Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-08 / 212. szám
2 KÉPÚJSÁG 1989. szeptember 8. Pozsgay Imrét Kecskeméten megválasztották küldöttnek A Duna elterelése nem tárgyalási alap Tegnap arról érkezett hír, hogy Pozsgay Imrét kongresszusi küldöttnek választották csütörtökön Kecskeméten. A küldöttválasztó elektorok rendkívüli ülésen, heves vita után döntöttek így. Elsősorban nem Pozsgay Imre személyéről vitáztak, hanem arról, hogy a megyei pártbizottság testületé a városi keret terhére választott meg két küldöttet. Az érintettek - Gaborják József megyei tanácsA Minisztertanács csütörtöki ülésén a külügy- és a belügyminiszter tájékoztatása alapján áttekintette a Magyarországon tartózkodó, és az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK állampolgárok ügyét. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács tárgyalt az állami vagyonalapról szóló jogszabályokról, és a privatizációval kapcsolatos feladatokról. Az MSZMP dombóvári reformköre szerdán este alapszervezetté alakult. Az alapszervezet feladatának tartja, hogy lehetőséget teremtsen az egész város életét érintő politikai és olyan szakértői tevékenységre, amelyek témakörei a gazdaság és gazdálkodás, az oktatás, a szociális gondoskodás, az önkormányzat és igazgatás problémáira terjednek ki. Fontos feladatának tartja azt is, hogy segítse a helyi és az országgyűlési választásokra való felkészülést. Az alapszervezet mű(Folytatás az 1. oldalról.) Kifogásolják, hogy a legfontosabb politikai döntéseket a fejük fölött hozzák, nem kérik ki véleményüket az új kormány személyi összetételéről. Ryszard Bugaj, a Szolidaritás egyik vezető közgazdász képviselője egyenesen azt vetette a Szolidaritás szemére, hogy „konspirativ” módon alakít kormányt; a jelenlegi módszereknél jóval nyíltabbak voltak ' Kiszczak tábornok kormányalakítási erőfeszítései. Bugaj szerint a Szolidaritás parlamenti csoportja szét fog esni, ha továbbra is a vezetés egyszerű eszközeként kezelik. 'v ; A Szolidaritáson belüli, zűrzavarosnak tűnő helyzetet mutatja a parlamenti csoport elnökének, Bronislaw Geremeknek az a nyilatkozata, miszerint meg kell győzni Lech Walesát arról, hogy a kor- - mányalakításra szóló megbízása nem jelent felhatalmazást egy koalíciós politikai paktum aláírására a Parasztpárttal és a demokratákkal. A felületes szemlélő eddig úgy vélte, Mazowieckit hatalmazták fel a kormányalakításra, de nem. Végül is nem meglepő a dolog, hiszen Walesa immár alighanem két szervezet elnöke is, nem csak a Szolidaritásé: a választások előtt az Állampolgári Bizottságok Országos Tanácsának az elnökévé is megválasztották. A Szolidaritás képviselői az állampolgári bizottságok képviselőinek* tartják magukat, és még júniusban sikerült megakadályozniuk, hogy a bizottságokat, a választásokon rájuk hárult feladat végeztével feloszlassák, a Szolidaritás V. B. határozatának megfelelően. Általános az a vélemény, hogy ezek a bizottságok a Szolidaritás leendő pártjának bázisát jelentik: a politikai szárnyat alkothatják, ha a Szolidaritás kettéválik, politikai pártra és szakszervezetre. A szenátus szolidaritáspárti elnöke azzal igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy bármilyen összetételű kormányt jelentenek is be, a képviselőknek el kell azt fogadniuk, mert ellenkező esetben darabokra hull a Szolidaritás, a Parasztpárt és a Demokrata Párt koalíciója. A LEMP által javasolt nagykoalíciós kormány helyett megalakuló széles koalíció - akármilyen ügyesen is lavírozik Mazowiecki a 18 miniszteri bársonyszék elosztásakor - a sértődöttek koalíciós kormánya lesz, s