre méltó azonban, hogy az állattenyésztés termelési értékéből a kistermelés még jelenleg is több, mint egyharmados részaránnyal képviseli magát. Ezért az egyes ágazatok értékelésénél, a gazdasági szabályzók hatásának prognosztizálásánál mindezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Tolna megyében továbbra is a hagyományokkal s termelési tapasztalatokkal rendelkező szarvas-' marha- és sertéságazat a meghatározó, a baromfi- és juhágazatban stagnálás, illetve visszafejlődés tapasztalható. Nincs pénz a marhában... A megye szarvasmarha-állománya az elmúlt években csökkent. A csökkenés a termelőszövetkezeteknél, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságoknál következett be. Ennek magyarázata az, hogy a marhahizlalás nyereségszint-csökkené- se miatt sok termelő a termelés kifuttatá-osztrák határról a televízió hétfő reggeli hírmagazinjában. Vasárnap este óta valamennyi brit rádió- és televízióállomás hírei élén számol be a nagy kivonulásról, a késő éjjel áttördelt reggeli lapok első oldalas szalagcímek alatt tudósítottak az eseményről. „Csaknem oly csodaszerűen, mint a Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke hétfőn délelőtt pártja 37. kongresszusának megnyitásaként megindítónak és felkavarónak nevezte azoknak a keletnémet menekülteknek az érkezését, akik a magyar kormány döntése alapján - óhajuknak megfelelően - Magyarországról kiutazhattak az NSZK-ba. Megragadta az alkalmat arra, hogy az NSZK vezető pártja kongresszusának fórumán ismét köszönetét nyilvánítsa Magyarországnak. Tudjuk, hogy mivel tartozunk Magyarországnak, amiért lehetővé Tette német honfitársaink kiutazását - mondotta. Kohl szívélyesen üdvözölte a menekülteket, de - mint kijelentette - mostani gondolatai nemcsak feléjük, hanem az NDK-ban maradtak felé is szállnak, mert az NSZK senkit nem óhajt felAlig hangzott el vasárnap a magyar kormány bejelentése az NDK-állampolgárok szabad kiutazását lehetővé tevő döntésről, az ADN, a Német Demokratikus Köztársaság hírügynöksége közleményben bélyegezte meg a magyar lépést. Többek között azzal vádolta a magyar kormányt, hogy törvénytelenül, és nemzetközi szerződéseket, megállapodásokat sértő módon járt el. E vádaskodás nyomán az MTI munkatársa dr. Valki Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszéke vezetőjének véleményét kérdezte. A nemzetközi jogi szakértő mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése fczt az 1969-ben kötött kétoldalú egyezményt érinti, amely a vízummentes utazásokat szabályozza hazánk és az NDK között. A ’69-es egyezményt egy nyilvánosságra nem hozott jegyzőkönyv egészítette ki, sa mostani döntés lényegében ennek rendelkezéseit függesztette fel ideiglenesen. Dr. Valki László véleménye szerint az összetett probléma jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az 1969-es egyezményre is a nemzetközi szokásjog két olyan fogalmára is hivatkozni lehet, amely kizárja, hogy a magyar lépés - a hivatkozott pontok hatályának felfüggesztése - jogellenes lenne. Az egyik ilyen hivatkozási alap, hogy 1969 óta a körülményekalapvetően megváltoztak. Márpedig ha ilyen változás következik be, akkor a szerződő feleknek joguk van arra, hogy egyoldalúan felfüggesszék a nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségeik teljesítését. A körülmények alapvető megváltozását jelzi, hogy több ezerre, egyes becslések szerint több tízezerre nőtt azoknak a Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgároknak a száma, akik egyértelműen kinyilvánították, hogy nem kívánnak visszatérni hazájukba. A másik hivatkozási alap az úgynevezett szükséghelyzet fogalma. Eszerint az állam cselekedete nem minősül jogellenesnek, ha ez volt az sával és megszüntetésével reagált, ami a vágómarha-termelés és -értékesítés visszaesését eredményezte. A marhahizlaláson elérhető jövedelem messze elmarad a növénytermesztésétől, illetve az ugyanolyan összegű pénztőke banki nyereségszintjétől, amelyhez még hozzá kell venni azt, hogy mindez magas tőke- befektetéssel, hosszú idejű tőkelekötéssel és kockázattal jár. Ezek a tényezők az elsődleges előidézői a vágómarha-termelés csökkenésének. A háztáji szektorban vizsgálva ugyanezt, hasonló a helyzet. itt azonban nem a marhahizlaláson realizálódó, hanem az egységnyi saját munkaráfordításra jutó bruttó jövedelem jelzi az érdekeltség tényleges színvonalát. A kistermelő anyagi érdekeltségének fenntartása legalább akkora jövedelem realizálását feltételezi, mint amekkora a munkaidő más formában történő hasznosításáról is elérhető. Ez minimálisan a nagyüzemek alaptevékenységében átlagosan 28 forint óránként. Ez alatt az érték alatt realizált bruttó jövedelem a termelési kedv rohamos csökkenését okozhatja. A háztájiban a vágómarha-termelés csökkenése pontosan erre az okra vezethető vissza, ugyanis az óránként hétforintos bruttó jövedelem egyáltalán nem teszi vonzóvá és ösztönzővé a termelés fenntartását, és folytatását... A szarvasmarha-ágazatban érezhetően végbement átalakítási program következménye, hogy a marhalétszámcsökkenés ellenére a tehénállománynál lényegi változás nem mutatkozik. A szöVörös-tenger kettéválása, eltűnt a határ Magyarország és Ausztria között minden keletnémet útlevél tulajdonosa előtt. Amikor éjfélt ütött az óra, megadta a jelt olyan tömeges kivonulásra, amilyent nem láttak Kelet-Európábán a berlini fal felépítése óta” - kezdte jelentését a The Independent budapesti tudósítója. szólítani hazája elhagyására. Ez éppúgy nem lehet egy ésszerű Németország-po- litika célja, miként hibás lenne az az illúzió is, hogy az emberek beletörődnek helyzetükbe, a szabadság hiányába. Az NDK problémáit csakis ott, magában az NDK-ban lehet megoldani. A bonni Németország-politikának az alapja az - mondotta Kohl -, hogy a haza megosztottságát az európai megosztottság keretében, a nyugati dinamikus fejlődés és a keleti reformfolyamat alkotó összekapcsolása útján kell meghaladni. Az NSZK ezért támogatja keleti szomszédai reformmozgalmát, ezért számíthatnak segítségére elsősorban a lengyelek és a magyarok. A demokráciához vezető nehéz útjukon megérdemlik rokon- szenvünket - jelentette ki. „egyetlen eszköz arra, hogy lényeges érdekét súlyos, küszöbönálló veszélytől megóvja”. Az adott esetben Magyarország szempontjából szükség- helyzetet teremtett a területén tartózkodó NDK- állampolgárok tömege, hiszen a magyar kormányzat már nem tudott megfelelő módon gondoskodni róluk. A döntés alátámasztására felmerül egy harmadik érv is, mégpedig az, hogy 1969 után mind Magyarország, mind az NDK aláírta 1975-ben a Helsinki záróokmányt, illetve csatlakozott 1976- ban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához. Mindkét nemzetközi dokumentum lehetővé teszi az állampolgárok szabad mozgását. Az egyezségokmány idevágó passzusa szerint „mindenki szabadon elhagyhat bármely országot, beleértve saját országát is". Az NDK-nak és Magyarországnak e két nemzetközi egyezményből következő kölcsönös kötelezettségei ellentétben állnak az 1969-es kétoldalú megállapodás előírásaival, amelyeket nem módosítottak ezen egyezmények szellemében. A nemzetközi jogi tanszék vezetőjének álláspontja szerint a probléma megítélésénél sem politikai, sem jogi szempontból nem közömbösaza körülmény sem, hogy a magyar kormány már több hónappal ezelőtt bejelentette a műszaki ha- tárzár felszámolását a magyar-osztrák határon. Az NDK kormánya úgy adott, illetve ad mind a mai napig kiutazási engedélyt állampolgárainak, hogy tudott erről a körülményről. így tehát tisztában kellett lennie azzal is, hogy állampolgárai esetleg Magyarországon keresztül próbálnak meg az NSZK-ba jutni. Dr. Valki László végezetül annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy - miként azt a hivatalos magyar álláspont már több ízben leszögezte - a kiutazni szándékozó NDK-állampolgárok problémáját a két német államnak, az NDK-nak és az NSZK-nak kell megoldania kétoldalú tárgyalásokon. vetkezeti szektorban tapasztalható létszámmozgás az elmúlt években végrehajtott telepi rekonstrukciókkal és a szelekció indikálta selejtezésekkel hozható összefüggésbe. Ennek köszönhetően a tejtermelés növekvő tendenciát mutat valamennyi szektorban. Országos statisztikai adatok alapján 134 munkaóra fel- használásával állítanak elő a háztájiban 1000 liter tejet. Ha az előállításra fordított saját munkát nem vesszük számításba, mint költségtényezőt, úgy a termékelőállítás során felhasznált termelői óradíj 25,5 forintot tesz ki. Ez az összeg jelenleg megközelíti a mezőgazdaság átlag órabérét, és amíg a termelő egységnyi munkája után az átlag órabérnek megfelelő jövedelemhez jut, addig a termelés szinten tartásával lehet számolni. Miből lesz hízó, ha nem fial a koca? Tolna megye sertéslétszáma 1986-tól ingadozást mutat, amelynek trendje csökkenő -, most júniusban 513 ezer sertést számoltak. Ebben az állami és a kistermelői szektor sertés-létszámcsökkenése játszik domináns szerepet, olyannyira, hogy a szövetkezeti szektor sertés-létszámnövelése ezt a folyamatot csak mérsékelni volt képes. Figyelemre méltó ezen belül a kocalétszám alakulása, amely a három év vonatkozásában egyértelmű csökkenést mutat. Elgondolkodtató és figyelmeztető, hogy a létszám az 1985. évi kritikus szint alá süllyedt. A kocalétszám alakulásában tapasztalható jelenségek olyan figyelmeztető jelként foghatók fel, amelyek egyértelműen szükségessé és indokolttá teszik a sertéságazat jövedelemhelyzetének áttekintését és átértékelését. Indokolt mindez azért, mert a húsellátásban a sertéshús meghatározó szerepet játszik és a hízóalapanyag hiánya egy idő után az ellátás Kényszerből állatot? Marhahizlalás - hétforintos órabérben Kohl beszéde a CDU kongresszusán Nemzetközi jogi szakértő a magyar kormány döntéséről
