Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-27 / 228. szám

1989. szeptember 27. tsÉPÜJSÁG 3 Megyénket képviselték a BNV-n Van akinek megéri, van akinek nem A bonyhádi Piramis kerti házai Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása az MSZMP tagozatairól Debrecenben 11 nagyüzemi pártszer­vezet kezdeményezésére megalakult az MSZMP városi munkástagozata és az or­szág 70 üzemi pártszervezetének küld­ték el a tagozati szerveződésre vonatko­zó felhívásukat. Több helyütt felmerült agrártagozat létrehozásának igénye is. A párt alapszabály-tervezete értelmében lehetőség nyílik ezek és más rendező el­vek szerinti tagozatok létrehozására (pl. ifjúsági, nő-, nyugdíjas, továbbá szövet­kezeti, kisiparos, vállalkozói tagozatok szervezésére). A Központi Bizottság támogatja a fenti kezdeményezéseket, a munkás-, agrár-, szövetkezeti és egyéb tagozatoknak - a tagság önkéntes szerveződésére épülő - megalakulását. Felhívja a területi párt­szerveket, hogy ösztönözzék és segítsék ezt a folyamatot. Kezdeményezzék, hogy a területen működő tagozatok között munkakapcsolat jöjjön létre, biztosítsák együttműködésüket a községi, városi és megyei szintű testületekkel. A Központi Bizottság indokoltnak tart­ja, hogy a szerveződő munkás- és agrár­tagozatok törekvéseit vállaló kongresz- szusi küldöttek szószólói legyenek ezen érdekeknek. A kongresszus tevékenysé­gében is érvényesüljön a munkások és parasztok élet- és munkakörülményei alakulásával összefüggő politikai törek­véseknek és a vidéki Magyarország tár­sadalmi érdekeinek képviseletét vállalók hangja. A párt tervezett alapszabálya új működési elveket és rugalmas szervezeti megoldásokat ajánl a tagságnak: a párt szervezeti keretein belül sajátos érdekek alapján is szerveződhet, reális esélyt biz­tosítva a pártpolitika befolyásolására. Az egyik ajánlott megoldás a tagozatok lét­rejötte, amelyekben a megegyező vagy hasonló érdekek politikai közösségte­remtő ereje fejeződhet ki. A reformkörök, a platformszerveződé­sek, a nézetközösségek és a tagozatok egymást jól kiegészítve gyorsíthatják a párt működésének új alapokra helyezé­sét, bővítve az MSZMP politikai mozgás­terét a többpártrendszerű parlamenti de­mokrácia feltételei között. A munkásság és a parasztság joggal igényli, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájában és programjában egyértelműbben jelenjenek meg az élet­viszonyaik alakulásával, a szociális biz­tonsággal összefüggő érdekeik. Az MSZMP KB e törekvések jegyében támo­gatja a munkás-és agrártagozatok szer­veződését. (MTI-Press) Élénkülő gazdasági kapcsolatok Izraellel Nem mondhatni, hogy a Tolna megyei cégek látványos standokkal, színvonalas fogyasztási cikkekkel, egyáltalán: rész­vételükkel elkápráztatták a vásárra láto­gató közönséget. A vaskos, ötszázolda­las vásárkatalógust átlapozva mindössze a Borsodi Vegyi Kombinát Szekszárdi Gyáregysége - ma már Gemencplast Rt. - a decsi Egyetértés Mgtsz, a Paksi Kon­zervgyár és a simontornyai SIMOVILL Ipari Szövetkezet nevével, illetve termé­keivel találkozhatunk. A katalógus legvé­gén eldugva a kiállítók kiegészítő listáján fellelhetjük még a Bonyhádi Piramis Épí­tőipari Kisszövetkezet, valamint a DOMB­FA Dombóvári Faipari Kisszövetkezet ne­vét. Végigsétálva a BNV kiállítási csarno­kaiban, a szabad területeken, megnézve a különböző cégek standjait, láthattuk még a Szekszárdi Húsipari Vállalat ter­mékeit, valamint a szekszárdi Szigma Építőipari Kisszövetkezet víztakarékos, kétlépcsős WC-öblítő tartályait. Ez utóbbit a K-20-as pavilonban, ahol a Vállakozók Országos Szövetsége és a Kereskedelmi Minisztérium vállalkozói demonstrációt rendezett 1300 négyzet- méteren. A DOMBFA és a Piramis tetszetős fa­házakat és kerti pihenőket állított ki az építési szabad területen. A Szekszárdi Húsipari Vállalat és a Paksi Konzervgyár standját az élelmiszeripari termékeket bemutató 24-es pavilonban tekinthetik meg az érdeklődők. A SIMOVILL ener­giatakarékos világítástechnikai eszközö­ket, különböző fénycsőarmatúrákat állít ki. Fontos termékek ezek, hiszen miköz­ben az összes energiafogyasztásunk ta­valy 1,3 százalékkal csökkent, a lakossá­gi fogyasztás 8 százalékkal nőtt, elsősor­ban azért, mert elavult, magas fogyasztá­(Folytatás az 1. oldalról.)- Meglepődve vettem tudomásul, hogy Ribánszki Róbert olyan híres ember lett, hogy már Romániában is idézik. A Roma­nia Libera című lap idézte az ön - magyar politikai helyzetet részletező - elemzését.- Erről nem hallottam. A múltkor, azt hi­szem, valamelyik francia lap - talán a Li­sú háztartási berendezéseket haszná­lunk. A Gemencplast Rt. szép kiállítást mutat be a B pavilon melletti szabad területen. Láthatjuk itt a tetszetős pvc-harmoni- kaajtókat, az új technológiával készülő festett és valódi fával bevont falburkoló­kat, új polcrendszereket, műanyagipari gyártószerszámokat és számtalan kü­lönböző extrudált pvc-profilt. Itt állították ki a BVK vásári nagydíjas termékét, a Mi- kal-C 62 WP gombaölő szert is. Baltavári István a Gemencplast Rt. igazgatója elmondta, hogy a volt anya- vállalattal, a BVK-val együtt állítanak ki, mert üzleti és anyagi megfontolásokból is így ésszerűbb. Az önálló bemutatkozás 2-2,5 millió forintba kerülne, így keve­sebb, mint félmillióba. Az fel sem merült, hogy ne jöjjenek el, hiszen ez a legna­gyobb bemutatkozási lehetőség Ma­gyarországon. Erős a verseny, beszűkült a hazai piac, ezért nagyon fontos a jelenlét, a propa­ganda és egy ilyen vásár, ahol 7-800 ezer ember élőben megnézheti, megfog­hatja a termékeket, sokkal hatásosabb, mint egy tévéreklám. Arról nem is beszél­ve, hogy a koncentrált áru-és emberára­datban annyi tárgyalást, üzletet lehet nyélbe ütni a hazai és külföldi partnerek­kel, mint egyébként egész évben. Itt min­den együtt van: áru, közönség, üzleti partnerek. Ezért nagyon fontos a jelenlét a Gemencplast Rt. számára. Úgy tűnik, hogy ezeket a nézeteket sok Tolna megyei cég nem osztja, hiszen nem találkoztunk velük az idei őszi BNV- n. Ök talán a profiljuknak megfelelő szak­kiállításokra, vagy a tavaszi BNV-re, a be­ruházási szakvásárra koncentrálnak. beration - írt rólam, bár én sohasem be­széltem velük. Román állampolgárral - egy diplomatával - még az év elején ta­lálkoztam. Aztán meg az egyik ellenzéki ismerősöm vetette fel, hogy nekem azért mégis találkoznom kellene hivatalos ro­mán tényezőkkel. Mondtam neki, hogy gyerekek, engem ne akarjatok beültetni a hintába, ne szórakoz­zatok velem. Én nem va­gyok Antoniewicz Ro­land...- A Kádár János Társa­ság szélsőségesnek tar­tott vezetőjével ezek sze­rint nem vállal ilyen szem­pontból közösséget?- Ez a szegény fiú ott volt az egyik gyűlésün­kön, ahol rendkívül szim­patikusán, értelmesen fel is szólalt. Szóval ő nem egy bunkó. De utána be­következett az a bizonyos VIT-es balhéja, amikor Kim Ir Szent és Ceauses- cut éltette. Erre persze mint gyöngytyúk arra a bizonyosra, úgy csapott le a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, a 168 óra és így tovább. Egyébként nem tűnt fel, hogy a Nép- szabadságban még nem közöltek egyetlen velám készített interjút sem?- Másutt se nagyon..- Az Új Fórumban most majd lesz, meg a Magya­Várhatóan tovább élénkülnek a ma­gyar-izraeli gazdasági kapcsolatoka két állam közötti teljes jogú diplomáciai kap­csolatok helyreállítása után - erről tájé­koztatták az MTI munkatársát a Magyar Gazdasági Kamarában és a Kereskedel­mi Minisztériumban. Hazánk és Izrael gazdasági kontaktusai a diplomáciai kapcsolatok megszakítását - 1967-et - követően sem szüneteltek teljesen. Azonban élénkülésük csak két éve kez­dődött meg, amikor Magyarország és Iz­rael érdekképviseleti irodát nyitott egy­más országának fővárosában. Ezt köve­tően a gazdasági kapcsolatok is igen je­lentős mértékben kiszélesedtek, jelzi