ez a megoldás, amely mindenkinek a kielégítésére hivatott, feltehetően senkit sem fog kielégíteni. A Szolidaritás sajtója máris arról cikkezik, hogy „ez nem a mi kormányunk lesz”. A LEMP és a LEMP korábbi partnereinek részvétele a kormányzási együttműködés kudarcát vetíti előre. Maga a LEMP szemmel láthatólag azzal kacérkodik, hogy a két kulcstárca - a belügy és a nemzetvédelem - birtokában (szeretné még a külügyminisztériumot is) a mindenképpen kulcskérdésnek számitó gazdaságpolitikában kívülről fog kibicel- ni. Ugyanezzel fenyegetőzik a Szolidaritás falusi testvére, a magánparasztok Szolidaritás szervezete, amelynek az elelnök és Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára - mandátumukról lemondtak, elhatározásukat a megyei lap előző napi, szerdai számában hozták nyilvánosságra. A szavazólistára négy személy neve került fel. Közülük az elektorok nagy többséggel, titkos szavazással kongresz- szusi küldöttnek választották meg Pozsgay Imrét és Szabó Miklóst. Egyúttal megbízta az illetékes kormány- biztosokat a koncepciók és a szükséges jogszabályok gyorsított ’ütemű kidolgozásával. A kormány előterjesztést hallgatott meg a vágósertés-termelésben, -feldolgozásban kialakult feszültségek feloldásáról. A Minisztertanács csökkentette a borok fogyasztási adóját. ködési elve a demokratizmus és a megegyezés. A politizáló párt természetes velejárójaként fogadja el a kisebbségi vélemények továbbélését és működését. Tervezett rendezvényei mindenki számára nyitottak és elképzelhetőnek tartják a pártoló tagok rendszerének kialakítását is. Az alapszervezet várja az érdeklődőket, belépni, átjelentkezni kívánókat. A következő összejövetel szeptember 13- án 18 órakor a városi pártbizottság épületében lesz. -minőké, Slisz kijelentette: a kormányra fogunk szavazni, de a pártvonalon fogunk állni, ha a Parasztszolidaritást nem képviseli miniszterelnök-helyettes és* néhány miniszterhelyettes. A Parasztszolidaritás egyébként állandóan támadja a Parasztpártot, és komoly erőfeszítéseket tesz önálló, országos, falun és városon egyaránt működő párt megalakítására. Nincs kedvezőbb helyzetben a Parasztpárt sem: oroszlánként harcol elnöke - Malinowski - számára a külügyminiszteri bársonyszékért, s közben a pártszakadás előtti órákat éli. A közelgő rendkívüli kongresszuson senki nem adna egy lyukas garast sem Malinowski po- litikaTjövőjéért. A másik koalíciós partner - a Demokrata Párt - ugyancsak a meg- hasonlás állapotában van. Az utóbbi napokban egyre többet hallani, hogy mégsem lépnek be a koalícióba, de ellenzékbe sem vonulnak, hanem semleges erővé kívánnak válni a parlamentben. Mindennek fényében nehéz megállapítani, hogy mi lesz az alapja a széles koalíciós kormánynak, milyen erők fogják összetartani, és mi az a minimális politikai és gazdasági program, amelyet a résztvevők készek együtt megvalósítani. Az ugyanis elég kevésnek és túl általánosnak tűnik, hogy a kormányban részt vevő valamennyi politikai erő „meg akarja menteni” a totális válságba rohanó országot. Nehéz felfedezni a minimális konszenzust ebben a koalícióban, hacsak azt nem, hogy - úgy tűnik - valamennyi parlamenti erő a hatalom részese, és egyben az ellenzéke is szeretne lenni, mindkét pozíciónak csak az előnyeit vállalva. E széles koalíció létrejötte után az a furcsa helyzet állhat elő a törvényhozásban, hogy ezután sem lesz formális parlamenti ellenzéke a kabinetnek, a politikai érdekellentétek azonban megmaradnak, és frontvonalai, sajnos, a kormányon belül rajzolódnak majd ki időről időre, mindig másutt. Az írás elején idézett „szabad euró- pás” Jan Nowak-Jezioranski, aki a lengyel ügyek mellett az Egyesült Államok politikai boszorkánykonyhájában is otthonos volt, azt is kifejtette, hogy „az Egyesült Államok Lengyelországban soha nem fog komoly politikai szerepet vállalni. A lengyel demokratizálási folyamatokat addig támogatja, amíg az nem sérti a Szovjetunió érdekeit. Az amerikai pénzügyi támogatásnak korlátái vannak. A Világbank segítsége a Nemzetközi Valutaalappal történt megállapodás után lehetséges csak, ennek pedig az a feltétele, hogy Lengyelország értelmes reformprogramot dolgozzon ki.”Nowak hozzátette: igyekszik meggyőzni az amerikai politikusokat arról, hogy „ha egy kicsit segítenek, akkor a lengyelek csodákat tudnak művelni”. Feltéve, ha az új kormány a 4 év múlva esedékes választásokig hivatalban maradna. ZSEBESI ZSOLT (Varsó) Országos Sajtószolgálat közleményeiből Az utóbbi néhány hónap alatt mi, a Dél- Magyarország munkatársai kétszer is meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a „szegedi tömegkommunikációs struktúra átalakítása” elmén rólunk, ám nélkülünk igyekeztek meghatározó döntést hozni. Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának „műhelyében” írásba foglalták és a szegedi városi pártbizottság korábbi álláspontja ellenére immár kétszer megtárgyalták a két helyi napilap a Dél-Magyar- ország és a Csongrád Megyei Hírlap ösz- szevonásának koncepcióját. Lapunk sorsáról, jövőjéről ugyancsak határozott elképzelése van az Ellenzéki Kerekasztal szegedi tárgyalóküldöttségének; a megyei lapok jövőjéről ajánlást fogalmazott meg a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége is. Nekünk is van véleményünk. Röviddel a magyarországi szabad választások előtt - nézetünk szerint - a valamennyi választót megillető nyilvánosság megteremtésével kellene foglalkozni, s nem a két helyi napilap irracionális összevonása révén az MSZMP kétes etikájú vagyonmentő akcióinak számát szaporítani. Ebben a megyében, ahol deklaráltan a párt reformszárnyához tartozók irányítják az MSZMP-t, s ahol két napilap működik, valóban kínálkozik a sajtóstruktúra átalakítása: a párt - szintén deklarált - önkorlátozása szellemében a 79 éves Dél-Magyarország, amely egész története során progresszív orgánum volt, az MSZMP lapjából Szeged egész lakosságának lapjává válhatna. Mi, a szerkesztőség 19 munkatársa szükségesnek látjuk kinyilvánítani: a hagyományt is tisztelve progresszív, a város és a környék egész lakosságát szakmai igényességgel tájékoztató, gazdasági érdekeltségi alapon működtetett politikai napilapot kívánunk írni. Szakmai integritásunk azonos politikai integritásunkkal. Értelmezésünkben a progresszivitás az ország érdekét szem előtt tartó, demokráciára, szociális biztonságra törekvő, a baloldali liberalizmus értékeit követő politizálást jelent. A városi önállóság és önigazgatás híveiként nem kívánunk egy szervetlen, életképtelen „sajtó-konglomerátumban”, összevont megyei-városi MSZMP-orgánumban dolgozni, sőt, kijelentjük: szakmai önállóságunkat gazdasági önállósággal is hangsúlyozni kívánjuk. Az a meggyőződésünk, hogy a már elkezdődött választási küzdelemben a választók számára az információs esély- egyenlőségei így lehet elérni, ugyanerre lesz szükség a választások után kialakult új társadalmi modellben is. A Dél-Magyarország 19 munkatársa Az ember azt hinné, hogy a kiteljesedő nyilvánosság a tanácsi tisztségviselőket arra készteti, hogy szembenézzenek a múlttal. Amennyiben ez megtörténik, akkor a régi rossz gyakorlatot megszüntetve, törvényes keretek között intézik - némi erkölcsi tőke megszerzésével - tovább az ügyeket. Nagy vihart kavart megyeszerte a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata 1988- ban a helyi lakásépítés és -vásárlás támogatásának anomáliáiról. Hetekig találgatták az állampolgárok, hogy ezután mi fog történni. Aztán vártak is. Az intézkedésre. A vihar elült, az ügy tanulságai még a mai napig sem kerültek igazán a nyilvánosságra; Néhány vezető kapott - ejnye-bejnyeszerű - valamiféle büntetést. Annak idején lapunk sorozatban számolt be a lakástámogatási ügyről. Ezzel mi is - a Népi Ellenőrzési Bizottsággal együtt - felkerültünka vádlottak padjára. Mivel a tanácsiak reagálása természetei sen az volt, hogy a NEB és a Népújság a bűnös a botrány kirobbanásában. Olvasóink és az állampolgárok tudták, hogy ez nem igaz - s várták a további fejleményeket. Mi is. Arra az álláspontra jutottunk, hogy megvárjuk a felügyeleti szervek intézkedését, mivel az igazságtevés nem a sajtó feladata. Elég sokáig várhattunk, me.rt csak néhány apró kis közleményhez jutottunk: amit így utólag úgy (Folytatás az 1. oldalról.) Az eddigi hivatalos közlésekből, Vladimir Lokvencnek, a beruházás csehszlovák kormánymeghatalmazottjának vezetésével augusztusban Magyarországon tárgyaló csehszlovák szakértői delegációtól - többszöri kérdésfeltevés után - annyit tudtunk meg, hogy valóban foglalkoznak egy ilyen műszaki intézkedés tervével. De csak arra az esetre, ha nem sikerül a tárgyalásokon a magyar féllel megállapodni. Tudomásunk szerint egy általuk feltételezett későbbi megállapodás esetén ezt a megoldást ideiglenesnek tekintenék. Ezzel szemben JozefOb- lozinsky vállalati vezető a Duna elterelését mint folyamatban lévő intézkedést*is- mertette a csehszlovák televízióban, illetve korábban az ottani rádióban, sajtóban. Tárgyalási szakaszban vagyunk, előttünk vannak a miniszterelnök-helyettesi, miniszterelnöki megbeszélések. Remélem, s feltételezhető, hogy Jozef Oblo- zinsky nem a kormány álláspontjának adott hangot ismertetéseiben. Mi sürgősen tisztázni kívánjuk ezt az ellentmondásos helyzetet. értékelhetünk, hogy befogták a szemünket. Most sem vádaskodni kívánunk, miután visszatérünk az ügyre. Csak néhány erkölcsi tanulságot levonni, ami joggal háborítja fel az embert. Azt, hogy csak aktatologatás folyik, levelezés, és semmi más. Egy példa a sok közül A fiatal házaspár 1982. október 4-én Szekszárdon, a Béri Balogh Ádám utcában hozájut egy 2,5 szobás, 59 négyzet- méteres, összkomfortos, tanácsi értéke- sítésű, szövetkezeti lakáshoz. A vételár 574 ezer-forint. A házaspár két gyermek után - akik 1980-ban és 1982-ben születtek - 60 ezer forint szociálpolitikai támogatást kap, a szövetkezeti lakás állami támogatása 90 ezer forint. Végül is az eladási ár 419 ezer forint. Előtörlesztésként befizetnek 42 ezer forintot, kapnak 84 ezer forint munkáltatói támogatást és 293 ezer OTP-kölcsönt. A Béri Balogh Ádám utcai lakást eladják 1985. június 29-én egy tanácsi dolgozónak - aki tanácsi támogatást is kap. A vételár 490 ezer forint készpénz plusz 280 ezer OTP-kölcsön átvállalása. A haszon árom év alatt 11,7 szeres. Ilyen esetben a 90 ezer forintos állami támogatást vissza kell fizetni. A házaspára kötelezettség alól mentesül. Ezt követően Szekszárdon, a Remete utcában vásároltak 900 ezer forintért egy családi házat, amihez OTP-kölcsönt is Magyarország nyilván nem tekintheti egyik megoldási változatnak, tárgyalási alapnak a Duna ilyen elterelését. Részletes ismereteink nincsenek arról, hogy milyen megoldást fontolgatnak Csehszlovákiában. A magyar álláspontot mindenesetre e kérdésben szeptember 1- jén pontosan kifejtettük az augusztus 18- ai csehszlovákiai jegyzékre adott válaszban. Nyomatékosan figyelmeztettük a csehszlovák felet egy ilyen lépés súlyos * nemzetközi-jogi és rendkívül komoly ökológiai következményeire. A miniszterelnök-helyettesi találkozón a magyar fél nem csupán a Duna elterelésével kapcsolatos kérdést kívánja tisztázni, hanem a július 20-i magyar javaslatok szellemében további kezdeményezéseket tesz az ökológiai garanciarendszer és a bősi vízerőmű optimális üzemmódjának közös kidolgozására. A magyar kormány megítélése szerint ezek érvényesítésétől függhet a vízlépcsőrendszer további sorsa. A magyar delegáció mindent megtesz azért, hogy megalapozott, a csehszlovák kormánnyal egyeztetett javaslatot készítsen elő az országgyűlés várhatóan október végi ülésszakára. felvettek. Ezután 1986-ban kértek támogatást a városi tanácstól. A környezet- tanulmányt az a városi tanácsi dolgozó végezte, aki 1985-ben megvásárolta a Béri Balogh Ádám utcai lakásukat. A kérelmet támogatta és a házaspár 100 ezer forint kamatmentes kölcsönt kapott a tanácstól. A házaspár elfelejtette jelezni, hogy 1985. június 28-án belépett egy szolgáltatóház építőközösségébe. „Áz ingatlanvásárláshoz felvett 200 ezer forintos hitel kiváltására irányuló és az alapján juttatott támogatás felhasználása egybeesett a fodrászszalon építésének kivitelezésével. E lényeges, a vagyoni helyzetre utaló körülményt az igazgatási osztály nem tárta fel, a kérelmező pedig elhallgatta.” A fentieket a Népi Ellenőrzési Bizottság állapította meg. Ez alapján a házaspárt felszólították, hogy fizessék vissza a támogatást egy összegben. Ezt a határozatot „megtámadták” és kérdték a városi tanácsot, hogy a visszafizetési kötelezettségtől álljon el. Az ügyben a döntés: nem követelik vissza a pénzt. Tanulság nélkül A fentiek is bizonyítják, hogy lakástámogatási ügyben számtalan hibát elkövetett a tanács apparátusa. A városi tanács titkára csak ennyit állapított meg: „Felszólítottam a feleket, hogy a kapott támogatást fizessék vissza, mert ahhoz úgy jutottak hozzá, hogy jelentős vaÜlést tartott a Minisztertanács Új MSZMP-a la pszervezet alakult Dombóváron Lengyelország finnesítése? A közélet hírei Tisztelt polgárok, tisztelt tagtársaink! A Magyar Demokrata Fórum Szekszárd városi szervezete nyárvégi első összejövetelét 1989. szeptember 11 -én (hétfőn) 18 órakor tartja a Babits Mihály művelődési központ próbatermében. * Felhívás A váraljai református egyházközség és a Református Fiatalok Szövetségének váraljai csoportja, mint fenntartó testület bejelentik, hogy a Magyar Cserkészszövetség alapszabálya szerint cserkészcsapatot szerveznek. Célunk (megegyezik a szövetség céljával): „az önként jelentkező gyermekeknek - a 76 éves magyar cserkészet haladó hagyományai alapján - cserkészszellemben való nevelése: tagjai testi, szellemi és lelki felkészültségének fejlesztése: a magyar történelmi, népi és kulturális hagyományok ápolása: a gyermekek olyan nevelése, hogy demokratikusan gondolkodó emberebb emberré, magyarabb magyarrá váljanak”. Alakuló csapatgyűlésünket 1989. szeptember 17-én, 18 órakor Váralján a református egyházközség gyülekezeti termében tartjuk. Várjuk a gyermekek és az öregcserkészek jelentkezését, valamint minden érdeklődőt szeretettel hívunk. Váralja, 1989. szeptember 4. A fenntartó testület nevében KAZINCZI GYULA sk. VIKÁR BÉLA sk. elnök • lelkész A rétestészta csak nyúlik, nyúlik, de sütemény helyett papírhalom lesz belőle Törvényes-e a törvényességi vizsgálat Adalékok a helyi lakásépítés és -vásárlástámogatási ügyek elutasításához
