Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-27 / 228. szám
2 ^ífepÜJSÁG 1989. szeptember 27. Történelmi feladat megteremteni hazánk felemelkedésének törvényi alapjait (Folytatás az 1. oldalról.) Az Országgyűlés ezután 336 igenlő szavazattal tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az elmúlt időszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Még a napirend elfogadása előtt Szűrös Mátyás szólt röviden a háromoldalú tárgyalások és a parlament viszonyáról, illetve a sarkalatos törvényjavaslatok megvitatásáról. Emlékezett arra, hogy az előző ülésszakon a kormány számos törvényjavaslatot visszavont amiatt, hogy az érintett témakörökben politikai egyeztető tárgyalások kezdődjenek az ország meghatározó politikai erői és mozgalmai között. A kormány - folytatta Szűrös Mátyás - most a parlament elé terjesztette a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott elvek szerint a sarkalatos törvények javaslatait. Ám mindenki számára egyértelműen elfogadott: az Országgyűlés alkotja a törvényeket, s ez így történik e tervezetek esetében is. Az Országgyűlés elnöke leszögezte: a parlament történelmi feladata most az, hogy megteremtse hazánk felemelkedésének törvényi alapjait. Ugyancsak a napirend elfogadását megelőzően, a sarkalatos törvények megtárgyalásának indoklásául kért szót Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Németh Miklós: A kormány megtette, amit vállalt Világtörténelmi esélyt kaptunk a magyar történelmi és kulturális hagyományokból táplálkozó, ugyanakkor a kor követelményeinek is megfelelő új rendszer kiépítésére - kezdte beszédéta kormányfő. Ennek kell alárendelni mindent: párt és egyéni érdeket, választási időpontokat, egyéni vagy csoportakciókat! A kormány - a parlamentre és a társadalomra támaszkodva - feszített tempóban dolgozik. Hónapok alatt tettünk meg olyan dolgokat, amelyekkel a korábbi kormányok sok-sok éven keresztül birkóztak. Amit most e nemzet megpróbál, az páratlan vállalkozás. Járatlan az út, amire léptünk. A világnak tehát jó oka van arra, hogy figyelje, mire jutunk. Nekünk eközben nemcsak azt kell bizonyítani: képesek vagyunk-e arra, amit vállaltunk, hanem azt is, hogy magára a vállalásra méltónak bizonyulunk-e. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban felbukkant és felerősödött a vád, hogy a kormány és a parlament sietségét nem az átmenet szolgálata, hanem önmaga, a régi politikai struktúra átmentésének szándéka vezérli. Súlyos vád volt, nem lehetett kézlegyintéssel elintézni. Az alkotmányos rend híveit, a parlamenti képviselőket, de még a kormány számos tagját is zavarba ejtette, hogy törvényadta jogainak gyakorlásában olyan erők korlátozzák, amelyek ugyan kétségbe vonják a parlament és a kormány legitimitását, de semmi sem támasztja alá az ő legitimitásukat. A helyzet valóban rendhagyó, de rendhagyó a történelmi feladat is! A parlament és a kormány megtette, amit vállalt, sőt többet is annál. De nem teheti meg, hogy készséggel magára vállal olyan szerepet, amelynek eljátszásával egyúttal megingatja a mindenkori alkotmányos rend érvényessége iránti bizalmat. A kormány - és meggyőződésem, hogy a parlament akaratát is tükrözi a nemzeti kerekasztal óhaja, hogy a demokratikus átmenet békés, az új Magyarország pedig közös építmény legyen. S ennek most a parlament és a kormány közös tevékenysége a bázisa. Ketten alkotják azt a hatalmi centrumot, amelynek döntéseitől a gazdaság, a társadalom az egész demokratikus átmenet sorsa függ! A kormány szilárdan eltökélt abban, hogy végigvigye ezt a folyamatot. A már mégindult választási harc a politikai és eszmei csatározások idejét hozta el. Nekünk azonban azt kell biztosítanunk, hogy a politikai átalakulás csatazajában is őrizzük az ország működőképességét és ragadjuk meg az előrelépést segítő lehetőségeket. A kormány alkotmányos felelősséggel tartozik azért, hogy a közjogi intézmények rendeltetésszerűen működjenek, a parlament el tudja látni alkotmányos feladatát. Nemzeti felelősségünktől vezetve javaslom ezért: gondosan megvizsgálva az úgynevezett sarkalatos törvényeket, mielőbb emeljük azokat törvényerőre! A miniszterelnök ezután kitért arra, hogy a kormány a közelmúltban konfliktusba keveredett a SZOT vezetőségével. Kijelentéseit ma is vállalva leszögezte: a kormánynak vagy neki nem a dolgozókkal van áthidalhatatlan problémája. Nem tehetjük azt, hogy amíg a választások eldöntik a politikai hatalmi kérdéseket, addig a kormány kivár, vagy legfeljebb népszerű intézkedéseket igyekszik hozni. Az utóbbi hetekben a beszélgetések sokaságából mind pontosabban érzékelem, hogy egyre többen érzik meg: biztonság és kiszámíthatóság csak a változás által teremthető meg. Azt is tudom és látom, hogyan élnek, milyen nehéz gondokkal küzdenek milliók ebben az országban. Törekedtünk ugyan az átlagnyugdíjak romlását, súlyos értékvesztését az év során többször adott nyugdíj-kiegészítésekkel megfékezni, s bár ez az országnak milliárdos többletkiadást jelentett, ettől sajnos a szegények még szegények maradtak. Tennünk kell, mert ez a helyzet méltatlan és valóban tarthatatlan. Ezért javaslom a Tisztelt Háznak, hogy bizottságaiban vitassa meg az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők egyszeri támogatásának ez évi lehetőségét. Ismereteim szerint a rendelkezésünkre álló összeg - tartalékképzés mellett is - módot adna arra, hogy meghatározott nyugellátási szintig (például hat-hétezer forintig) decemberben egyszeri összeget (például kétezer forintot) juttassunk. Természetesen más konkrét megoldás is mérlegelhető. Németh Miklós a továbbiakban bejelentette: azt is vállaltuk, hogy összerendezett formában is Önök elé hozzuk, még ez év őszén a kormányzati stratégia legfontosabb elemeit. Nem zavar bennünket az a hang, amelyik koncepció-nélküliséggel vádol, és az sem, amelyik azt mondja: minek már ennek a kormánynak stratégia! Mi nem saját magunknak, nem ennek a kormánynak gyártunk a hatalom megtartásához alibit, hanem az ország, a nép számára keressük a kibontakozás reális útjait.- Igaz ugyan, hogy szegények vagyunk, de nem vagyunk koldusok! Ne legyen tehát kétsége senkinek: tisztességünket nem fogjuk áruba bocsátani, értékeinket nem adjuk áron alul. Mert van értékünk, Európa és a világ számára is. Legyen - mert van - saját számunkra is, és becsüljük azt meg. És becsüljük egymást, amig csak méltók vagyunk egymás megbecsülésére - mondotta a miniszter- elnök; végezetül ismét kérve a képviselőket a sarkalatos törvényjavaslatok megtárgyalására. Az ülésszak tárgysorozata A kormányfő nagy figyelmet keltő beszéde után Szűrös Mátyás ismertette a szeptemberi ülésszakra benyújtott törvényjavaslatokat. Bejelentette továbbá, hogy az ülésszakon 22 képviselő kiván interpellálni, illetőleg 14-en kérdést tesznek fel. A képviselők elfogadták az Országgyűlés elnökének javaslatát, hogy a szeptemberi ülésszakot két szakaszban tartsák meg. Az elsőt ezen a héten, várhatóan pénteken fejezik be, s az ülésszak október 17-én folytatódik. A tárgysorozat megállapításakor először önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről határozott a parlament. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) az idén már két alkalommal módosított földtörvény újabb módosítását szorgalmazta. Ugyancsak elfogadták a képviselők, hogy az ülésszak második felében tárgyalják meg Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) indítványát. Eszerint a pénzügyminiszternek az Országygyűlés előtt tájékoztatást kell adnia az állami tulajdonú, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) indítványt nyújtott be, amelyben javasolta, hogy az ülésszakon tűzzék napirendre és tárgyalják meg október 23-a nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását. Dr. Debreczeni József, dr. Marx Gyula és dr. Raffay Ernő képviselők ehhez csatlakozva a javaslat közös előterjesztését kérték. Roszik Gábor az indítványához hozzáfűzte, hogy hajlandó a javaslatban foglaltakat - a nemzeti ünneppé, illetve a munkaszüneti nappá nyilvánítást - kettéosztani, tekintettel arra, hogy utóbbinak gazdasági kihatásai vannak. A közös képviselői indítványhoz Szűrös Mátyás is fűzött néhány szót. Hangsúlyozta: úgy ítéli meg, hogy a megemlékezésnek, az ünnepnek olyan formáját kell választani, amely nem jár a sebek feltépésével, nem növeli tovább a nemzet megosztottságát, hanem a megbékélés útjait egyengeti, s így javasolta Roszik Gábor indítványának napirendre tűzését. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy megtárgyalja a képviselői indítványt az ülésszak második felében. DR. BÁLLÁ ÉVA (Bp„ 46. vk.) kért szót ekkor a napirenddel összefüggésben; kifogásolta, hogy az Állami Számvevőszékről rendelkező törvényjavaslat nem került az egyeztető tárgyalások napirendjére, s javasolta, hogy most ne, hanem csak a háromoldalú tárgyalásokon való megvitatása után foglalkozzék vele az Országgyűlés. PUSKÁS SÁNDOR, a terv- és költség- vetési bizottság elnöke azzal reagált, hogy a Számvevőszék eredetileg sem volt az egyeztető tárgyalások témája, létrehozásáról az Országgyűlés egy korábbi határozata döntött. Ezt követően 317 igenlő, 12 ellenszavazattal és 14 tartózkodással elfogadták a szeptemberi ülésszak tárgysorozatát. A tárgysorozat: 1. az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 3. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat; 4. az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5. a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 6. a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; 9. a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat; 10. a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat; 11. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat; 12. a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat; 13. a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 14. a pénzügyminiszter tájékoztatója az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról; 15. az október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítvány megvitatása; 16. interpellációk, kérdések; 17. személyi javaslatok tárgyalása; 18. egyéb kérdések (tájékoztató, nyilatkozatok) tárgyalása, bejelentése. * A napirendnek megfelelően elsőként HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter előterjesztése hangzott el a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatokról. A törvénytervezetek egyik fontos szemléletbeli újdonsága, hogy szakítanak annak a fennkölt, mindenek felett álló államnak a képzetével, amely mintegy felülről, kegyet gyakorolva biztosított jogokat polgárainak. A belügyi tárca vezetőjének válaszát határozathozatal követte. A képviselők ezután megkezdték a büntetőeljárási törvény módosításáról, valamint a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló javaslatok együttes tárgyalását. A mindkét törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokra tekintettel a Házszabály szerint a törvényjavaslatokat két olvasatban, általános és részletes vitában tárgyalták meg a képviselők. * A testület ma a Btk. és a büntetőeljárás módosításának vitájával folytatja munkáját. „Istennel a hazáért és a szabadságért” Az első nyilvános ülés krónikájából Zászlóbontását követően tegnap kora este a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ márványtermében tartotta meg első nyilvános ülését a Keresztény- demokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete. Dr. Pálos Miklós, a Tolna Megyei Szervezet szervezőbizottságának elnöke a feleimben írt jelszó jegyében köszöntötte a tagokat, az újonnan jöttékét és a szimpatizánsokat, majd rövid áttekintést adott a kereszténydemokrácia történetéből. Kiemelte; a külföldi támogatás pillanatnyilag sokkal nagyobb, mint a kereszténydemokrata eszme iránti érdeklődés, ám negyven év kényszerű hallgatása miatt ezen ne csodálkozzon senki. A kereszténydemokrata párt történelmi párt, és ejDártot a többi formációtól megkülönbözteti az, hogy nevével ellentétben, felekezetre való tekintet nélkül mindazon embereket magába tömöríti, akik hívők, és az emberbe vetett hitet képviselik. A kereszténydemokrácia embercentrikus, az állam eröszakszerveze- tét tagadja. Ezt követően dr. Pálos Miklós, a szervezőbizottság elnöke tájékoztatta a tagokat, hogy ez idei év márciusától kezdve - amikor is a Kereszténydemokrata Néppárt bejelentette jogfolytonosságát - milyen ütemben és célokkal indult meg a szervezés és tagtoborzás. Örömmel jelentette, a tagtoborzás eredményeként eddig kétezer bejegyzett tagúk van. Pártjának egyik, talán legfontosabb teendője a fiatalok megnyerése a kereszténydemokrácia eszménye és célja iránt. Az első nyilvános ülés további részében az elnök tájékoztatta az egybegyűlteket az e hét szombatján Budapesten megrendezésre kerülő országos nagyválasztmány előkészítésével kapcsolatos feladatokról, eredményekről, a választások előkészületéről, majd a szombati országos nagyválasztmányra küldötteket választottak. (szíj) Nem kiszolgáló személyzet vagyunk A Hajdú-Bihari Naplónál dolgozó újságírók úgy vélik, hogy a tömegtájékoztatás - mely mint intézményrendszer az elmúlt negyven év során monopolizáltan működött - ezekben az időkben nagyobb felelősséget vállal magára, mint valaha. Épp ezért a Hajdú-Bihari Napló újságírói felszólítják a fejük felett vitatkozó és őket így csupán „kiszolgáló” személyzetnek tekintő megyei és országos kerékasztal mellett ülőket, megkérdezésük nélkül ne hozzanak végleges döntést a megyei lapok sorsáról. Vitájukba építsék be a megyei újságírók véleményét is, függetlenül attól, hogy pártok tagjai-e vagy sem. Van konkrét ajánlatunk arra nézve, hogy a választási kampány befejezéséig a szavazatokért vetélkedő pártok jelöltjei egymás közt a lap felületén milyen módon, s milyen arányban osztozkodjanak. De több mint valószínű, hogy van összeegyeztethető ajánlata más megyei lapok újságírói gárdájának is a lapfelület igazságos megoszthatóságáról. E véleményeket sorra meg kell, hogy ismerjék az EKA, az MSZMP és a harmadik oldalon tanácskozó testületek tagjai. Kezdeményezzük, hogy a pártok a választási információkat, ismertetőket stb. maguk írják és maguk adják ki a megyei újságok hasábjain! Az újságíró se saját lapjánál, se más médiánál ne korteskedjék! (OS) Mibe vásott bele a fogunk?- Nem vagyok süket, érzékelem, hogy a közvélemény egyszerre követel biztonságot és kiszámíthatóságot - jelentette ki beszédében Németh Miklós miniszter- elnök, rögtön hozzáfűzve, hogy a lakosság által olyannyira áhított biztonság csak a változások árán teremthető meg. Mindehhez a mai politikailag-gazdaságilag törékeny időszakban a kormánynak szüksége van egy erős, önbizalommal rendelkező parlamentre, mert az ország tartósan nem lehet a rendetlenség állapotában, hiszen komoly partnereink nem pártokat, hanem az országot fogják segíteni - hangoztatta a kormány elnöke mintegy az ellenzék parlamentbe bevonult képviselőinek címezve mondandóját. Miniszterelnökünk beszéde egyébként sem szűkölködött hatásos fordulatoktól. Ami nekem az összes közül leginkább tetszett az egy bibliai idézet volt, miszerint: „az apák ették meg az egrest, de a fiák foga vásott bele”. Erre a kijelentésre jegyezte meg egyik kollégám, hogy szép-szép, csak az a baj, hogy az apák se sokat ettek.- fké Nyomd meg a gombot! Nyomd meg a gombot és libacomb helyett pontos eredményt kapsz, gondoltam, amikor az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának nyitányaként a T. Ház elnöke, Szűrös Mátyás, a régi-új ülésterem legújabb csodáját, az olyannyira várt szavazógépet bemutatta. Mint megtudtuk, a számítógéppel összekötött szavazógép másodperceken belül számlálja és írja ki az igennel, nemmel, tartózkodással voksolók számát. Sőt, memóriájában név szerint rögzíti a szavazatokat és így utólag visszakereshető, hogy melyik képviselő mi, vagy ki mellett és ellen foglalt állást. A tájékoztatást hallva el voltam bűvölve. Gyanú csak akkor kezdett motoszkálni bennem, amikor Szűrös Mátyás közölte, hogy a szavazógép működéséről, kezeléséről a honatyák és honanyák írásos tájékoztatást kaptak, mi több, még szóbeli kiegészítést is az érthetőség kedvéért az ülésszak kezdetén. Mindezek után következett az első próbaszavazás, amikor is a csodagép minden kétséget kizáróan megállapította és egyben világító betűkkel a monitorra kiírta, hogy a csaknem zsúfolásig töltött ülésterem határozatképtelen, mert a jelenlevő képviselők száma mindössze 54! A meghökkenést, majd derültséget követően megismételt szavazás hozta aztán az igazi eredményt, hogy a honatyák mégiscsak 332-en vannak. Na, ez már stimmel! - állapíthatta volna meg kedvenc szavajárásával az egykori csipkelődések, viccelődések céltáblájául szolgáló, a szavazatokat mechanikusan összeszámlálni kényszerült Stadinger István, a T. Ház volt elnöke. F. KOVÁTS ÉVA
