Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-08 / 212. szám

1989. szeptember 8. WÉPÜJSÁG 3 Új vállalkozás a Dom us földszintjén Tornyos Kft. Mi lesz a kihasználatlan bölcsődék sorsa? Megszüntetve megőrizni az egészségügyi intézményeket A Wosinsky utcai bölcsőde - a nagy vihart kavaró megszüntetése után - jól funkcio­nál német nyelvű gyakorlóóvodaként A szekszárdi Domus áruházba látoga­tó vásárlók néhány hét óta egy új - a föld­szinti előtérből elkerített - kis üzlettel találkozhatnak. A kiakasztott tábla szerint a Tornyos Kereskedelmi Kft. ajánlja itt padló- és falburkoló-termékeit valamint harmonikaajtókat. Nyúl László üzletve­zető készséggel ad felvilágosítást a kft. tevékenységéről.- Mit jelent a név? Miért Tornyos Kft. lett a vállalkozás elnevezése?- Tornyos István, az ügyvezető elnö­künk régóta dolgozik a szakmában, jó kapcsolatai vannak. Tehát az üzleti szempontok is indokolták, hogy az ő ne­vét használjuk.*- Hogyan jött létre a kft.?- A TÁÉV-nél dolgoztunk és ott szóba került egy olyan kereskedelmi kft. létre­hozása, amely a cégen belül, TÁÉV-tőké- vel működne és hatékonyabban végez­hetné a vállalat számára az anyagbe­szerzést és más kereskedelmi tevékeny­ségeket. Ügyvezető elnökünk és a válla­lat vezetése azonban nem tudtak meg­egyezni a feltételekben, igy végül a TÁÉV-től függetlenül alakítottuk meg a vállalkozást.- Hány fővel és mekkora tőkével?- Hárman léptünk ki akkor a vállalattól, hogy a kft-ben dolgozzunk, de más tőkés társakat is bevontunk, mint például a T- sped Fuvarozó Kisszövetkezetet és a Kő­műves Ipari és Tetőszigetelő Gmk-t. Összesen tíz tag, egymillió-egyszáz- ezer forint alaptőkével hozta létre a vállal­kozást.- Hogyan kerültek ide a Domus-ba?- Természetesen forgalmas, frekven­tált helyen szerettünk volna üzletet nyitni és ez az áruház nagyon alkalmasnak látszott erre a célra, hiszen a profilja is összefügg a mi tevékenységünkkel. így aztán bérleti szerződést kötöttünk a nép­bolt vállalattal és augusztus 8-án meg­kezdhettük itt az árusítást. Egy mintakol­lekciót állítottunk össze különböző par­kettafélékből, falburkolókból, szegélylé­cekből, barkácslécekből, ezek közül vá­laszthat a vásárló és raktárról azonnal ki­szolgáljuk.- Milyen forrásból szerzik be az itt lát­ható árucikkeket?- Szállítási szerződésünk van a Kecs­keméti Parkettagyárral, ahonnét a faárut kapjuk és a szekszárdi Gemencplast Rt-vel, amelytől a műanyag falburkoló és harmonikaajtók származnak. Ez utóbbia­kat a szabványtól eltérő méretben is le­gyártják a megrendeléstől számított tíz napon belül.- Milyenek az eddigi üzleti tapasztala­tok?- Jók. A nyitás óta alig egy hónap telt el, ez alatt egymillió-nyolcvanezer forin­tos forgalmunk volt. Élénk az érdeklődés, ami nyilván annak is köszönhető, hogy a Tüzépen kívül csak nálunk kapható par­ketta és falburkoló. Egyébként a kft. tevé­kenysége nem korlátozó­dik erre a kis üzletre, más fa- és építőanyag-keres­kedelmi munkát is végez. Például raklapokat szállí­tunk Jugoszláviába és a turistaszálló átalakításá­hoz is minden építőanya­got mi szállítunk. Egy vál­lalkozásnak minden le­hetőséget ki kell használ­nia, mert egyre erősebb a verseny.- áa - Fotó: Ótós (Folytatás az 1. oldalról.) Mit tervez a megyei egészségügy a felszabaduló épületekkel és mi lesz a sorsuk a szakmájukat hivatásnak tekintő gondozónőkkel? - kércteztük az illetéke­sektől.