ezt az a tény is, hogy tavaly magyar hetet rendeztek Tel-Avivban, míg az idén nyá­ron hasonló rendezvényre került sor a Magyar Gazdasági Kamara szervezé­sében Budapesten. Magyarország ex­portja az elmúlt évben mintegy 21 millió dollárt tett ki, míg Izraelből 10,6 millió dol­lár értékű árut importáltunk. A magyar exportban főként a félkész- és a mező- gazdasági termékek dominálnak, azon­ban néhány százalékban már szerepel­nek a listán iparcikkek és ipari berende­zések is. Hazánk Izraelből főként félkész­termékeket, mezőgazdasági cikkeket, számítástechnikai berendezéseket, vala­rországban is, de a Nép- szabadság továbbra is fényes elszigeteltséget tanúsít. A jobboldali sajtót ránk uszították, azaz az egységplatformra, pedig a platform még nem is létezik, mert csak most írjuk. Májusban egy felhívást ad­tunk ki, amit alig igazoltak vissza, mert a pártvezetés megakadályozta, hogy az el­jusson a tagsághoz. Hiába kértük, kö­nyörögtünk a kerületi pártbizottságok­nak, meg a vezetésnek. Valakinek az in­tésére azonban beindult a jobboldal, Így lettünk mi fundamentalisták, sztálinisták, visszarendező bunkó hazaárulók, velünk ijesztgetik a gyerekeket. Csak a jobbol­dali sajtó objektivjén át láthat bennünket a közvélemény. Egyetlenegy gyűlésünk­ről sem jelent meg hiteles tudósítás, kivé­ve a Népszabadság munkatársának egy­néhány próbálkozását. Azokat a híradá­sokat viszont alaposan megvágták.- Cenzúrázták?- De még mennyire! így borzasztóan nehéz küzdeni, ámbátor minden csöpög a sajtó- és a platformszabadságtól?- Egyébként hol helyezné el a hazai po­litikai palettán a Marxista Egységplatfor­mot?- Ez egy normális marxista, azaz kom­munista platform, amely ilyen jellegű programot ajánl a pártjának, az MSZMP- nek. Annál is inkább, mivel az új vezetés igazából koncepciókkal nem rendelke­zik. így marad az önlebontás, a feladatok előtti meghátrálás.- Néhány évvel ezelőtt kedvezőbb volt a helyzet? mint vegyipari árukat importál. A magyar vállalatok számára kedvező, hogy a nyár közepén lépett életbe az a kétoldalú me­gállapodás, amely szerint a magyar áruk- egy szűk sáv kivételével, amelyben Iz­rael saját iparát részesíti előnyben min­den külföldi termékkel szemben - az EF- TA-tagországokéhoz hasonló elbírálás alá esnek a közel-keleti országban. Ez konkrétan azt jelenti: hazánkat a kétolda­lú kereskedelemben nem sújtják megkü­lönböztetések. További könnyítést jelent a kereskedelmi forgalomban az a tény is, hogy 16 meghatározott magyar termékre- például az őrölt paprikára, a pvc-re, a Tungsram-izzókra, valamint néhány alu­míniumárura - kedvezményes elbírálás vonatkozik az izraeli piacon. S hogy ez az utóbbi kör újabb árucsoportokkal bővül­hessen, további tárgyalásokat javasolt izraeli partnerének a Kereskedelmi Mi­nisztérium. Persze ha a magyar cégek komolyan szeretnék megvetni lábukat a közel-keleti ország piacán, számolniuk kell azzal, hogy ott igen éles a verseny. Úgy tűnik azonban, ezt a konkurencia- harcot több magyar termelő is vállalja, mivel nemcsak az export növekszik dina­mikusan, ahogyan azt a statisztikai ada­tok mutatják, hanem több közös vállalat létrehozásáról is folynak tárgyalások.- Ne felejtsük el, hogy Kadar János szakított elsőként a sztálinizmussal!- A Marxista Egységplatform miben nem ért egyet az MSZMP-vel?- A párt kommunista jellegét nem fel­adni, hanem ezen a bázison javaslunk egy korszerűsödést, egy megújulást. A szocialiumus korszerűsítését, de nem feladását javasoljuk! Ismerve a pártot, is­merve a pártszervezetek gondolkodását ennek a célkitűzésnek óriási tömegei vannak.- Ön magával hozott egy olyan fénymá­solt válogatást, mely Pozsgay Imre 1969- es doktori diszertációjából származik. Ez a tendenciózus anyag - illetve az idézetek - enyhéni szólva is lejáratják az állammi­nisztert.- Erről még korai beszélni. Még várok ezzel.- Azután majd robban a bomba?- Felrobbantja ő saját magát. Mi már régóta tudjuk, hogy a Pozsgay eltévedt.- Egyetért az MSZMP nevének tervezett megváltoztatásával?- Nem. Ezzel a címkével nem lehet má­sik pártot csinálni. Mert ha igen, ha elkö­vetik ezt a galádságot, színre kell hogy lépjen a Magyar Kommunista Párt.- Oda belépne Ribánszki Róbert?- Igen, mert nem hiszem, hogy megta­gadnám önmagamat. SZERI ÁRPÁD Fotó: GOTTVALD KÁROLY Visszhang Ki az elhanyagolt és ki a hanyag? Tisztelt föszerkesztőnő! A Népújság szeptember 25-i számában „Cajgnadrág, spárgaöwel’’ címmel -dvm - aláírással megjelent glossza indokolatlanul rossz színben tünteti fel a Láng Dombóvári Gépgyártó Leányvállalatot. A nevezett - dvm -, feltételezésünk sze­rint D. Varga Mária - a portai nyilvántartás szerint 1987 novemberében járt utoljára nálunk - ha csak közben át nem mászott a kerítésen -, tehát a jó múltkor kicsit már ré­gebben volt. Az eltelt idő alatt sok minden változott nálunk: leányvállalattá alakultunk és kedvezőbb körülmények között és önál­lóan gazdálkodunk, a lehetőségekhez ké­pest nagy gondot fordítunk a munkakörül­mények javítására. A korábbi 18 hónapról először 12, majd nemrég 9 hónapra csök­kentettük a munkaruha és a lábbeli kihor­dási idejét, de soron kívüli cserére is mód van, ha a ruházat megrongálódása a mun­kavégzés során idő előtt történne. Megjegyezzük, hogy a hirdetésekben szereplő színes, tetszetős overallokés hob­biruhák nem alkalmasak a nálunk végzett hegesztő-, lakatos- vagy forgácsolómun­kák végzésére, illetve nagyon rövid idő alatt tönkremennek. Örökös gondunk, hogy nem mindig lehet az országban valóban a célnak megfelelő tartós munkaruhát kapni. Meglepett, hogy miért pont ezt a „témát” választotta az általunk egyébként nagyra- becsült és elismert újságíró, mert ilyen hosz- szú hallgatás után számos, nagyobb figye­lemre méltó esemény is történt a leányvál­lalatnál. Mindezekről készséggel adunktá- jékoztatást, a munkájukhoz segítséget, hogy valós kép jelenjen meg egy több mint négyszázfős és a kedvezőtlen külső körül­mények ellenére eredményesen dolgozó kollektíváról, és ne a „jó múltkor” tapasztalt egyedi esetekből vonjanak le általános kö­vetkeztetést az olvasók. Kérjük a t. főszerkesztő elvtársnőt, szí­veskedjen a lapban megjelentetni levelün­ket, és ezzel segíteni - feltételezésünk sze­rint nem rossz szándékú - megcsorbított hírnevünk korrigálását. Láng Dombóvári Gépgyártó Leányvállalat vezetése Szeretnék elnézést kérni a dombóvári Láng Gépgyár valamennyi dolgozójától, ha megsértettem volna bárkit is azzal, hogy leír­tam:, milyen ruhában dolgoznak. Sajnos nemcsak a dombóvári gyárban van ez így, hanem másutt is: lerongyolódtunk. A kérdé­ses cikkben igaz, hogy kikerülhettem volna a hely megjelölését például oly módon, ha azt írom: Jó múltkor az egyik gyárban megütötte a szemem az ott dolgozó fizikai munkások mérhetetlenül elhanyagolt öltözéke. Úgy vé­lem azonban: az általánosítgatásokból min­denkinek elege van egyszer és mindenkor­ra. Ami a levélírók kissé plkirt megjegyzését illeti, már tudniillik, hogy 1987 novemberé­ben jártam utoljára a gyárban - ha csak közben be nem másztam a kerítésen -, nem igaz. Archívumunkban utánalapoztunk: 1988. július 21-én, csütörtökön jelent meg az általam írt cikk a következő címmel: „A Láng Leányvállalat első féléve. Almaszárító kazán - piacképes húzótermékek”. Az anyag felvétele az ezt megelőző napokban történt. Úgy gondolom, a pontossághoz ez is hoz­zá tartozik. S ami pedig a kerítést illeti. Eddig még nem másztam át kerítésen, de ha a jö­vőben erre szükség lesz, megteszem. Nem másért, hanem azért, hogy lapomat és olva­sóinkat hitelesen tájékoztassam a gyárakon belül és kívül történő eseményekről. Tisztelettel: D. VARGA MÁRTA- árki - Fotó: R. Z. „Velünk ijesztgetik a gyerekeket” Színre lép a Magyar Kommunista Párt? Interjú Ribánszki Róberttel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents