Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-09 / 213. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 9. Heti eseményösszefoglaló Szombat: Rakowski és Orzechowski, a LEMP vezetői Mazowiecki kormányfővel folytattak tárgyalásokat az új kormányról - Kína a belügyeibe való beavatkozással vádolta az ENSZ emberi jogi bizottságát, amely aggodalmát fejezte ki a júniusi véres események miatt - tüntetések ezúttal Kijevben a helyi és köztársasági választójogi törvény ellen - Kína a Kambodzsa-értekezlet szabotálásával vádglta Vietnamot. Vasárnap: A Tribuna, A Csehszlovák KP elméleti hetilapja példátlanul hevés kirohanást intézett a reformpolitika ellen és közvetve a marxizmus-leninizmus elárulásával vádolta a reformpolitikát folytató országokat - Ligacsov, a szovjet konzervatívok vezéralakja szót emelt a szovjetunióbeli „nacionalizmus” ellen - megnyílt a lipcsei vásár, Erich Honecker távol maradt - az NSZK berlini képviselője a reformpolitika hiányával magyarázta az NDK-állampolgárok tömeges menekülését. Hétfő: Mazowiecki lengyel kormányfő azonnali segélyt kért a Nyugattól - Belg- rádban megkezdődött az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete - Lipcsében kivándorolni szándékozó emberek százai tüntettek - Jan Fojtík, a CSKP ideológiai titkára arról beszélt, hogy meg kell vonni az átalakítás „elméleti korlátáit”. Kecfd: Bush amerikai elnök nagyszabású kábítószer-ellenes harcot hirdetett- Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő Bukarestbe látogatott - az NDK féktelen uszítással vádolta a nyugatnémet tömegtájékoztatást - Tom King brit védelmi miniszter Magyarországra érkezett - Lech Walesa az NSZK-ba látogatott - Erich Honecker a pártlapban a „működő” keletnémet szocializmus előnyeit méltatta. Szerda: A színes bőrűek kirekesztésével választásokat tartottak Dél-Afrikában; a Nemzeti Párt győzött - a Szovjetunió köztársaságaiban terjed a sztrájkhullám- a CSKP lapja, a Tribuna ismét támadta a magyar és a lengyel változásokat - Libanonból evakulálták az amerikai diplomatákat. Csütörtök: Az amerikai Atlantában tárgyalások kezdődtek az etióp kormány és a lázadók között - Bécsben megkezdődött a hagyományos haderők csökkentéséről folyó tárgyalások 3. fordulója - újabb tüntetés az NDK-ban, ezúttal Berlinben - Csehszlovákia külön benzinárfolyamot vezetett be a magy&r turisták számára - Bush a törvényhozás elé terjesztette a magyar és a lengyel segélyek tervét. Péntek: Közzétették a nem hivatalos lengyel kormánylistát - Zsivkov a moszkvai Pravdába írt cikket a bolgár átalakításról - újabb letartóztatások Kínában. A hét kérdése Vannak-e ideológiai frontok a VSZ- tagállamok között? Ha csak néhány hónappal ezelőtt teszik fel ezt a kérdést „a szorosan együttműködő testvéri szocialista országok” esetleges ideológiai vitáiról, akkor szenteskedő elszörnyedés, értetlenség fogadta volna. 1989 szeptemberében azonban teljesen világos, hogy nagyon is éles - és egyre határozottabb - ideológiai frontok alakultak ki a szocialista országok között; még Vietnam is fontosnak tartotta, hogy felhívja az „ellenforradalmi veszélyre” Lengyelország figyelmét. Ennek az éleződő vitának az egyik sajátossága, hogy azok a szocialista országok, amelyek valamiféle veszélyérzettel figyelik a magyarországi, lengyel- országi - és a szovjetunióbeli - folyamatokat, mind kevesebb toleranciával bírálnak bennünket. A CSKP elméleti hetilapja, a Tribuna olyan hangnemben kritizálta Magyarországot, Lengyelországot - az MSZMP-t és a LEMP-et -, amelyet aligha lehet másként minősíteni, mint beavatkozásnak. Amikor a lap például a „szocializmus kiárusításával” vádolja Magyarországot, akkor éppen azt a hivatalos csehszlovákiai álláspontot teszi félre, amely szerint nem jó dolog, ha egy párt - vagy hatóság - kívülről akarja megmondani, hogy mi a jó Magyaroszágnak. Különösképpen kényesek az efféle kioktatások egy olyan változó légkörben, amelyben eljárt az idő a „szocializmus letéteményesei” felett és anakronisztikusán cseng, ha bárki a saját szocializmusképét óhajtja másra rákényszeríteni. Világosan érzékelhető, hogy néhány szocialista országban a tömegtájékoztatás módszeres ideológiai felvilágosító kampányt indított az elméleti tisztaság védelmében. Az azonban kiderül, hogy az efféle felvilágosítás célpontja nem any- nyira Budapest, Varsó vagy Moszkva, hanem éppenséggel az érintett ország saját honpolgára. A csehszlovák, NDK-beli sajtó egészen egyértelműen arra célozgat, hogy Magyarországon (és Lengyelországban) nemcsak az opportunisták nyugodnak bele a szocializmus feladásába, de ráadásul részben kívülről kikényszerített folyamatokról van szó - más szavakkal Budapesten külső érdekek munkálnak, a magyarországi átalakítást tulajdonképpen mások „csinálják”. Érdekes, hogy a bírálatok hangneme rögtön változik, amint a Szovjetunióra fordul a szó. Jan Fojtík, a CSKP ideológiai titkára hétfőn a párt politikai főiskoláján mondott beszédében köntörfalazás nélkül közölte: Prága nem kér a lengyel vagy a magyar példából, számára a politikai stabilitás és a kiegyensúlyozott gazdaság a fontos. Ami pedig a Szovjetuniót illeti - mondotta Fojtík - Csehszlovákia „őszintén üdvözölte az SZKP új kurzusát, amely komoly lendületet adott a csehszlovák pártnak is, hiszen a CSKP éppen az új szovjet irányvonal szellemében döntött a változtatások mellett”. Berlinben, Prágában és Bukarestben - a hét elején Adamec csehszlovák kormányfő éppen Romániában állapította meg, hogy ez a két ország azonosan ítéli meg a szocializmust - a tömegtájékoztatás a stabilitásra, a gazdasági biztonságra helyezi a hangsúlyt, kiemeli „a forradalmi folytonosságot”, az értékek védelmét és ellenpontként néhány szocialista országban lévő zűrzavarra mutat. FODOR GYÖRGY Kinek a pártja akar lenni az MSZMP? Illést tartott a bonyhádi városi pártbizottság Várost pártértekezlet két fordulóban? Az egy héttel ezelőtti „sikertelen”, azaz határozatképtelen ülést követően tegnap délután ülést tartott a bonyhádi városi pártbizottság testületé. A negyvenöt testületi tagból ezúttal harminchatan vettek részt az ülésen, melynek napirendjén a városi pártértekezlet megtartásának, ügyrendje, valamint az MSZMP Bonyhád városi és városkörnyéki programjának véleményezése szerepelt. Már az ülés elején kérdésként merült fel, hogy a szeptember 23-ára tervezett városi pártértekezletet az eredeti elképzelések szerint, és a már elkészített program alapján javasolja a testület lebonyolítani, avagy kerüljön sor egy úgynevezett kétfordulós városi pártértekezletre. Mégpedig abban a formában, hogy a kongresszust követően két hét múlva kerítsenek sort a második fordulóra. Amennyiben ez utóbbit választja a testület, akkor vajon a városi pártbizottság vezetőségét szeptember 23-án, vagy a kongresszus utáni második részben válasszák-e meg? Érvek sokasága hangzott el pro és kontra, s a kérdések és felvetések időnként olyan messzire nyúltak, mint: ...„Kinek a pártja akar lenni az MSZMP? A munkásoké? Az értelmiségieké? A népé?” Más annak a véleményének adott hangot, hogy nap mint nap arról beszél a tagság, hogy pártszakadás várható, akkor pedig hogyan akar közös platformra jutni ez a közösség? Minden vélemény meghallgatását követően úgy döntött a pártbizottság, hogy azt javasolja, hogy kétfordulós városi pártértekezletre kerüljön sor Bonyhádon. E vélemény mellett 36-ból 21 -en álltak ki, 13-an az eredeti elképzelést támogatták, míg ketten tartózkodtak a szavazástól. Ezt követően a pártértekezlet munka- és ügyrendjére vonatkozó módosításokat vitatták meg, majd a munkabizottságokról (szerkesztő- és jelölőbizottság) döntöttek. A szünetet követően a városi pártbizottság tagjai az MSZMP Bonyhád városi és városkörnyéki programjáról mondták el véleményüket, és tették meg további javaslataikat. Szűrös Mátyás hazaérkezett A lakástámogatási ügyet tárgyalta a megyei kerekasztal az IPU-konferenciáról Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának vezetője pénteken hazaérkezett Londonból, ahol részt vett az IPU centenáriumi tanácskozásán. * Szűrös Mátyás a Ferihegyi repülőtéren válaszolt az MTI és a Magyar Hírlap kérdéseire. Az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a tanácskozás befejezése előtt, a magyar küldöttséget megelőzve érkezett haza. Alapos felkészülést igényel ugyanis a közelgő parlamenti ülésszak, s várható, hogy hamarosan megtartják a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások plenáris ülését. Mindezek mellett pedig szeptember 14- én parlamenti küldöttség élén az Amerikai Egyesült Államokba utazik. Hozzáfűzte, hogy a belpolitikai események menetét tekintve ez az időpont ugyan nem a legalkalmasabb a látogatásra, a meghívásnak azonban a magyar-amerikai kapcsolatok alakulását figyelembe véve tesz most eleget. Hangsúlyozta, hogy olyan helyzetben kerül sor erre a látogatásra, amikor Magyarországnak szüksége van a nyugati országok támogatására a demokratikus átmenet gazdasági hátterének, alapjának megteremtésére. A Nyugat viszont egyelőre várakozik, s figyelme sokkal inkább Lengyelországra irányul, mivel a lengyelek némiképp megelőzték Magyarországot a politikai intézményrendszer átalakításában. (Folytatás az 1. oldalról.) a mai szemmel vizsgálni. „Inkább próbáljuk meg a lerongyolódott közéletet gatyába rázni” (Nyerges Tibor). Mátyás István, a megyei tanács elnök- helyettese hozzászólásában Kapitány Ferenc álláspontjával értett egyet. Nehéz ma megvizsgálni 1985-1986-os ügyeket, amikor a gyakorlat teljesen más. A tanácsok is felülvizsgálták a korábbi dolgokat és ma már a lakástámogatási ügyeket körültekintőbben tárgyalják. Kovács János városi tanácselnök továbbra is azt hangsúlyozta, mint korábban: a városi tanács 1985-ben válaszút előtt állt. Vagy a rászorulókat támogatják, vagy senkit. A rászorulók nem voltak olyan tőkeerősek, hogy 100 ezer forint segített volna rajtuk. Inkább olyannak adtak ebből a kölcsönből, akik már rendelkeztek lakással, s így a rászorulók részére szabadult fel lakás, amivel a tanács gazdálkodni tudott. Nyerges Tibor azonban azt is megállapította, hogy Szekszárdon van és volt olyan 20-30 családból álló kivételezett réteg, akik az egyik új lakótelepről költöztek - támogatással - a még újabb lakótelepre. Ugyanakkor rengeteg pályakezdő nem kapott semmilyen támogatást. Gazdag László, a megyei pártbizottság titkára - a kerekasztal-megbeszélés szorgalmazója - fenntartotta azt a véleményét, hogy sok olyan család kapott támogatást ebben az időben, akik ebből a pénzből nem lakást, hanem garázst, műhelyt stb. építettek. A vitában még részt vett Say István (Néppárt), Kis Pál István (Szociáldemokrata Párt). A vita végén dr. Pálos Miklós (Keresztény Demokrata Néppárt) megállapította, hogy a lakástámogatási pénzek túlnyomó része jó helyre került, és ezért a tanácsot nem szabad elmarasztalni. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a NEB igen alapos munkát végzett. Javasolta, hogy inkább a morális hibákat fedjék fel a tanácsiak. Herczig Ferenc, a megyei pártbizottság titkára bejelentette, hogy a megyei pártbizottság tárgyalni fogja a lakástámogatási ügyet, a testületet tájékoztatni fogják a kerekasztal véleményéről. Befejezésül abban állapodtak meg a résztvevők, hogy mihamarabb szükség van egy utóvizsgálatra, valamint az ügyészségi vizsgálatra. Többen azt is hangsúlyozták, hogy ezt az ügyet egyetlen párt se használja fel politikai tőke kovácsolására, mert fölöslegesen nem szabad - főleg választások előtt - zaklatni a közvéleményt. H. J. M SZM P-ko n g resszu s i előkészületek Az MSZMP 1200 kongresszusi küldöttének eddig mintegy háromnegyedét választották meg. A tapasztalatok azt mutatják: a küldöttválasztásoknál erős törekvés tapasztalható arra, hogy új gondolatok, új személyiségek kerüljenek felszínre. A mostani küldöttek többsége nem vett részt a XIII. kongresszuson, illetve az elmúlt májusi pártértekezleten - nyilatkozta Tóth András, az MSZMP KB pártpolitikai osztályának vezetője Wág- ner Tamásnak, az MTI munkatársának. Elmondta, hogy miközben a tagság 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a küldöttek majdnem 90 százaléka diplomás. Ugyanakkor fájdalmas tény, hogy nagyon kevés a fiatal delegátus, arányuk nem éri el a 3 százalékot sem. Hasonló a helyzet a nyugdíjasokkal is. Eddig mintegy húsz KB-tagot választottak küldötté, a politikai intéző bizottsági tagoknak pedig mintegy a fele szerzett mándátumot a kongresszusra. A KB-ta- gok többsége egyébként nem is jelöltette magát, mert a jelenleg érvényes szabályzat szerint a KB és a KEB tagjai a testület mandátumának lejártáig szavati jogú résztvevői a kongresszusnak. Ezt a szabályt azonban a küldöttek többsége vitatja, s elképzelhető, hogy nem alkalmazzák. Arra a kérdésre, hogy hányadik kongresszus következik, Tóth András elmondta: ez politikai kérdés és valószínűleg csak utólag derül ki. Amennyiben a hangsúly a folyamatosságra kerül, akkor a XIV. kongresszust rendeztük meg, de ha új párt születik, akkor annak alakuló kongresszusaként minősíthető. Szólt arról is: egyelőre nincs testületi álláspont arra, hogy kiket hívjanak meg a kongresz- szusra, amelynek a színhelye egyébként a Budapesti Kongresszusi Központ lesz. Mindenképpen fontos, hogy nyitott legyen a tanácskozás, s nemcsak a tagság köréből szeretnének vendégeket meghívni, hanem kívánatos, hogy a közélet markáns képviselői is jelen lehessenek. Nem kizárt egyes ellenzéki pártok meghívása sem, főként azoké, amelyek a választások után esetleges koalíciós partnerként szóba jöhetnek. Tóth András nem nevezett meg pártokat, de arra emlékeztetett, hogy például a Magyar Demokrata Fórum annak idején meghívta az MSZMP-t országos gyűlésére. A kongresszuson minden bizonnyal jelen lesznek a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Az osztályvezető elmondta azt is, hogy a mostani kongresszus működési rendjében teljesen eltérő lesz a korábbiaktól. Nem készül forgatókönyv, nincs zárt, merev ütemezés, a menetrend a küldöttcsoportok döntése alapján alakul majd ki. Tóth András szerint a kongresszus a nyugat-európai szociáldemokrata, szocialista pártok hasonló rendezvényeihez fog hasonlítani. Rendkívül fontos, hogy a küldöttek jogai, a munkában való részvételük csorbítatlanul érvényesüljön. Nem szabad semmiféle mesterséges korlátot felállítani, mert működő- és döntésképes tanácskozásra van szükség. Tanévnyitó tizenharmadszor a tanítóképzőn (Folytatás az 1. oldalról.) Az idei tanévet 135 első évfolyamos hallgató kezdi, velük együtt 352 a nappali tagozatosok száma. Közel kétszázötvenen iratkoztak be a levelezők .közé. A létszámon kívül bővül a képzési profil is. Az országban elsőként szociális munkásokat képző szak is indul. Ennek lényegéről dr. Bánfalvi István, szociális és egészségügyi államtitkár szólt. Elmondta, hogy olyan szakembereket kívánnak képezni, akik a veszélyhelyzetbe, konfliktusba sodródott emberek mellé állnak, s próbálnak rajtuk segíteni. A hallatlan nyitottságot, sokféle szakismeretet, nagy konfliktustűrő képességet igénylő munkának ma Magyarországon még nincs presztízse, ennek megteremtése a tanulmányait most megkezdő 21 hallgatónak is feladata lesz. Az államtitkár szavait követően az elsősök fogadalomtétele következett, majd két idős tanítónőnek - Móricz Jánosné- nak és dr. Oszeczki Tibornénak - aranydiplomát nyújtott át Deli István.- ri-gk Aranydiplomások „Arra törekszem, hogy méltó lehessek hivatásom gyakorlására”