- A gyed hároméves korig történő ki- terjesztése még csak elképzelés, hiszen minisztertanácsi döntés kell - ami jelen pillanatban még nincs meg - az ehhez szükséges anyagiak biztosítására - mondta dr. Szügyi Gyula, a megyei ta­nács egészségügyi osztályának helyet­tes vezetője. - Tehát ez még nem eldön­tött kérdés. Ettől eltekintve mi már meg­kezdtük a megye bölcsődéinek felméré­sét, kérdőíveket küldtünk ki, amiben kér­jük a vezetőket, hogyha valóban kiter­jesztésre kerül a gyed, akkor vélemé­nyük szerint mire tudnák hasznosítani a felszabaduló épületeket, vagy azok egy részét, hiszen a községekben, kisebb te­lepüléseken csak egy bölcsőde van és bizonyos férőhelyeket mindenképpen meg kell hagyni ilyen célokra, mert előbb-utóbb emelkedni fog a születési szám. Mindenesetre a községeknek ma­guknak kell eldönteniük, hogy milyen cé­lokra kívánják használni a kihasználatlan bölcsődéket. Az előzetes felmérések szerint vegyes hasznosítású, szociális célokra fogják a legtöbb helyen használ­ni a felszabaduló férőhelyeket. Ennél többet, amíg nem kaptuk vissza a kérdő­íveket, jelen pillanatban nem tudok mon­dani.- Ha az ember tud egy kicsit is előre tervezni, akkor köteles azt megtenni - vá­laszolja a bölcsődékkel kapcsolatos kér­désre dr. Sudár Géza, aki július elsejétől másodállásban látja el Szekszárd város egészségügyi osztályvezetői teendőit. - A gyereklétszám csökkenése, a város bölcsődei férőhelyeinek kihasználatlan­sága nem újkeletű, évek óta tart, mi már hónapok óta beszélünk erről. Az egész­ségügyi miniszterasszony kijelentése a gyed kiterjesztéséről megadta nekünk a jelet, hogy most már nemcsak beszél­nünk, hanem cselekednünk is kell, hi­szen az egyharmad, egynegyed kapaci­tással működő bölcsődék fenntartását nem engedheti meg magának az egyre csökkenő anyagiakból gazdákodó váro­si tanács. Márpedig ilyen bölcsőde több is van Szekszárdon. Ez a probléma nem ismeretlen a város vezetői előtt, éppen ezért bíztak meg az épület hasznosítási tervének kidolgozásával. Az előzetes fel­mérések szerint ugyanis a Mérey utcai bölcsőde az egyetlen olyan intézmény, amely adottságainál fogva hasznosítható lenne más jellegű egészségügyi célra. Elképzeléseink szerint itt kerülne ki­alakításra a város harmadik számú idő­sek klubja, amire igen nagy igény lenne, hiszen az eddigi két klub zsúfolt és egyre emelkedik a szociális gondozásra szoru­lók száma. Közel háromszáz idős ember étkeztetését kell megoldanunk a város­ban, ami a jelenlegi feltételek között egy­re nehezebb, hiszen eddig egy részükre az Arany János utcai bölcsőde konyhá­ján főztek és azt hordták ki a szociális gondozónők, mások pedig jegyet kaptak az önkiszolgáló étterembe. Ezeknek a problémáknak a megoldására meg a gondozói központ munkatársainak az el­helyezésére kitűnően alkalmas lenne a Mérey utcai bölcsőde épülete, ami évek óta kihasználatlan, hiszen jelenleg is csak húsz gyerek van ott, holott 80-100- at tudnának fogadni. De mindez, mint mondtam, még csak a tervezés stádiu­mában áll, hiszen a végső szót a tanács­testületnek kell kimondania. Gondot ez esetben csak a gondozó­nők elhelyezése jelent, hiszen ezek az asszonyok az életüket tették fel erre a hi­vatásra, és ezért nem mindegy, hogyha ez a bölcsőde bezár, akkor hol találnak maguknak munkát. Akinek közülük ápo­lónői képzettsége van vagy vállalja az át­képzést, alkalmazni tudnánk az idősek klubjában is, a többiek a kórház csecse­mőosztályán, vagy az ACSI-ban találhat­nak képzettségüknek megfelelő munka­kört. Mi mindenkinek - lehetőségeinkhez képest - próbálunk megfelelő munkahe­lyet keresni, ha arra sor kerül.