Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-09 / 213. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 9. Heti eseményösszefoglaló Szombat: Rakowski és Orzechowski, a LEMP vezetői Mazowiecki kormányfő­vel folytattak tárgyalásokat az új kor­mányról - Kína a belügyeibe való beavat­kozással vádolta az ENSZ emberi jogi bi­zottságát, amely aggodalmát fejezte ki a júniusi véres események miatt - tünteté­sek ezúttal Kijevben a helyi és köztársa­sági választójogi törvény ellen - Kína a Kambodzsa-értekezlet szabotálásával vádglta Vietnamot. Vasárnap: A Tribuna, A Csehszlovák KP elméleti hetilapja példátlanul hevés kirohanást intézett a reformpolitika ellen és közvetve a marxizmus-leninizmus el­árulásával vádolta a reformpolitikát foly­tató országokat - Ligacsov, a szovjet konzervatívok vezéralakja szót emelt a szovjetunióbeli „nacionalizmus” ellen - megnyílt a lipcsei vásár, Erich Honecker távol maradt - az NSZK berlini képviselő­je a reformpolitika hiányával magyarázta az NDK-állampolgárok tömeges mene­külését. Hétfő: Mazowiecki lengyel kormányfő azonnali segélyt kért a Nyugattól - Belg- rádban megkezdődött az el nem kötele­zett országok csúcsértekezlete - Lipcsé­ben kivándorolni szándékozó emberek százai tüntettek - Jan Fojtík, a CSKP ideológiai titkára arról beszélt, hogy meg kell vonni az átalakítás „elméleti korlá­táit”. Kecfd: Bush amerikai elnök nagysza­bású kábítószer-ellenes harcot hirdetett- Ladislav Adamec csehszlovák kor­mányfő Bukarestbe látogatott - az NDK féktelen uszítással vádolta a nyugatné­met tömegtájékoztatást - Tom King brit védelmi miniszter Magyarországra érke­zett - Lech Walesa az NSZK-ba látoga­tott - Erich Honecker a pártlapban a „működő” keletnémet szocializmus elő­nyeit méltatta. Szerda: A színes bőrűek kirekesztésé­vel választásokat tartottak Dél-Afrikában; a Nemzeti Párt győzött - a Szovjetunió köztársaságaiban terjed a sztrájkhullám- a CSKP lapja, a Tribuna ismét támadta a magyar és a lengyel változásokat - Li­banonból evakulálták az amerikai diplo­matákat. Csütörtök: Az amerikai Atlantában tár­gyalások kezdődtek az etióp kormány és a lázadók között - Bécsben megkezdő­dött a hagyományos haderők csökken­téséről folyó tárgyalások 3. fordulója - újabb tüntetés az NDK-ban, ezúttal Ber­linben - Csehszlovákia külön benzinár­folyamot vezetett be a magy&r turisták számára - Bush a törvényhozás elé ter­jesztette a magyar és a lengyel segélyek tervét. Péntek: Közzétették a nem hivatalos lengyel kormánylistát - Zsivkov a moszk­vai Pravdába írt cikket a bolgár átalakí­tásról - újabb letartóztatások Kínában. A hét kérdése Vannak-e ideológiai frontok a VSZ- tagállamok között? Ha csak néhány hónappal ezelőtt te­szik fel ezt a kérdést „a szorosan együtt­működő testvéri szocialista országok” esetleges ideológiai vitáiról, akkor szent­eskedő elszörnyedés, értetlenség fo­gadta volna. 1989 szeptemberében azonban teljesen világos, hogy nagyon is éles - és egyre határozottabb - ideoló­giai frontok alakultak ki a szocialista országok között; még Vietnam is fontos­nak tartotta, hogy felhívja az „ellenforra­dalmi veszélyre” Lengyelország figyel­mét. Ennek az éleződő vitának az egyik sajátossága, hogy azok a szocialista or­szágok, amelyek valamiféle veszélyér­zettel figyelik a magyarországi, lengyel- országi - és a szovjetunióbeli - folyama­tokat, mind kevesebb toleranciával bírál­nak bennünket. A CSKP elméleti hetilapja, a Tribuna olyan hangnemben kritizálta Magyaror­szágot, Lengyelországot - az MSZMP-t és a LEMP-et -, amelyet aligha lehet másként minősíteni, mint beavatkozás­nak. Amikor a lap például a „szocializ­mus kiárusításával” vádolja Magyaror­szágot, akkor éppen azt a hivatalos csehszlovákiai álláspontot teszi félre, amely szerint nem jó dolog, ha egy párt - vagy hatóság - kívülről akarja megmon­dani, hogy mi a jó Magyaroszágnak. Kü­lönösképpen kényesek az efféle kiokta­tások egy olyan változó légkörben, amelyben eljárt az idő a „szocializmus le­téteményesei” felett és anakronisztiku­sán cseng, ha bárki a saját szocializmus­képét óhajtja másra rákényszeríteni. Világosan érzékelhető, hogy néhány szocialista országban a tömegtájékozta­tás módszeres ideológiai felvilágosító kampányt indított az elméleti tisztaság védelmében. Az azonban kiderül, hogy az efféle felvilágosítás célpontja nem any- nyira Budapest, Varsó vagy Moszkva, hanem éppenséggel az érintett ország saját honpolgára. A csehszlovák, NDK-beli sajtó egé­szen egyértelműen arra célozgat, hogy Magyarországon (és Lengyelországban) nemcsak az opportunisták nyugodnak bele a szocializmus feladásába, de rá­adásul részben kívülről kikényszerített folyamatokról van szó - más szavakkal Budapesten külső érdekek munkálnak, a magyarországi átalakítást tulajdonkép­pen mások „csinálják”. Érdekes, hogy a bírálatok hangneme rögtön változik, amint a Szovjetunióra fordul a szó. Jan Fojtík, a CSKP ideológiai titkára hétfőn a párt politikai főiskoláján mondott beszédében köntörfalazás nél­kül közölte: Prága nem kér a lengyel vagy a magyar példából, számára a politikai stabilitás és a kiegyensúlyozott gazda­ság a fontos. Ami pedig a Szovjetuniót il­leti - mondotta Fojtík - Csehszlovákia „őszintén üdvözölte az SZKP új kurzusát, amely komoly lendületet adott a cseh­szlovák pártnak is, hiszen a CSKP éppen az új szovjet irányvonal szellemében döntött a változtatások mellett”. Berlinben, Prágában és Bukarestben - a hét elején Adamec csehszlovák kormányfő éppen Romániában állapította meg, hogy ez a két ország azonosan ítéli meg a szo­cializmust - a tömegtájékoztatás a stabili­tásra, a gazdasági biztonságra helyezi a hangsúlyt, kiemeli „a forradalmi folytonos­ságot”, az értékek védelmét és ellenpont­ként néhány szocialista országban lévő zűrzavarra mutat. FODOR GYÖRGY Kinek a pártja akar lenni az MSZMP? Illést tartott a bonyhádi városi pártbizottság Várost pártértekezlet két fordulóban? Az egy héttel ezelőtti „sikertelen”, azaz határozatképtelen ülést követően tegnap délután ülést tartott a bonyhádi városi pártbizottság testületé. A negyvenöt tes­tületi tagból ezúttal harminchatan vettek részt az ülésen, melynek napirendjén a városi pártértekezlet megtartásának, ügyrendje, valamint az MSZMP Bonyhád városi és városkörnyéki programjának véleményezése szerepelt. Már az ülés elején kérdésként merült fel, hogy a szeptember 23-ára tervezett városi pártértekezletet az eredeti elkép­zelések szerint, és a már elkészített prog­ram alapján javasolja a testület lebonyo­lítani, avagy kerüljön sor egy úgynevezett kétfordulós városi pártértekezletre. Még­pedig abban a formában, hogy a kong­resszust követően két hét múlva kerítse­nek sort a második fordulóra. Amennyi­ben ez utóbbit választja a testület, akkor vajon a városi pártbizottság vezetőségét szeptember 23-án, vagy a kongresszus utáni második részben válasszák-e meg? Érvek sokasága hangzott el pro és kontra, s a kérdések és felvetések időn­ként olyan messzire nyúltak, mint: ...„Ki­nek a pártja akar lenni az MSZMP? A munkásoké? Az értelmiségieké? A né­pé?” Más annak a véleményének adott hangot, hogy nap mint nap arról beszél a tagság, hogy pártszakadás várható, ak­kor pedig hogyan akar közös platformra jutni ez a közösség? Minden vélemény meghallgatását követően úgy döntött a pártbizottság, hogy azt javasolja, hogy kétfordulós városi pártértekezletre kerül­jön sor Bonyhádon. E vélemény mellett 36-ból 21 -en álltak ki, 13-an az eredeti elképzelést támogatták, míg ketten tar­tózkodtak a szavazástól. Ezt követően a pártértekezlet munka- és ügyrendjére vonatkozó módosításo­kat vitatták meg, majd a munkabizottsá­gokról (szerkesztő- és jelölőbizottság) döntöttek. A szünetet követően a városi pártbizottság tagjai az MSZMP Bonyhád városi és városkörnyéki programjáról mondták el véleményüket, és tették meg további javaslataikat. Szűrös Mátyás hazaérkezett A lakástámogatási ügyet tárgyalta a megyei kerekasztal az IPU-konferenciáról Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnö­ke, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának vezetője pénteken hazaér­kezett Londonból, ahol részt vett az IPU centenáriumi tanácskozásán. * Szűrös Mátyás a Ferihegyi repülőtéren válaszolt az MTI és a Magyar Hírlap kér­déseire. Az MTI munkatársának érdeklő­désére elmondta: a tanácskozás befeje­zése előtt, a magyar küldöttséget meg­előzve érkezett haza. Alapos felkészülést igényel ugyanis a közelgő parlamenti ülésszak, s várható, hogy hamarosan megtartják a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások plenáris ülését. Mindezek mellett pedig szeptember 14- én parlamenti küldöttség élén az Ameri­kai Egyesült Államokba utazik. Hozzáfűz­te, hogy a belpolitikai események mene­tét tekintve ez az időpont ugyan nem a legalkalmasabb a látogatásra, a meghí­vásnak azonban a magyar-amerikai kapcsolatok alakulását figyelembe véve tesz most eleget. Hangsúlyozta, hogy olyan helyzetben kerül sor erre a látogatásra, amikor Ma­gyarországnak szüksége van a nyugati országok támogatására a demokratikus átmenet gazdasági hátterének, alapjá­nak megteremtésére. A Nyugat viszont egyelőre várakozik, s figyelme sokkal in­kább Lengyelországra irányul, mivel a lengyelek némiképp megelőzték Ma­gyarországot a politikai intézményrend­szer átalakításában. (Folytatás az 1. oldalról.) a mai szemmel vizsgálni. „Inkább próbál­juk meg a lerongyolódott közéletet ga­tyába rázni” (Nyerges Tibor). Mátyás István, a megyei tanács elnök- helyettese hozzászólásában Kapitány Ferenc álláspontjával értett egyet. Nehéz ma megvizsgálni 1985-1986-os ügyeket, amikor a gyakorlat teljesen más. A taná­csok is felülvizsgálták a korábbi dolgokat és ma már a lakástámogatási ügyeket körültekintőbben tárgyalják. Kovács János városi tanácselnök to­vábbra is azt hangsúlyozta, mint koráb­ban: a városi tanács 1985-ben válaszút előtt állt. Vagy a rászorulókat támogatják, vagy senkit. A rászorulók nem voltak olyan tőkeerősek, hogy 100 ezer forint segített volna rajtuk. Inkább olyannak adtak ebből a kölcsönből, akik már ren­delkeztek lakással, s így a rászorulók ré­szére szabadult fel lakás, amivel a tanács gazdálkodni tudott. Nyerges Tibor azonban azt is megálla­pította, hogy Szekszárdon van és volt olyan 20-30 családból álló kivételezett réteg, akik az egyik új lakótelepről költöz­tek - támogatással - a még újabb lakóte­lepre. Ugyanakkor rengeteg pályakezdő nem kapott semmilyen támogatást. Gazdag László, a megyei pártbizottság titkára - a kerekasztal-megbeszélés szorgalmazója - fenntartotta azt a véle­ményét, hogy sok olyan család kapott tá­mogatást ebben az időben, akik ebből a pénzből nem lakást, hanem garázst, mű­helyt stb. építettek. A vitában még részt vett Say István (Néppárt), Kis Pál István (Szociáldemok­rata Párt). A vita végén dr. Pálos Miklós (Keresztény Demokrata Néppárt) megál­lapította, hogy a lakástámogatási pénzek túlnyomó része jó helyre került, és ezért a tanácsot nem szabad elmarasztalni. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a NEB igen alapos munkát végzett. Javasolta, hogy inkább a morális hibákat fedjék fel a tanácsiak. Herczig Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára bejelentette, hogy a megyei pártbizottság tárgyalni fogja a lakástá­mogatási ügyet, a testületet tájékoztatni fogják a kerekasztal véleményéről. Befejezésül abban állapodtak meg a résztvevők, hogy mihamarabb szükség van egy utóvizsgálatra, valamint az ügyészségi vizsgálatra. Többen azt is hangsúlyozták, hogy ezt az ügyet egyetlen párt se használja fel politikai tőke kovácsolására, mert fölös­legesen nem szabad - főleg választások előtt - zaklatni a közvéleményt. H. J. M SZM P-ko n g resszu s i előkészületek Az MSZMP 1200 kongresszusi küldöt­tének eddig mintegy háromnegyedét vá­lasztották meg. A tapasztalatok azt mu­tatják: a küldöttválasztásoknál erős tö­rekvés tapasztalható arra, hogy új gon­dolatok, új személyiségek kerüljenek fel­színre. A mostani küldöttek többsége nem vett részt a XIII. kongresszuson, illet­ve az elmúlt májusi pártértekezleten - nyilatkozta Tóth András, az MSZMP KB pártpolitikai osztályának vezetője Wág- ner Tamásnak, az MTI munkatársának. Elmondta, hogy miközben a tagság 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzett­séggel, a küldöttek majdnem 90 százalé­ka diplomás. Ugyanakkor fájdalmas tény, hogy nagyon kevés a fiatal delegá­tus, arányuk nem éri el a 3 százalékot sem. Hasonló a helyzet a nyugdíjasokkal is. Eddig mintegy húsz KB-tagot válasz­tottak küldötté, a politikai intéző bizottsá­gi tagoknak pedig mintegy a fele szerzett mándátumot a kongresszusra. A KB-ta- gok többsége egyébként nem is jelöltette magát, mert a jelenleg érvényes szabály­zat szerint a KB és a KEB tagjai a testület mandátumának lejártáig szavati jogú résztvevői a kongresszusnak. Ezt a sza­bályt azonban a küldöttek többsége vi­tatja, s elképzelhető, hogy nem alkalmaz­zák. Arra a kérdésre, hogy hányadik kong­resszus következik, Tóth András el­mondta: ez politikai kérdés és valószínű­leg csak utólag derül ki. Amennyiben a hangsúly a folyamatosságra kerül, akkor a XIV. kongresszust rendeztük meg, de ha új párt születik, akkor annak alakuló kongresszusaként minősíthető. Szólt ar­ról is: egyelőre nincs testületi álláspont arra, hogy kiket hívjanak meg a kongresz- szusra, amelynek a színhelye egyébként a Budapesti Kongresszusi Központ lesz. Mindenképpen fontos, hogy nyitott le­gyen a tanácskozás, s nemcsak a tagság köréből szeretnének vendégeket meg­hívni, hanem kívánatos, hogy a közélet markáns képviselői is jelen lehessenek. Nem kizárt egyes ellenzéki pártok meg­hívása sem, főként azoké, amelyek a vá­lasztások után esetleges koalíciós part­nerként szóba jöhetnek. Tóth András nem nevezett meg pártokat, de arra em­lékeztetett, hogy például a Magyar De­mokrata Fórum annak idején meghívta az MSZMP-t országos gyűlésére. A kong­resszuson minden bizonnyal jelen lesz­nek a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Az osztályvezető elmondta azt is, hogy a mostani kongresszus működési rend­jében teljesen eltérő lesz a korábbiaktól. Nem készül forgatókönyv, nincs zárt, me­rev ütemezés, a menetrend a küldöttcso­portok döntése alapján alakul majd ki. Tóth András szerint a kongresszus a nyugat-európai szociáldemokrata, szo­cialista pártok hasonló rendezvényeihez fog hasonlítani. Rendkívül fontos, hogy a küldöttek jogai, a munkában való részvé­telük csorbítatlanul érvényesüljön. Nem szabad semmiféle mesterséges korlátot felállítani, mert működő- és döntésképes tanácskozásra van szükség. Tanévnyitó tizenharmadszor a tanítóképzőn (Folytatás az 1. oldalról.) Az idei tanévet 135 első évfolyamos hallgató kezdi, velük együtt 352 a nappali tagozatosok száma. Közel kétszázötvenen iratkoztak be a levelezők .közé. A létszámon kívül bővül a képzési profil is. Az országban elsőként szociális munkásokat képző szak is in­dul. Ennek lényegéről dr. Bánfalvi István, szociális és egészségügyi államtitkár szólt. Elmondta, hogy olyan szakembereket kívánnak képezni, akik a veszélyhelyzet­be, konfliktusba sodródott emberek mel­lé állnak, s próbálnak rajtuk segíteni. A hallatlan nyitottságot, sokféle szakisme­retet, nagy konfliktustűrő képességet igénylő munkának ma Magyarországon még nincs presztízse, ennek megterem­tése a tanulmányait most megkezdő 21 hallgatónak is feladata lesz. Az államtitkár szavait követően az el­sősök fogadalomtétele következett, majd két idős tanítónőnek - Móricz Jánosné- nak és dr. Oszeczki Tibornénak - arany­diplomát nyújtott át Deli István.- ri-gk ­Aranydiplomások „Arra törekszem, hogy méltó lehessek hivatásom gyakor­lására”

Next

/
Thumbnails
Contents