- fké ­Nagy a forgalom az új üzletben Lélekszennyeződés Turkáló Nem szép dolog a lélek szennyesében turkálni, de az sem nevezhető annak, amit egy ismerősöm a két szemével látott. Nevezetesen az, hogy míg a falusi busz­megállóban várakozott, odasuhant a templom elé egy nyugatnémet rendszámú kocsi, egy férfi két hatalmas ruhászsákot emelt ki a csomagtartóból, bevonszolta őket a templomba, s minthogy senkit sem talált ott, letéve a zsákokat, távozott. Öt perc sem telt bele, megérkezett a „címzett”, a helybéli hátrányos helyzetű, de köz­ismerten élelmes lakos, aki nyomban vállára is kapta az egyik zsákot, amit feltehe­tőleg keletnémet menekülteknek szánt az adakozó, és futólépésben távozott a ci­gánysor felé. Végeredményben nem csinált ő semmi rosszat, csak élt a lehetőséggel, amit részben az egyház, részben az adakozó kínált fel neki, nem lévén megszervezve a segélyezés módja. A rászoruló meg majd megvásárolja magának a turkálóból a göncöt... Mert van turkáló is a faluban, nemrég nyitotta meg a kántor. DOMOKOS ESZTER Telefunken vegyes vállalat Magyarországon gyonra utaló körülményt elhallgattak.” Ezek szerint nem vizsgálták, hogy a ta­nács dolgozóka, aki egyszer vevő volt, később pedig környezettanulmányt ké­szítő, etikusan járt-e el. Többre termé­szetesen gondolni sem merünk. És itt van az egész lakástámogatási ügy rákfenéje. Kimutatható, hogy a vizs­gált időszakban tanácsi dolgozók és ro­konaik kaptak támogatást, vagy a tanácsi dolgozókhoz közelálló körök. Annak idején a megyei tanács végre­hajtó bizottsága kötelezte Szekszárd Vá­ros Tanácsát, hogy a NEB által feltárt ügyeket tételesen vizsgálja meg. Amit - papírforma szerint - meg is tet­tek. Erről a következő feljegyzés született Tamás Ádám megyei tanácselnök részé­re. A feljegyzés - vagy jelentés - aláírója dr. Ferincz János szekszárdi vb-titkár. „1988 november-decemberében a NEM által kifogásolt valamennyi támoga­tási ügy tételes felülvizsgálatát elvégez­tük, ennek alapján tettünk konkrét intéz­kedést az előterjesztésben is szereplő két ügyben (az egyiket írásunk első ré­szében közöltük). A vizsgálat kifejezetten arra irányult, hogy a hibás döntés az ügy­félnek felróható-e, vagyis jó- vagy rossz­hiszemű volt-e, hiszen a támogatás visz- szakövetelésére csak így van lehetőség. (Már említettük, hogy a tanács dolgozója egyszer vevőként, egyszer pedig mint ja­vaslattevő szerepel. Ugyanakkor a ta­nácsnál - egy másik osztályon - tudni kellett, hogy a házaspár - mindkettő - hozzáfogott egy másik építkezéshez.) Az egyéb ügyekben fellelhető, általunk is­mert és elismert hibák utólagos, vissza­menő hatályú felszámolása - pl. jövede­lem, keresetigazolások pótlása, kölcsön- igazolások, szerződések, megállapodá­sok pótlása - gyakorlatilag, az ügyek ér­demét tekintve irreleváns.” A megállapítás természetesen vitatha­tó, hiszen a tanácsnak is érdeke lett vol­na megerősíteni - ha ilyen dokumentu­mok fellelhetők - a korábbi döntését, vagy a kedvezményezett érdemtelensé­gét igazolni. Nem tették meg. Miért? A tanács titkára hamarjában meg is ál­lapítja: Tény, hogy a vizsgált valamennyi ügyről tematikus feljegyzés nem készült, ezt augusztus végéig (1989. a szerző) pótoljuk. Befejezésül a következőt állapítja meg dr. Ferincz János. „A fentiek alapján az előterjesztés ösz- szegzésében szereplő negatív megálla­pításokat túlnyomórészt megalapozat­lannak tartom.” Egy másik megállapítás A rétestészta csak nyúlik, nyúlik, de sütemény helyett papírhalom lesz belő­le... Ezt azért is mondhatjuk ilyen határo­zottan, mivel a megyei tanács vizsgálata mást állapít meg, mint a szekszárdi „vizs­gálat”. Idézet dr. Bősz Endréné, a megyei ta­nács osztályvezetője által aláírt jelentés­ből. „Összességében azt állapítottuk meg, hogy a Szekszárd Városi Tanács vb-tit- kárának törvényességi felülvizsgálata nem terjed ki a népi ellenőrzési bizottság által kifogásolt ügyek teljes körére, a lefolytatott vizsgálat nem volt kellő mély­ségű, elmaradt a törvénysértések oká­nak, az ügyfél jó- és rosszhiszeműségé­nek vizsgálata, a hibák kijavítása érdeké­ben a szükséges intézkedések megtéte­le.” Mit gondoljon ilyenkor az ember? Szándékosságot fedezzen-e fel, vagy vé­letleneket? Vagy talán érdeke valakinek, vagy valakiknek az egész lakástámoga­tási ügy eltusolása? Ha mélyebben vizs­gálódnának, akkor talán bűnöst is talál­nának? S a bűnös esetleg kebelbarát lenne? Kérdések, amelyekre egyelőre nincs válasz. Az újságíró csak találgathat. Mit nem volt hajlandó feltárni a szek­szárdi „törvényességi vizsgálat”? A Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a Szekszárd Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága által hozott döntésekből 83, azaz nyolcvanhárom esetet kifogásolt. A városi tanács titkára szerint valamennyi kifogásolt esetet felülvizsgálták, ezek egy részéről azonban írásos feljegyzés nem készült. (Azért néha tudunk mi takaré - koskodni a papírral!) A városi tanács titkársága által 1988. november 30-án, december 12-én ké­szült feljegyzések szerint -összesen 11 azaz tizenegy példatárban szereplő ügy vizsgálatát rögzítik. Az 1988. december 16-án kelt feljegyzés 34 (darab) ta­nácselnöki hatáskörben hozott döntés­sel kapcsolatban érdemi megállapítást nem tesz, intézkedést nem rögzít. (Vajon miért nem tették ezt meg?) A témát szívünk szerint már korábban szerettük volna befejezni. Hosszú ideig hallgattunk is az ügyről, időt adva a fel­ügyeleti szerveknek, az illetékes tanács­nak, hogy megfelelő intézkedést tegye­nek. Ez nem történt meg, sőt, az az érzé­sünk - reméljük, hogy az előbbiekből ez ki is derül -, hogy szándékosan akar­ják eltusolni, elfeledni a sokak által ér­deklődéssel kísért ügyet. Éppen ezért szerkesztőségünk kénytelen újból a la­kástámogatásokkal kapcsolatos téma­körben vizsgálódni és a nyilvánosság erejében bízva hathatós intézkedések megtételére ösztönözni. HAZAFI JÓZSEF Az NSZK-beli Telefunken Electronic GmbH vegyes vállalatot alapított Magyar- országon autóelektronikai termékek gyártására - tájékoztatták az alapítók a sajtó képviselőit a Gellért Szállóban. A vállalkozásban három magyar cég, a Rerriix Rádiótechnikai Vállalat, az Elekt- romodul és a Mogürt vesz részt. A 72 mil­lió forintos alaptőkével létrehozott ve­gyes vállalatban a Telefunken 37,5 szá­zalékkal, a Remix 42,5 százalékkal, az Elektromodul és a Mogürt pedig 10-10 százalékkal részesedik. A kft. személy- gépkocsikhoz szükséges elektronikus gyújtómodulok gyártását kezdi meg. A termeléshez szükséges berendezéseket és az eljárást a Telefunken és a Remix biztosítja. Az értékesítésbe bekapcsoló­dik az Elektromodul és a Mogürt. A vegyes vállalat elsősorban a szovjet piacra orientálódik, az alapítók azzal szá­molnak, hogy igen keresett lesz az álta­luk gyártott elektronikus gyújtás. A Remix már jelenleg is szállít a Lada Samarák­hoz ilyen berendezéseket, és ezeket el­sősorban a nyugatra menő típusokba építik be. Az alapítók úgy tervezik, hogy a gyújtáselosztókért cserébe személygép­kocsit fognak importálni a Szovjetunió­ból. A sorozatgyártást az elképzelések szerint 1990 második negyedévében kezdik meg. A vegyes vállalat által berendezett üzemben egy műszakos termelés esetén 200 ezer darab elektronikus gyújtást tud­nak előállítani. Amennyiben az igények ennél na­gyobbak lesznek, megszervezik a több műszakos termelést. Azzal is számolnak, hogy a nyugat-európai szervizek is ér­deklődnek majd a termék iránt, főleg azok, amelyek Lada Samara gépkocsik javításával foglalkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents